7. §. A kősóra vagy a káliumsókra irányuló kutatás idegen zárkutatmányban vagy bányatelekben is végezhető, de e munkálat a zártkutatmányos vagy a bányatulajdonos üzemét nem háborgathatja.

Ha ilyenkor az állam, vagy átruházott jogon harmadik személy fentartott ásványokra talál, azokat a zártkutatmányosnak vagy a bányatulajdonosnak minden ellenszolgáltatás nélkül átengedni tartozik.

8. §. E törvény hatálya a káliumsókat is tartalmazó ásványvizekre ki nem terjed, de az ily vizekből káliumsót előállitani tilos.

9. §. A káliumsók hasznositásából eredő állami tiszta jövedelem 10%-a a mezőgazdaság javára forditandó.

E czélból a földmivelésügyi miniszerium kezelésében külön közalap szervezendő, amelybe a 10%-os járulékot minden üzleti év lezárása után be kell szállitani.

Az alap rendeltetése: mezőgazdasági érdekek előmozdítása első sorban azokon a vidékeken, ahol káliumsók kiaknázása folyik. Más, de szintén mezőgazdasági érdekek előmozditására ez az alap csak annyiban használható fel, amennyiben az előbbi bekezdésben emlitett czélra igénybe nem vétetik.

Az alapba a Horvát-Szlavonországok területén folytatott káliumsóbányászat jövedelme után befizetett járulékokat ki kell adni Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjának.

Felhatalmaztatik a földmivelésügyi miniszter, hogy az alap szervezetét, kezelését, amire nézve a mezőgazdasági érdekképviseleti szerveknek megfelelő befolyás biztositandó, valamint az alap felhasználásának irányelveit a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza.

10. §. Aki a káliumsóleletről az 5. §-ban előirt jelentést 8 nap alatt nem teszi meg, vagy pedig a sótelepben a munkát meg nem szünteti, a bányahatóság által 10-100 K-ig, ismétlés esetében 20-200 K-ig terjedhető pénzbirsággal büntetendő és a kitermelt káliumsó értékének megtéritésében a bányahatóság által elmarasztalandó.

11. §. E törvény kihirdetésekor azonnal életbelép; végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, aki Horvát-Szlavonországokra nézve az ottani önkormányzatot érintő kérdések tekintetében Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.

VIII. TÖRVÉNYCZIKK

az ujonczlétszámnak az 1911. évre való megállapítása tárgyában. (Szentesitést nyert 1911. évi márczius hó 22-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi márczius hó 25-én.)*)

*) Az ujonczlétszámnak megállapítására vonatkozó ennek a törvénynek a hatálya az 1911. év végével megszünvén, szövegét nem közöljük.

IX. TÖRVÉNYCZIKK

az 1911. évre kiállitandó ujonczok megajánlásáról.

(Szentesitést nyert 1911. évi márczius hó 22-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi márczius hó 25-én.)*)

X. TÖRVÉNYCZIKK

az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1910. évi XIX. törvényczikk hatályának az 1911. év junius hó végéig való kiterjesztéséről.

(Szentesitést nyert 1911. évi április hó 30-án. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi május hó 1-én.)

1. §.**)

2. §. Az 1887. évi XLV. törvényczikk 4. §. 2. és 3. pontja hatályon kivül helyeztetnek s azok helyébe a házadó alá tartozó ingatlanok törvényszerü legkisebb értékének megállapítása czéljából a törvényhozás további intézkedéseig a következő rendelkezések lépnek:

2. A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző évben a házadóról szóló törvény rendelkezései értelmében megállapitott nyers. jövedelemnek:

a) Budapest székesfőváros egész területén tizenháromszoros összege;

b) olyan helyeken, melyek az 1909. évi VI. törvényczikk 9. és 10. -a értelmében általános házbéradó alá esnek, tizenkétszeres összege;

c) másutt kilenczszeres összege.

3. A házosztályadó alá tartozó házaknál az előző évi házosztályadónak hatvanszoros összege.

Az 1887 XLV. t.-cz. 4. §. utolsó bekezdése olykép módosittatik, hogy a házbéradó alá tartozó ingatlanokról oly adóbizonyitványok állitandók ki, melyekben a házbéradó alá tartozó ingatlanokra nézve az előző évi házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelem van kimutatva.***)

Végül az 1887. évi XLV. t.-cz. 5. §. második bekezdése olykép módosittatik, hogy az 1881. évi XXVI. t.-cz. 25. §-ában érintett tudományos intézetek és köztanintézetek házbéradó alá tartozó ingatlanainak értékelésénél a házbéradó alapjául szolgáló jövedelemnek:

*) Az 1911. évre megszavazott ujonczjutalék és a póttartalékosok kiállitásának megszavazására vonatkozó ez a törvény végrehajtásával hatályát vesztvén, szövegét nem közöljük.

