költség viselésének vagy mennyiségének meg.*)

kérdésében támadták

Ezeken az eseteken kivül a per a felebbezési biróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül tárgyalandó és eldöntendő.

A felebbezési eljárásban sem viszontkeresetet támasztani, sen: a keresetet vagy a viszontkereset megalapitására az elsőbiróság előtt fel nem hozott okot érvényesiteni nem lehet.

A felebbezési biróság az illetékesség hiányát csak a 640. és a 641. §. esetében veszi hivatalból figyelembe.

A felebbezési biróság az elsőbiróság itéletét azon az alapon, hogy a házasság felbontása tárgyában hozott itélet előtt a házasfelek különélése elrendelve nem volt, nem oldhatja fel és a különélést is csak akkor rendelheti el, ha az elsőbiróság az 1894:XXXI. t.-cz. 80. §-ának eseteiben el nem rendelte, és a felebbezési biróság a házasság felbontását csak az idézett §-ban megjelölt valamelyik okon találja kimondhatónak.**)

A felebbezési biróság a különélés elrendelése esetében a 665. §. szerint jár el.

678. §. A kellően megidézett feleknek vagy a kir. ügyésznek a felebbezési tárgyalásról elmaradása a felebbezés elintézését nem gátolja.

A mulasztó félnek vagy kir. ügyésznek felebbezési vagy csatlakozási kérelmét a felebbezésből illetőleg az előkészitő iratból a jegyzőkönyvvezető vagy a biróságnak valamelyik tagja olvassa fel.

679. §. A 666., a 669., a 670. §., a 671. §. első és második bekezdése, valamint a 673. és a 674. §. a felebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazandó.

680. §. Ha a felebbezési biróság a házasfelek különélését a 677. §-nak utolsóelőtti bekezdése ellenére el nem rendelte, és a felülvizsgálati biróság a házasság felbontását csak az 1894:XXXI. t.-cz. 80. §-ában meghatározott okból találja kimondandónak, a felülvizsgálati biróság az itéletet feloldja és a felebbezési biróságot a különélés elrendelésére és esetleges további eljárásra utasitja. 681. §. A 677. §. negyedik bekezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalamazandó.

Az 554. §. nem alkalmazható.***

682. §. A házasság érvénytelenségét vagy felbontását, valamint az ágytól és asztaltól való elválást kimondó itélet ellen a házasság fennállásának kérdésében perujitásnak nincs helye.

Az elutasító végitélet ellen csak annyiban van perujitásnak helye, amennyiben a perujitás az 1894:XXXI. t.-cz. rendelkezéseivel nem ellenkezik.

A semmisségi keresetet elutasitó itélet ellen a perujitás, az

*) Az idézett szakaszok a felebbezés nyilvános előadásáról rendelkeznek. **) Az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §-a a), b), c), d) pontjai esetében. ***) Az idézett szakasz a konok perlekedőkre kiszabható pénzbírságról szól.

563. §. 1-3. és 7. pontjait kivéve, nincs az 567. §-ban megszabott határidőhöz kötve.*)

Az ebben a cimben az illető házassági perre megállapitott szabályok a perujitási kereset tárgyalására és eldöntésére is megfelelően alkalmazandók. Előzetes békéltetési kisérletnek azonban az elsőbiróság előtt sincs helye.

683. §. Az ágytól és asztaltól elválasztó itéletnek felbontó itéletté átváltoztatását (1894. XXXI. t.-cz. 107. §.) a korábbi per elsőfoku biróságánál keresettel lehet kérni. A biróság a kereset szóbeli tárgyalására határnapot tüz ki, amelyen a tárgyalás csak arra terjedhet ki, hogy az átváltoztatást az ágytól és asztaltól elválasztó itélet alapján az 1894:XXXI. t.-cz. 106. és 107. §-a értelmében lehet-e követelni. Uj bontó okot egyik fél sem hozhat föl, sem pedig más keresetet nem támaszthat.

684. §. Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt jogerős itélettel kimondotta, az 1894: XXXI. t.-cz. 115. §-a alapján a bontó kereset az idézett törvény 107. §-ában megszabott kétévi idő letelte után inditható meg. A bontó keresetet ilyen esetben előzetes békéltető kisérlet nem előzi meg, és az 1894: XXXI. t.-cz. 99. §-ában szabályozott különélés elrendelésének nincs helye.

A biróság a külföldi biróság jogerős itéletében megállapitott elválasztó okul szolgált tény valóságának vizsgálatába nem bocsátkozha tik.

Ez a §. akkor is irányadó, ha az 1894:XXXI. t.-cz. 115. §-a az idézett törvény 147. §-a értelmében nyer alkalmazást.

