gátlása czéljából, bizonyos feltételekhez kösse, és hogy azokat előzetes hat havi felmondás után bármikor egészben vagy részben hatályon kivül helyezhesse.

2. A kölcsönös vámmentesség továbbá ki fog terjedni mindazon zsákokra és tartályokra is, amelyeket a határszéli lakosok arra használnak, hogy azokban mezei terményeiket, például gabonát és más mezőgazdasági terményeket, gipszet, meszet, italokat és másféle folyadékokat, valamint a határszéli forgalomban előforduló más tárgyakat a szomszéd országba vigyenek, és amelyeket onnan üresen ugyanazon uton visszahoznak.

3. A fentemlitett kedvezmények csakis a szerződő felek területeinek határától tizenöt kilométerig terjedő távolságra eső övben lakóknak nyujtatnak.

4. A szerződő felek és közigazgatási hatóságaik meg fognak egyezni azon pontokra nézve, melyeken keresztül a rendes vámutakon és a folyók szabályszerü átjáratain kivül a lakosok szabad forgalma az elősorolt tárgyakkal, valamint a mindennapi forgalom más vámmentes czikkeivel meg lesz engedve.

Zárjegyzőkönyv.

A mai napon kötött kereskedelmi szerződés aláírása alkalmával a szerződő felek meghatalmazottai a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét fogják képezni:

Az I. és II. czikkhez. 1. Az egyik szerződő fél területein levő részvénytársaságoknak, nemkülönben a többi kereskedelmi, ipari, kereseti és fuvarozási társaságoknak, melyek a másik szerződő fél területein is már működnek, a jelen kereskedelmi szerződés tartamára természetszerüleg megmarad azon joguk, hogy az ország törvényeihez alkalmazkodva üzletüket ott szabadon folytathatják.

2. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy az I. és II. czikkekben foglalt legnagyobb kedvezmény záradéka nem vonatkozik az olyan külön szerződésekre, melyek az egyenes adók kölcsönös szabályozása iránt valamelyik szerződő fél részéről más hatalmassággal köttettek, vagy a jövőben köttetni fognak. Mindamellett az egyik fél alattvalói az egyenes adózás tekintetében a másik fél területein nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ott lakó saját nemzetbeliek.

A. II. czikkhez. 1. A II. czikknek az iparüzletek megkezdésére és folytatására vonatkozó határozmányai nem alkalmazhatók a gyógyszerész-üzletre és a kereskedelmi (tőzsdei) ügynökök üzletére, továbbá a házalásra és más kizárólag vándoripar utján gyakorolt ipari tevékenységre, nemkülönben az oly biztositó-társaságok ügynökeinek müködésére, melyek a II. czikk rendelkezései értelmében üzletük folytatására nem jogositvák.

2. Az egyenes adózás alól való mentességet illetőleg meg

egyezés jött létre, hogy ezen mentesség csak a hivatásos konzulokat illeti meg, amennyiben ezek nem azon szerződő fél alattvalói, amelynek területein müködnek, és semmi esetre sem illeti meg nagyobb mértékben, mint a szerződő felek diplomácziai képviselőit.

3. A hazai illetékes hatóság által kellő alakban kiállitott utlevelek vagy igazolási jegyek rendszerint elegendők a másik szerződő fél területein az igazolásra, és nem lesz szükség láttamozásukra, sem a követségek és konzulátusok, sem a helyi hatóságok részéről.

4. Az osztrák vagy magyar állampolgárok, akik Szerbiában kereskedést vagy ipart állandóan üzni akarnak, tartoznak az illető engedélyért folyamodni azon hely szerb közigazgatási hatóságához, amely helyen ezen kereskedést vagy ipart üzni akarják.

Az engedély nem tagadható meg, ha a kérvényező a nemzetbeliekre nézve a törvény által megszabott feltételeket mind teljesitette. Az érdekelt félnek szabadságában áll erre vonatkozó felszólalásaival a törvény által kijelölt hatóságokhoz fordulni.

Azon osztrák vagy magyar állampolgárok, akik bárminenü kereskedést vagy ipart Szerbiában már a jelen szerződés hatályba lépte előtt üztek, nem vethetők alá a kereskedés vagy ipar megkezdésére vonatkozó most emlitett feltételeknek, kötelesek azonban kereskedésük vagy iparuk folytatása végett a nemzetbeliekre megállapitott minden adót, illetéket stb. fizetni.

5. A II. czikkben használt „raktárak" kifejezés alatt közraktárak nem értetnek.

6. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy az egyik szerződő fél alattvalói, kiknek az osztrák-magyar monarchia két államának területein és egyuttal Szerbiában is vannak vállalataik, csak azon vállalatuk után adóztathatók meg, melyet az illető országban folytatnak. Ezen adók nem vethetők ki más alapon, és nem szedhetők magasabb mértékben, mint azon adók, melyeket hasonnemü vállalatok után a saját nemzetbeli vállalkozók fizetnek.