**) Az 1911. évi költségvetésnek az 1910: XIV. t.-czikkbe történt iktatása folytán az 1. §. hatályát vesztette.

*** Lásd a pénzügyministernek 1911. évi 54.271. számu körrendeletét an 1911: X. t.-cz. 2. §-ában foglalt s a házadó alá tartozó ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének megállapítására vonatkozó határozmányok végrehajtásáról. R. T. 1911-iki kötet 628. lap.

a) Budapest székesfővárosban

helyett annak tizenkétszeresével,

tizenháromszoros összege

b) olyan helyeken, melyek az 1909. évi VI. t.-czikk 9. és 10. §-a értelmében általános házbéradó alá esnek, tizenkétszeres öszszege helyett annak tizenegyszeresével;

c) másutt kilenczszeres összege helyett annak nyolczszoros összegével számítandó.

A jelen szakaszban foglalt határozatok mindazon illetékek megállapításánál megfelelően alkalmazandók, melyek e törvény hatálya alatt kerülnek elsőfoku kiszabás alá.*)

3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Az 1. §. határozatai az 1811. évi állami költségvetésről szóló törvény kihirdetése napján érvényüket vesztik.

Végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, aki a 2-ik §. tekintetében Horvát-Szlavonországokra nézve Horvát-SzlavonDalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.

XI. TÖRVÉNYCZIKK

a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak s a védjegyeknek kiállitásokon való időleges oltalmáról.**)

(Szentesitést nyert 1911. évi május hó 11-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi május hó 14-én.)

1. §. Belföldi vagy külföldi kiállitásokon közszemlére kitett találmányok és minták, továbbá az ott kiállitott árukon alkalmazott védjegyek időleges oltalomban részesülnek. Ez az időleges oltalom abban áll, hogy a találmánynak, a mintának vagy a védjegynek a kiállitáson való közszemlére kitétele vagy valamely más helyen történő későbbi használata vagy közzététele a szabadalmi-, a minta-, vagy a védjegyoltalom elnyerését nem akadályozza meg az esetben, ha a kiállitó vagy jogutóda az ezen oltalom elnyeréséhez szükséges bejelentést a kiállitáson való közszemlére kitétel első napját követő 6 hónapon belül megteszi.

Ez a bejelentés megelőzi a közszemlére kitétel napja után benyujtott minden más azonos tárgyu bejelentést.

2. §. A kereskedelemügyi minister esetről-esetre állapitja meg, hogy mely kiállitásokon igényelhetik a közszemlére kerülő tárgyak az előző szakaszban körülirt kedvezményeket.

A vonatkozó hirdetmény a hivatalos lapban tétetik közzé.

*) Az 1887: XLV. t.-cz. 5. §-ának idézett rendelkezése szerint az 1881. évi XXVI. t.-czikk 24. §-ában illetékegyenérték alól menteseknek nyilvánitott tudományos egyetemektől eltekintve, minden egyéb tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan javaira vonatkozó illeték egyenérték kötelezettsége alá esvén, ennek az illetékegyenértéknek a mennyiségét határozza meg az itt közölt törvényszakasz.

**) Lásd a találmányi szabadalmakról szóló 1895: XXXXVII. t.-czikknek, valamint a védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t.-czikknek és az ezt módosító 1895 XLI. t.-czikknek rendelkezéseit.

3. §. E törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.*)

XII. TÖRVÉNYCZIKK

a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény beczikkelyezéséről.

--

(Szentesitést nyert 1911. évi január hó 16-án. Az egyezményre vonatkozó megerősitő okiratok Rómában 1911. évi junius hó 14-én (tizennegyedikén) cseréltettek ki.. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi julius hó 1-én.)

1. §. Az Olaszországgal a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Ezen szerződés magyar nyelvü eredeti szövege a következő: I. czikk. Azoknak a magyar honos munkásoknak és alkalmazottaknak, kiket Olaszországban levő s az 1904. évi január 31-én 51. szám alatt (egységes szövegben) közzétett olasz törvény, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más olasz törvény értelmében biztositásra kötelezett üzemben baleset ért, valamint igényjogosult hozzátartozóiknak joguk van ugyanarra az elbánásra és ugyanazokra a kártalanitásokra, melyek a fent emlitett (egységes szövegü) olasz törvény, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más olasz törvény alapján az olasz honosokat megilletik.

