ben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a biróság a körülményekhez képest itéli meg, hogy ügyvéd kirendelésére szükség van-e. Sürgős esetben a biróság rendel ki a szegény fél részére ügyvédet és erről az ügyvédi kamarát értesiti. Az ügyvéd kirendeléséről egyébként az ügyvédi rendtartás rendelkezik.*) A szegény fél részére való kirendelés az ügyvédre nézve a per vitelére szóló meghatalmazást pótolja. 117. §. A megadott szegénységi jog a felebbviteli és a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A szegény fél részére kirendelt ügyvéd, ha nem lakik a felebbezési bíróság székhelyén, a felebbezési tárgyalásra a fellebbezési biróságnál más ügyvéd kirendelését kérheti. A szegény fél részére kirendelt ügyvédnek a perbiróságnál előterjesztett kérelmére más ügyvéd rendelhető ki, ha az ő lakhelyétől távol eső helyen megkeresés utján teljesitendő perbeli cselekménynél az ügyvédi képviselet szükségesnek mutatkozik. A kirendelésre az előbbi §. második bekezdése alkalmazandó akként, hogy sürgős esetben az ügyvédet a megkeresett biróság rendeli ki. 118. §. A szegénységi jog annak a félnek halálával, akinek részére megadatott, megszünik. A megszünés azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményeket szegénységi jogon végezhesse. A perbiróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás bármely szakában hivatalból is megvonja, ha kitünik, hogy a szegénységi jog feltételei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Azon az alapon, hogy a perlekedés már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, a szegény fél részére kirendelt ügyvéd kérelmére is köteles a biróság határozni a szegénységi jog megvonása kérdésében. Az a fél, aki a szegénységi jog megadását a vagyoni feltételekre nézve tudva hamis előadás alapján eszközölte ki, hatszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. 119. §. A szegénységi joggal perlekedő fél azokat az összegeket, amelyek fizetése alól szegénységi joga alapján egyelőre fel volt mentve, utólag köteles megfizetni, mihelyt a szegénységi jog vagyoni feltételei már nincsenek meg. 120. §. A 113. §. 4. pontjában emlitett azokat a költségeket, amelvek fizetése alól a szegény fél egyelőre fel volt mentve, az ellenféltől kell behajtani, ha ez a perköltség megtéritésében el lett marasztalva. Erre nézve a biróság határozatában (424. $.) megfelelően intézkedik. Egyebekben a behajtást rendelet szabályozza. 121. §. A szegény fél részére kirendelt ügyvéd a perköltségben marasztalt ellenféltől közvetlenül behaithatja megállapitott kiadásait és dijait. Az ellenfél az ügyvéddel szemben oly kifogással, *) Lásd az 1874: XXXIV. t.-cz. 27. §-ának 5. pontját. amely őt a szegény félhez való viszonyából illeti meg, csak annyiban élhet, amennyiben azt a költséget, amely részére ugyanabban a perben a szegény fél ellen meg van állapitva, felszámithatja. 122. §. A szegénységi jog megadása, megvonása és az utófizetés elrendelése tárgyában a biróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. A netalán szükséges tudakozódást a biróság hivatalból is megteheti. A szegénységi jog megvonása és az utófizetés elrendelése előtt a szegény felet meg kell hallgatni. A szegénységi jogot kérő fél ebben az eljárásban akkor is személyesen járhat el, vagy a 95. §. 1-4. pontjaiban mehatározott meghatalmazottal képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet kötelező volna. 123. §. A szegénységi jogot megadó, megvonását vagy az utófizetés elrendelését megtagadó végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak. A szegénységi jogot megtagadó, megvonó és az utófizetést elrendelő végzés ellen a fél felfolyamodással élhet.*) Hatodik fejezet. Biztositék. 124. §. A külföldi felperes az alperes kivánatára a perköltség és az itéleti illeték fedezéseül biztositékot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, a melynek felperes polgára, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztositék adására nem kötelezik. Az igazságügyministernek erről tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.**) 125. §. Az alperes abban az esetben is követelhet biztositékot, ha a biztositék adásának oka a per folyamán áll be, kivéve, ha a felperesi követelés elismert része elegendő biztositékul szolgál. 