Az V. czikkhez. A szerb királyi kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a mustrák és minták vámmentes visszkivitelére nézve jelenleg három hónapban megállapitott határidőt a jelen szerzödés tartama alatt nem fogja megröviditeni.

A VI. czikkhez. 1. Az állami egyedáruság vagy a találmányi szabadalom tárgyát képező czikkek kivételével semmiféle kizárólagos jog nem fog a kereskedés vagy ipar üzése tekintetében engedélyeztetni.

2. Az állatok, az állati nyersanyagok és az állati termékek forgalmára vonatkozó közelebbi határozmányok a szerződés aláirása alkalmával átnyujtott jegyzékben foglaltatnak, és ezek a jelen szerződés tartama alatt érvényben fognak maradni.*)

*) A jelen czikk 2. pontjába felvett határozmány az 1893. évi XX. t.-czikkel beczikkelyezett kereskedelmi szerződésbe nem foglaltatott, mivel akkor az 1893 : XXI. t.-czikkbe iktatott állategészségügyi egyezmény szabá

A VIII. czikkhez. Hogy az áruk a szerződéses bánásmódot élvezhessék, az árubevallásnak magában kell foglalnia az áruk származásának megjelölését is.

Irányelvül szolgál, hogy a szerb, osztrák vagy magyar áruk bevivői, amennyiben a jelen szerződésben másnemü határozott megállapodás nem történt, a származási bizonyitványok felmutatásának kötelezettsége alól kölcsönösen fel lesznek mentve.

Mindazonáltal a származási bizonyitványok felmutatását a szerződő felek egyike kivételesen követelheti az esetben, ha az áruk eredete szerint különbözeti vámokat állapitott meg, és ha az általános helyzet szerint ugy a vámok, valamint a szállitási feltételek tekintetében valószinüvé válnék, hogy oly más államból eredő áruk hozatnak be a másik szerződő fél területeiről, amely állam a fenforgó esetben a kedvezményes elbánásból ki lenne zárva.

Az emlitett bizonyitványok kiállithatók vagy a kiviteli hely hatósága, vagy az illetékes kereskedelmi kamara, vagy a kiviteli kezelést teljesitő vámhivatal által, legyen ez akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre konzuli tisztviselő által; szükség esetén az okmányokat az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.

A származási bizonyitványok dijmentesen állitandók ki. Ugyanez áll a konzuli láttamozásra nézve is, ha ezen láttamozás a helyi hatóságok, a kereskedelmi kamarák, vagy a vámhivatalok által kiszolgáltatott származási bizonyitványokon megkivántatik.

Mindegyik szerződő fél azon származási bizonyitványokhoz, melyek nem a saját vámszolgálatában használt nyelven vannak kiállitva, forditás mellékelését kivánhatja. Ezen forditás a kiviteli országnak valamely hivatalos pecsét használatára feljogositott tisztviselője által is kiállitható.

A gyarmatáruk, füszerek, olajok, déli gyümölcsök, drogeriák, festő- és cserzőanyagok, mézgák és gyanták Szerbiába való bevitelüknél még akkor is szerződés szerinti elbánásban fognak részesülni, ha származási bizonyitványokkal ellátva nincsenek.

A IX. czikkhez. 1. A IX. czikk határozmányai nem alkalmaztatnak:

a) azon kedvezményekre, amelyek más határos államoknak a határszéli forgalom könnyitése végett, vagy kölcsönösen egyes területrészek lakosainak nyujtatnak;

b) azon kötelezettségekre, amelyeket az egyik szerződő fél már létrejött vagy jövőben létesitendő vámegyesülés határozata szerint magára vállalt.

2. A kiviteli vámok magassága a jelen szerződésben nincs

lyozta az állatok forgalmát; most azonban ilyen külön állategészségügyi egyezményünk nincs Szerbiával és azt az a jegyzék pótolja, a melyet a kormányok kicseréltek.

É. M. T. XI.

14

megszoritva; de magától értetik, hogy ezen vámok minden kivitéli irányra nézve ugyanazok lesznek.

3. Az osztrák-magyar monarchia két államában érvényben levő elvekkel megegyezőleg Szerbiában a vámkezelés tekintetében a következő szabályok lesznek követendők:

a) az érdekeltnek szabadságában áll a bevitelre bevallott, de szabad forgalomba még nem jutott árukat, azok megtekintése után is vám-, vagy bármily fogyasztási illeték fizetése nélkül külföldre visszavinni, feltéve mindazonáltal azt, hogy bevallásában oly szabálytalanságot el nem követett, amely vámjövedéki büntető eljárást von maga után.

