amelyből a per ered és ha az illetékességet egy meghatározott belföldi biróságra ruházza.*) Alávetés esetében az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek a fentebbi minőségü okiratban ugy állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott biróság legyen illetékes. Részletügyletből eredő követelésre nézve az illetékesség a jelen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben okiratban sem köthető ki, ha az áru teljes vételára ötszáz koronát nem halad meg.**) 46. §. Ha más államban magyar állampolgár ellen polgári pereket az előtt a biróság előtt is meg lehet inditani, amely e törvény szerint ezekben a perekben vagy egyáltalában nem, vagy nem ugyanugy volna illetékes, akkor annak az államnak polgárával szemben az e törvényben megállanitott illetékességen kivül ezt az illetékességet is lehet alkalmazni.***) 47. Több egyenlően illetékes biróság közül a felperes szabadon választhat.****) 48. 8. Hely alatt az illetékesség szempontjából a községet kell érteni. Ha a község területe több járásbíróság között van felosztva, hely alatt az illető járásbiróság területét kell érteni. Ha pedig az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapitani, a felperes a község területén levő járásbíróságok közül szabadon választhat. 49. §. A biróság illetékességét. amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megitélni. 50. §. A biróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe. Ha az alperes a biróság előtt jelen van vagy ha már perbebocsátkozott, a biróság illetékességének hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapit meg.†) Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a biróság az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megalapítására előadott tényállitások valóságát ha azok a köztudomással vagy *) Az idézett 317. §. szerint a sajátkezűleg irt és aláirt, vagy idegen kézzel irt és két tanu előtt aláirt vagy a hitelesitett okirat teljes bizonyitó erejü. **) Lásd az 1883: XXXI. t.-czikket. ***) Lásd a 27. §-t. Ez a rendelkezés teljes viszonosságot állapit meg Ausztriával, mert az ottani perrendtartás 104. §-a ugyanezt a rendelkezést tartalmazza. Lásd még a 414. §-t is. ****) Lásd az 51. §. 4. pontját. *) Kizárólagos illetékességet állapit meg a 33., 39., 42., 43., 583., 589., 639., 666., 702., 717., 718., 725. és 733. §-a, továbbá 1881: LX. t.-cz. 89. §-a; 1871:LIV. t.-cz. 15. §-a; 1871: LIII. t.-cz. 87. §-a; 1881:XXXIX. t.-cz. 18. §-a; 1881 XLI. t.-cz. 24. §-a; 1878 XXV. t.-ez. 1879: XXXIX. t.-cz., 1880: XLV. t.-cz. 2. §-a; 1884: XVI. t. cz. 26. §-a; 1895: XXXVII. t.-cz. 59. §-a; 1896: XXV. t.-czikk és az 1911: XV, t.-cz. 3. §-a. a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek fél tagadása esetében vizsgálja. 51. §. Az eljáró biróságot a legközelebbi közös felsőbiróság jelöli ki: 1. ha több biróság területi határaira való tekintettel kétséges, hogy közülök melyik van hivatva eljárni;*) 2. ha ugyanaz az ügy jogerősen különböző biróságok illetékességéhez vagy hatáskörébe tartozónak van nyilvánitva; 3. ha több biróság, amelyek közül az egyiknek illetékesnek kell lennie, jogerősen illetéktelennek van nyilvánítva, vagy ha ugyanilyen összeütközés merül fel több biróság között a hatáskör tekintetében; 4. ha több biróság előtt ugyanazon tárgyu kereset volt inditva s a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik per függősége akadályozza meg a többiek folytatását. Az eljáró biróságot a legközelebbi nem akadályozott felsőbiróság jelöli ki akkor is, ha az egyébként illetékes biróság a birói hatalom gyakorlatában tényleg akadályozva van.**) 52. §. Ha a per e törvény hatályosságának területén meginditható, a biróság illetékességének megállapitására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatók, az ügyben illetékes biróságot a kir. Kuria jelöli ki. 53. §. Az illetékes biróság kijelölése a felek bármelyikének kérelmére, vagy a biróságnak hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felsőbiróságnál is benyujthatja. A biróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. (254. §.) A határozat, amelylyel az illetékes biróságot kijelölték, felebbvitellel meg nem támadható. A felsőbiróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti. Negyedik fejezet. A biróságok belső szervezete. 