>

A biróságok azokról az esetekről, amelyekben a külföldi birói hatóságok viszonosságot nem gyakorolnak, kötelesek az igazságügyminiszternek jelentést tenni.

Harmadik fejezet.

Birói illetékesség.

19. §. Az a biróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre nézve más biróság kizárólagos illetékessége megállapitva nincsen (általános illetékesség.) Több lakhely közül bármelyik megalapitja az illetékességet.*)

20. §. Magyar állampolgár, akinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, ha külföldön területen kivüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában, vagy az Ausztriával közös hatóságoknál és hivataloknál mint tisztviselő, altiszt vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetében megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig ugy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék.

21. §. Oly.személynek általános illetékességét, akinek lakhelye nincsen, az a hely alapitja meg, ahol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely.

22. §. Oly kiskorunak és gondnokság alatt álló személynek általános illetékességét, akinek lakhelye meg nem állapítható, illetékes gyámhatóságának székhelye alapitja meg; ha pedig az illefékes gyámhatóság sem állapitható meg, az előbbi §. alkalmazandó.

23. §. A királyi kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapitványok általános illetékességét annak a hatóságnak a székhelye alapitja meg, amely az illető perben a képviseletre hivatva van. A közös katonai hatóság ellen inditott perekben ezt az illetékességet a képviseletre hivatott belföldi hatóságnak a székhelye alapitja meg.

24. §. A törvényhatóságok és a községek, valamint a kezelésük alatt álló alapitványok általános illetékességét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestület székhelye állapitja meg.

25. §. Közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, bányatársulatok, egyesületek, alapítványok és más vagyontömegek általános illetékességét amennyiben a 23. és a 24. §. rendelkezése alá nem esnek, vagy általános illetékességük törvényben máskép szabályozva nincsen - székhelyük alapitja meg. Székhelynek kétség esetében az ügyvezetés helye tekintendő.**)

*) Kizárólagos illetékességre lásd az 1. §. jegyzetét és a 33., 39., 42.,

43., 583., 589., 639., 666., 702., 717., 718., 725. és 733. §-okat.

**) Lásd a kivételt az 1. §. jegyzetében; lásd továbbá a 34. §-t.

26. §. Olyan vagyonjogi perekben, amelyekre nézve kizárólagos illetékesség megállapitva nincsen, az a biróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények közt tartózkodik (pl. mint cseléd, kézi vagy gyári munkás, iparossegéd, tanuló.) Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek, tényleges szolgálatban álló azokra a tagjaira, akik csakis védkötelezettségüket teljesitik, olyképen alkalmazandó, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet.

Az e §-ban szabályozott illetékességnek nincs helye olyan alperessel szemben, aki perbeli cselekvőképességgel nem bir.*)

27. §. Az előbbi §-ban emlitett vagyonjogi perekben olyan személy ellen, akinek belföldön lakhelye nincs, az, a biróság is illetékes, amelynek területén a per tárgyát tevő dolog vagy az alperesnek oly vagyona van, amely birói foglalás tárgya lehet. Ha a vagyon követelésből áll, akkor az az adós lakhelyén, ha pedig a Követelés valamely dologgal biztositva van, azon a helyen is létezőnek tekintendő, ahol ez a dolog van.

Külföldi közintézetekre, testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra, egyesületekre, alapitványokra és más vagyontömegekre ezen felül ezekben a perekben az a biróság is illetékes, amelynek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbizott közegük van.

28. §. Az ellen, akinek gyári, kereskedelmi, ipari, vagy más olyan telepe van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik, a telep ügykörét illető perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, ahol a telep van. Az ellen, aki lak- és gazdasági. épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat, a jószág gazdaságát illető perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, ahol a jószág fekszik, vagy ahonnan a gazdaságot vezetik.

29. §. Szerződés fennállásának vagy fenn nem állásának elismerését, a szerződés teljesitését vagy felbontását, valamint a szerződésszerű teljesités elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó perek a szerződés teljesitése helyének birósága előtt is megindithatók, ha a teljesités helye okiratból megállapitható, vagy ha az idézés az alperesnek a biróság területén vagy székhelyén kézbesithető. Több teljesitési hely közül az illetékességet bármelyik megállapitia.**)

Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a ielen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben e §. alapján meg nem állapítható.***)

30. . Váltókeresetek és visszkeresetek, akár fizetésre, akár biztositásra irányulnak, valamint a váltótörvény alapján a meg-' tartási joget érvényesitő keresetek a váltó fizetési helyének biró

*) Lásd a 71. §-nak a kiskoruakra vonatkozó rendelkezését.

