vevénynyel együtt, a kézbesités illetőleg a feladás után haladéktalanul le kell tenni a birósági irodában az iratokhoz csatolás végett. 201. §. Mindegyik fél köteles, ha ellenfele kellő időben felszólitotta rá, a birtokában levő okiratokat, amelyekre előkészitő iratában hivatkozott, a 324. §-ban emlitett okiratot kivéve, a tárgyalás előtt kellő időben a birósági irodában eredetiben letenni. A letétel előleges felszólitás nélkül is megtörténhetik. A letételről az ellenfél mind a két esetben értesitendő,*) Az okiratokat az ellenfél az értesitéstől számitandó nyolcz nap alatt megtekintheti. Az elnök az érdekelt fél kérelmére a határidőt meghosszabbithatja vagy meg is röviditheti. A határidó megröviditését az ellenféllel a letételről szóló értesítéssel együtt kell közölni. 202. §. Ügyvédek az okiratokat egymással biróságon kivül is közölhetik. Az az ügyvéd, akinek az okiratot felmutatták, a felmutatás megtörténtéről irásbeli elismervényt köteles adni. 203. §. A felek a szóbeli tárgyaláson az előkészitő iratok tartalmához nincsenek kötve, s e tartalom az ügy eldöntésében csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben szóval elő lett adva. Az a fél azonban, aki a tárgyalás előkészitésére vonatkozó kötelességét (129. §. második bekezdése, 133. és 194-202. §§.) elmulasztja vagy elkésve teljesiti, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. §. értelmében elmarasztalandó. Hogy az előkészitő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető biróságon kivüli beismerésnek, és mint ilyennek mily bizonyitó ereje van, a biróság a 270. §. értelmében itéli meg. 204. §. Az elnök, ha az előkészitő iratokból kitünik, hogy az érdemleges tárgyalásnak a határnapon való befejezhetése végett szükséges: 1. a törvényszék székhelyén és a székhelyen levő járásbíróságok területén lakó felet a tárgyalásra hivatalból személyes megjelenésre (226. §.) idézheti; 2. az előkészitő iratban megnevezett tanut bármelyik fél kérelmére a tárgyalásra megidézheti s egyuttal felhivhatja, hogy a birtokában levő s az ügyre vonatkozó okiratot és költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat a tárgyalásra hozza el (308., 345. §§.); 3. hivatalból utasithatja a felet, hogy a birtokában levő okiratot és költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat, amelyre előkészitő iratában hivatkozott, a tárgyalásra hozza el (326., 340. §§.), továbbá, hogy az előkészitő irathoz csatolt okiratot, amely nem magyar nyelven van szerkesztve, a tárgyaláson hiteles forditásban mutassa be (332. §.); 4. a tárgyalásra hivatalból beszerezheti a közhatóságnál, közhivatalnoknál vagy közjegyzőnél levő okiratot és azok őrizeté *) A 324. §. a kereskedelmi könyvekről szól. ben levő, költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat, amelyre az előkészitő iratok szerint vitás ténykörülmény bizonyitása végett szükség lesz (329., 343. §§.). 205. §. A járásbírósági eljárásban a 194-201. §-ok nem alkalmazhatók. A biró azonban, ha a tárgyalást el kell halasztani, meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, amelyeket használni kiván, bizonyos határidő alatt a birósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. Az a fél, aki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 202. §. szerint sem közölte, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. §. értelmében elmarasztalandó. A 204. §-nak megfelelő intézkedéseket a keresetlevél alapján, vagy külön kérelemre, a járásbíróság is megteheti. Hatodik fejezet. Érdemleges tárgyalás. 206. §. A tárgyalás és a határozatok kihirdetése a perbiróság előtt nyilvános. Gyermekek és olyan személyek, akik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg, a hallgatók közül kizárhatók. Az elnök helyszüke esetében a később jelentkezőket kizárhatja, vagy egyes személyeknek a jelenlételt különösen megengedheti. 207. §. A biróság a nyilvánosság kizárását hivatalból is elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné. A bíróság valamelyik fél kérelmére elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a tárgyalás nyilvánossága a fél méltányos érdekét sértené. A nyilvánosság kizárása - indokához képest a tárgyalás egész folyamára, beleértve a határozatok kihirdetését is, elrendelhető, vagy a tárgyalás egy részére szorítható. A felek és képviselőik, ugyszintén mindegyik fél részéről megjelölt két-két egyén a nyilvánosság kizárása esetében is jelen lehetnek a tárgyaláson. Amennyiben a tárgyalás nyilvánossága ki van zárva, a tárgyalás tartalmának bármely módon közlése tilos. 