772. §. Ha a 770. §. értelmében biróválasztásra felhivott fél a felhívásnak eleget nem tesz, a felhivó fél a választott-birósági szerződéstől elállhat, vagy pedig a rendes biróságnál kérheti a választott birónak ellenfele helyett leendő kinevezését. A biróság a kérelem felől az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. Ez a §. abban az esetben is alkalmazandó, ha a fél, aki választójogát már gyakorolta, felhivásra oly birót választ, aki a 774. §. értelmében kizáratik, vagy elvállalt kötelezettségének teljesítését megtagadja. 773. §. A választott biró a biráskodás elvállalására csak saját irásbeli nyilatkozata alapján kötelezhető. A megnevezését vagy választását tartalmazó irat aláírása irásbeli elfogadásnak tekintik. Mihelyt az elfogadó nyilatkozatot az ellenféllel közölték, a választott biró alapos ok hiányában csak mind a két fél beleegyezésével léphet vissza. Azt a választott birót, aki alapos ok nélkül a választás elfogadásából folyó kötelezettségének eleget nem tesz vagy teljesitésével késedelmeskedik, a rendes biróság bármelyik fél kérelmére az ő meghallgatása után kétezer koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalja. Az e kérdésben hozott végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ezen felül az ilyen választott biró az okozott költséget és kárt mindegyik félnek megtériteni köteles. 774. §. Az 59. és a 61. §-ban emlitett okokból a választott biró is kizárható. Kizárhatók továbbá a nők, kiskoruak, gondnokság vagy csöd alatt állók, vakok, siketek és némák, valamint hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéltek mellékbüntetésük ideje alatt. Az a fél, aki maga vagy ellenfelével egyetértve választotta a birót, a biró kizárását csak abban az esetben kérheti, ha a kizárás oka csak a választás után keletkezett vagy jutott tudomására. A kizárási kérelem a rendes biróság előtt érvényesithető; a biróság a kérelem felett, szóbeli tárgyalás alapján, szükség esetében a kizárandó biró meghallgatása után határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye. 775. §. A választott-birósági szerződés, amennyiben az illető esetre vonatkozólag másként nem intézkedik, hatályát veszti: 1. ha a szerződésben megnevezett választott birák valamelyike a biráskodást el nem vállalja, meghalt vagy a biráskodást más oknál fogva nem gyakorolhatja, vagy pedig elvállalt kötelezettsége teljesítését megtagadja; 2. ha a választott biróság itéletéhez megkivánt szótöbbség, ha pedig a választott biróság két tagból áll, egyhanguság nem jön létre; 3. a 772. és a 780. §. eseteiben. A 2. és a 3. pont eseteiben az olyan választott-birósági szerződés, amelyet meghatározott jogviszonyból jövőre következő É. M. T. XI. 12 ügyekre kötöttek, csak a fenn forgó ügyre nézve válik hatálytalanná. 776. §. A felek eltérő megállapodásának hiányában a választott biróság az eljárás módját saját belátása szerint határozza meg, köteles azonban a feleket meghallgatni, illetőleg nekik előterjesztéseik megtételére alkalmat adni és az ügy állását kideriteni. Ügyvédi képviseletnek ebben az eljárásban is helye van. A választott biróság eljárásáról jegyzőkönyvet készit. Ha a felek a választott biróság tagjainak dijazását közösen nem állapították meg, a dijakat a választott biróság állapitja meg. A megállapitás ellen felfolyamodásnak van helye ahhoz a birósághoz, amely választott birósági szerződés esetén kivül mint felebbezési biróság járna el. 777. §. Tanukat és szakértőket a választott biróság csak akkor hallgathat ki, ha előtte megjelennek, azonban sem ezeket, sem a feleket meg nem esketheti. 778. §. Ha a választott biróság valamely birósági cselekményt, amelyet maga nem foganatosithat, szükségesnek itél, végett az illetékes (14. §.) járásbírósághoz fordul. A járásbíróság a tanu vagy a szakértő kihallgatása valamint a szemle foganatositása körül a perbiróságot megillető intézkedésekre is jogositva van. 779. §. A választott biróság az eljárást folytathatja és itélettel befejezheti, habár valamelyik fél azt állitja is, hogy a választott-birósági szerződés érvénytelen, vagy nem az eldöntendő ügyre vonatkozólag volt kötve, vagy hogy a biróság valamelyik tagja. az ügyben el nem járhat, feltéve, hogy ezek a körülmények még jogerős birói határozattal megállapitva nincsenek. 