16. §. Az olyan ingatlanfeldarabolás, amelyet a Magvar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a 2-ik §. 3. pontjának megfelelően hajt végre: az 1897. évi XXXII. t.-czikk 6. §-ában megállapitott korlátozásokra való tekintet nélkül az 1897. évi XXXII. t.czikk értelmében vett birtokfeldarabolásnak tekintendő.*) 17. §. A Magyar XXXVII. t.-czikk 242. Földhitelintézet Földhitelintézet felmentetik az 1875: §-a ama rendelkezésének hatálva alól, amely szerint a szövetkezetek igazgatóságai a tagok névjegyzékét a törvényszéknél bemutatni tartoznak.**) 18. §. Az 1898:XXIII. t.-czikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet az állami ingó vagyonból az idézett törvény 78. §-ának 2. pontja alapján tulajdonába bocsátott kötvényeknek felszaporodott kamatait, amennyiben ezt az általa kibocsátott kötvények külön biztositéki alapjának törvényszerü mértéke (1898: XXIII. t.-czikk 73. §.) megengedi, - felhasználhatja a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége alapitványi tőkéjéhez való hozzájárulásra. Az emlitett kötvények kamatai azontul, a felhasznált összeg erejéig, első sorban a külön biztositéki alaphoz csatolandók.***) 19. §. Az 1897. évi XXXII. t.-cz. 6. §-ának második bekezdésében körülirt kellékekkel egyébként nem biró birtokfeldarabolás is az 1897. évi XXXII. e.-cz. 6. §-ának megfelelő birtokfeldarabolásnak tekintetik, ha azt a közérdekre való tekintettel a pénzügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg, illetve Horvát-Szlavonországokra nézve Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg engedélyezi.****) 20. §. A jelen törvény 5-15. §-ainak hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki, 1-4. és 17. §-ai pedig HorvátSzlavonországok területén nem nyernek alkalmazást. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi és az igazságügyministerek, Horvát-Szla kisebb és 20%-kánál nagyobb nem lehet. Az utóajánlat az 1908: XLI. t.-ez 27. §-a értelmében adandó be. *) Az 1897: XXXII. t.-czikk a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról rendelkezvén, 6. §-ában meghatározza, hogy feldarabolás utján létrejött földbirtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekeblezett tőkekövetelés azon törvény alá eső kötvények kibocsátási alapjául csak akkor szolgálhat, ha e tokekövetelés tőkeösszege az esetleges előző tehertételekkel együtt a jelzálogul lekötött ingatlan becsértékének kétharmadát meg nem haladja. **) Lásd a keresk. törvény (1875: XXXVII. t.-cz.) 242. §-át. ***) Az 1898: XXIII. t.-cz. 78. §. 2. pontja értelmében a hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények biztositási alapjának létesitésére átadott három millió névértékű italmérési kötvény a központi hitelszövetkezet felszámolása és a hitelezők kielégitése után az államkincstárra visszaszáll. Az idézett 73. §-nak szövegét lásd az ezen törvény 2. §-ánál közölt jegyzetben. ****) Az 1997: XXXII. t.-cz. 6. §. 2-ik bekezdése szerint birtokfeldara bolás csak az, ha a feldarabolás ugyanegy községben fekvő vagy több községben fekvő, de összefüggő területet képező legalább 400.000 korona értékű földbirtok daraboltatik fel 4000 koronánál nem kisebb és 24.000 koronánál nem nagyobb birtokrészekre. vonországokban pedig a pénzügyi és a kereskedelemügvi ministerek, valamint Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánia bizatnak meg. XVI. TÖRVÉNYCZIKK a Budapest székesfőváros által kétszázhetven millió korona erejéig felveendő kölcsönökről. (Szentesitést nyert 1911. évi julius hó 27-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi julius hó 31-én.) 1. §. Azok a kölcsönök, melyeket Budapest székesfőváros a területén létesitendő közhasznu beruházások költségeinek fedezé sére, kormányhatósági jóváhagyás mellett, kötvények kibocsátása utján legfeljebb kétszázhetven millió korona erejéig felvesz, mind a tökére, mind járulékaira nézve adó-, bélyeg- és illetékmentesnek nyilvánittatnak. A kölcsönök fejében kibocsátandó kötvények, amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilvánittatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapitványok, nyilvános felügyelet alatt álló inté zetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885. évi VI. törvényczikk 13. §-a) pénzei, ugyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti Liztositékokra fordittassanak akkor, amikor a biztositékok az azok tekintetében fennáló szabályok szerint nem készpénzben teen dők le. A jelen szakasz előző bekezdéseiben foglalt rendelkezések hatálya kiterjed a Budapest székesfőváros által az emlitett kölcsönök első részletként két millió font sterling, valamint második részletként 100,000.000 korona = 105,000.000 frank névértékü. 