3. A brosozott, valamint a gazeszerüen szött szövetek Megjegyzés. Brosozottaknak tekintendők azok a min- 5. Fonalak, amelyek összsulyukhoz képest 25 wagy ennél kevesebb százalék selymet tartalmaznak, pótlék gyanánt a fonalakra megállapított vám 10%-át fizetik. Ha 25%-nál több selymet tartalmaznak, tiszta selyemből való fonalak gyanánt vámolandók. Selymet tartalmazó ᎦᏃᏮ vetek, kötszövött áruk, plüsök, paszomántárúk, szalagok és gombkötöárúk következőképen vámolandók: a) ha az azokban feldolgozott textilanyagok összsulyának bezárólag 10%-áig terjedő selymet tartalmaznak, 20% pótlék alá esnek; b) ha a fenneb emlitett összsuly 10%-át meghaladó, bezárólag 50%-áig terjedő selymet tartalmaznak, félselyemből valók gyanánt vámozandók; c) 50%-ot meghaladó selyemtastalommal, mint tiszta selyemből valók kezelendők. Paszomántáruknál a selyem sulyát a selyemmel körülfont textil- és egyéb anyagok összesitett sulya képezi. Gombkötőárúk a külső felületükön tulnyomóan képviselt anyag szerint vámozandók. Nem aranyozott, sem ezüstözött nem nemes fémszálakkal kapcsolatos szövetek, kötszövött árúk, himzések, csipkék, paszomántárúk és egyéb textiláruk 5% pótlék alá esnek. Mindezek (a tarifa 583. és 631. számai alá sorozott) aluminiumból és egyéb nem nemes fémek böl való fonadékokkal, ugyszintén nem nemes fémdrótokból és szálakból való pilikkel és egyéb hasonló készitményekkel kapcsolatban hasonlóképen ezen 5% pótlékot fizetik. Az utóbb emlitett fémszálakkal nem selyemalapon előállitott himzések 5% pótlékkal akkor is a 282. t.-sz. 1. b) 2. b) tételei szerint vámoltatnak, ha előállitásukhoz egyéb himzőanyag nem használtatott 7. Arany- vagy ezüstszálakkal és fonadékokkal kapcsolatos szövetek, kötszövött és paszomántáruk, hímzések, csipkék és egyéb textiláruk, ha az arany- vagy ezüst-szálak- és fonadékok sulya a textilanyagok összsulyának 25%-át nem haladja meg, 25% pótlék alá esnek; ha azonban sulyuk a 25%-ot meghaladja, arany vagy ezüstmunkák gyanánt az 532. t.-sz. szerint) vámozandók. Mindezek az áruk, aranyozott vagy ezüstözött nem nemes fémszálakkal vagy fémfonadékokkal, ugyszintén aranyozott vagy ezüstözött pilikkel és aranyozott vagy ezüstözött fémszálakból való egyéb efféle készítményekkel kapcsolatban, 12% pótlék alá esnek. A csupán ezen fémszálakkal vagy fémfonadékokkal előállitott hímzések a 282. 1 b) és 2 b), illetve a 342. t.-sz. alatt megállapított vámok 12%-át fizetik pótlék gyanánt, akkor is, ha az előállitásukhoz egyéb himzőanyag nem használtatott. 8. A textilfonalakból és nemezből való árúk egyszerü szegésekkel, egyes varrásokkal és közönséges hozzávalókkal nem vámozandók varrott tárgyak gyanánt, hanem a fonalakból való árukra vagy a nemezre megállapitott legalacsonyabb vámon felül még 15% pótlék alá esnek; e fajta hálózott szövetek ugyanazon vám alá esnek, mint a Vám Egység dinárok ban kiszabott vagy varrott kötszövött szövetek. A mennyiben Megjegyzés. Szerelt szöveteknek azok fognak tekin- 9. Nem nemes fémszálakkal és fonadékokkal kapcsolatos ruházatok, divatczikkek és egyéb varrott tárgyak 5%; arany vagy ezüst, vagy aranyozott wagy ezüstözött salakkal vagy fondékokkal kapcsolatosak, az illető varrott tárgy vámjának alapul vételével, 20% pótlék alá esnek. el 10. Beszött vagy bedolgozott üveg-, porcellán-, közönséges fém-gyöngyök,, halesontszálak, gelatinpilik az vámolásnál figyelmen kivül maradnak, amerinyiben е hozzáadások mennyiség tekintetében nem tulnyomóak, vagy himzést nem képeznek. 11. Textiláruk, melyek nem varással, hanem más módon vannak megmunkálva, varrott tárgyak gyanánt vá-] | molandók. 12. Textilárúkból varrott tárgyak, amelyek különböző anyagokból wannak előállitva, a szinoldalukon mennyiségileg tulnyomóan képviselt anyag szerint vámolandók. Bélés, gombok, paszomántok, szalagok, boritások, diszités-garniturák, hímzett részek stb. az elvámolásnál, figyelmen kivül maradnak. Épugy figyelmen kivül maradnak az elvámolásnál kendőknél, saloknál stb. a szött közönséges rojtok, bogozva is, de nem varrva. 