**) Lásd a 45. §-nak az okirat teljes hitelüségét felállitó követelményét;

és a 37. §. kivételes intézkedését.

***) Lásd a részletügyletről szóló 1883:XXXI. t.-czikket,

sága előtt is megindithatók. A csekk alapján a visszkereset a csekk fizetési helyének birósága előtt is meginditható.

A váltótörvényen, valamint a csekkről szóló törvényen alapuló perbejelentést kizárólag annál a biróságnál kell megtenni, amely a visszkeresetre illetékes.*)

31. §. Kereskedő és iparos üzlete körében kötött ügyleteiből eredő követelését az előtt a biróság előtt is követelheti, amelynek területén a vele szerződő fél az ügylet kötésekor lakott vagy a 26. 8-nak megfelelően tartózkodott, ha okirattal igazolja, hogy attól az időponttól számítva, mikor az alperes a biróság területéről elköltözött vagy a 26. §-nak megfelelő tartózkodását megszüntette, a kereset beadásáig egy év még nem telt el.**)

Bejegyzett kereskedő üzlete körében történt eladásból származó követelését az utolsó megrendeléstől számitott két éven belül telepe helyének birósága előtt is perelheti, ha a követelés alapjául szolgáló megrendelést és az áru tényleges átvételét okirattal igazolja.

Iparos üzlete körében történt eladásból származó követelését üzlete helyének birósága előtt ugyanezen feltételek mellett perelheti, ha az alperes a felperessel ugyanazon törvényszék területén, vagy a felperes üzletének helyén lévő törvényszék területén lakik. Részletügyletből származó követelésre a második és a harmadik bekezdés a jelen törvény hatályosságának területén lakó alperessel szemben nem alkalmazható.

Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazását okirattal kell igazolni.

32. §. Bejegyzett kereskedőnek más kereskedővel szemben létrejött követelése, ha a felperes az arra vonatkozó könyvkivonatot bemutatja, az utolsó ügylet bejegyzésének keltétől számított két éven belül annak a helynek a birósága előtt is perelhető, ahol az ügylet megkötésekor a könyvet vezették. A cégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg.

Az a felperes, aki nyilvánvalóan jobb tudomása ellenére e §. alapján nem kereskedőt von perbe, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő.

33. §. A 2. §. 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perek kizárólag arnak a biróságnak az illetékességéhez tartoznak, amelynél az illető czég bejegyeztetett, vagy ha a czégbejegyzést elmulasztották, amelynél a czég bejegyzendő lett volna. A czégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg.***)

34. §. Az a bíróság, amely a testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra és egyesületekre a 25. §. értelmében általánosan illetékes, azokban a perekben is illetékes, amelyeket

*) Lásd az 1876:XXVII. t.-cz. 87. és 109. §-át és az 1908:LVIII. t.czikket. **) Az idézett 26. §. a huzamosabb időn át tartózkodásról intézkedik, ***) Eltérő intézkedés a 19. §. általános rendelkezéséből,

ezek tagjaik ellen, vagy a tagok egymás ellen a tagsági viszony alapján inditanak.

A kereskedelmi társaságra általánosan illetékes biróság előtt a társaság tagja ellen a társasági kötelezettségekért való felelősségen alapuló követelés iránt is meg lehet a pert inditani.

35. . Vagyonkezelésből az abban érdekeltek közt felmerülő perek, ideértve a számadásí pereket, az előtt a biróság előtt is megindithatók, amelynek területén a vagyont kezelték.

Ha a vagyonkezelés birói felügyelet alatt történik, kizárólag az a biróság illetékes, amely a felügyeletet. gyakorolja,, ha pedig az ügy ennek a biróságnak hatáskörét meghaladná, az a törvényszék, amelynek kerületében a felügyelő biróságnak székhelye van. 36. §. Ügyvéd dijait és költségeit tárgyazó perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, ahol az ügyvéd irodája a megbizás idejében volt.

Ez az illetékesség abban az esetben is alkalmazandó, ha a helyettesitéssel megbizott ügyvéd dijait és költségeit az ellen az ügyvéd ellen érvényesiti, aki őt megbizta.*)

37. §. A 29. §. alá nem tartozó kártéritési perek az előtt a biróság előtt is megindithatók, amelynek területén a károsítás történt.**)

38. §. Ingókra vonatkozó sommás visszahelyezési perek az előtt a biróság előtt is megindithatók, amelynek területén a háboritás történt.

