támogatás megszünik, ha azokat az ellenségnek ártó műveletekre használják fel. 8. czikk. Nem tekinthető oly természetünek, hogy az egészségügyi alakzatot vagy intézetet a 6. czikkben biztositott támogatástóì megfoszsza: 1. Az a tény, hogy az alakzat vagy intézet személyzete fel van fegyverezve, és hogy fegyvereit saját védelmére vagy saját betegeinek és sebesültjeinek védelmére használja; 2. az a tény, hogy fegyveres betegápolók hiányában, az illető alakzatot vagy intézetet szabályszerü parancscsal ellátott örkülönitmény vagy örök őrzik; 3. az a tény, hogy az illető alakzatban vagy intézetben oly fegyverek vagy töltények találhatók, amelyeket a sebesültektől szedtek el és amelyek az illetékes szolgálati ágnak még nem adattak át. III. fejezet. A személyzetről. 9. czikk. A kizárólag a sebesültek és betegek felszedésére, elszállitására és gondozására, valamint az egészségügyi alakzatok és intézetek igazgatására rendelt személyzetet, továbbá a hadseregekben alkalmazott lelkészeket minden körülmények között kimélni és támogatni kell; ha ily személyek az ellenség kezeibe kerülnek, nem szabad velük ugy bánni, mint a hadifoglyokkal. *) Ezeket a határozatokat az alakzatoknak és intézeteknek arra az őrségi személyzetére is alkalmazni kell, amelyről a 8. czikk 2. pontjában volt szó. 10. czikk. Az előbbi czikkben emlitett személyzettel egyenlő elbánás alá esik a saját kormányuk által kellőleg elismert és felhatalmazott önkéntes segitő egyesületeknek személyzete, amely a hadseregeknek egészségügyi alakzataiban és intézeteiben alkalmazva van, feltéve, hogy a nevezett személyzet a katonai törvények és szabályzatok alatt áll. Akár béke idején, akár az ellenségeskedések megkezdésekor vagy azok folyamata alatt, de mindenesetre a tényleges alkalmazás előtt mindegyik állam köteles közölni a másikkal azoknak az egyesületeknek nevét, amelyeket felhatalmazott arra, hogy saját felelősségükre a hadseregek hivatásos egészségügyi közegeinek segédkezet nyujtsanak. **) 11. czikk. Valamely semleges országban elismert egyesület csak abban az esetben ajánlhatja fel valamelyik hadviselő fél részére személyzetének és alakzatainak segitségét, ha saját kormánya abba beleegyezik és arra magától a hadviselő féltől felhatalmazást nyer. *) Lásd a 20. czikket a személyzet által viselendő jelvényről. Az a hadviselő fél, amely ily segitséget elfogadott, köteles erröl annak bárminemü alkalmazása előtt ellenfelét értesiteni. *) 12. czikk. A 9., a 10. és a 11. czikkben megjelölt személyek, ha az ellenség hatalmába kerültek, ennek vezetése alatt folytatják működésüket. Ha közreműködésük többé már nem nélkülözhetetlen, vissza kell őket küldeni hadseregükhöz vagy hazájukba oly időben és oly utvonalon, amikor és amerre a katonai követelményekkel öszszefér. Ekkor elvihetik magukkal azokat a vagyontárgyakat, eszközöket, fegyvereket és lovakat, amelyek őket magántulajdonul megilletik. 13. czikk. Az ellenség a 9. czikkben megjelölt személyzetnek arra az időre, amig hatalmában van, ugyanazokat az illetményeket és ugyanazt a fizetést biztositja, amelyet saját hadseregében a hasonló rangu személyzetnek ad. IV. fejezet. A felszerelésről. 14. czikk. Ha a mozgó egészségügyi alakzatok az ellenség hatalmába kerülnek, megtartják felszerelésüket, ideértve a fogatokat is, bármilyen legyen is a szállitási eszköz és a vezető személyzet. Az illetékes katonai hatóságnak azonban jogában áll, hogy ezeket a sebesültek és betegek gondozására felhasználhassa; a felszerelés visszaszolgáltatása ugyanazon feltételek mellett történik, amelyek az egészségügyi személyzetre vonatkozólag előirvák, és amennyiben lehetséges, ugyanazon időben is. 15. czikk. Az állandó intézetek épületeire és felszerelésére a háboru törvényei irányadók, de azokat rendeltetésüktől mindaddig nem lehet elvonni, amig a sebesültek és betegek részére szükségesek. A hadműveleteket végző csapatok parancsnokai azonban fontos katonai szükségből rendelkezhetnek velük, ha az ott elhelyezett sebesültek és betegek sorsát előre biztosították. 