akkor, amidőn ezen szolgálat a vámhivatal alkalmazottjai által teljesittetik; 2. a kövezetért: 100 kilogramm után 10 para; 3. a raktározásért: 100 kilogramm után naponkint 5 para; ezen illeték a könnyen gyulékony és robbanó áruknál 100 kilogramm után naponkint 10 parával növekszik. Önként értetik, hogy a fentemlitett mellékilletékek csak annyiban szedhetők, amennyiben a szolgálatok, amelyekre ezek az illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályoknak és törvényeknek megfelelően teljesittettek. Egyébiránt megegyezés jött létre arra nézve, hogy ezen mellék vagy pótilletékeknek bárminemü csökkentése, mely valamely más állam áruira nézve nyujtatnék, Ausztriának és Magyarországnak hasonló nemü föld- és ipartermékeire haladéktalanul szintén alkalmaztatni fog. XIV. czikk. Azon külön megállapodások sérelme nélkül, melyek a vasuti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve, hogy azon áruk, melyek az egyik szerződő fél területein vámbiztositási eljárás alá esnek, előállittatnak vagy gyártatnak. Szerbiában azonban nem, kivéés ezen vagy más okból ott már zár alá helyeztettek, ha az ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett, a másik fél területein nem fognak felbontatni és a sértetlenül talált zárak és ólompecsétek helyett mások nem fognak alkalmaztatni. XV. czikk. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik ellen irányzott csempészet meggátlására és megbüntetésére kellő eszközökkel közremüködnek, hogy e czélból a másik szerződő fél felügyelő közegeinek minden törvényes segitséget megadnak, és hogy azoknak, pénzügyi és rendőri közegeik, valamint általában a helyi hatóságok utján mindazon felvilágositásokat és támogatást nyujtják, amelyre hivatalos eljárásukban szükségük van. A szerződő felek fentartották maguknak, hogy e tekintetben külön szabályzatokban állapodjanak meg. XVI. czikk. A találmányi szabadalmak, kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták és a szerződő felek alattvalói által használt nevek és társas czégek kölcsönös oltalmának szabályozása külön egyezményeknek marad fentartva, amelyek lehetőleg mielőbb megkötendők. Ezen egyezmények megkötéséig a fentemlitett jogok kölcsönös oltalma tekintetében az 1892. évi augusztus hó 9-én kelt kereskedelmi szerződés XIV. czikkének vonatkozó határozmányai lesznek irányadók. *) XVII. czikk. Ha Ausztria-Magyarország és Szerbia közt nézeteltérés támadna a jelen szerződés az ahhoz csatolt A., B. és C. mellékletek és a hozzátartozó zárjegyzőkönyv határozmányainak *) Lásd a zárjegyzőkönyvben foglalt póthatározmányt a XVI. czikkhez. értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő más szerződéses tarifák tekintetében való tényleges alkalmazása körül, akkor a vitás ügy, ha az egyik szerződő fél kivánja, választott biróság döntése alá bocsáttatik. Minden vitás ügyre nézve a választott biróság következőleg alakittatik meg: mindegyik szerződő fél saját alattvalói közül két alkalmas személyt rendel ki választott biróul, és ezek egyetértően elnököt választanak valamely barátságos állam polgárai közül. A szerződő felek fentartják maguknak, hogy előre és meghatározott időtartamra kijelölik az egyént, aki vitás ügy felmerülésekor mintelnök fog müködni. Adott esetben, erre vonatkozó külön megegyezés fentartásával, a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag felmerülő oly más nézeteltéréseket is választott birósági döntés alá fognak bocsátani, melyek nincsenek az első bekezdésben megemlitve. *) XVIII. czikk. A jelen szerződés kiterjed mindazon országokra, amelyek az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületéhez jelenleg tartoznak, vagy a jövőben tartozni fognak. XIX. czikk. A jelen szerződés a megerősitő okiratok kicserélése után egy nappal lép érvénybe, és 1917. évi deczember hó 31-ig marad hatályban. Ha sem Ausztria-Magyarország, sem Szerbia tizenkét hónappal 1917. évi deczember hó 31-ike előtt nem nyilvánítaná a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetésére vonatkozó szándékát, ugy ezen szerződés 1917. évi deczember 31-én tul is érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számitva, a melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja. XX. czikk. A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok Belgrádban minél előbb ki fognak cseréltetni. Minek hiteléül azt az illető meghatalmazottak aláirták és pecséteikkel ellátták. Kelt Belgrádban kettős kiadmányban, 1910. évi julius hó 14/27-én. *) Lásd a zárjegyzőkönyvben foglalt határozmányt a XVII. czikkhez. 