abban a szakaszban emlitett egyenes államadók 3%-át meg nem haladhatja, az 1911. évre hatályon kivül helyeztetik és az 1911. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapittatik meg. 18. §. Az 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a helyi érdekü vasutak segélyezése czimén az állami költségvetés évenként 600.000 K-nál K-nál (300.000 frtnál) nagyobb összeggel meg nem terhelhető, az 1911. évre hatályon kivül helyeztetik. 19. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. XV. TÖRVÉNYCZIKK a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvényczikk némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészitéséről. (Szentesitést nyert 1911. évi julius hó 27-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi julius hổ 31-én.) I. fejezet. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről.*) 1. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az 1898. évi XXIII. t.-czikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével legalább tizenöt millió korona, egyenlő alapitványi üzletrészekből álló tökével alapitandó ,,Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége" czégü intézetet, amely üzletkörébe első sorban ingatlanfeldarabolásoknak, telepitéseknek és más birtokpolitikai intézkedéseknek a földmivelésügyi minister által jóváhagyott tervek alapján való keresztülvitelét és előmozditását, valamint az ezekkel a müveletekkel, szintugy gazdasági munkásházak épitésével (1907:XLVI. t.-czikk) kapcsolatosan felmerülő hiteligényeknek a pénzügyminister és földmivelésügyi minister által egyetértőleg megállapitott módozatok mellett való kielégitését veszi fel, a következő támogatásban részesitse: 1. Az alapitandó intézet alapitványi üzletrészeiből a pénztári készletek terhére legfeljebb nyolez millió korona értékü üzletrész jegyezhető. Az e czélra igénybe vett összeg a pénzügyi tárcza különféle kiadásainak terhére számolandó el. 2. Az állami ingó vagyont képező kötvényekből legfeljebb tiz millió korona névértékű kötvény bocsátható át az intézet tulajdonába, oly czélból, hogy e kötvények s illetőleg az azokból ki *) Az intézet már megalakult és meg is kezdette müködését, sorsolt kötvények beváltási árán a m. kir. pénzügyminister rendelkezéséhez képest vásárlandó kötvények - akár az intézet által esetleg kibocsátandó kötvények törvényszerü külön biztositéki alapjának alkotására, illetőleg gyarapitására, akár a kötvények elzálogositása utján ideiglenesen az intézet forgótőkéjének kiegészitésére használtassanak fel. Az emlitett kötvények egy része esetleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének. vagy az 1898:XXIII. t.-czikü alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnek tulajdonába bocsátható oly rendeltetéssel. hogy a nevezett intézetek zálogleveleinek s illetőleg kötvényeinek külön biztositására rendelt alapok kiegészittessenek. A kötvények kamatjövedelme évente az államkincstárba szolgáltatandó be és a kötvényekből a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége felszámolása esetében, s illetőleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete vagy az 1898: XXIII. t.-czikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet felszámolása esetében a hitelezők kielégitése után még fenmaradó rész tulajdona visszaszáll az államra. 3. Az intézet igazgatási és kezelési költségei a telepitési alap (1894. évi V. t.-czikk 11. §.) kamatjövedelme vagy az állami költségelőirányzatokba felveendő évi javadalmazása terhére fedezhetők és az intézet által végrehajtandó ingatlanfeldarabolások és telepitések műszaki munkálatai a földmivelésügyi ministerium közegeivel dijmentesen hajthatók végre.*) 4. Az intézet részére a telepitési alapnak a 3. pontban megjelölt bevételeiből megtérithetők azok a bélyeg- és illetékösszegek, amelyek az intézet által, annak a jelen törvényben megállapitott. müködési körében, közvetlenül lerovattak, vagy amelyeket az intézet a vele üzleti összeköttetésben álló felek és intézetek helvett magára vállalt, amennyiben ez által a szóban forgó ügyletek lebonyolitása a felekkel szemben az igy megtéritendő bélyegek és illetékek teljes összege erejéig kedvezőbbé tétetett. Vagyonátruházásból eredő illetékekre nézve e megtekintésnek helye nines. 2. §. Az 1. §-ban megállapitott feltételeknek megfelelően alapitandó intézet a következő kedvezményekben részesül: 1. Felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ez után kivethető törvényhatósági és községi adók, az utadó, ugyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. 2. Az intézet személves bélyeg- és illetékmentességben részesül. Ez a mentesség azonban a peres eljárásra, a váltó visszleszámitolási és folyószámla üzletre, a váltókra, utalványokra és csekkekre nem terjed ki. а *) A telepitési alap az 1894 V. t.