minden 100 forintja után épületfentartás és értéktörlesztés fejében ötven forint fog számittatni ;

b) tiz évi adómentességnek van helye azon lakrészekre nézve, melyek a földrengés által megrongált házak egyes lebontott emeletei helyébe felépitett és 1883. év végéig lakható állapotba helyezett uj emeletekben foglaltatnak; c) tizennégy évi adómentességnek van helye, ha a földrengés által megrongált és a földszinéig lebontott ház helyébe, ó falak és falrészek felhasználása nélkül uj épület állittatik és 1883. év végéig lakható állapotba helyeztetik;

d) tizenhat évi adómentességnek van helye, ha oly helyen, a hol előbb épület nem létezett, legalább is egy emelettel ellátott uj ház épittetik, és 1885. év végéig lakható állapotba helyeztetik, vagy ha valamely fennálló, szinte emelettel biró épület előbb beépitve még nem volt területen eszközlött építkezéssel vagy toldással olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik; ezen utóbbi esetben az ujonnan keletkező adótárgyra való megszoritással.

17. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister - egyetértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával - bizatik meg.

X. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1881. évi államköltségvetésben mutatkozó hiány fedezéséről. (Szentesitést nyert 1881. évi márczius 5-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1881. évi márczius 6-án.)

1. §. Az1881. évi állami költségvetésről szóló 1880. évi LVII. törvényczikk 4. §-a szerint még fenmaradó 16.867,911 forintnyi hiány részbeni fedezésére forditandó azon bevételi többlet, mely a szállitási adónak az 1880. évi LXI. törvényczikk által történt felemeléséből és a czukor, kávé és sörre az 1881. évi IV. törv.czikkben kivetett fogyasztási adóból várható. A még fenmaradó hiány hitelmívelet utján lesz fedezendő.

2. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy ugy az 1-ső §-ban emlitett hiány, valamint a zágrábi földrengés által károsultaknak az 1881. évi IX. törvényczikk értelmében adandó állami kölcsönök fedezésére 5%-kal osztrák értékben kamatozó adómentes járadékkötvények kibocsátása és elárusitása utján 15 millió forintot szerezzen be.

3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

XI. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1880. évi VIII. törvényczikk 1. §-ának módosításáról.(1) (Szentesitést nyert 1881. évi márczius 5-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1881. évi márczius 6-án.)

1. §. Az államkölcsönök tőketörlesztési évi já- | mely szerint a pénzügyminister felhatalmazta rulékainak fedezéséről szóló 1880. évi VIII-ik tik, hogy az idézett törvény 2-ik §-ában felsotörvényczikk 1-ső §-ának azon intézkedése, rolt államkötvények évi tőketörlesztési járulé

(1) V. ö. az 1880: VIII. t. czikket, továbbá a némely államadósság beváltásáról szóló 1888: XXXII. t. cz. 9. és 10. §§-ait.

kainak fedezésére évenkint 6%-os adómentes mentes járadékkötvények kibocsátása és elaranyjáradékkötvényeket bocsásson ki, akként árusitása utján fedezze. módosittatik, hogy az ezen tőketörlesztési já- 2. §. Utasittatik a pénzügyminister, hogy az rulékok fedezésére szükséges összegeket, 1880. évi VIII-ik törvényezikk alapján az 1880. vagy aranyjáradékkötvények kibocsátása által és 1881-ik években beszerzendő, összesen szerezze be, mely kötvények kamatja 5.756,030 forint fedezésére 5%-kal osztr. éra kibocsátás idejében fenforgó viszonyok tékben kamatozó adómentes járadékkötvényefigyelembe vételével lesz megállapitandó, ket bocsásson ki. 6%-ot azonban meg nem haladhat ;

vagy 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénz

pedig 5%-kal osztr. értékben kamatozó adó- ügyminister bizatik meg.

XII. TÖRVÉNY-CZIKK

a gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezésére szánt ápolda felállitásáról.(1)

(Szentesitést nyert 1881. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1881. évi márczius 16-án, a főrendek házában 1881. évi márczius 19-én.)

1. §. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a budapesti «Angyalföldön » levő 1562. számú telekjegyzőkönyvnek 1540/a helyszinrajzi száma alatt beiktatott és örökáron megvett telken a gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezése czéljából egy ápoldát épittethessen.