126. §. A biztositék mennyiségét az alperes költségének valószinü összege szerint a biróság állapitja meg. Az alperes által a per folyamán inditott keresetből származó költséget a megállapitásnál nem lehet figyelembe venni. Ha a megállapitott összeg a per folyamán elégtelennek mutatkozik, és a felperesi követelésnek elismert része sem szolgálna elegendő biztositékul, az alperes további biztositékot követelhet. A felebbviteli eljárásban a felperestől további biztositék csak az esetben követelhető, ha ő élt felebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel, és ha a követelésnek bár még nem jogerősen megitélt része elegendő biztositékul nem szolgál.***) *) Lásd az 548. §-t. **) Lásd az 1889: XITI. t.-czikkbe iktatott hágai egyezményt. A biztositék hiánya a 180. §. 8. p. szerint pergátló kifogás. ***) Lásd a további biztositékra nézve az eljárást a 181. és 182. §-ban és a 449. S-t. és a 499. §-t. 127. A biztositékot, hacsak a felek a biztositás módját egyetértően másként nem állapítják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánitott értékpapirosban kell letenni. Az értékpapirosok a budapesti tőzsdén a letétel napját megelőzőleg utoljára jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmi esetre sem a névértékükön felül. 128. §. Ha a biztositék adásának oka a per folyamán megszünik, a felperes kérelmére a biztositékot vissza kell adni, illetőleg a felperest a biztositék adásának kötelezettsége alól fel kell menteni. E kérelem felett az alperest meg kell hallgatni. A biztositék visszaadását elrendelő határozat ellen felfolyamodásnak van helye. HARMADIK CZIM. Eljárás az elsőfolyamodásu biróságok előtt. Első fejezet. Keresetlevél és egyéb beadványok. 129. §. A keresetlevélnek magában kell foglalnia: 1. a biróság megjelölését; 2. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli állásuk és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek nevét, állását vagy foglalkozását és lakását; 3. a perfelvételi határnapon előadandó kereset közlését, vagyis a jog előadását, amelyet a felperes érvényesiteni akar, és határozott kérelmet. A jog alakszerü megnevezése nem szükséges, hanem a jogállitást a keresetnek egész tartalmából kell megállapitani. A keresetlevélben továbbá a tárgyalás előkészitése végett előadandók azok a tényállitások is, amelyekből a felperes keresetét származtatja, valamint ezek bizonyítékai.*) A keresetlevélben a szükséghez képest azokat az adatokat is elő kell adni, amelyek a biróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek a megállapítására szolgálnak. Amennyiben e körülmények igazolására okirat szükséges, ezt az okiratot eredetiben vagy másolatban (kivonatban) csatolni kell. Okiratot kell különösen azokban az esetekben csatolni, amelyekben a törvény a hatáskört vagy az illetékességet okiratra alapitja.**) A keresetlevélben megjelölendők a mellékletek annak előadásával, hogy eredetiben vagy másolatban vannak csatolva.***.) *) E tények előadásának elmulasztása esetében a pótlással okozott költség megtéritendő. (197. és 203. §§.) Ujabb tények utóbb egészen a tárgyalás befejezéseig felhozhatók (188. és 221. §§.). **) Lásd 1. §. 2. a), h) pontját, továbbá a 29., 31., 32, és 45. §-okat. ***) A keresetlevélnek valamely lényeges hiánya pótolható a 145. és 223. §-hoz képest. Lásd házassági perekben a 651. §-t. 130. §. Keresetet valamely jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának, ugyszintén annak birói megállapítása iránt is lehet inditani, hogy valamely okirat valódi vagy nem valódi, ha e megállapitás szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztositására az alperessel szemben.*) Számadási kötelezettség megállapítására a számadást követelő fél, valamely számadás helyességének megállapitására pedig mind a számadást követelő, mind a számadásra kötelezett fél indithat keresetet. A számadási kötelezettség megállapítására inditott keresetben a felperes egyuttal számadást is terjeszthet elő, amelyet meg kiván állapittatni arra az esetre, ha az alperes nem terjesztene elő számadást.**) 131. §. Járadékok és viszontszolgáltatástól nem függő más időszakos szolgáltatások iránt inditott keresetekben a marasztalást az itélet hozatala után lejárandó szolgáltatásokra is lehet kérni. Ha valamely ingatlan, lakás vagy más helyiség visszabocsátásának naptárilag meghatározott napon kell történnie, a keresetet e határnap előtt is meg lehet inditani. 