Viszont azoknak az olasz honos munkásoknak és alkalmazottaknak, kiket Magyarországon levő és az 1907: XIX. magyar törvényczikk, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más magyar törvény értelmében biztositásra kötelezett üzemben baleset ér, valamint igényjogosult hozzátartozóiknak joguk van ugyanarra az elbánásra és ugyanazokra a kártalanitásokra, melyeket az 1907. évi XIX. magyar törvényczikk, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más magyar törvény üzemi balesetekből kifolyólag a magyar honosoknak biztosit.**)

Az előbbi bekezdésben emlitett viszonosság a két állam valamelyikének területén székhelylyel vagy állandó képviselőséggel biró vállalatok biztositásra kötelezett üzemeiben alkalmazott azokra a munkásokra és alkalmazottakra is kiterjed, kiket a két állam területén kivül ér üzemi baleset, kivéve azt az esetet, midőn az ilyen munkásokra vagy alkalmazottakra annak az államnak bal

*) Lásd a kereskedelemügyi ministernek 1911. évi május hó 16-án 30.500. számu rendeletét. R. T. 1911-iki kötet 608. lap.

**) Az idézett 1907: XIX. t.-czikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositását tárgyazza; itt az idézett törvényczikk VII. fejezetében a baleseti segélyek és járadékokra vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást. Lásd még a m. kir. ministerium 1911. évi 2848. sz. a. rendeletének 2. §-át. (R. T. 1911. k. 633. lap.)

esetbiztositási törvénye nyer alkalmazást, melynek területén őket a baleset érte.*)

Joguk lesz a kártalanitásra a baleset által sujtott s fent emlitett egyének oly igényjogosult hozzátartozóinak is, akik a baleset idejében nem tartózkodtak a két állam közül annak az államnak területén, amelyben a baleset történt.**)

Azonkivül kártalanitást fognak élvezni az üzemi baleset által sujtott oly munkások és alkalmazottak, akik a baleset után állandó tartózkodásra hazájukba tértek vissza.***)

Végül ugyancsak kártalanitás élvezetében lesz részük az üzemi baleset által sujtott munkás vagy alkalmazott igényjogosult hozzátartozóinak akkor is, ha sohasem tartózkodtak annak az államnak a területén, amelyben a baleset történt, ugyszintén akkor is, ha ennek az államnak területén tartózkodtak ugyan, de onnan állandó tartózkodásra külföldre távoznak.****)

II. czikk. A két állam egyikének illetékes hatósága, amely hivatva van vizsgálatot tartani oly üzemi baleset miatt, amely a mȧsik állam kötelékébe tartozó munkást vagy alkalmazottat ért, köteles a balesetvizsgálatról fölvett jegyzőkönyv másolatát a vizsgálat befejezésétől számitott nyolcz napon belül a baleset szinhelye szerint illetékes konzuli hatósággal közölni.†)

III. czikk. Az illetékes magyar hatóságok, ha az olasz konzuli hatóságok őket megkeresik, közre fognak müködni annak a megállapítása érdekében, vajjon a Magyarországban lakó egyénekre, akik a jelen egyezmény I. czikke értelmében járadékot élveznek, fennállanak-e még azok a feltételek, amelyekhez a járadék élvezete kötve van, továbbá annak a megállapitása érdekében, vajjon nem állottak-e be oly változások, amelyek alapján a folyósitott járadékok nagysága módosítható; viszont az illetékes olasz hatoságok is közre fognak müködni, ha az osztrák-magyar konzuli hatóságok őket hasonló czélból keresik meg.††)

IV. czikk. Azok a magyar honosok, akiket a jelen egyezmén v I. czikke értelmében kártalanitások illetnek meg, kötelesek mindaddig, mig nem laknak Olaszországban, magukat alávetni azoknak a szabályoknak, amelyeket ily esetekre nézve az illetékes olaszországi pénztár megállapitani fog és viszont.ttt)

*) Lásd az össministerium 1911. évi 2848. számu rendeletének 3. §-át. (R. T. 1911 .k. 634. lap.)

**) Lásd az összministerium 1911. évi 2848. számu rendeletének 4. §-át. (R. T. 1911. k. 634. lap.)

***) Lásd az összministerium 1911. évi 2848. számu rendeletének 5. §-át. (R. T. 1911. k. 635. lap.)

****) Lásd az összministerium 1911. évi 2848. számu rendeletének 6. §-át. (R. T. 1911. k. 635. lap.)

+) Lásd az összıministerium 1911. évi 2848. számu rendeletének 8. §-át. (R. T. 1911. k. 636. lap.)

††) Lásd az összministerium 1911. évi 2848, számu rendeletének 9. §-át. (R. T. 1911. k. 636. lap.)

ttt) Lásd az összminiterium 1911. évi 2848. számu rendeletének 10. §-át. (R. T. 1911. k. 638. lap.)