685. §. Ha az a házassági per, amely a házasfelek magyar állampolgárságának elnyerése előtt külföldi biróság előtt meg volt inditva és még folyamatban van, a magyar állampolgárság elnyerése után a belföldi biróság előtt indittatik meg, az ebben a czimben foglalt szabályok a következő eltérésekkel nyernek alkalmazást.

Az a kereset, amelynek meginditására az 1894:XXXI. t.-cz. 57. és 83. §-a határidőt szab, e határidő letelte után is meginditható, feltéve, hogy a magyar állampolgárság elnyerése óta hat hónap még el nem telt, és a külföldi biróság előtt a per a házasfelek korábbi jogában megszabott határidő alatt volt meginditva.**) A bontó és a válóperekben az előzetes békéltetés nem szükséges, ha külföldön meg volt kisérelve. Ugyanezekben a perekben továbbá a különélés elrendelése akkor is mellőzhető, ha a külföldi biróság a különélést már elrendelte.

A belföldi biróság a külföldi perben történt bizonyitásfelvételt a felek meghallgatása után felhasználhatja.

686. §. Ha annak megállapitása végett, hogy a felek közt

*) A perujitási határidő rendszerint hat hónap a tudomástól számitva; öt éven tul pedig ki van zárva.

**) Az idézett szakaszokban megállapitott határidő egy év, illetve hat hồ.

házasság létezik vagy nem létezik, avagy hogy a házasság bizonyos semmiségi ok hiányában érvényes, a házasság megszünése eiott keresetet inditanak: az eljárásra, ideértve a birói illetékességet is, ennek a czimnek a házasság megsemmisitését tárgyazó perre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.

A kereset inditására jogosultak a házasfelek, a házasság nem létezésének megállapitása iránt pedig ezenfelül a kir. ügyész és az is, aki kimutatja, hogy a házasság nem létezésétől jogi érdeke függ.

Az 1894: XXXI. t.-cz. 48. és 50. §-a az e §. szerint meginditható perekre is kiterjed.*)

Második fejezet.

Eljárás a házassági perben érvényesíthető vagyonjogi keresetekre nézve.

687. §. A semmiségi, megtámadó, bontó és váló keresetekkel, valamint a házasság nem létezésének megállapitása végett inditott keresetekkel a házassági viszonynyal összefüggő vagyonjogi keresetek is összekapcsolhatók, és ugyanabban az eljárásban viszontkeresettel érvényesithetők, még pedig akkor is, ha érvényesitésük különben a járásbíróság hatáskörébe tartoznék.

688. §. Ha az alperes vagyonjogi viszontkeresetét az előkészitő eljárásban adja elő, ezt a birónak két példányban irásban köteles átadni, ki a kereset másodpéldányát az ellenfélnek kézbesiti.

689. §. Az előkészitő eljárás vezetésével megbizott biró a felek előadása alapján a vagyonjogi keresetek tényállásának megállapításáról is gondoskodik, amennyiben ez az előkészitő eljárás befejezését nem késlelteti; szükség esetében a feleket arra utasitja, hogy a vagyonjogi keresetre vagy viszontkeresetre nézve az általa kitüzött határidőben előkészitő iratokat váltsanak. (194200. §§.)

Az előkészitő iratoknak a biróság részére szóló példányát az iratokhoz csatolás végett az előkészitő eljárás befejezése előtt az eljárás vezetésével megbizott birónál, azután pedig a birósági irodában kell letenni.

690. §. Ha a felek valamelyikének a vagyonjogi perben perképessége nincs, és ezt a hiányt a törvényes képviselő fellépésével nem orvosolta, a biróság a vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet a házasság érvénytelenségét, felbontását vagy az elválasztást kimondó itéletében külön perre utasitja.

Ha a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tisztába hozatala a házassági per elintézését késleltetné, a biróság a házasság

*) Az idézett 48. §. a cselekvőképességre korlátolt és a cselekvőképtelen házasielek perképességét, az 50. §. pedig azt állapitja meg, hogy a semmiségi perben keletkezett jogerős itélet mindenkivel szemben hatályos.

kérdésében határoz, és a vagyonjogi kérdésben az eljárást csak az itélet jogerőre emelkedése után folytatja a felek bármelyikének kérelmére. Ebben az esetben a biróság, ha az ügyet nem látja kellően előkészitve, elrendelheti a szükséges előkészitő iratok közlését.

691. §. Az itéletnek a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől rendelkező részét külön felebbezéssel, és ha a bíróság a vagyonjogi kérdésben külön határozott, az e tárgyban hozott itéletet felebbezéssel csak akkor lehet megtámadni, ha a vagyonjogi per tárgyának értéke ötszáz koronát meghalad.

