használati időtartam lejárta, felmondás vagy visszavonás alapján inditott perek; e) a szolgálati szerződésből a munkaadó és a munkavállaló közt felmerülő perek;*) f) az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló perek; g) egyrészről az utas, másrészről pedig a fogadós vagy szállásadó, fuvaros vagy hajós között az elszállásolás, az ellátás -és az utazás alkalmából keletkezett perek; h) ideiglenes nőtartási követelések iránt inditott perek, amenynyiben nincsenek a házassági per biróságához utasitva (674. §.);**) i) a házasságon kivüli nemzésből származó követelések iránt inditott perek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránt inditott pereket is; k) azok a perek, amelyeket külön törvény a járásbiróság hatáskörébe utasit.***) 2. §. A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek a járásbíróság hatáskörébe utasitva nincsenek. Tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tar toznak: 1. a hitbizományi viszonyból származó perek; 2. a birák és más állami tisztviselők, a választott birák, valamint a budapesti áru- és értéktőzsde és a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön biróságainak birái, továbbá a törvényhatóságok és a községek tisztviselői és elüljárói, bizottsági tagjai és képviselői által hivatalos eljárásukban okozott károk megtéritése iránt ellenük vagy jogutódaik ellen inditott perek;****) 3 az előbbi pontban emlitett személyek hivatalos eljárásából eredő kár megtéritése iránt az állam, illetőleg a törvényhatóság vagy a község ellen inditott perek; 4. azok a perek, amelyeknek tárgya a kereskedelmi cég használásának a joga, továbbá a kereskedelmi cég jogosulatlan használásából származó kártérítési perek az ily czéghasználás által jogaikban sértettek és a czéget jogosulatlanul használók között; 5. azok a perek, amelyeket a közkereseti vagy a betéti társaság tagja a társaság feloszlatása, egyes tag kizárása, a képviseleti jog vagy az üzletvezetési megbizás visszavonása vagy az ellenőrzési jog érvényesítése végett indit; továbbá azok a perek, amelyeket a tag magánhitelezője a társaság feloszlatása végett indit; *) Lásd e részben az 1884 : XVII. t.-czikk 176. §-át is. **) A házassági per folyama alatt a 674. §. értelmében annak a pernek a birósága jár el. ***) Ilyenek: igényperek 1881:LX. t.-cz. 89. §-a urbéri természetű tárgyakra birtokállapot fenntartása iránt 1871: LIII. t.-cz. 87. §-a. Irtványoktól járó szolgáltatások behajtása 1871:LIV. t.-cz. 15. §-a. Megrongált műemlékek helyreállitási költségei iránt 1881 : XXXIX. t.-cz. 18. §-a. Függő termésen stb. okozott kár megtéritése iránt kisajátítás alá eső ingatlanokon 1881: XLI. t.-cz. 24. §-a. ****) E személyek elleni perinditás a fegyelmi eljárás előzetes lefolytatásától függ. Lásd e részben a 180. §-t. 6. a részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyülési határozatának megtámadása iránt inditott perek; 7. azok a kártéritési perek, amelyeket a váltóóvások felvétele körüli szabálytalanságok és mulasztások alapján az óvatoló személyek vagy jogutódaik ellen inditanak (1876: XXVII. t.-cz. 98. §.); 8. azok a perek, amelyeket külön törvény a törvényszék hatáskörébe utasit.*) 3. §. A bányaügyekben eljáró biróságokat és hatáskörüket a hetedik czim szabályozza. 4. §. E törvény értelmében felsőbiróság: 1. a kir. járásbiróság felett a kir. törvényszék, amelynek ke- · rületébe a kir. járásbíróság tartozik, 2. a kir. törvényszék felett az a kir. itélőtábla, amelynek kerületébe a kir. törvényszék tartozik, 3. a kir. iélőtábla felett a kir. Kuria. A felebbviteli hatáskört a felebbvitelről szóló negyedik czim szavályozza.**) 5. §. A per tárgyának a felperes által előadott értéke amennyiben az a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben valószinütlennek mutatkozik a hatáskör megállapitásában mindaddig irányadó, mig azt az alperes vitássá nem teszi. Egyébként a biróság a per tárgyának értékét hatáskörének megállapítása czéljából belátása szerint állapitja meg. E megállapitásnál a felek részéről ajánlott bizonyitás felvételét mellőzheti, de hivatalból is tudakozódhatik, szemlét tarthat és szakértőket is meghallgathat.