39. §. Ingatlanra vonatkozó tulajdon és más dologi jog vagy dologi teher érvényesitését, vagy az ingatlannak ezek alól mentességét tárgyazó perek, továbbá az ingatlanra vonatkozó osztály-, - határ- és birtokperek, - ideértve a sommás visszahelyezési, valamint a sommás határpereket is ugyszintén a telekkönyvi kitörlési perek kizárólag annak a biróságnak illetékességéhez tartoznak, amelynek területén az ingatlan fekszik.

Telki szolgalmat tárgyazó perekben a szolgáló, dologi terhet tárgyazó perekben pedig a terhelt ingatlan fekvése irányadó.

Ha az ingatlan több biróság területén fekszik, a per e biróságok bármelyike előtt meginditható.

40. Az ingatlan fekvése szerint illetékes biróság előtt a telekkönyvi előjegyzés igazolását tárgyazó per is megindítható. Ugyanez előtt a biróság előtt megindithatók továbbá a bekebelezéssel vagy előjegyzéssel biztositott követelésnek és más személyes jognak érvényesitését, fennállását vagy fenn nem állását, ugyszintén a dologi teher után hátralékos személyes szolgáltatások behajtását tárgyazó perek, ha ugyanaz ellen a személy ellen irányulnak, aki ellen az ingatlanra vonatkozó dologi jog iránt meg lehetne inditani a keresetet. Ugyanez előtt a biróság előtt megindit

*) Lásd az 1874:XXXIV. t.-czikknek 56. §-a rendelkezését ezeknek a pereknek az illetékes biróságáról.

**) Lásd még a hasonló intézkedést az 18874: XVIII. t.-cz. 7. §-ában és az 1895:XXXVII. t.-cz. 44. és 58. §-ait.

hatók végre azok a perek is, amelyeket személyes jognak érvényesitése, fennállása vagy fenn nem állása iránt az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa ellen ebben a minőségében inditanak.*)

41. §. Az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti viszonyból eredő perek, valamint az 1. §. 2. d) pontjában meghatározott perek annak a helynek birósága előtt is megindithatók, ahol az ingatlan fekszik.**)

42. §. A hitbizományi viszonyból eredő perek kizárólag annak a törvényszéknek az illetékességéhez tartoznak, amely a hitbizomány felett a felügyeletet gyakorolja.

43. §. Örökösödést, hagyományt és általában halál esetére szóló intézkedésből eredő jogot, valamint közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perek, még ha ingatlanra vonatkoznak is, az előtt a biróság előtt is megindithatók, amely az örökösödési eljárásra illetékes, illetőleg ha az ügy ennek a hatáskörét meghaladná, az előtt a törvényszék előtt, amelynek területén e biróságnak székhelye van.

Ugyanezekre a perekre nézve az a belföldi biróság, amely előtt az örökösödési eljárás folyik, illetőleg amelynek területén ennek a biróságnak a székhelye van, mindaddig kizárólag illetékes, mig az örökösödési eljárás jogerősen befejezve nincsen.

A belföldön levő ingatlanokra nézve az első bekezdésben emlitett perekben kizárólag a belföldi biróság illetékes.

A második bekezdés szerint illetékes biróság előtt az örökösödési eljárás jogerős befejezéséig a hagyatéki hitelezők is érvényesithetik követeléseiket.***)

44. §. A házasság érvénytelennek nyilvánításából, felbontásából vagy az ágytól és asztaltól való elválasztásból eredő vagyonjogi rerek az előtt a biróság előtt is megindithatók, amely a házassági perre illetékes, ha pedig a vagyonjogi per a járásbíróság hatáskörébe tartozik. az előtt a járásbíróság előtt, amelyre nézve a házassági per biróságának illetékességét megalapitó okok (639641. SS.) fenn forognak.****)

45. §. Olyan vagyonjogi perekben, amelyekre nézve a törvény kizárólagos illetékességet meg nem állapit. az a biróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát. Az alávetés I ha azt az alperes nem a perben jelenti ki csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy a 317. §-nak megfelelően kiállitott magánokiratha van foglalva, ha az okiratban meg van határozva az a jogviszony,

*) Az utolsó mondatban foglaltak alatt a szomszédjogon alapuló keresetek különösen építkezésből származó, vagy kerités felállitása, vagy kijavitása iránti keresetek értendők. (I. B.)

**) Lásd a 621. §-nak a bérlet felmondásra vonatkozólag kizárólagos illetékességet megállapitó rendelkezését.

***) Lásd az 1894: XVI. t.-cz.-nek 4., 7., 8. és 98. §-ait.

****) A házassági perekben az eljárást külön szabályozzák a XI. czim határozatai.