Ez a szabály a felebbezési biróság itéletére akként alkalmazandó, hogy az ellen külön felülvizsgálatnak, illetőleg felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a per tárgyának értéke kétezerötszáz koronát meghalad.*)

692. §. Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől a házasság kérdésével együtt itélt, az itélet ellen csupán a vagyonjogi kérdésben használt felebbezés a házasság kérdésében az itélet jogerőre emelkedését nem gátolja, és az ily felebbezéshez a házasság kérdésében csatlakozni nem lehet. A felebbezési biróság ily esetben az itéletet a házasság kérdésében hivatalból sem vizsgálhatja felül.

A házasság kérdésében hozott itélet jogerőre emelkedése előtt az itélet a vagyonjogi kérdésben végre nem hajtható.

693. §. Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől a házasság kérdésével együtt itélt, a felebbezési biróság azonban a házasság kérdésében külön itélettel határoz, a vagyonjogi kérdésben a felebbezési tárgyalást csak a házasság kérdésében hozott itélet jogerőre emelkedése után folytatja. E végből a felebbezési biróság hivatalból tüz ki tárgyalási határnapot. 694. §. Ha a biróság a házassági pert megszünteti, vagy a semmiségi, megtámadó, bontó vagy váló keresetet, illetőleg viszontkeresetet elutasitja, a pert a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tárgyában megszüntnek mondja ki.

695. §. Ez a fejezet nem terjed ki az 1894:XXXI. t.-cz. 90— 93. és 105. §-aiban emlitett kérdésekre, amelyeket a felbontó vagy az elválasztó itéletben külön kereset vagy viszontkereset nélkül is el kell, illetőleg el lehet intézni.

TIZENKETTEDIK CZIM.

Eljárás a gyermekek törvényességének megtámadása iránti perekben.

696. §. A férj részéről a gyermek törvényességének megtámadása iránt inditott perben a 642. és a 643. §., a 652. §-nak első és második bekezdése, a 655. §., a 656. §-nak első és második be

*) Ezek az intézkedések eltérnek a 476. és az 520., illetve 521. §§. altalános rendelkezéseitől.

kezdése, a 657., 658., 569., 661., 662., 663. és 664. §., a 666. §-nak első bekezdése, a 669. és 671. §., a 672. §-nak első, második, harmadik, negyedik és hatodik bekezdése, a 673. §., a 677. §-nak első, második és harmadik bekezdése, és a 678. §. megfelelően alkalmazandó.

A 666. §. első bekezdése, a 669. §. az előkészitő eljárásban, a 669. §., a 671. §. első és második bekezdése és a 673. §. pedig a felebbezési eljárásban is megfelelően alkalamazandó.

697. §. A keresetet a gyermek ellen, és ha a gyermek anyja él, az anya ellen is kell inditani.

A kiskoru gyermek képviseletére szükséges gondnok (1877: XX. t.-cz. 30. §. a) pont) kirendelése végett a gyámhatóságot kell megkeresni.

698. §. Az 1894: XXXI. t.-cz. 128. §-a értelmében cselekvőképességében korlátolt szülőnek ebben a perben perbeli cselekvőképessége van.

Az 1894:XXXI. t.-cz. 127. §-a értelmében cselekvőképtelen szülő nevében törvényes képviselője járhat el, akinek a kereset megindításához a gyámhatóság különös meghatalmazására van szüksége.*)

699. §. A perben a kir. ügyész (főügyész, a kir. Kuria előtt a koronaügyész) is részt vehet.

E végből a kir. ügyészt minden határnapról hivatalból értesiteni és a feleknek kézbesitendő iratokat és határozatokat vele is közölni kell. Az értesités és a közlés módját rendelet szabályozza.

Jogában áll az iratokat megtekinteni, a hozandó határozatra nézve inditványt tenni, a gyermek törvényessége érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni, valamint felebbvitellel élni.**)

700. §. A férj vagy a gyermek halála esetében a 676. §-nak a semmiségi perre vonatkozó rendelkezése megfelelően alkalmazandó.

701. §. Ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesiti, ebben a perben ez a czim nem nyer alkalmazást.

Nem nyer továbbá alkalmazást ez a czim a törvénytelen gyermek atyjának megállapitása iránti perekben sem.

*) Lásd az idézett 127. §. rendelkezéseit a 650. §-hoz adott jegyzetben a 128. §. szerint pedig korlátolt cselekvőképességgel bir a kiskoru, az 1877: XX- t.-cz. 28. §. b) pontja alapján meghosszabbitott kiskoruság és gondnokság alatt álló.

**) A kir. ügyésznek itt tágabb hatásköre van, mint a házassági perben a 644. §. szerint.

É. M. T. XI.