208. §. A nyilvánosság kizárásának kérdését zárt ülésben kell tárgyalni; a hozott határozatot azonban nyilvánosan kell kihirdetni. A nyilvánosságot elrendelő végzés ellen felebbvitelnek, a nyilvánosságot kizáró végzés ellen pedig külön fellebbvitelnek nincs helye. *) *) A nyilvánosságot kizáró végzés elleni felebbvitelt a véghatározat ellen kell érvényesiteni (504. §.). 209. §. A rendnek és a tárgyalás méltóságának fenntartása az elnök feladata. A hallgatóság közül azokat, akik a tárgyalás rendjét zavarják vagy méltóságát sértik, tetszést vagy nem tetszést nyilvánitanak, az elnök rendreutasitja, s ha ez eredménytelen maradt, a teremből kiutasithatja, szükség esetében kivezettetheti, ha a tárgyalás rendjét máskép nem lehet fenntartani, az elnök elrendelheti az egész hallgatóság eltávolítását. A biróságnak a rend fenntartására vonatkozó intézkedéseit · az elnök foganatosittatja. 210. §. A tárgyalásban részt nem vevő személyeket, valamint a feleket, képviselőiket, a tanukat és a szakértőket sulyosabb rendzavarás, különösen a biróság tagjainak, az ellenfélnek vagy képviselőjének, a tanuknak vagy a szakértőknek sértése esetében az elnök kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti.*) 211. §. A biróság a feleket, képviselőket, a tanukat és a szakértőket, ha az elnök intézkedésének nem engedelmeskednek, a teremből kiutasithatja, szükség esetében kivezettetheti**) A félnek vagy képviselőjének kiutasitása esetében a 111. §. második bekezdése, a tanunak vagy a szakértőnek kiutasítása esetében pedig a 303., illetőleg a 357. §. alkalmazandó. 212. §. A 209. és a 211. §. a katonai büntető biróságnak alávetett személyek ellenében is alkalmazható, a 210. §-ban emlitett pénzbüntetést azonban ellenük az elnök vagy a járásbíróság nem mondhatja ki, hanem megbüntetésük végett a felebbvaló katonai hatóságot keresi meg. 213. §. A 210. és a 211. §. a tárgyalásban résztvevő ügyvédre nem alkalmazható. Ha a tárgyalásban résztvevő ügyvéd rendzavarást követ el, az elnök őt rendreutasithatja, ismételt vagy sulyosabb rendzavarás esetében pedig a biróság kétszáz koronáig terjedhető birsággal büntetheti. Amennyiben a rendzavarás oly mértékü, hogy a tárgyalás az ügyvéddel nem folytatható, a biróság a tárgyalást az ügyvéd költségére is elhalaszthatja. A 197. §. első bekezdésében emlitett személyek e §. alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek.***) 214. §. Ha a biróság vagy az elnök rendzavarás miatt pénzbüntetést vagy birságot mondott ki, a határozatot a tényállással együtt külön jegyzőkönyvbe kell venni. Ha azonban a biróság tárgyalásban résztvevő személyt utasitott ki, a határozat a tényállással együtt a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendő. A 213. §. esetében a határozatot a tényállással együtt az illetékes ügyvédi kamarának, a 97. §. második bekezdése szerint *) A pénzbüntetés be nem hajtás esetében átváltoztatható elzárásra (791. §.). **) Ez nem érinti az ügyvédekre nézve az 1887:XXVIII: t.-cz. 3. §-a rendelkezését. ***) Biró, közjegyző vagy jogtanár.. É. M. T. XI. jogosult képviselőkre nézve pedig felebbvaló hatóságuknak meg kell küldeni.*) 215. §. Ha a tárgyalás folyama alatt a büntető törvények szerint vagy fegyelmi eljárás utján is megtartandó cselekményt követtek el, ennek tényálladéka külön jegyzőkönyvbe veendő, és a jegyzőkönyv az illetékes hatósággal közlendő. Ha a bünvádi perrendtartás szerint előzetes letartóztatásnak van helye, a biróság a tettest letartóztatja és haladéktalanul az illetékes hatóság elé állittatja. 216. §. A 210. §-ban és a 213. §. második bekezdésében emlitett határozatok ellen, valamint a 213. §. harmadik bekezdésében emlitett határozatnak a költségben marasztaló része ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.**) 217. §. A járásbíróság által a 209-213. §-ok alapján gyakorolható jogok a kiküldött és a megkeresett birót is megilletik eljárásában. A 214-216. §-ok a kiküldött és megkeresett biró eljárásában is alkalmazandók. 