Images de page
PDF
ePub

6. a részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyülési határozatának megtámadása iránt inditott perek;

7. azok a kártéritési perek, amelyeket a váltóóvások felvétele körüli szabálytalanságok és mulasztások alapján az óvatoló személyek vagy jogutódaik ellen inditanak (1876: XXVII. t.-cz. 98. §.);

8. azok a perek, amelyeket külön törvény a törvényszék hatáskörébe utasit.*)

3. §. A bányaügyekben eljáró biróságokat és hatáskörüket a hetedik czim szabályozza.

4. §. E törvény értelmében felsőbiróság:

1. a kir. járásbíróság felett a kir. törvényszék, amelynek kerületébe a kir. járásbiróság tartozik,

2. a kir. törvényszék felett az a kir. itélőtábla, amelynek kerületébe a kir. törvényszék tartozik,

3. a kir. iélőtábla felett a kir. Kuria.

A felebbviteli hatáskört a felebbvitelről szóló negyedik ezim szavályozza.**)

5. §. A per tárgyának a felperes által előadott értéke amennyiben az a köztudomással vagy a biróság hivatalos zoomásával nem ellenkezik, vagy különben valószinütlen bil kozik a hatáskör megállapításában mindaddig iraVER. azt az alperes vitássá nem teszi. Egyébként a biros! gyának értékét hatáskörének megállapitása c szerint állapitja meg. E megállapításnál a felek bizonyitás felvételét mellőzheti, de hivatalból is szemlét tarthat és szakértőket is meghallgathat.

Amennyiben más adat nincs, ingatlan ér és becslési bizonyitványnyal igazolt becsérték állapitani.

Nem pénzkövetelés iránt inditott perex felebbvitel szempontjából jelentőséggel birthd 521., 525., 545., 550 §§.) a tárgyalás soran leg tisztába hozni köteles.

Azokban az ügyekben, amelyek a per kintettel tartoznak a járásbíróság hat értéke a felebbviteli eljárásban sem e nál nagyobbrfa, kivéve, ha a felebbv. kell eldöntenie, hogy az ügy a tozik-e.****)

6. §. A per tárgya értékénes

[ocr errors][ocr errors][merged small]

1. a tulajdoni és birtokperben a dolognak, illetőleg a dolog azon részének értéke, amelynek tulajdona vagy birtoka vitás;

2. telki szolgalmat tárgyazó perben a szolgáló telek értéke; ha azonban az uralkodó telek tulajdonosa igazolja, hogy a szolgalom az uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli, az az érték, amelylyel a szolgalom az uralkodó telek értékét nagyobbitja;

3. osztályperben a felosztandó vagyon, határperben pedig a vitás terület értéke;

4. követelés biztositását, zálogjogot vagy jelzálogot tárgyazó perben a követelés összege, ha pedig a zálog értéke kisebb, ez az érték;*)

5. örökösödési jogot tárgyazó perben az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül;

6. tartási vagy élelmezési követelést megalapitó jogviszony iránti perben a három évi tartás vagy élelmezés értéke; egyéb járadékok, más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelését megalapitó jogviszony iránt inditott perben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tizszerese, és ha ez az időtartam korlátlan, akkor huszszorosa, határozott időtartam esetében pedig az összes még teljesitendő szolgáltatások értéke és amennyiben a határozott időtartam husz évet meghaladna, az évi szolgáltatásoknak huszszoros összege;

7. bérleti vagy haszonbérleti viszonyt tárgyazó perben az egy évi bérösszeg vagy egy évi haszonbérösszeg;

8. számadás helyességének megállapitása iránt inditott perben a követelések összege, és ha a tartozások a követeléseket meghaladják, a tartozások összege; számadási kötelezettség megállapitása iránt inditott perben pedig az az összeg, amelyet a felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámit. (130. §.)