780. §. Ha a választott biróság az ügy eldöntésével bármely okból késedelmeskedik, a rendes biróság bármelyik fél kérelmére az itélet meghozatalára megfelelő határidőt tüz ki, amelynek sikertelen leteltével a választott birósági szerződés a fennforgó esetben hatályát veszti. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás és szükség esetében a választott biróság tagjainak meghallgatása után végzéssel határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ez a §. a 773. §. alkalmazását nem zárja ki. 781. §. A választott biróság, ha kettőnél több tagból áll, és ha a szerződés másként nem intézkedik, a szavazatok általános többségével határoz. Ha a határozathozatalban a megkivánt többség, két tagból álló választott biróságnál pedig az egyhanguság nem jön létre, a választott biróság erről a feleket értesiteni köteles. 782. §. A választott biróság itéletét indokolni köteles, kivéve, ha a szerződés másként intézkedik. Az itéletet kelettel el kell látni és a választott biróság minden tagjának alá kell irnia. Hasonlóképen kell aláirni a rendes biró sághoz intézett megkeresést, valamint a felek részéről a választott biróság előtt kötött egyezséget is. A választott biróság az itéletnek, valamint az egyezségnek a biróság minden tagja által aláirt kiadmányát az előtte jelen levő feleknek kézbesiti és átvételét az eredetin elismerteti. A választott biróság az eredeti itéletet vagy egyezséget a rendes biróságnál letenni köteles. Ha a választott biróság az itélet vagy az egyzség kiadmányát, a harmadik bekezdés szerint nem kézbesítette, egyuttal a kiadmányt is köteles a biróságnak bemutatni, amely ezt ugyanazon szabályok szerint kézbesitteti, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek. 783. §. A választott-birósági itéletnek és egyezségnek hatálya ugyanaz, mint a jogerős birói itéletnek. *) 784. §. A választott biróság itéletét keresettel érvényteleniteni lehet a rendes biróság előtt: 1. ha választott-birósági szerződés nem volt, vagy ha nem érvényesen, vagy nem az eldöntött ügyre vonatkozólag lett kötve, valamint ha az itélet hozatala előtt hatályát vesztette; 2. ha a szerződésnek vagy a törvénynek a választott biróság alakitására vagy a határozathozatalra vonatkozó rendelete meg lett sértve; *) 3. ha az itélet hozatalában oly biró vett részt, akit a rendes biróságnak jogerős végzése kizárt, vagy akinek ily kizárást a fél a választott-birósági itélet meghozatala előtt hibáján kivül nem eszközölhette ki; 4. ha a fél meghallgatását a 776. §. ellenére mellőzték; 5. ha az itélet a felek kérelmén tul terjeszkedik vagy a 782. §. ellenére nincs indokolva; 6. ha a 782. §-nak az itélet eredetijének aláírására vonatkozó szabályait meg nem tartották; 7. ha az itélet a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez vagy rendelkező részében érthetetlen; 8. azokban az esetekben, amelyekben az 563. §. 4., 5., 7., 8. és 9. pontja alapján perujitásnak van helye. A választott biróság előtt kötött egyezség a rendes biróság előtt keresettel megtámadható e §. 7. és 8. pontja alapján. 785. §. A választott biróság itéletének az előbbi §. 3., 4., 5. és 8. pontja alapján, valamint a választott biróság előtt kötött egyezségnek az előbbi §. 8. pontja alapján való érvénytelenitése iránt a pert kilencven nap alatt kell meginditani. Ez a határidő záros és az itélet, illetőleg az egyezség kiadmányának kézbesítésétől, ha pedig a fél az érvénytelenitő okról csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott oly helyzetbe, hogy azt érvényesit *) Az 1881:LX. t.-cz. 1. §. értelmében végrehajtás elrendelésének van helye. **) Itt még az 567. §. 2. bekezdésében felállitott öt évi véghatáridő korláta sem áll fönn. hesse, attól a naptól számitandó, amelyen tudomást szerzett róla, illetőleg érvényesithette. 