***) Amennyiben más adat nincs, ingatlan értékét hatósági adóés becslési bizonyitványnyal igazolt becsérték alapján kell megállapitani. Nem pénzkövetelés iránt inditott perekben a járásbíróság a felebbvitel szempontjából jelentőséggel biró értéket (476., 513., 521., 525., 545., 550 §§.) a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni köteles. Azokban az ügyekben, amelyek a per tárgyának értékére tekintettel tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárásban sem tehető kétezerötszáz koronánál nagyobbrfa, kivéve, ha a felebbvittli biróságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik-e.****) 6. §. A per tárgya értékének megállapításában irányadó: *) Lásd e részben az 1871: XXXIV. t.-czikk 2. §-át, az 1871: LIII. t.-cz. 44. §-át; az 1878: XXV. t.-cz.-et; az 1879: XXXIX. t.-cz.-et; az 1880:XLV. t.-cz. 2. §-át; az 1884: XVI. t.-cz. 26. §-át; az 1895: XXXVII. t.-cz. 59. §-át; az 1896: XXV. t.-cz.-et; az 1911: XV. t.-czikk 3. §-át, stb. **) Lásd e részben az 51. §. és az 550. §. különleges intézkedéseit. ***) Lásd a 129. és 140. §. rendelkezéseit, amelyek szerint már a keresetben adandók elő a per tárgya értékének megállapitására szükséges adatok. ****) Lásd az 1. §. 2. pontját. 1. a tulajdoni és birtokperben a dolognak, illetőleg a dolog azon részének értéke, amelynek tulajdona vagy birtoka vitás; 2. telki szolgalmat tárgyazó perben a szolgáló telek értéke; ha azonban az uralkodó telek tulajdonosa igazolja, hogy a szolgalom az uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli, az az érték, amelylyel a szolgalom az uralkodó telek értékét nagyobbitja; 3. osztályperben a felosztandó vagyon, határperben pedig a vitás terület értéke; 4. követelés biztositását, zálogjogot vagy jelzálogot tárgyazó perben a követelés összege, ha pedig a zálog értéke kisebb, ez az érték;*) 5. örökösödési jogot tárgyazó perben az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül; 6. tartási vagy élelmezési követelést megalapitó jogviszony iránti perben a három évi tartás vagy élelmezés értéke; egyéb járadékok, más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelését megalapitó jogviszony iránt inditott perben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tizszerese, és ha ez az időtartam korlátlan, akkor huszszorosa, határozott időtartam esetében pedig az összes még teljesitendő szolgáltatások értéke és amennyiben a határozott időtartam husz évet meghaladna, az évi szolgáltatásoknak huszszoros összege; 7. bérleti vagy haszonbérleti viszonyt tárgyazó perben az egy évi bérösszeg vagy egy évi haszonbérösszeg; 8. számadás helyességének megállapitása iránt inditott perben a követelések összege, és ha a tartozások a követeléseket meghaladják, a tartozások összege; számadási kötelezettség megállapitása iránt inditott perben pedig az az összeg, amelyet a felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámit. (130. §.) 7. §. Ha valamely követelést csak részben perelnek be, az érték megállapitásában a fennálló egész követelés értéke irányadó, a még le nem járt részletek azonban figyelembe nem vétetnek. Ha egy vagy több személy ugyanabba a keresetlevélbe egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, az értéket össze kell számitani.**) keresetlevél beadása 8. §. A hatáskör megállapitásában a napján fennállott értéket kell alapul venni.***) A főkövetelés mellett járulékként követelt haszon ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is - kár és költség az érték megállapitásában nem számit.****) *) Csődmegtámadási perekben is megfelelőleg alkalmazandó. **) Lásd a 232. és 233. §-okat; a viszonkeresetre pedig a 189. §., illetve 513. §-okat. ***) Lásd a 129., 140. és 141. §-okat. ****) Lásd a kivételt megállapitó 513. §. 2. bekezdését. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 6. §. 4. pontja eseteiben. Ha a fél a per folyamában a követelést felemeli, ez a hatáskörre befolyással van; a követelés leszállitása ellenben a hatáskört nem érinti. 9. §. Abban a kérdésben, hogy a nemzetközi jog értelmében területen kivüliséget élvező személyekre a belföldi biróság hatásköre mennyiben terjed ki, a nemzetközi jog szabályai irányadók. Ilyen személyek ellen belföldön önkéntes alávetés esetén kivül csak olyan perek indithatók, amelyekre nézve a biróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján kizárólag vagy a 41. §. értelmében van megállapitva, kivéve, ha a per tárgya bér vagy haszonbér megfizetése vagy haszonbérleti viszony fennállásának megállapitása. Az igazságügyminiszternek az a nyilatkozata, hogy valamely személyt a területen kivüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.