54. §. A kir. járásbíróság mint egyes biróság jár el. 55.. A kir. törvényszék, a kir. itélőtábla és a kir. Kuria tanácsban határoznak. A kir. törvényszék tanácsa az elnökön kivül két biróból áll. A kir. itélőtábla felebbezési tanácsa az elnökön kivül négy biróból, felülvizsgálati tanácsa pedig az elnökön kivül két biróból alakul. A kir. Kuria tanácsa az elnökön kivül négy biróból alakul. 56. §. A tanácsok csak a törvényes számu tagokkal határozhatnak. Hosszas tárgyalásokhoz azonban póttagok is alkalmaz *) Lásd a 37. §-t. **) Ha a per már folyamatban van, alkalmazandó a 469. §. rendelkezése. hatók, akik közül a tanács magát valamelyik tagjának akadályoztatása esetében kiegésziti.*) 57. §. Az ebben a törvényben az elnökhöz utasitott teendőket az illető tanács elnöke, járásbíróságnál pedig az elnökhöz, a tanácshoz vagy a tanács tagjához utasitott teendőket a biró végzi. A biróság elnökéhez utasitott teendőket járásbiróságnál a járásbíróság vezetője végzi. Nem peres ügyben birói határozatot hozhat, peres ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatositandó birói cselekményeket végezhet az igazságügyminiszter részéről önálló müködési körrel felruházott jegyző is. A müködési kört az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg. Ebben a müködési körben a törvényben a biróra megállapitott eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmazandók. 58. §. Birói cselekményeket kiküldött biró (jegyző) csak a törvényben kijelölt esetekben végezhet. Ötödik fejezet. Birósági személyek kizárása. 59. §. A biró már a törvénynél fogva nem járhat el olyan ügyben: 1. amelyben mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogositva vagy kötelezve van, avagy a per erdeményétől függő megtéritéssel tartozik; 2. amelyben felesége vagy volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve; 3. amelyben oly személy van az 1. pont értelmében érdekelve, akivel örökbefogadó szülői vagy nevelő szülői, illetőleg gyermeki, vagy gyámi vagy gondnoki viszonyban áll; 4. amelyben mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy ügyvédje közreműködött, továbbá amelyben valamelyik félnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédjével a 2. vagy a 3. pontban meghatározott viszonyban áll;**) 5. amelyben mint tanut vagy szakértőt kihallgatták; 6. amelyben, mint az alsóbiróságnak vagy választott biróságnak a tagja, a megtámadott határozat hozatalában részt vett, vagy amelyben kiküldött vagy megkeresett biróként járt el, amennyiben eljárásának vagy határozatának előterjesztés következtében való felülvizsgálásáról van szó. Az eljárás további folyamában nem vehet részt az a biró, *) Lásd a 392. §-t, mely szerint az itélethozatalban csak az a biró vehet részt, aki a szóbeli tárgyaláson jelen volt; póttag nem alkalmazása esetében a tárgyalás a 242. §. szerint ismétlendő. **) A kizárás esete tehát nem forog fenn a 89. és 91. §. eseteiben. akire mint tanura hivatkoznak, ha a biróság kihallgatását elrendeli.*) ne 60. §. A biróság hivatalból ügyel arra, hogy az előbbi §. értelmében törvénynél fogva kizárt biró az eljárásban részt vegyen. Az a biró, akinek tudomása van arról, hogy ellene ilyen kizáró akadály van, azonnal köteles ezt a biróság elnökének bejelenteni.**) A törvénynél, fogva. kizárt birót bármelyik fél az eljárás bármely szakában kifogásolhatja. 