Ez esetben a bevitt áru tekintetében a pénzügyőri törvények szerint kell eljárni. Az áru ismét kivihető, ha a megállapításra vonatkozó vámjövedéki büntető eljárás a bevallás helyes voltát beigazolta.

Azonban minden esetben tartozik a bevivő megfizetni a XIII. czikk szerint járó mellékilletékeket.

b) a bevivő a tiszta sulynak valóságos megmérlegelés által leendő megállapitását követelheti; mely esetben e mérlegelés eredménye szolgál az elvámolás alapjául a tarifában megállapitott göngysuly helyett.

A különféle folyadékok (italok, olajok, gyógyszerek, vegyészeti termékek, aromatikus esszencziák, festékek és hasonlók) tiszta sulya a behozatalnál használt közvetlen belső burkolatok (hordók, palaczokok, tartályok stb.) sulyának levonása nélkül fog megállapittatni.

Ami a szilárd anyagokat illeti, a kereskedelmi forgalomban használatos és olyan belső boritékok után, melyek ugy a nagyban, mint a kicsinyben való árusitásnál az áruval együtt adatnak el, tara levonásának szintén nincs helye.

A csomagolásnál használatos oly anyagok, melyek a belső burkolatokon felül még arra szolgálnak, hogy az árut megóvják (mint: szalma, szalmaboritékok, széna, fagyapot [facsepül fürészpor, stb.) az áru tiszta sulyába be nem számittatnak.

Ugyanez áll a nehéz betétekre, mint: hengerekre, kábeldobokra, stb., melyek az árunak a szállitás közben való biztositására szolgálnak, és melyek belső burkolatoknak nem tekintetnek. A XVI. czikkhez. A szerb királyi kormány a találmányi szabadalmak tárgyában a legrövidebb idő alatt a nemzetközi forgalomban e részben elfogadott elveknek megfelelő törvényjavaslatot fog a szerb kamara elé terjeszteni, és törekedni fog annak elfogadását kieszközölni.

A XVII. czikkhez. Ami a XVII. czikk első és második bekezdésében emlitett esetekben való választott-birósági eljárást illeti, Ausztria-Magyarország és Szerbia a következőkre nézve állapodtak meg:

Az első választott birósági esetnél a választott biróság székhelye a panaszlott szerződő fél területein lesz, a második eset

ben a másik fél területein, és igy tovább váltakozva a szerződő felek mindegyikének területein. Az a fél, amelynek területein a választott biróság müködik, kijelöli a székhelyet; ez tartozik a biróság müködéséhez szükséges helyiségeket, irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. A választott biróság élén az elnök áll. A biróság szótöbbséggel határoz.

A szerződő felek minden egyes esetben vagy egyszersmindenkorra fognak megegyezni a biróság ügyrendjére nézve. Ily megegyezés hiányában az ügyrendet maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha egyik félnek sincs ez ellen kifogása. Ez esetben az előző bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni.

A választott biróság előtti megjelenésre szóló idézések kézbesitése és ezen biróságtól származó megkereső levelek tekintetében mindegyik szerződő fél hatóságai, a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére, ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.

Jelen jegyzőkönyv, mely külön megerősités nélkül a szerződő felek részéről jóváhagyottnak és megerősitettnek fog tekintetni, azon puszta tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, megerősitő okiratai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki.

Kelt Belgrádban, 1910. évi julius hó 14/27-én.

III. TÖRVÉNYCZIKK

az alföldi első gazdasági vasut r.-t. vasutvonalaira kiadott engedélyokiratnak s függelékeinek egyesitése tárgyában.

(Szentesitést nyert 1911. évi január hó 16-án. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi január hó 23-án.)

1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az alföldi első gazdasági vasut r.-t. vasuthálózatának összes vonalaira vonatkozólag egységes engedélyokiratot állithasson ki.*)

A ministerium felhatalmaztatik arra is, hogy az egységes engedélyokirat keretében a vasuthálózat összes vonalaira nézve: a) az engedély tartamát 1991. évi márczius hó 1-ig:

b) a szállitási adómentességet 1910. évi január hó 1-től 1912. évi január hó 31-ig terjedőleg;

c) az 1880. évi XXXI. t.-czikk 5. §-ának c) pontjában emlitett adók és illetékek alóli mentességet 1931. évi szeptember hó 30-áig terjedő hatálylyal;**)

*) Lásd az engedélyokirat szövegét a kereskedelemügyi minister 1911. évi 1605. számú rendeletében. (R. T. 1911-iki kötet, 364. lap.)

**) Az 1880 : XXXI. t.-cz. 5. §. c) pontja szerint a helyi érdekű vasutak részére biztosittatik a teljes mentesség a kereset s jövedelmi adó, valamint a törzsrészvény, elsőbbségi részvény- és kötvényszelvényadó és a szelvénybélyeg fizetése alól, az engedély-okmány keltétől számitott 30 év tartamára.