4%-os kamatra szóló és 50 év alatt visszafizetendő kötvények kibocsátása utján már felvett kölcsönre is. 2. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a belügyminister bizatnak meg. XVII. TÖRVÉNYCZIKK a Pozsony sz. kir. város és kerülete és Zágráb város által felvett kölcsönökről. (Szentesitést nyert 1911. évi julius hó 27-én. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi julius hó 31-én.) 1. §. A Pozsony sz. kir. város és Fiume város és kerülete által egyenkint husz millió korona névérték erejéig, Zágráb város által tizenöt millió korona névérték erejéig hasznos beruházások létesítése, fennálló adósságaiknak convertálása, illetve függő kölcsöneik visszafizetése czéljából kormányhatósági engedélv alapján kötvények kibocsátása utján felvett kölcsönök mind tőkéikre. mind járulékaikra nézve és pedig a kölcsön felvételének időpontjától kezdődő joghatálylyal bélyeg-, illeték- és adómenteseknek nyilvánittatnak. A kölcsönök kezelésére vonatkozó szolgálat kormánvhatósági ellenőrzés alatt áll. A kezelés és ellenőrzés módozatainak megállapitása és az ellenőrzés gyakorlása tekintetében a pénzügyminister a belügyministerrel, illetve Zágráb város kölcsönére vonatkozólag a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el. 2. §. Ugyane kölcsönök részkötvényei amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek - óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilvánittatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapitványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek. továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885. évi VI. t.-czikk 13. §-a) pénzei, ugyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztositékokra fordittassanak akkor, amikor a biztositékok az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben teendük le. 3. §. E törvény végrehajtásával a pénzügy- és belügyministerek, illetőleg Zágráb városra vonatkozólag a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatnak meg. XVIII. TÖRVÉNYCZIKK az Osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről. (Szentesitést nyert 1911. évi augusztus hó 8-án. Az Országos Törvénytárban kiadatott 1911. évi augusztus hó 13-án.) I. fejezet. 1. §. Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető, kölcsönösen elismert jog, a mai szabadalom lejárta után az 1917. év végéig igénybe nem vétetvén, az Osztrák-magyar banknak 1910. deczember 31-én lejáró szabadalma az 1911. évi január 1-től 1917. évi deczember 31-éig terjedő időre ismét meghosszabbittatik. Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak 1., 82., 83., 84.. 93., 102., 105. és 111. czikkei helyébe az ide mellékelt s e törvény kiegészitő részét képező czikkekben foglalt határozatok lépnek hatályba; az alapszabályok 104. czikkében a 111. czikk helyett a 84. czikkre és a 107. czikk V. pontjában a 105. és 83. czikkek mellett a 111. czikkre is hivatkozni kell; a 109., 110., 112., 113., és 114. czikek határozatai pedig egyuttal hatályon kivül helyeztetnek. Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak egyéb határo zatai, ideértve a bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályait is, változatlanul érvényben maradnak. 2. §. Az Osztrák-magyar bank meghosszabbitott szabadalmának tartama alatt is fel van hatalmazva, hogy közraktárak által kiállitott, koronaértékre szóló zálogjegyeket (warrant) az 1890. évi XX. törvényczikk rendelkezéseihez képest leszámitolhasson és az idézett törvényczikk rendelkezéseinek megfelelő ilyen zálogjegyeket (warrant) az alapszabályok 76. és 77. czikkeinek megfelelően a forgatmány- (giro-) üzletben átvehessen. 3. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével együttesen uj fiókok felállitása, valamint a bank ingatlanainak és szerelvényeinek mérlegszerü értékelése tárgyában az alább következő s e törvény kiegészitő részét képező két egyezményt az Osztrák-magyar bankkal megköthesse; továbbá, hogy az 1887: XXVI. törvényczikk 2. §-a alapján az Osztrák-magyar bank szabadalmának és müködésének Boszniára s Herczegovinára leendő kiterjesztése tárgyában kötött és 1910. deczember 31-éig érvényben tartott egyezményt az Osztrák-magyar bank meghosszabbitott szabadalmának tartamára megujithassa. 