d) a második vágány kiépitésére vonatkozó kötelezettség érvényesítésének végső határidejét pedig 1971. évi márczius hó 1-ső napjával állapitsa meg.

Az államot 1906. évi január hó 1. óta már feltétlenül megillető megváltási jog tényleges érvényesitése esetén a váltságár a tényleges épitési és üzletberendezési tőke összegében 1911. évi szeptember hó 14-éig állapitható meg; az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának c) pontja értelmében évjáradék fizetése ellenében pedig a megváltási jog 1931. évi szeptember hó 14-től kezdve gyakorolható.*)

2. §. A kereskedelemügyi minister a fenti 1. §-ban emlitett egységes engedélyokirat kiadásáról az 1880. évi XXXI. t.-czikk 1. §-a értelmében az országgyülésnek jelentést teend.**)

3. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

IV. TÖRVÉNYCZIKK

a hajdusámson-nyirbátori h. é. vasutvonal engedélyezése tár

gyában.

(Szentesitést nyert 1911. évi január hó 16-án.

Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi január hó 23-án.)

1. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a debreczenhajdusámsoni helyi érdekü vasut,,Hajdusámsoni tanyák“ korlátolt forgalmu állomásából kiágazólag, Nyiradony, Nyirmihálydi, Nyirgelse és Nyirbogád községek érintésével, a Szabolcsvármegyei helyi érdekü vasutak nyiregyháza-mátészalkai vonalának Nyirbátor álomásáig vezetendő helyi érdekü vasutvonalat a debreczen--hajdusámsoni h. é. vasut folytatásaként az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek mellett engedélyezhesse.****)

2. §. A kereskedelemügyi minister az előző szakaszban emlitett vasutvonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi

*) Az 1888 IV. t.-cz. 2. §-a c) pontja értelmében a megváltási ár nem tőkében, hanem az utolsó hét, illetve öt év tiszta jövedelmének átlaga alapján az engedély hátralevő ideje alatt évjáradékban lesz fizetendő, mely évjáradék azonban a mennyiben az engedély okmány más kamatmegállapitást nem tartalmaz nem lehet kisebb, mint a tényleges épitési tökének öt százaléka. A váltságösszeget a keresk. minister állapitja meg és e részbeni határozata ellen az 1896 XXVI. t.-cz. 69. §. 1. p. értelmében panasznak van helye a közigazgatási birósághoz.

**) Ez a jelentés az engedélyezést követő 14 nap alatt teendő meg. ***) Lásd a kereskedelemügyi ministernek 1911. évi 1605. számu rendeletét. (R. T. 1911-iki kötet 364. lap.)

****) Lásd a kereskedelemügyi ministernek 1911. évi 211. számu rendeletével kiadott III. függeléket a debreczen-hajdusámsoni h. é. gözüzemü vasút engedélyokiratához. (R. T. 1911-iki kötet 340. lap.) És lásd még ugyanannak 1911. évi 48.389. számú rendeletével kibocsátott IV. függelékét. (R. T. 1911-iki kötet 760 lap.)

XXXI. t.-czikk 1. §-a értelmében az országgyülésnek jelentést teend.

3. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

V. TÖRVÉNYCZIKK

a fehér vagy sárga foszforral való gyujtógyártás eltiltásáról. (Szentesitést nyert 1911. évi január hó 16-án. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi január hỏ 23-án.)

1. §. Fehér vagy sárga foszfort gyujtóáru készitéséhez használni tilos.

Fehér vagy sárga foszforral készitett gyujtóárut olyan területről, amelyre jelen törvény hatálya ki nem terjed, a magyar szent korona országainak területére hozni tilos.

Fehér vagy sárga foszforral, vagy a 2. §. értelmében tiltott más anyaggal való gyujtókészitésre szánt uj üzemek felállitávagy bárminő módon forgalomba hozni tilos.

Fehér vagy sárga foszforral, vagy a 2. §. értelmében tiltott más anayaggal való gyujtókészitésre szánt uj üzemek felállitására, ugyszintén a meglevő ily üzemek kibővitésére, valamint 1913. évi deczember hó 31-éig uj gyujtóárugyárak felállitására telepengedély nem adható.*)

Ezek a rendelkezések a bányákban használt biztonsági lámpák meggyujtására szolgáló gyujtózsinórokra alkalmazást nem nyernek.

2. §. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a fehér vagy sárga foszforon kivül más egyéb egészségi vagy biztonsági szempontból veszélyes összetételü gyujtóanyagnak és máznak gyujtóáru iparszerű előállitására való felhasználását, továbbá ily anyaggal készült gyujtóáruknak behozatalát eltilthassa.