16. czikk. Azoknak a segitöegyesületeknek felszerelését, amelyekre az Egyezményben meghatározott feltételek mellett az Egyezmény kedvezményei alkalmazhatók, magántulajdonnak kell tekinteni és, mint ilyent, minden körülmények között kimélni kell, kivéve, hogy a hadviselő feleket a háboru törvényei és szokásai szerint megillető katonai lefoglalás jogának szintén alá vannak vetve. V. fejezet. A betegszállítmányokról. 17. czikk. A betegszállítmányokkal ugy kell bánni, mint a mozgó egészségügyi alakzatokkal, kivéve a következő különös rendelkezéseket: *) Lásd a 20. és 22. czikkeket. 1. Ha a hadviselő fél hatalmába kerit ily szállítmányt, azt — ha a katonai szükség követeli feloszlathatja, de gondoskodnia kell az odatartozó betegekről és sebesültekről. 2. Ebben az esetben az egészségügyi személyzet visszaküldésére vonatkozólag a 12. czikkben megállapitott kötelezettség kiterjed arra az egész katonai személyzetre, amely a szállitmány továbbítását vagy őrizetét végzi és e czélból szabályszerü parancscsal van ellátva. A 14. czikkben az egészségügyi anyagszerek visszaszolgáltatására vonatkozólag megállapitott kötelezettséget alkalmazni kell azokra a vasuti vonatokra és belyizi hajókra, amelyek egyenesen betegszállitásra vannak berendezve, valamint az egészségügyi szolgálathoz tartozó rendes kocsik, vonatok és hajók berendezési tárgyaira. A katonai szállitási eszközök, ha nem az egészségügyi szolgálathoz tartoznak, fogataikkal együtt lefoglalhatók. Az ilyen lefoglalás esetében a polgári személyzetre és a különböző szállitási eszközökre, ideértve a vasutak felszerelését és a betegszállításra használt hajókat, a nemzetközi jog általános szabályai irányadók. VI. fejezet. A megkülönböztető jelvényről. 18. czikk. Tiszteletből Svájcz iránt, a szövetségi szinek felcserélésével a fehér alapon nyugvó vöröskereszt czimerképe lesz ezentul is a hadseregek egészségügyi csapatainak jelképe és megkülönböztető jelvénye. 19. czikk. Ez a jelkép szerepel a lobogókon, a karszalagokon, valamint minden olyan tárgyon, amely az illetékes katonai hatóság engedélyével az egészségügyi csapatok felszereléséhez tartozik. 20. czikk. A 9. czikk 1. bekezdése, továbbá a 10. és a 11. czikk értelmében védett személyzet a balkarján karszalagot visel, fehér alapon vörös kereszttel; ezt a karszalagot az illetékes katonai hatóság szolgáltatja ki és látja el bélyeggel, amely karszalaghoz azokat a személyeket illetőleg, akik a hadseregek hadseregek egészségügyi csapataihoz vannak beosztva, de akiknek nincs katonai egyenruhájuk, személyazonossági bizonyítvány járul. a 21. czikk. Az Egyezménynek megkülönböztető lobogóját katonai hatóság engedélyével csakis azokra az egészségügyi alakzatokra és intézetekre szabad kitüzni, amelyeknek kiméléséről az Egyezmény rendelkezik. E lobogó mellé ki kell tüzni annak a hadviselő félnek nemzeti lobogóját is, amelyhez az illető alakzat vagy intézet tartozik. Azonban az ellenség hatalmába került egészségügyi alakzatok mindaddig, amig ebben a helyzetben vannak, nem tűznek ki más lobogót, mint a Vörös Kereszt lobogóját. 22. czikk. A semleges országoknak azok az egészségügyi alakzatai, amelyek a 11. czikkben meghatározott előfeltételek közt nyertek jogot a közremüködésre, az Egyezmény lobogója mellett annak a hadviselő félnek lobogóját tüzik ki, amely mellé állottak. Az előbbi czikk második bekezdését reájuk is alkalmazni kell. 23. czikk. A fehér alapon nyugvó vörös kereszt jelképe és a Vörös Kereszt vagy Genfi Kereszt szavak sem béke, sem háboru idején nem használhatók másra, mint arra, hogy védelmezzék és megjelöljék azokat az egészségügyi alakzatokat és intézeteket, továbbá azt a személyzetet és azokat az anyagszereket, a melyek az Egyezmény védelme alá tartoznak. VII. fejezet. Az Egyezmény alkalmazásáról és végrehajtásáról. 24. czikk. A jelen Egyezmény határozatai csakis a szerződő Hatalmakra nézve kötelezők, ha közülök ketten vagy többen egymással háboruba keverednek. Megszünik ezeknek a határozatoknak kötelező ereje abban az esetben, ha a hadviselő Hatalmak egyike nem szerepel az Egyezményt aláiró hatalmak között. 