beli képviseletére vonatkozó szabályokat, ideértve a m. kir. államvasutak képviseletére nézve fennálló szabályokat is. Az első és a második bekezdés szerint jogosult személyek és közegek ennek a törvénynek szempontjából, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, az ügyvédekkel ugyanazon tekintet alá esnek.*) 98. §. Azokban a perekben is, amelyekben az ügyvédi képviselet nélkül személyesen vagy a 95. §. 1-4. pontjában megjelölt meghatalmazott által a perbiróság előtt egyezséget köthetnek, a peres jogot egészben vagy részben elismerhetik vagy arról lemondhatnak, továbbá a jegyzőkönyvvezető előtt, a birósági irodában, valamint a megkeresett biró előtt, és amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kiküldött biró előtt eljárhatnak. A fél azokban a perekben is, a melyekben az ügyvédi képviselet kötelező, képviselőjével együtt az első biróság és a felebbviteli biróság előtt személyesen megjelenhet és szóval előterjesztéseket tehet.**) 99. §. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a biróság az ügyvéd nélkül fellépő fél cselekményét hivatalból visszautasitja; ha pedig a fél, a kit a perben még ügyvéd nem képviselt, a tárgyaláson ügyvéd nélkül jelent meg, a tárgyalást költségére azzal a figyelmeztetéssel halasztja el, hogy őt, ha az ujabb tárgyaláson ügyvéd nélkül jelennék meg, meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az ügyvédi képviselet a kereset felemelése, uj kereset vagy viszontkereset támasztása következtében a tárgyalás folyamán válik szükségessé. Ha az ügyvédi képviselet hiánya csak az eljárás folyamán derül ki, a végzett cselekmények az ügyvédi képviselet hiánya miatt nem támadhatók meg. 100. §. A meghatalmazott köteles irásbeli meghatalmazást eredetiben vagy hiteles másolatban első fellépése alkalmával a birósági iratokhoz csatolás végett bemutatni. A magánokiratba foglalt meghatalmazást a kiállitónak két előttemező tanu jelenlétében alá kell irnia, vagy előttük az aláirást sajátkezű aláírásának elismernie: ha pedig irni nem tud, két előttemező tanu jelenlétében, a kiknek egyike a kiállitó nevét is aláirja, kézjegyével kell ellátnia. Ha a meghatalmazás ügyvéd részére szól, elég, ha a kiállitó azt sajátkezűleg aláirja. A külföldön kiállitott meghatalmazás közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalandó. Ha az ügyvéd részére szóló meghatalmazás nem magyar nyel *) Az első bekezdésben emlitett személyek részére a 425. §. 3. bekezdése szerint munkadij nem itélhető meg. **) A felülvizsgálati eljárásban a fél személyes felszólalásának nincs helye. Lásd még a.111. §. utolsó bekezdését, és a 141. §-t, valamint a 185. §-t. ven van kiállitva, a meghatalmazott annak magyar fordítását is köteles bemutatni.*) 101. §. A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, a melyet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell felvenni, és a félnek alá kell irnia.**) 102. §. A fél ügyvédének perek vitelére adott általános meghatalmazását a törvényszéknél vagy a járásbíróságnál előre beje-. lentheti. A bejelentéshez a biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett meghatalmazás eredetiben csatolandó. A biróság a bejelentésekről jegyzéket vezet. A jegyzékek nyilvánosak. A jegyzékbe iktatott meghatalmazás az előtt a biróság előtt, a melynél a jegyzéket vezetik, igazolásra nem szorul. A meghatalmazásra az első beadványban, illetőleg az első megjelenés alkalmával minden perben hivatkozni kell. Más biróság előtt a meghatalmazás a jegyzéknek a birósági iroda által kiállitott kivonatával igazolandó. A meghatalmazás visszavonását vagy felmondását biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett alakban a jegyzékbe való iktatás végett a biróságnál be kell jelenteni, mert különben a meghatalmazásnak ez okokból való megszünése harmadik személyekkel szemben nem érvényesithető. Ez a rendelkezés a 107. S-t nem érinti.***) 103. §. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, az ügyvédnek a per vitelére szóló meghatalmazással kell birnia. Egyéb esetekben a meghatalmazás egyes cselekményekre is szólhat.