3. §. A fehér vagy sárga foszfornak, ugyszintén az e törvény 2. §-a alapján kibocsátott rendelettel eltiltott más anyagnak a gyujtókészitésnél való felhasználására vonatkozó tilalom megtartását gyártási üzemekben az 1893. évi XXVIII. t.-czikkben megállapított hatáskörükben a kir. iparfelügyelők, Horvát-Szlavonországokban az ott érvényben álló határozmányok szerint illetékes hatóságok ellenőrzik.**)

Az iparfelügyelő a felügyelete alá tartozó gyártási üzemekben és ezekhez tartozó raktárakban a gyujtóáru gyártására használt anyagokból, valamint a kész gyujtóárukból mintát vehet, és az

*) A telepengedély kiadását tiltó ez a rendelkezés a törvény kihirdetésével már hatályba lépett.

**) Lásd az 1893 XXVIII. t.-czikknek az iparfelügyelők hatáskörét megállapitó II. fejezetét.

üzem tulajdonosának, illetve helyettesének kivánságára ugyanabból a mintából egy részt hivatalosan lepecsételve, annak kezei közt hagyni köteles.

A fehér vagy sárga foszforral, vagy más, a kereskedelemügyi ministernek ezen törvény alapján kiadott rendelete szerint tilos anyagokkal készitett gyujtóáru raktáron tartására, árusítására és bárminő módon forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom megtartását az 1884. évi XVII. törvényczikk (ipartörvény) 166. §-ában meghatározott iparhatóságok ellenőrzik. *)

Az iparfelügyelők és iparhatóságok által e szakasz értelmében gyakorolt ellenőrzésnél követendő eljárást a kereskedelemügyi minister rendelettel szabályozza.

4. §. Vétséget követ el és a mennyiben a cselekmény sulyosabb beszámitás alá nem esik, 2.000 K-tól 4.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem telt el, ezen felül két hónapig terjedhető fogházzal büntetendő és e mellett ipartelepe üzemének egy évig terjedhető megszüntetésével is sujtható az, aki a jelen törvényben megállapitott tiltó rendelkezések ellenére gyujtóáruk készitésénél fehér vagy sárga foszfort, vagy a 2. §. alapján kibocsátandó ministeri rendeletben eltiltott más anyagot használ.

Az előbbi bekezdésben meghatározott vétségek a kir. járásbiróságok, Horvát-Szlavonországokban az ottani jogszabályok szerint illetékes biróságok hatáskörébe tartoznak.

5. Kihágást követ el és 20 K-tól 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetén pedig 100 K-tól 1.200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel és 15 napig terjedhető elzárással büntethető az, a ki fehér vagy sárga foszforral készitett gyujtóáru behozatalára, továbbá a fehér vagy sárga foszforral, vagy más ennek a törvénynek alapján kibocsátott ministeri rendeletben tiltott anyagokkal készitett gyujtóáru raktáron tartására, árusitására s bárminő módon való forgalomba hozatalára megállapított tilalmat megszegi.

Ezek a kihágások az 1884. évi XVII. törvényczikk 166. §-ában, Horvát-Szlavonországokban ugyanazon törvény 184. §-a alapján megállapitott hatóságok hatáskörébe tartoznak. **)

6. §. Az e törvénybe ütköző vétség vagy kihágás megállapitása esetében a büntetésen felül a törvényben foglalt tilalom ellenéré előállitott, az országba behozott, raktáron, valamint árusitásra vagy bárminő más módon forgalomba hozatalra készen tartott áru elkobzását és megsemmisitését is el kell rendelni. Az el

*) Ezek a hatóságok az idézett törvényezikk értelmében elsőfokban: községekben a szolgabiró, rendezett tanácscsal biró városokban a tanács; törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány és Budapest székesfővárosban a kerületi előljáróság. Másodfokban: vármegyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács. Harmadfokban: a kereskedelemügyi minister.

**) Lásd az előző jegyzetet. Horvát-Szlavonországokban a bán intézkedik harmadfokban ezekben az ügyekben.

kobzást és megsemmisítést az eljáró kir. biróságnak, illetve illeté kes közigazgatási hatóságnak abban az esetben is el kell rendelnie, ha meghatározott személy ellen marasztaló itéletet hozni bárminő okból nem lehet.

Felmentő itélet esetén a vett minta (3. §. 2. bekezdés) értéke a panaszlott kifejezett kivánságára megtérítendő.

7. §. Horvát-Szlavonországokat illetőleg a kereskedelemügyi minister az ennek a törvénynek 2. és 3. §-ai alapján kibocsátandó rendeleteket a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg adja ki.

8. §. Ennek a törvénynek azok a rendelkezései, melyek a fehér vagy sárga foszfornak, és más e törvény alapján kibocsátandó ministeri rendeletekben tiltott anyagoknak a gyujtókészitésnél való felhasználását eltiltják, 1913. évi január hó 1-én, azok a rendelkezései, melyek a fehér vagy sárga foszforral, vagy más tiltott anyagokkal készitett gyujtóáru raktáron tartását, forgalomba hozatalát és árusítását tiltják, 1913. évi julius hó 1-én, s végül az 1. §. utolsóelőtti bekezdésének a telepengedélyek kiadását tiltó rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba.