*) 10. §. Hatáskörét a biróság hivatalból veszi figyelembe. Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a hatáskörnek vagy a hatáskör hiányának megállapítására előadott tényállitások valóságát ha azok a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek a biróság csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja. Amennyiben a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, a biróság hatáskörének hiányát az alperes perbebocsátkozása után hivatalból többé figyelembe nem veheti.**) 11. §. A törvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozi, felebbvitellel meg nem támadható.***) 12. Ha valamely biróság hatáskörének hiánya jogerős itélettel ki van mondva, az utóbb eljáró biróságok oly ok miatt, amely a korábbi itélet alaniával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasithatják.****) Második fejezet. 13. §. Más biróság területén birói cselekmények rendszerint megkeresés utján foganatositandók, kivéve, ha a cselekmény a biróság székhelyén teljesitendő. A biróság területén kivül is eliárhat, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy ha a cselekménynek közvetlen foganatositását a sürgősség vagy az ϋστ alapos elbirálhatása indokolja. Azt a járásbíróságot, amelynek *) Lásd a főudvarnagyi hivatalról szóló 1909: XVI. t.-czikket. ***) Lásd az 522. §-t. ****) Lásd a 141. §. 4. bekezdését és az 51. §. 3. pontját. területén a cselekményt foganatosítják, lehetőleg előre kell értesiteni, és ez megkeresésre a cselekmény véghezvitelében segédkezni köteles. A törvényszékek és a felsőbiróságok székhelyükön kivül megkeresés utján is foganatosithatnak birói cselekményeket. 14. §. A megkeresést ahhoz a járásbírósághoz kell intézni, amelynek területén a cselekmény teljesitendő. Felsőbiróságok a perben eljárt alsóbiróságot is megkeres hetik.*) 15. §. A megkeresés teljesitését megtagadni nem szabad. Ha azonban a cselekmény tiltó törvénybe ütközik, vagy megkeresés utján egyáltalában nem teljesithető, a megkeresés teljesitését meg kell tagadni. Ha a megkeresés teljesitésére más biróság vagy hatóság van hivatva, a megkeresett biróság a megkeresést ennek küldi meg és erről a megkereső biróságot értesiti. A megkeresett biróság is eljárhat területén kivül, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges. 16. §. Külföldi birói hatóságok megkereséseire amennyiben e részben külön jogszabály másként nem rendelkezik az előbbi §. alkalmazandó. Az ilyen megkereséseket, eltérő nemzetközi megállapodás hiányában, csak a viszonosság feltétele alatt kell teljesiteni. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni. Az eljárás külföldi birói hatóságok megkeresése alapján is a hazai jogszabályok szerint történik. A megkereső birói hatóság kifejezett kivánságára azonban a külföldi jogban megszabott eljárást is teljesiteni kell, ha az eljárásnak ezt az alakját hazai törvény nem tiltja.**) 17. A megkeresés teljesítésének megtagadása, valamint a 15. és a 16. §. ellenére történt foganatositása felől - amennyiben külföldi megkeresésekre külön jogszabály másként nem rendelkezik az érdekeltek kérelmére, vagy a megkereső biróság, illetőleg az erre hivatott külföldi hatóság felszólalására az a kir. itélőtábla határoz, amelynek a megkeresett hiróság alá van rendelve.***) A kir. itélőtábla szóbeli tárgyalás nélkül határoz, és határozata csak a jogsegély megtagadása esetében vihető felebb, még pedig a megkereső biróság részéről csak akkor, ha az a kir. itélőtáblának nincsen alárendelve. 18. §. Külföldön teljesitendő megkeresések az e részben irányadó külön szabályok szerint történnek. Eltérő szabály hiányában a megkeresés az igazságügyminiszter utján történik. *) Lásd az 537. §-t. A felebbezési biróság nem értendő ezen felsőbirőságok alatt. **) Lásd az 1899: XIII. t.-czikkel beiktatott haágai nemzetközi egyezmény 10. czikkét. ***) Kivételes intézkedés a 4. §. általános szabálya alól. |