61. §. Bármelyik fél kifogására ki kell zárni azt a birót is, aki az ügyben aggályos. Aggályos a biró, ha oly okok forognak fenn, amelyek az ügyre való tekintettel elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. A biró ellen hivatali kötelességére vonatkozólag elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, vagy ellene a per meginditása után tett bünvádi vagy fegyelmi feljelentés magában véve aggályosság okául nem szolgálhat. A fél a birót aggályosság okából többé nem kifogásolhatja, ha a nélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert aggályossági okot érvényesitette volna, a biró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő. 62. §. Az a biró, aki aggályosság miatt kifogásolható, jogositva yan az aggályoság okának bejelentése mellett kivánni, hogy az eljárásban való részvételtől felmentsék. 63. §. A kizárási kérelmet annál a biróságnál kell előadni, amelyhez a kifogásolt biró tartozik. A fél a kérelmet, ha szóbeli tárgyaláson kivül adja elő, irásban nyujthatja be, vagy jegyzőkönyvbe mondhatja.***) A kifogásoló félnek nyomban valószinüvé kell tenni a kérelem okát, ideértve azt a körülményt is, hogy az aggályossági ok akkor, amikor a biró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő, még nem állott fenn, vagy előtte ismeretlen volt. (61. §.) A valószinüsités végett a kifogásolt biró nyilatkozatára is lehet hivatkozni.****) A kifogásolt biró a kifogás felől nyilatkozni köteles. 64. §. A járásbíróság birájának kizárása felől a törvényszék, más birónak a kizárása felől pedig rendszerint az a biróság határoz, amelyhez a kifogásolt biró tartozik. A törvényszék elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. itélőtábla, a kir. itélőtábla elnökének, tagjai föbbségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Kuria határoz. A kir. Kuria elnökének, tagjai többségének *) Ha kizárt biró vett részt a határozatban, az ellen felebbezésnek (504. §. 2. p.), felülvizsgálatnak (582. §.), felfolyamodásnak (548. §.) és perujitásnak (563. §. 2. p.) van helye ezen az alapon. **) Lásd az 504. §. 2. pontját és az 540. §-t. ****) Lásd a valószinüvétételre vonatkozólag a 368. §. 2. bekezdését. polgári és vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Kuria A kifogásolt biró a határozathozatalban részt nem vehet. A kizárási kérelem a kifogásolt biró beleegyezésével az ügyvezetés körében, helyettesités utján, határozathozatal nélkül is elintézhető. 65. §. A biróság a kizárási kérelem felett az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. Az ellen a határozat ellen, amely a kizárási kérelemnek helyt ad, nincsen felebbvitelnek helye. A megtagadó határozat ellen felfolyamodásnak van helye. 66. §. A kifogásolt biró a kizárási kérelem elintézéséig csäk olyan cselekményeket végezzen, amelyek halasztást nem türnek. 67. §. A 64. és a 66. §. megfelelően alkalmazandó kizárási kérelem esetén kivül is, midőn a biró bejelenti, hogy törvénynél fogva ki van zárva, vagy erre nézve egyébként kétség merül fel, valamint ha a biró aggályosság alapján felmentését kivánja. A határozatot ezekben az esetekben a felek meghallgatása nélkül kell meghozni.. 68. §. Ha a biróság tagjainak kizárása kizárása vagy felmentése (62. §.) következtében meg nem alakulhat, valamint abban az esetben, ha a járásbíróságnak a vezetője, a törvényszéknek vagy a kir. itélőtáblának az elnöke van az 59. §. 1-4. pontjai értelmében kizárva, akkor az a felsőbiróság, amely a 64. §. értelmében a kizárás felől határoz, a területén levő hasonló hatáskörü biróságok közül az eljáró biróságot kijelöli. A felek meghallgatására és a kijelölő határozat megtámadhatatlanságára, valamint a halaszthatatlan intézkedések elrendelésére az 53. §. alkalmazandó. 69. 9. Ez a fejezet a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazandó. A kizárás felől az a biróság határoz, amelynél a jegyzőkönyv-. vezető alkalmazva van.*) MÁSODIK CZIM. Felek. Első fejezet. 70. §. Fél lehet az, aki a magáni szerint jogképes. A magánjog szabályai szerint kell megitélni azt is, hogy mennyiben lehet fél a születendő magzat és az ismeretlen örökös.**) *) Az 504. §. 2. p. és 563. §. 2. p. szerint ez nem állapit meg felülvizsgálati vagy perujitási okot. **) A perbeli jogképesség a 75. §. és a 180. §. 6. pontja értelmében hivatalból vizsgálandó.. |