7. §. Ha valamely követelést csak részben perelnek be, az érték megállapitásában a fennálló egész követelés értéke irányadó, a még le nem járt részletek azonban figyelembe nem vétetnek. Ha egy vagy több személy ugyanabba a keresetlevélbe egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, az értéket össze kell számítani.**)

8. §. A hatáskör megállapításában a keresetlevél beadása napján fennállott értéket kell alapul venni.***)

-

A főkövetelés mellett járulékként követelt haszon ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is - kár és költség az érték megállapitásában nem számit.****)

*) Csődmegtámadási perekben is megfelelőleg alkalmazandó.

**) Lásd a 232. és 233. §-okat; a viszonkeresetre pedig a 189. §., illetve 513. §-okat.

***) Lásd a 129., 140. és 141. §-okat.

****) Lásd a kivételt megállapitó 513. §. 2. bekezdését. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 6. §. 4. pontja eseteiben.

Ha a fél a per folyamában a követelést felemeli, ez a hatáskörre befolyással van; a követelés leszállitása ellenben a hatáskört nem érinti.

9. §. Abban a kérdésben, hogy a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élvező személyekre a belföldi biróság hatásköre mennyiben terjed ki, a nemzetközi jog szabályai irányadók. Ilyen személyek ellen belföldön - önkéntes alávetés esetén kivül csak olyan perek indithatók, amelyekre nézve a biróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján kizárólag vagy a 41. §. értelmében van megállapitva, kivéve, ha a per tárgya bér vagy haszonbér megfizetése vagy haszonbérleti viszony fennállásának megállapítása.

Az igazságügyminiszternek az a nyilatkozata, hogy valamely személyt a területen kivüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.*)

10. §. Hatáskörét a biróság hivatalból veszi figyelembe.

Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a hatáskörnek vagy a hatáskör hiányának megállapítására előadott tényållitások valóságát ha azok a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek a biróság csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja.

Amennyiben a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, a biróság hatáskörének hiánvát az alperes perbebocsátkozása után hivatalból többé figyelembe nem veheti.**)

11. §. A törvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozi, felebbvitellel meg nem támadható.***)

[ocr errors]

12. §. Ha valamely biróság hatáskörének hiánya jogerős itélettel ki van mondva, az utóbb eljáró biróságok oly ok miatt, amely a korábbi itélet alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasithatják.****)

Második fejezet.
Jogsegély.

13. §. Más biróság területén birói cselekmények rendszerint megkeresés utján foganatositandók, kivéve, ha a cselekmény a biróság székhelyén teljesitendő.

A biróság területén kivül is eliárhat, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy ha a cselekménynek közvetlen foganatositását a sürgősség vagy az ügy alapos elbirálhatása indokolja. Azt a járásbíróságot, amelynek

*) Lásd a főudvarnagyi hivatalról szóló 1909: XVI. t.-czikket.
**) Lásd a 129., 140. és 141. §-okat.

***) Lásd az 522. §-t.

****) Lásd a 141. §. 4. bekezdését és az 51. §. 3. pontját.

területén a cselekményt foganatositják, lehetőleg előre keli értesiteni, és ez megkeresésre a cselekmény véghezvitelében segédkezni köteles.

A törvényszékek és a felsőbiróságok székhelyükön kivül megkeresés utján is foganatosithatnak birói cselekményeket.

14. §. A megkeresést ahhoz a járásbírósághoz kell intézni, amelynek területén a cselekmény teljesitendő.

Felsőbiróságok a perben eljárt alsóbiróságot is megkeres

hetik.*)

15. §. A megkeresés teljesitését megtagadni nem szabad.

Ha azonban a cselekmény tiltó törvénybe ütközik, vagy megkeresés utján egyáltalában nem teljesithető, a megkeresés teljesitését meg kell tagadni.

Ha a megkeresés teljesitésére más biróság vagy hatóság van hivatva, a megkeresett biróság a megkeresést ennek küldi meg és erről a megkereső biróságot értesiti.