26 40 91 Kávépótlók: katáng, makk, árpa, maláta és más . Tűzifa, forgács, gallyak, tuskók, rönkök, gyökerek 93-ból Épület- és szerszámfa: Vám Egység dinárok- ban 100 kg 94 1. közönséges, kemény vagy puha: Burkolatkoczkák fából, keréktalpak, kerékagyak, *) A felsorolt tarifaszámok megfelelnek az 1904. évi márczius 31-iki, 1909. évi márczius 9-iki és 1910. évi április 24-iki törvényekkel és az 1909. évi április 10-iki és november 1-i rendeletekkel megállapitott szerb vámtarifa számainak. és 1. nád- és répaczukor, valamint általában vegyi rose: a) nyers czukor, lé és szirup répából, czukor- b) finomitott czukor, mélis-, lompsz- és kan- c) porczukor 121-ből Sör, mindennemű, porter is: 158 1. hordókban Czement: 1. románczement (hidraulikus mész) 2. portlandczement 3. salakczement, puzzolán és magnéziaczement, 177-ből A nafta, a kátrány, a lignit és a paraffinpalakátrány 178 tek kivételével), úgymint: gazolin, ligroin, benzin, 1. hordókban vagy tartánykocsikban 223-ból 2. Eczetsav: 236-hoz 240 243 b) tisztitva, literenkint 80 g-nál több savat tar- Jegyzet. Ásványi festékek és mindennemű festék- Ólomfehér, minium, massicot; czinóber, réz- festéklakkok (lakkfestékek), másutt meg nem nevezettek és másutt nem foglaltak, pigment-oldatoknak anorganikus bázisokkal és sókkal való keverékei (pigment- és másféle lakkok) is . 255-böl Aceton, tisztitva vagy nem tisztitva 277-hez 303 Jegyzet. Zsebkendők, fejkendők, cachenez-ek, fou- 1. alattságok, kötelek, kátrányozva is, 5 millimé- 304 2. kötőzsinegek és kötelek, 1-5 milliméter átmé- 40-- 70 325 Kendők és sálok gyapjuból, szöve, szét nem vagdalt 360-ből Gallérok, kézelők, ingmellek, sem himezve, sem se lyemmel keverve: 1. pamutból: a) fehérek 250 b) másfélék 2. lenből Jegyzet. A vámok kiszabásánál nem vétetnek tekintetbe a női és gyermekfehérnemüeken előforduló kismérvű himzett részek mint pl. igen csekély terjedelmű csillagok, monogramok, virágok és egyéb diszitések. Ezzel szemben 30% pótlék alá esnek a csekély csipke- és himzés applikációval, valamint egyszerű hozzávalók gyanánt a gallérra, nyakkivágásra, ujjakra és szélekre warrással ajourmódon alkamazott csipkével bs himzéssel ellátott női és gyermekfehérneműek, bluzok és füzöderekak. 371-ből Eső- és napernyők: 1. nemes fémekből való diszités nélkül: a) túlnyomóan csipkével és himzéssel bevonval b) egészen vagy részben selyemszövettel be vonva: a) csipkével, szalaggal, himzéssel diszitve c) más szövetekkel bevonva: a) csipkével, szalaggal, himzéssel diszitve. Általános jegyzetek a tarifa V. fejezetéhezTM 1. Amennyiben a tarifa másként nem rendelkezik, a vámtételek a nyersárukra vonatkoznak. A szapult, félig fehéritett, fehéritett, mercerizált és nitrált áruk 15%, a festettek, tarkán szöttek, préseltek és szinnyomatozottak pedig 20% pótlék alá esnek. Megjegyzés. Ezen pótlék a nyers árúczikkekre nézve megállapított vám százalékaiban szedetnek be. Méterárúknál az oldalszélek szine és anyaga, a végződéseken átmenő fonalak szine, az eféle árúk végeire szinesen nyomtatott vagy szött gyári számok, jelzések és jegyek az elvámolásnál figyelmen kivül maradnak. Kevés beszőtt fonál szál, valamint nyomtatott vonalak, amelyek kizárólag arra szolgálnak, hogy a szétvágandó szövet különböző részeinek egymástól való elhatárolását jelöljék nem veendők tekintetbe. A szövet végeibe diszitésül szött vagy nyomtatott vonalak és minták ellenben figyelembe veendők. Kivételt képeznek e tekintetben a napernyőszövetek. 2. A mintázott szövetek az 1. pont alatt megálla pitott pótlékon felül, a nyers szövetre megállapított legalacsonyabb vám 10%-át fizetik további pótlék gyanánt. a Megjegyzés. Mintázottaknak (a tüllök, bobinettek és petinetek kivételével) azok a szövetek tekintetnek, melyeknél a láncz és az alapvetőlék rajzokat, alakokat virágokat arabeszkeket és hasonló más ékitményeket alkot. Következésképen nem tekintetnek mintázottaknak a sima és vászonszerű kötésű szövetek, a serge-ek, a satinok és amelyek wastagabb láncz és vetőlékfonalak beszövése által előidézett hullámos vagy bordázott felületet mutatnak. |