-cz. idézett 11. §-a szerint abból 6,000.000 koronából alakult, a melyet az állam a földmivelésügyi minister rendelkezésére bocsátott, de a mely a pénzügyminister által azokból az összegekből volt átutalandó, a melyek a vizszabályozó társulatok, Szeged városa, illetőleg a kárvallott szegedi lakók által visszafizetett kölcsöneiből befolynak. 3. Az intézet által a földmivelésügyi minister részéről jóváhagyott tervek alapján foganatositott ingatlanfeldarabolásokból, telepitésekből és egyéb ingatlaneladásokból folyó vagyonátruházások, ha e müveletek a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tulajdonában levő ingatlanon hajtatnak végre, a törvényszerü vagyonátruházási illeték alól mentesek; ha pedig az intézet - a földmivelésügyi minister részéről jóváhagyott tervek alapján mások tulajdonában levő ingatlanon ingatlanfeldarabolást vagy - telepítést közvetit, az ebből folyó vagyonátruházások a törvényszerü vagyontáruházási illeték fele alól mentesek. Arra az esetre, ha az intézet az általa alapitott szövetkezeteknél saját tagjaik irányában, irásbeli kötelezvény alapián fennálló, s az intézetre az illető szövetkezet készfizetői jótállása mellett átruházott követelések alapján a jelen szakasz bevezetésében felsorolt birtok politikai intézkedések keresztülvitele czéljából és az 1898:XXIII. t.-czikk második czim IV. fejezetében megállapitott feltételek betartása mellett kötvényeket bocsát ki, az átruházásra az 1897:XXXII. t.-czikk 24. §-ában foglalt, a kötvénvekre az 1898:XXIII. t.-cz. 74. §-ában foglalt, végül az átruházott követelések behajtására az 1898. évi XXIII. t.-czikk 77. §-ában foglalt rendelkezések kiterjesztetnek. E kötvényekre nézve az 1898: XXIII. t.-czikk 75. §-ában körülirt ellenőrzési jog megfelelő gvakorlására a szükséges intézkedéseket a pénzügyminister foganatositja.*) *) Az 1898 : XXIII. t.-czikk IV. fejezetének idézett rendelkezései a következők: IV. FEJEZET. 70. §. A központi hitelszövetkezet kamatozó és törlesztés alá eső kötvé nyeket bocsáthat ki oly kölcsönkövetelésekre, melyekkel a kötelékébe tartozó szövetkezetek saját tagjaik irányában irásbeli kötelezvény alapján birnak, s a melyek a központi hitelszövetkezetek készfizető jótállása mellett átruháztattak. 71. §. A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege a kötelékébe tartozó szövetkezetek által átruházott kölcsönkövetelések tőkeösszegét meg nem haladhatja. 72. §. A központi hitelszövetkezet az általa kibocsátott kötvények biztositására az üzletrészekből álló alaptőkét s egyéb vagyonától elkülönitett és a mérlegben a tartozások között kitüntetendő biztositéki alapot köteles alakitani. E biztositéki alapra legalább három (3) millió korona forditandó s a központi hitelszövetkezet annak növelésére az évi nyereségnek az 55. §. szerint megállapítandó részét hozzácsatolni köteles. 73. §. A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege a biztositéki alap (72. §.) tizszercsét meg nem haladhatja. 74. §. A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényekre az 1897. évi XXXII. t.-cz. 9. és 10. §-ai, 13. §. első pontja, továbbá 16., 17., 18., 20., 21. és 22. §-ai megfelelően alkalmazandók. 75. §. A 68. §. értelmében kirendelt kormánybiztos köteles ellenőrizni azt, hogy a központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények összege a 71. és 73. §-okban megállapitott mértéket meg ne haladhatja, hogy az adott kölcsönök után befolyó kamatok és törlesztési járadékok a szükséglet erejéig az eme kölcsönök alapján kibocsátott kötvények esedékes szelvényeinek és kisorsolt czimleteinek beváltására fordittassanak és hogy a kötvények az 5. Az intézet postai küldeményei közül azok a közönséges (nem ajánlott) levelek, levelezőlapok és iratcsomagok, amelyeket az intézet üzleti körében a feltétlenül portómentes hatóságokhoz, hivatalokhoz és közegekhez, valamint a vele közremüködő szövetkezetekhez intéz, portómentesen kezeltetnek. 3. §. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére a kereskedelmi törvénynek (1875:XXXVII. t.-cz.) s illetőleg e törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó határozatai (XI. czim) az alábbi eltérésekkel alkalmazandók: 1. A „Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége“ czégét egyedül a jelen törvény értelmében alapitandó intézet használhatja. Az intézet alapszabályainak megállapításához s azok minden módosításaihoz a pénzügyminister által a földmivelésügvi ministerrel egyetértőleg megadott jóváhagyás szükséges. 2. Az 1875:XXXVII. t.-cz. 14. §-a, 223. §-a, 235. §-ának első bekezdése, 237. §-ának második bekezdése, 239. §-ának második és harmadik bekezdése, továbbá 242., 247. §. 5. pont és 248. §-ai nem alkalmazandók.*) 1897 XXXII. törvényezikk 13. §. első pontja szerint abban az arányban, a melyben a kibocsátási alapul szolgáló követelések összege visszafizetés folytán, vagy más okból csökkent, a forgalomból kivonassanak. 76. §. A központi hitelszövetkezet könyvei s ezeknek a központi hitelszövetkezet alapszabályszerü czégjegyzésével ellátott kivonatai közokiratok bizonyitó erejével birnak. 