A megkeresett biróság is eljárhat területén kivül, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges. 16. §. Külföldi birói hatóságok megkereséseire amennyiben e részben külön jogszabály másként nem rendelkezik az előbbi §. alkalmazandó. Az ilyen megkereséseket, eltérő nemzetközi megállapodás hiányában, csak a viszonosság feltétele alatt kell teljesiteni. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.

Az eljárás külföldi birói hatóságok megkeresése alapján is a hazai jogszabályok szerint történik. A megkereső birói hatóság kifejezett kivánságára azonban a külföldi jogban megszabott eljárást is teljesiteni kell, ha az eljárásnak ezt az alakját hazai törvény nem tiltja.**)

17. §. A megkeresés teljesitésének megtagadása, valamint a 15. és a 16. §. ellenére történt foganatositása felől - amennyiben külföldi megkeresésekre külön jogszabály másként nem rendelkezik az érdekeltek kérelmére, vagy a megkereső biróság, illetőleg az erre hivatott külföldi hatóság felszólalására az a kir. itélőtábla határoz, amelynek a megkeresett hiróság alá van rendelve.***)

A kir. itélőtábla szóbeli tárgyalás nélkül határoz, és határozata csak a jogsegély megtagadása esetében vihető felebb, még pedig a megkereső biróság részéről csak akkor, ha az a kir. itélőtáblának nincsen alárendelve.

18. §. Külföldön teljesitendő megkeresések az e részben irányadó külön szabályok szerint történnek. Eltérő szabály hiányában a megkeresés az igazságügyminiszter utján történik.

*) Lásd az 537. §-t. A felebbezési bíróság nem értendő ezen felsőbirőságok alatt. **) Lásd az 1899: XIII. t.-czikkel beiktatott haágai nemzetközi egyezmény 10. czikkét. ***) Kivételes intézkedés a 4. §. általános szabálya alól.

[ocr errors]

A biróságok azokról az esetekről, amelyekben a külföldi birói hatóságok viszonosságot nem gyakorolnak, kötelesek az igazságügyminiszternek jelentést tenni.

Harmadik fejezet.

Birói illetékesség.

19. §. Az a biróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre nézve más biróság kizárólagos illetékessége megállapitva nincsen (általános illetékesség.) Több lakhely közül bármelyik megalapitja az illetékességet.*)

20. §. Magyar állampolgár, akinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, ha külföldön területen kivüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában, vagy az Ausztriával közös hatóságoknál és hivataloknál mint tisztviselő, altiszt vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetében megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig ugy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék.

21. §. Oly.személynek általános illetékességét, akinek lakhelye nincsen, az a hely alapitja meg, ahol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely.

22. §. Oly kiskorunak és gondnokság alatt álló személynek általános illetékességét, akinek lakhelye meg nem állapitható, illetékes gyámhatóságának székhelye alapitja meg; ha pedig az illefékes gyámhatóság sem állapitható meg, az előbbi §. alkalmazandó.

23. §. A királyi kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapítványok általános illetékességét annak a hatóságnak a székhelye alapitja meg, amely az illető perben a képviseletre hivatva van. A közös katonai hatóság ellen inditott perekben ezt az illetékességet a képviseletre hivatott belföldi hatóságnak a székhelye alapitja meg.

24. §. A törvényhatóságok és a községek, valamint a kezelésük alatt álló alapitványok általános illetékességét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestület székhelye állapitja meg.

25. §. Közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, bányatársulatok, egyesületek, alapitványok és más vagyontömegek általános illetékességét - amennyiben a 23. és a 24. §. rendelkezése alá nem esnek, vagy általános illetékességük törvényben máskép szabályozva nincsen székhelyük alapitja meg. Székhelynek kétség esetében az ügyvezetés helye tekintendő.**)

*) Kizárólagos illetékességre lásd az 1. §. jegyzetét és a 33., 39., 42., 43., 583., 589., 639., 666., 702., 717., 718., 725. és 733. §-okat.

**) Lásd a kivételt az 1. §. jegyzetében; lásd továbbá a 34. §-t.

« PrécédentContinuer »