132. §. A felperes ugyanazon alperes ellen több keresetet egy keresetlevélbe foglalhat, ha azok a biróság hatáskörébe (7. §.), illetékességéhez és az eljárás ugyanazon neme alá tartoznak.***) - 133. §. A keresetlevélben idézett és a fél birtokában lévő okiratokat a keresetlevél első példányához eredetiben vagy egyszerü, illetőleg ahol a törvény rendeli hitelesitett másolatban, a keresetlevél többi példányához pedig egyszerü másolatban kell csatolni. A birósági iroda a félnek kivánatára az eredetiben csatolt okiratról elismervényt köteles adni.****) Ha az okiratnak csak egyes részei birnak jelentőséggel, elég az olyan kivonat csatolása, amely az okirat bevezetését, a jelentős részt, az okirat végszavait, keltét és az aláírásokat tartalmazza. Ha az okiratok az ellenfélnek is birtokában vannak, vagy ha nagyon terjedelmesek vagy igen számosak, elegendő azokat tüzetesen megjelölni s megtekintésre felajánlani. Ez a szabály a 129. §. utolsóelőtti bekezdése szerint csatolandó okiratokra nem alkalmazható. Az idézett okiratok eredetijét a perfelvételi határnapon az ellenfél kivánatára fel kell mutatni, kivéve, ha az eredetiek a keresetlevél első példányához vannak csatolva vagy a perfelvételi határnapot megelőzőleg a 201. §. szerint le vannak téve. *) Ha alperes elismeri a vitás jogviszony vagy jog fennállását, a költség a 427. §. szerint felperest terheli. **) Lásd a 255. és következő §-okat az előkészitő eljárásról számadási perekben. ***) Lásd a 232. §-t, amely szerint a biróság elkülönitheti. Lásd különösen sommás visszahelyezési perekre az 1. §. c) pontját és az 579. §-t. A személyi kereset halmozottságára lásd a 78. §-t. ****) Lásd a 135. §-t. 134. §. A keresetlevelet a per biróságánál magyar nyelven irásban kell benyujtani két példányban és egy felzettel, ha pedig több alperes van, annyi további példányban, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson. Ha a felperes a keresetlevél kézbesítését az alperes részére egyidejűleg több helyen kivánja megkiséreltetni, saját költségén a keresetlevélnek több példányát is benyujthatja.*) A keresetlevélhez csatolni kell továbbá az idéző végzésnek a 142. §-ban meghatározott szöveggel kiállitott annyi példányát, ahány példány kézbesítendő. Ha több érdekeltnek közös képviselője van, vagy ha valamely érdekeltnek több képviselője közül egynek kezéhez is érvényesen történhetik a kézbesités, a keresetlevelet részükre csak egy példányban kell benyujtani. Ha a felperest ügyvéd képviseli, a keresetlevél minden egyes példánya az ügyvéd ellenjegyzésével ellátandó. Ügyvédi képviselet hiányában a félnek vagy meghatalmazottjának a 100. §. második bekezdése szerint kell a keresetlevelet kiállitani. Ha a fél a szükséges kereseti példányt, felzetet vagy mellékletet be nem nyujtja, a birósági iroda az iratról a fél költségére hivatalból másolatot készit és azt hitelesiti. Ha a fél az idéző végzés példányait nem csatolja, azokat hivatalból kell elkészíteni. 135. §. A járásbírósági eljárásban a kereset a per birósága előtt jegyzőkönyvbe is mondható. A kereset szóbeli előadása esetében a biróság a felet a szükséges utbaigazitással ellátni s az előadás hiányaira figyelmeztetni köteles, a jegyzőkönyvbe vételet azonban, ha ezt a fél a figyelmeztetés után is kivánja, meg nem tagadhatja.**) A jegyzőkönyvnek a kézbesítéshez szükséges másolatait és az ezekhez szükséges mellékleteket (133. §.) a birósági iroda hivatalból késziti el és hitelesiti. 136. §. A 129. §. 1. és 2. pontjában felsorolt kellékekkel a szóbeli tárgyaláson kivül előadható minden irásbeli kérelmet és nyilatkozatot is el kell látni. Az irásbeli beadványban továbbá az ügyet, amelyre vonatkozik, meg kell jelölni, és ha a beadvány valamely már folyamatban levő perre vonatkozik, azon a birósági ügyszámot is ki kell tenni. A 129. §. utolsó bekezdésének a mellékletek megjelölésére vonatkozó szabálya az ilyen beadványokra is alkalmazandó. Olyan beadványban, amelynek következtében szóbeli tárgyalásra határnapot kell kitüzni, a határnapon előadandó kérelem és az ennek megalapitására szolgáló tények és ezek bizonyítékai is közlendők. Ha a biróság a beadvány felett szóbeli tárgyalás nélkül hatá *) Lásd a 707. §. eltérő rendelkezését a gondnoksági eljárásban. |