77. §. A központi hitelszövetkezet jogositva van a kötelékébe tartozó szövetkezet által reá ruházott kötelezvény és főkönyveinek kivonata alapján lejárt követelésére nézve az átruházó szövetkezet mint készfizető jótálló ellen egyenesen végrehajtást, az eredeti adós s annak készfizető kezesei ellen pedig az 1881 XL t.-czikk 223. §-a értelmében a veszély valószinűségének kimutatása nélkül biztositást kérni. A végrehajtás elrendelése elleni kifogásokra és a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti keresetre nézve a közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályok (1874: XXXV. t.-cz. 113. s k. §§., 1881 LX. t.-cz. 30. §. a) pont) megfelelően alkalmazandók. Fiume városára és kerületére nézve a fennebb idézett 1881: LX. t.-cz. 223. és 30. §a helyett az ott érvényes polgári perrendtartás megfelelő rendelkezéseit, az 1874 : XXXV. t.-cz. 113. és következő §-ai helyett pedig az 1889. évi deczember h6 27-én 47.220. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 111. és következő §-ait kell érteni. Az ugyanitt idézett 1897 : XXXII. t.-cz. 24. §-a értelmében az átruházások bélyeg- és illetékmentesek, még pedig az átruházott követelés engedményezése s netaláni bekebelezése után járó bélyeg- és illetékre nézve. *) A kereskedelmi törvénynek (1875: XXXVII. t.-cz.) idézett rendelkezései a következők: 14. §. A részvénytársaságok és a szövetkezetek czégükben határozottan mint ilyenek jelölendők meg. 233. §. Ki fennálló szövetkezetbe lép, a belépése előtt keletkezett minden társasági kötelezettségért felelős. Az ezzel ellenkező szerződés harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir. 235. §. Az egyes szövetkezeti tagnak az esetben is, ha a társaság bizonyos időre alakult, jogában áll a társaságtól egészen, vagy ha több üzletrésze Az alakuló közgyülés határozatképes, ha azon az államkincstár és az alapitásban közreműködő (1. §.) hitelintézetek képviselői jelen vannak. 3. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tagjai: az állam, az alapitásban közremüködő hitelintézetek (1. §.) és azok, kiknek alapitványi üzletrész-jegyzése az alapszabályok értelmében elfogadtatott. Az intézet tagjai az intézet kötelezettségeiért csak alapitványi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt az intézet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszafizetését s a nyereségből az alapszabályokban megállapitott évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. A tagság az alapitványi üzletrész visszafizetésével megszünik. Az intézet alapitványi üzletrészei csak a pénzügyminister jóváhagyásával ruházhatók át. Az alapitványi üzletrészek alapján gyakorolható szavazati jogot és gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg. 4. Az intézet igazgatóságának elnökét, egy tagját és egy póttagját a pénzügyminister, alelnökét, egy tagját s egy póttagját pedig a földmivelésügyi minister rendelik ki a vezetésük alatt álló ministerium tisztviselőinek sorából. Az ekként kirendelt tisztviselők hivatalos megbizatásuk tartama alatt a közgyülés által el nem mozdithatók. volt, bizonyos üzletrészekre nézve, előleges felmondás mellett kilépni. Ha a felmondási határidő és a kilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapittatot, e kilépés csak az üzleti év befejeztével előleges legalább négy heti felmondás után történhetik. 237. §. Ezen üzletrész, s a netaláni más járandóság kifizetését, a korlátlan felelősséggel alakult szövetkezet tagjai vagy ezek örökösei: a zárszámadás megállapításától számitott három hó után; a korlátolt felelősséggel alakult szövetkezet tagjai vagy ezek örökösei pedig csak a 254. §-ban meghatározott elévülési idő lejártával követelhetik, feltéve, hogy addig a társaság feloszlása el nem határoztatott. 239. §. A magánhitelező, ki a szövetkezeti tag magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtás után adósának a társaság feloszlása esetére jutando illetményét veszi végrehajtás alá, kielégitése végett előleges felmondás után, a társasági tag kiválását követelheti, tekintet nélkül arra, hogy a társaság hatarozott vagy határozatlan időre alakult. A felriondásnak az üzleti év letelte előtt legalább négy héttel kell történnie. 242. §. Az igazgatóság minden évnegyed végén a be- és kilépett tagokat, a felmondott üzletrészek számát a törvényszéknél bejelenteni, és minden év január havában a tagoknak betürendes névjegyzékét, az üzletrészek kitüntetése mellett, bemutatni tartozik. 247. §. A szövetkezet feloszlik: 5. törvényszéki határozat folytán. 248. §. Ha a szövetkezet müködését a 223. §-ban megjelöltektől elütő czélokra terjeszti ki, kártérítésre való igény nélkül, biróilag feloszlatható. A feloszlatás bármely érdekelt fél vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére, a kereskedelmi czégjegyzés bevezetése mellett, azon törvényszék által rendeltetik el, melynél a szövetkezet be van jegyezve. |