25. czikk. A hadviselő seregek főparancsnokai kötelesek megelőző czikkek részletes végrehajtásáról gondoskodni, valamint az előre nem látott esetekben kormányaik utasitásai és a jelen Egyezmény általános szabályai értelmében eljárni. 26. czikk. Az aláiró kormányok megteszik a szükséges intézkedéseket oly czélból, hogy csapataik és különösen a védett személyzet, a jelen Egyezmény határozmányait megismerje, és hogy czek a népességnek tudomására jussanak. VIII. fejezet. A visszaélések és büncselekmények megakadályozásáról. 27. czikk. Azok az aláiró kormányok, amelyeknek törvényei nem volnának már most is megfelelők, kötelezik magukat arra, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozó testületeiknél javaslatba hozzák a végből, hogy mindenkor megakadályozhassák a Vörös Kereszt vagy a Genfi Kereszt jelképnek vagy elnevezésnek különösen kereskedelmi czélból gyári vagy kereskedelmi jegyeken magánosok vagy oly más társulatok által való használatát, amelyeknek erre a jelen Egyezmény értelmében joguk nincsen. A jelkép vagy elnevezés használatának tilalma attól az időtől kezdve nyer hatályt, amelyet e tekintetben az illető törvényhozás megállapit, de legkésőbb öt évvel a jelen Egyezmény hatályba lépte után. Ettől a joghatálytól kezdve nem lehet többé oly gyári vagy kereskedelmi jegyet szerezni, amely a tilalomba ütközik. 28. czikk. Az aláiró kormányok kötelezik magukat arra is, hogy katonai büntetőtörvényeik elégtelensége esetében a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozó testületeiknél javaslatba hozzák a végből, hogy háboru idején megakadályozhas sák a hadseregek sebesültjeinek és betegeinek kifosztására és bántalmazására irányuló egyéni cselekedeteket, ugyszintén, hogy katonai jelvények jogtalan használata gyanánt büntethessék azt, ha Vörös Kereszt lobogóval és karszalaggal katonák, vagy a Egyezménynyel nem védett magánosok visszaélnek. jelen Közölni fogják egymással, a Svájczi Szövetségi Tanács közvetitésével, az ily visszaélések megakadályozására vonatkozó intézkedéseket, legkésőbb a jelen Egyezménynek megerősítésétől számitott öt esztendő alatt. Általános rendelkezések. 29. czikk. A jelen Egyezmény, mihelyt csak lehet, meg fog erősittetni. A megerősitő okiratok Bernben fognak letétetni. Minden megerősitő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, amelynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton mindegyik szerződő Hatalom részére meg fog küldetni. 30. czikk. A jelen Egyezmény mindegyik Hatalomra nézve a saját megerősitő okiratai letételének keltétől számított hat hónap mulva lép hatályba. 31. czikk. A jelen Egyezmény, miután kellőleg megerősittetett, a szerződő államok közötti viszonylatokban az 1864. évi augusztus hó 22-én kelt Egyezmény helyébe lép. Az 1864. évi egyezmény azok közt a felek közt marad érvényben, akik azt aláirták, de a jelen Egyezményt nem erősitik meg. 32. czikk. A jelen Egyezményt a folyó évi deczember hó 31-éig aláirhatják az 1906. évi junius hó 11-én megnyitott Értekezleten képviselt Hatalmak, valamint azok a Hatalmak is, amelyek ezen az értekezleten részt nem vettek, de az 1864. évi egyezményt aláirták. E Hatalmak közül azoknak, amelyek 1906. évi deczember hó 31-én a jelen Egyezményt nem irták alá, szabadságukban áll ahhoz később csatlakozni. Csatlakozásukat a Svájczi Szövetségi tanácshoz intézett irásbeli értesitésben kell közölniök, amelyet ez az őszszes többi szerződő Hatalmak tudomására juttat. A többi Hatalmak kérhetik azt, hogy ugyanily módon csatlakozhassanak, azonban ez a kérelmük csak akkor lesz hatályos, ha a Szövetségi tanácshoz intézett értesitéstől számitott egy év alatt a Szövetségi tanácshoz a Szerződő Hatalmak egyikétől sem érkezett be ellenvetés. 33. czikk. A szerződő felek mindegyikének jogában áll a jelen Egyezményt felmondani. Ez a felmondás a Svájczi Szövetségi tanácshoz intézett irásbeli értesítéstől számított egy év mulva válik csak hatályossá; a Svájczi Szövetségi tanács az értesítést azonnal közli a többi szerződő Felekkel. A felmondásnak csak arra a Hatalomra van kihatása, amelytől származik. |