****) 104. §. A per vitelére adott meghatalmazás kiterjed a perre vonatkozó minden cselekményre, ideértve a tárgyalás folyamán inditott keresetekre, a beavatkozási keresetre, továbbá a biztositási intézkedésekre és a végrehajtási eljárásra, valamint az ennek folyamán inditott perekre vonatkozó cselekményeket is: kiterjed továbbá a pernek egyezség, elismerés vagy lemondás utján befejezésére s a peres pénz vagy dolog és a perköltség átvételére, nyugtatványozására és helyettes nevezésére is. A biróság által kinevezett ügygondnok jogköre - amennyiben a törvényből más ki nem tünik ugyanaz, mint a per vitelére meghatalmazott jogköre, azzal a megszoritással, hogy az ügygondnok egyezséget nem köthet, elismerést és joglemondást nem tehet, és a biróság külön megbízása nélkül a peres pénzt vagy dolgot át nem veheti és nem nyugtatványozhatja.†) 105. §. A per vitelére szóló meghatalmazás törvényes terje *) A meghatalmazás hiányáról a 110. §. rendelkezik. Különös meghatalmazás kell a 643. §., 666. §. és 722. §. eseteiben. Hivatalból kirendelt ügyvédnek nem kell meghatalmazás, lásd 116., 707. és 717. §-t. **) A felülvizsgálati eljárásban is. ***) Lásd a 153. §-t a kézbesítésről ily általános meghatalmazott kezéhez. Lásd a 105. S-t, hogy ez a meghatalmazás nem korlátozható. ****) Ha nincs ily általános meghatalmazás, akkor a 110. §. alkalmazandó. †) Ennek a §-nak rendelkezése nem ügyvédmeghatalmazottra is alkal mazást nyer. delmének korlátozása az ellenféllel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magába a meghatalmazásba kifejezetten felvétetett. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a meghatalmazás törvényes terjedelmét hatályosan csak a pernek egyezség, lemondás vagy elismerés utján való befejezhetése, valamint a peres pénz vagy dolog átvétele és nyugtatványozása tekintetében .lehet korlátozni.. A 102. §. értelmében bejelentett meghatalmazás nem korlátozható. 106. §. A per vitelére szóló meghatalmazás nem szünik meg sem a megbizó halálával, sem pedig a megbizó perbeli cselekvőképességében, vagy törvényes képviselőjének személyében történt változás következtében. Ha azonban a meghatalmazott a jogutódok nevében kiván fellépni, azok meghatalmazását kell felmutatnia.*) 107. §. Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, az ellenféllel szemben a meghatalmazásnak a fél részéről történt visszavonása a visszavonás közlésével, a meghatalmazásnak a meghatalmazott részéről történt felmondása pedig a meghatalmazás megszünésének közlésével válik hatályossá. A közlés irásban történik, amelyet a biróság az ellenfélnek kézbesittet. A tárgyaláson jelenlevő ellenfél szóval is értesíthető. 108.. A meghatalmazott részéről meghatalmazása körében végzett cselekményt az ellenféllel szemben olyannak kell tekinteni, mintha a fél maga végezte volna, hacsak a jelenlevő fél azt azonnal vissza nem vonja, vagy ki nem igazitja.**) 109. . Több meghatalmazott közül a felet bármelyik képviselheti. Ellenkező kikötés az ellenéllel szemben hatálytalan.***) 110. . A meghatalmazás hiányát a biróság a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe. Ha az, aki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem igazolja, a biróság a hiány pótlására rövid határidőt tüz ki és e mellett a meghatalmazás nélkül fellénett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kivánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles, A biróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyujtott biztositéktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a biróság belátása szerint állapitja meg. A meghatalmazás igazolására kitüzött határidő lejárta, illetőleg az igazolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható. Ha a kitüzött határidő alatt a hiányt nem pótolják, vagy az *) Lásd a 465., 466. és 470. §-okat, és az 1874:XXXTV. t.-cz. 43. §-át és a kézbesítés tárgyában a 154. §-t. **) Lásd az 1874:XXXIV. t.-cz. 62. §-át az ügyvédi meghatalmazásról. ***) Lásd a 425. §-t a több meghatalmazott képviseletéből származó költségtöbbletre nézve. eljárást jóvá nem hagyják, a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok, és ehhez képest a meghatalmazás nélkül inditott kereset végzéssel hivatalból visszautasitandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalmazandók, és egyuttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesitheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta.*) 111. §. A biróság azokat a feleket és meghatalmazottakat, akiknek nincs érthető előadó képességük, a további előadástól eltilthatja, azokat a meghatalmazottakat pedig, akik a 95. §. szerint a képviseletre jogositva nincsenek, vagy akik a zugirászat miatt jogerősen el voltak itélve, az előadástól eltiltani köteles. Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalást a fél költségére azzal a figyelmeztetéssel kell elhalasztani, hogy a biróság a felet a tárgyalás ismételt meghiusitása esetében meg nem jelenőnek ogja tekinteni.**) Az, aki a 95. §. 1-4. pontjai alapján mint meghatalmazott fellép, ha a meghatalmazásra jogositó viszony tekintetében valótlan tényt ad elő, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalandó. A marasztaló határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Ügyvédekre ez a §. nem alkalmazható. A 97. §. első bekezdésében emlitett személyek e §. alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek.***) Ötödik fejezet. 112. §. Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesithető, a kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám. A biróság azonban az összes körülmények tekintetbevételével szegénységi jogban részesitheti azt a felet is, a ki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, akiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. Az, a kinek perlekedése már előre eredménytelennek mutatkozik. szegénységi jogban nem részesithető. Nem részesithető szegénységi jogban az a fél sem, a ki mint engedményes lép fel, kivéve, ha valószinünek mutatkozik, hogy *) A meghatalmazás hiánya a felsőbiróságnál is pótolható. (505, 541. és 542. §.) **) Ugyanez áll a 211. §. esetére is. ***) Kérdéses, hogy ügyvédjelöltekre alkalmazható-e ? az engedményezés nem a szegénységi jogon való perelhetés végett történt. Külföldieknek a szegénységi jogot eltérő nemzetközi megállapodás hiányában csak viszonosság esetében lehet megadni. Az igazságügyministernek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.*) 113. §. A szegénységi jog megadása következtében a fél: 1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyeg fizetése alól: 2. a perköltség fedezéseül nem köteles biztositékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre dijtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára (116. §.); 4. egyelőre fel van mentve a birósági kiküldöttek dijainak és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól, és ezeket az államkincstár előlegezi. Hogy a szegénység miatt mennyiben van helye bélyeg- és illetékmentességnek, azt külön jogszabályok határozzák meg.**) 114. §. A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtéritésének kötelezettségét nem érinti. 115. §. A szegénységi jog megadása a per biróságánál irásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbiróság székhelyén kivül fekvő járásbíróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja, amely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbirósághoz teszi át. A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyitó eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonvitványt, a mely tanusitja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körü!ményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Ha a fél a 112. §. második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági boznyitványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonvain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanusitania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével, akiknek tartásával gondoskodni köteles és a félnek a perköltség viselésére való tehetetlenségét. Gvámság vagy gondnokság alatt. állók részére a gyámhatóság is kiállithatja. Ervehekben a hatósági bizonyítvány kiállitását rendelet sza bályozza. 116. §. A szegény fél részére ügyének diitalan vitelére ügyvédet csak akkor lehet kirendelni, ha ezt kifejezetten kéri. Amennyi *) Lásd a hágai egyezmény (1899:XIII. t.-cz.) 14. §-át. **) Lásd a 119. §-t, továbbá a bélyeg és illetékmentességre az 1881: XXVI. t.-cz. 14. §-at. |