786. §. Ha a fél a választott biróság itéletének vagy az elötte kötött egyezségnek érvénytelenitése iránt a rendes biróság előtt keresetet inditott, a rendes biróság a választott birósági itélet vagy egyezség végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését kérelemre az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti, ha az előterjesztett adatokból a kereset sikere valószinünek mutatkozik. A biróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát kérelemre visszavonhatja. A végrehajtás felfüggesztése vagy a felfüggesztés visszavonása tárgyában hozott végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye. 787. §. Az ebben a cimben emlitett rendes biróság alatt azt a biróságot kell érteni, amely az ügyre választott-birósági szerződés esetén kivül hatáskörrel és illetékességgel birna. Ugyanez a biróság illetékes a választott-birósági itélet vagy egyezség alapján a végrehajtás elrendelésére. is. Ha ehhez képest több biróság volna illetékes, az lesz és marad illetékes, amelyhez valamelyik fél vagy a választott biróság először fordult. 788. §. Ennek a czimnek szabályai, eltérő törvényes rendelkezés hiányában, azokra a választott biróságokra is alkalmazandók, amelyeket végintézkedésekben, vagy más törvényesen megengedett módon rendelnek. TIZENNYOLCZADIK CZIM. 789. §. Belföld alatt ebben a törvényben a magyar szent korona összes országait, belföldi alatt pedig a magyar állampolgárt kell érteni. Amennyiben nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, a tizenegyedik, a tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik czim szabályai nem nyernek alkalmazást. 790. §. Ebben a törvényben a ,,katonai" szó a hadseregre, a hadi tengerészetre, a honvédségre, a népfölkelésre és a csendőrségre vonatkozik. Fegyveres erő (1889: VI. t.-cz. 2. §.) alatt a hadsereget, a hadi tengerészetet, a honvédséget és a népfölkelést kell érteni. 791. §. Az e törvény alapján kiszabott pénzbüntetést behajthatatlanság esetében elzárásra kell átváltoztatni, még pedig öt koronát meg nem haladó összeget tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától husz koronáig terjedő összeget egy napi elzárásra, és husz korona helyett egy napi elzárás alkalmaztassék. Az e törvény alapján kiszabott pénzbirságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. Egyebekben a pénzbüntetés és pénzbirság kiszabásának módjára, behajtására és hováfordítására, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik, ugyanazok a szabályok alkalmazandók, amelyek a biróság által a bünvádi perrendtartás alapján kiszabott . pénzbüntetésre és pénzbirságra fennállanak. 792. §. E törvény életbelépésének idejéről és az átmeneti intézkedésekről külön törvény rendelkezik. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter, a községi biráskodásra nézve pedig az igazságügyminszter és a belügyminiszter bizatik meg. II. TÖRVÉNYCZIKK a Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről. - (Szentesitést nyert 1911. évi január hó 21-én. A szerződésre vonatkozó megerősitő okiratok Belgrádban 1911. évi január 23-ik (huszonharmadik) napján cseréltettek ki. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi január hó 23-án.) A Szerbiával 1910. évi julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő: (Magyar fordítás.) 1. czikk. A szerződő felek területei között a kereskedelem és a hajózás teljesen szabad leend. A szerződő felek mindegyikének alattvalói a másik fél területein élvezni fogják mindazon jogokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedelem, az ipar és a hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezményt élvező nemzethez tartozók tényleg élveznek, vagy a jövőben élvezni fognak.*) II. czikk. A szerződő felek mindegyikének alattvalói a másik fél területein kölcsönösen jogositva lesznek ugyanazon mérvben, mint a nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzethez tartozók, a vasutakon, folvóvizeken és utakon utazni, bármely helyen letelepedni, vagy ott ideiglenesen is tartózkodni, mindennemű földterületeket és házakat szerezni, vagy ilyeneket egészben vagy részben bérelni és birtokban tartani: általában ingó és ingatlan javakat szerezni, azokat elidegeniteni, vagy bármely intézkedés, különösen adásvevés. végrendelet, vagy végrendelet nélküli öröklés utján átruházni: még pedig mindezt az illető ország hatóságainak külön engedélve vagy jóváhagvása nélkül. Ugvanott kereskedést vagy mesterséget űzhetnek, mindennemű ügyeiket *) Lásd a zárjegyzőkönyvben foglalt határozmányokat az I. és II. czikkhez. |