218. §. Az ügyek kikiáltása a határnapon abban a sorrendben történik, amelyben az ügyek a tárgyalási naplóba vannak iktatva. A kikiáltás a kitüzött óra előtt meg nem történhetik. A tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendjében egybeállitott jegyzéke a biróságnál kifüggesztendő. 219. §. A tárgyalás szóbeli. Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasásának csak ott van helye, ahol e törvény rendeli, vagy ahol szószerinti tartalmuk irányadó.***) 220. §. A tárgyalás kezdetén a felek kérelmeiket adják elő. 221. §. Tényállitások, az ellenfél tényállitásaira való nyilatkozatok, a bizonyitékok megnevezése vagy felmutatása és a rájuk vonatkozó nyilatkozatok rendszerint bármikor megtehetők annak a tárgyalásnak a bezárásáig, amely a fenforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi. A fél azonban, aki előterjesztéseivel, amelyeket a biróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben még akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes.****) 222. §. A biróság a félnek az előbbi §-ban emlitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyitékait, amelyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, hivatalból is figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. *) A kincstár, közalapitványok s államvasutak képviselői. **) Lásd az 551. §. 1-ső bekezdését a kir. itélőtábla mint felülvizsgálati hatóság határozata elleni felfolyamodásra nézve. ***) Lásd 178. §. 4. bekezdését és 185. §-t a megváltoztatott kereset és ellenkérelem felolvasására. ****) Lásd a kereset kellékeire a 129. §-t. Azt a felet vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állit, amely nyilvánvalólag valótlan, az ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul tagad, vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyitékra, a biróság hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal bünteti.*) 223. §. A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen valamely perbeli cselekmény hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha bár a szabálytalanságot ismerte vagy ismernie kellett az ügynek szóbeli tárgyalásába bocsátkozott, vagy a tárgyalást folytatta a nélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna. Ez a rendekezés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, amelynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak.**) Ha a fél a szabálytalanság ellen a szóbeli tárgyaláson szólal fel, és felszólalása nyomban eredményre nem vezetett, azt а jegyzőkönyvbe fel kell venni. 224. §. A tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök nyitja meg a tárgyalást, ő hivja fel a feleket szólásra, és ő vonja meg tőlük a szót; ő kérdezi ki a kihallgatandó személyeket, ő zárja be a tárgyalást, s ő hirdeti ki a biróság határozatait.***) Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy az ügy kimeritő tárgyalásban részesüljön, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kitérésekkel ne zavartassék, és megszakítás nélkül lehetőleg ugyanabban az ülésben befejeztessék. Ha az elnök oly intézkedése ellen, amely nem csupán a rend fentartására vonatkozik, a felek felszólalnak, a biróság dönt. 225. §. Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat magyarázzák meg, hiányos tényelőadásaikat és bizonyitékaikat egészitsék ki, s átltalában a szükséges kérelmeket és nyilakozatokat tegyék meg. Köteles továbbá a hivatalból figyelembe veendő körülmények felderítésére ügyelni. E végre az elnök a felekhez kérdéseket intézhet. Ily kérdések intézésére a biróság minden egyes tagja is jogositva van. Kérdéseket a felek is inditványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felől a biróság határoz. Az ellenfél tényállitására vagy okiratára teendő nyilatkozat elmulasztottnak csak akkor tekinthető, ha a felet a nyilatkozat megtételére az elnök vagy a biróság valamelyik tagja felszólitotta. A járásbírósági eljárásban köteles a biró az ügyvéd által nem *) Visszkereseti jog illeti a képviselőt a fél ellen, erre a pénzbírságra nézve. **) Lásd 45., 50., 55., 59., 70., 95., 110., 206., 219., 374., 504., 506. ***) Lásd a 111. §-t is. §-okat. |