A törvényt a kereskedelemügyi minister, Horvát-Szlavonországokban pedig a horvát-szlavon-dalmátországi bán hajtja

végre.

VI. TÖRVÉNYCZIKK

az ásványolaj-félékről és a földgázakról.

(Szentesitést nyert 1911. évi január hó 17-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi január hó 23-án.)

1. §. A természetes településben előforduló ásványolaj-félék, ugymint az ásványolaj (köolaj, peroleum, nafta) és földkátrány, valamint az ásványolaj-félékkel együttesen előforduló földviasz (ozokerit), végül a természetes településben előforduló égethető földgázak tekintetében a kutatási és bányaművelési jog az állam részére tartatik fenn.

2. §. A bányatörvény és a kapcsolatos jogszabályok a jelen törvénybe foglalt módositásokkal az ásványolaj-félékre és a földgázakra is alkalmazandók. *)

3. §. Az állam az ásványolaj-félék és a földgázak kutatásának jogát csak a bányatörvény szerinti kutatási engedély alapján, a bányaművelési jogot pedig csak bányaadományozás alapján gyakorolhatja. **)

4. §. A pénzügyminister az ásványolaj-félék és a földgázak

*) Lásd az 1854-iki ált. osztrák bányatörvénynek és az országbirói értekezletnek vonatkozó szabályait.

**) Lásd az 1854-iki ált. osztrák bányatörvény II, és III. fejezetében foglalt jogszabályokat.

kutatásának meghatározott területre vonatkozó jogát és az állam részére adományozott bányatelkeken belül az ottan előforduló ásványolaj-félék és a földgázak bányaművelésének jogát az általános bányatörvény 7. és 8. §-ának alkalmazásával alkalmazásával meghatározott időre, a hazai ipar és mezőgazdaság érdekeinek kellő biztositása mellett, és különös figyelemmel arra, hogy a szükségelt ásványolajfélék és földgázak a fogyasztóknak minél előnyösebb módon és minél olcsóbban engedtessenek át, másra is átruházhatja. A szerződésben a fogyasztóval szemben érvényesithető legmagasabb árakat meg kell állapitani*)

Minden ily átruházásról a pénzügyminister tartozik az országgyülésnek esetről-esetre jelentést tenni, az átruházás pedig csak akkor válik jogérvényessé, ha az arra vonatkozó jelentést az országgyülés tudomásul vette.

Az igy átruházott bányaművelési jog is bányatelekkönyvi bejegyzés tárgya, de a pénzügyminister hozzájárulása nélkül sem el nem idegenithető, sem meg nem terhelhető.**)

Az átruházás megtörténtéről, vagy a kiaknázási jog elidegenitéséről köteles a jogszerző fél a bányahatóságnak a szerzési okirat bemutatása mellett 15 nap alatt jelentést tenni. Ennek elmulasztását az általános bányatörvény 238. §-a szerint kell büntetni.***)

Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az ásványolajfélékre és a földgázakra vonatkozó átruházott kiaknázási jogok tekintetében a bányatelekkönyvi szabályokat az igazságügyministerrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértőleg rendeleti uton állapitsa meg.

Az ipari vállalatoknak segélyképen adott földgáz engedélyezéséről, - az engedélyezett mennyiségeknek és az engedélyezés feltételeinek közlésével a pénzügyminister évenkint a költségvetés kapcsán részletes jelentést köteles az országgyülés elé terjeszteni.

5. §. A ki akár bányászati kutatás (mélyfurás) közben, akár a már adományozott bányatelek feltáró vagy remény-vágatában, akár pedig más földmunka, például kutfurás közben az állam részére fentartott ásványolaj-félét vagy földgázat talál, köteles erről a bányahatóságnak haladéktalanul jelentést tenni és a munka folytatását további intézkedésig megszüntetni.

A bányahatóság a leletről haladéktalanul értesiti az állami bányászat képviseletére jogositott hivatalt.

A találót a munka további folytatásától, ha az illető kutató

*) Az ált. bányatörvény idézett 7. és 8. §-ai értelmében bányamívelési jogositványt mindenki szerezhet, a ki ingatlan tulajdont szerezhet és birhat. Ki vanank zárva azok a hivatalnokok és ezek feleségei és atyai hatalom alatt álló gyermekei, a kik oly hatóságnál alkalmazvák, a melyek a bányamívelés feletti felügyeletet és a bányaügyek feletti határozás jogát gyakorolják.

**) Az országbirói értekezlet 69. §-a értelmében az adományozott bányákról bányatelekkönyv vezetendő.

***) Az idézett szakasz értelmében az illető 20-200 koronáig terjedő pénzbírsággal büntetendő.