4. §. Az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1899. évi XXXVII. törvényczikk 6. és 7. §-ai, valamint az Osztrák-magyar bank által az alapszabályoknak megfelelően kibocsátott záloglevelek és azok szelvényei részére az 1889. évi XXX. törvényczikk 10. §-ában biztositott mentességek, továbbá az értékpapir forgalmi adóról szóló 1900. évi XI. törvényczikk 30. és 31. §-ai az Osztrák-magyar bank ujonnan meghoszszabbitott szabadalmának tartama alatt is érvényben maradnak. II. fejezet. 5. §. Abban az esetben, ha az Osztrák-magyar bank módositott alapszabályainak 111. czikkę alapján javaslatba hozza, hogy a bankalapszabályok 83. czikkének felfüggesztése megszüntettessék, a magyar szent korona országainak kormánya köteles a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával haladéktalanul tárgyalásba bocsátkozni, a tárgyalást lehetőleg sürgősen lebonyolitani és megegyezés létrejöttével a cs. kir. ausztriai kormánynyal egyetértőleg megállapitott napon az országgyülésnek előterjesztést tenni az iránt, hogy az Osztrák-magyar bank alapszabályai 83. czikke felfüggesztésének azonnali megszüntetésére vonatkozó javaslat jóváhagyassék. E javaslat jóváhagyása az országgyülés mindkét házának hozzájáruló határozatával történik; a két ház egyikének is elutasitó határozata a javaslat jóváhagyásának megtagadását vonja maga után. Ha az előterjesztés benyujtásának időpontjától kezdődő és csak az országgyülés együttlétének ideje alatt számítandó négy heti időtartam alatt az országgyülés egyik háza vagy mind két háza a javaslat felett nem határoz, a javaslat az országgyülés illető háza, illetőleg mindkét háza által jóváhagyottnak tekintendő. Ha a javaslat a fennebbi rendelkezések értelmében jóváhagyatott és ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban lényegben hasonló törvényes rendelkezések alapján a cs. kir. ausztriai kormány azonos előterjesztése szintén jóváhagyatott, a kormány a fent jelzett előfeltételek bekövetkeztétől számitandó három nap alatt a bankalapszabályok 83. czikke jelenleg felfüggesztett határozatainak. hatályba léptét közhirré tenni tartozik. III. fejezet. 6. 8. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a következő egyezményt megköthesse: I. A m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. ausztriai pénzügyministerium az Osztrák-magyar bankkal a következő határozatokat tartalmazó megállapodásokat fogják létesiteni, amelyek 1911. január 1-ére visszahatólag lépnek hatályba. A tizkoronás bankjegyek kibocsátása tárgyában 1899. november 1-én létesitett megállapodások hatályon kivül helyeztetnek. Azok a korlátozások, amelyek aranyérméknek az Osztrákmagyar banknál való lefizetése tárgyában 1899. évi november 1-én kötött egyezményben ezeknek az érméknek a bank érczkészletébe való beszámitására vonatkozólag megállapittattak, hatályukat vesztik. Az utóbb emlitett egyezmény egyéb határozatai érvényben maradnak és a tizkoronás bankjegyek kibocsátása tárgyában 1899. évi november 1-én létesitett megállapodások III czikke 1. pontja alapján lefizetett 160 millió korona aranyérmékre is kiterjesztetnek. II. A behivott, de beváltásra nem került azok a tiz koronás bankjegyek, amelyek a bankalapszabályok 83. czikkének hatályba léptét megelőző időbe eső kibocsátásokból származnak, a forgalomban levő összegnek 160 millió koronát meg nem haladó része erejéig a két állam javára olyképen évülnek el, hogy azokból 30% a m. kir. államkincstárt, 70% pedig a cs. kir. ausztriai államkincstárt illeti meg; egyebekben a tiz koronás bankjegyekre is a bankalapszabályok 89. czikkének határozatai nyernek alkal mazást. III. Ha a két állam kormányai az Osztrák-magyar bank alapszabályai 107. czikkében kikötött jogukkal, amely szerint a szabadalom tárgyát képező egész banküzletet a jelzáloghitelosztály elkülönítése mellett, amely a banktársaságnak megmarad, a mérleg szerinti álladékban és a mérleg szerinti értékben átvehetik, élnének: a banknak felosztás alá kerülő mérleg szerinti érczkészletéből az az összeg, amely a m. kir. kormány és a cs. kir. ausztriai kormány által államjegyek beváltása czéljából az Osztrák-magyar |