13. Szalmazsákok, matráczok és párnák ugy vámolandók, hogy sulyuk egyharmada abból a szövetből való varrott tárgy gyanánt kezelendő, amelyből a boriték való, sulyuk kétharmada pedig azon anyag szerint, amelylyel azok töltve vannak. 14. Midőn a vám megállapithatása érdekében valamely kész tárgy szétvágása válnék szükségessé, az árú; behozója azonban ehhez hozzá nem járulna, a szóba jöhető legmagasabb vám veendő az elvámolás alapjául. Hogy az elvámolás e módja elkerültessék, az árú behozója abból az anyagból, amelyből a kész árú elő van állitva, bemutathat egy négyszögdeciméternyi darabot. Ha kétség támadna az iránt, hogy a bemutatott anyag a kész tárgy anyagával nem azonos minőségű, a megvizsgálást a kész tárgy egy kis részecskéjének lemetszése utján kell végrehajtani. 374-ből 2. Blankbőr, bármely fajtában és szinben a Jegyzet a 374. számhoz. Hulladékbörnek tekintetnek cserzett börnem mindazon szélső részei, melyek a crupon (hátdarab) kivágása után maradnak, vagyis a bör fej-, nyak-, szügy-, láb- és hasrészei. Az efajta börök a talpbélésbőrre 100 kg.-onkint 55 dinárral megállapitott vám alá esnek. 379-ből Czipők nyers vagy cserzett és mindennemű kikészi- 2. más czipők, a csizmák és félcsizmák kivételével, É. M. T. XI. 394 405 406 407 408 412 b) 0.750 kg-nál nagyobb súlyban egész 1.250 c) 4.400 kg-nál nagyobb súlyban egész 0-750 d) 0.400 kg vagy ennél kisebb súlyban Lábszőnyegek: 1. gyékények és hasonló készitmények kákából és szelve is 2. másféle szőnyegek és hasonló készítmények nö- fa Kosárkötő- és fonásárúk mindennemű növényi fonỏ- 1. darabonkint 1 kg-nál nagyobb súlyúak 2. darabonkint 500 g-tól 1 kg-ig 3. darabonkint 500 g-nál kisebb súlyúak Jegyzet. Durvább kender- és más e fajta szövetek- Kosárkötő- és fonásárúk, a spartéria kivételével, fé- 1. nem fénymázozott és nem fényezett fával, vas- a) növényi anyagokból vagy növényrostpótló b) állati sörtékből és állati sörtepótló anyagok- 2. fénymázozott és fényezett fával, továbbá vassal a) növényi anyagokból vagy növény rostpótló 70 427 428 431 433 (növényi és 100 kr 140 1. más, mint a 412. sz. alatt megnevezett közönsé 2. finom anyagokkal kapcsolatban Megjegyzés a 412. és 413. t.-számokhoz. Textilfonalak és közönséges fémekből való drótok, melyek keféknél, vagy seprőknél a tincseknek helyükön való megerösi – tésére szolgálnak, az elvámolásra nem birnak befolyással. Ácsmunkák épitési czélokra: a) nyers állapotban b) festve, firniszelve, fénymázolva 1. hordók és kádak, valamint gyalult és teljesen a) nyers hordók faabroncscsal, szétszedett álla- b) hordók, festve, firniszelve vagy máskép meg- 2. csebrek, vedrek és hasonló árúk, összerakva Faléczek, butorok és rámák számára, boritō anyag- 1. inkrusztáczió, bepréselt rajzok és díszitmények nélkül: Külön meg nem nevezett faárúk, közönségesen gya- a) nyers állapotban, más anyagokkal való kap- b) nyers állapotban, nem nikkelezett és nem dí- 434 435 3. finom (értékes) fából, ilyen fával furnirozva is: b) páczolva, festve, firniszelve, fénymázozva, fé- Másféle finom faárúk, közönséges és finom anyagok- 1. finoman esztergályozva, finoman gyalulva, finom 2. finoman faragott vagy szobrászmunkák; fino- nem Jegyzet a 433. és 434. t.-számokhoz. 1. Kemény, de finom fából való hajlitott butorok és butorrészek, székülések, támlák és karok, párnázatlanul, nem hajlitott fával kapcsolatban is, keményfával furnirozva is, vagy szalmából, széknádból és hasonló anyagokból való fonásmunkákkal, esztergályozott, lyukgatott részekkel vagy préselt, beégetett, étetett vagy a marógéppel előállitott diszitményekkel kapcsolatban, 100 kg.-onkint 42 dinár mellett kezeltetnek, vám 2. A butorok, ládák, konyhaeszközök stb. kivételével finoman gyalultaknak tekintendők azok az áruk, amelyeknek felülete a legnagyobb szabatossággal megdolgozva nagyon sima, egyenletes, aminök a vonalzók, természettani műszerekhez való faalkatrészek stb. 3. Egyszerűen párkányozottaknak (profilozottaknak) Párnázott butor különbség nélkül és efféle butor- 1. be nem vonva . |