2. §. Felhatalmaztatik továbbá, hogy a mennyiben az építkezési költségek, az ápolda törzsvagyonából, vagyis a VI-ik állam-sorsjáték tiszta jövedelméből, úgyszintén a VIII-ik állam-sorsjátéknak a nevezett intézett javára szánt két kilenczed részéből befolyt és még ezután befolyandó összegből, továbbá a Baichféle hagyományból és a megyeház-alapból nyert részből és ezek járulékaiból fedezhetők nem lennének, a felmerülő hiányt a belügyi tárcza terhére felszámithassa.

3. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyminister bizatik meg.

XIII. TÖRVÉNY-CZIKK

az áruforgalmi statisztikáról.(2)

(Szentesitést nyert 1881. évi márczius 14-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1881. évi márczius 16-án, a főrendek házában 1881. évi márczius 19-én.)

1. §. Mindazon árúküldeményekről, melyek a vasuti és hajózási vállalatoknál a magyar korona területéről való kivitel czéljából adatnak fel, vagy a magyar korona területére, mint behozatali czikkek érkeznek meg, az árúforgalmi statisztika készitése czéljából külön nyilatkozatok állitandók ki. A podgyász-szállitás ezen intézkedés alá nem esik.

2. §. A nyilatkozatokhoz e végből kiadott küldemény feladatik, valamint a hová a kül2 krajezáros bélyegű ürlapok használandók, a demény szól; az árú megnevezése, mennyimelyeken a következő rovatok töltendők ki: sége és értéke. (3) a vasuti vagy hajózási állomás neve, a hol a

(1) V. ö. ez ápoida első felszerelésére és az intézet 1883. évi fentartására megszavazott póthitelről szóló

1883: XVI. t. ezikket.

(2) E törvényt kiegészíti és némely határozmányát módosítja az 1895: XVHI. t. cz. (3) E §-t hatályon kívül helyezi és pótolja az 1895; XVIII. t. cz. 1. §-a.

3. §. Ugyanazon rendeltetési helyre egyszerre intézett küldeményről, ha az egynemű árúból áll, kerüljön az akár darabszámra, akár csomagolatlanul, akár több csomagban szállitásra, csakis egy nyilatkozat állitandó ki.

Többféle árúból és több csomagból álló egy küldeményről annyi nyilatkozat állitandó ki, a hányféle árú van a küldeményben. - csak egy

Egy csomagról még ha különböző árúkat foglal is magában nyilatkozat kell.

4. §. Az ürlap alakja, kitöltésének részletei, és különösen az, hogy mikép eszközlendő az árú megnevezése és mikép fejezendő ki annak mennyisége, rendeleti úton fog szabályoztatni.

5. §. Vasuti vagy hajózási vállalatok a magyar korona területén csak oly küldeményt fogadhatnak el külföldre leendő elszállitásra, mely a szabályszerűen kitöltött nyilatkozattal együtt adatik fel.

6. §. A magyar korona területén feladásra kerülő külföldre szóló küldeményekről, a feladó tartozik a nyilatkozatot kiállitani és azt a vasuti vagy hajózási vállalatnak a feladásnál átszolgáltatni.

Ellenben a magyar korona területére érkező | kiállittassék; jogában áll mindazonáltal az, küldeményeknél a vasuti vagy hajózási vállalat hogy az üriapért kiadott bélyeg költségét az köteles saját hatáskörében gondoskodni arról, átvevő fél által magának visszatérittesse.(1) hogy a küldeményhez szükséges nyilatkozat

A vasuti vagy hajózási vállalat gyanu esetében a nyilatkozat adatait a küldeménynyel, tartalom tekintetében, a feladó vagy átvevő, vagy azok meghatalmazottjának, avagy szükség esetében legalább 2 tanunak jelenlétében öszszehasonlitani jogositva van, s ezen eljárásának eredményéhez képest, a hamisnak talált nyilatkozat kiigazitása iránt intézkedik.

7. §. A nyilatkozatok a vasuti vagy hajózási vállalatok részéről, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által meghatározandó időközökben, a m. kir. statisztikai hivatalhoz küldendők be.

8. §. A vasuti vagy hajózási vállalatok részéről ezen törvénynek saját közegeik által leendő pontos és kötelező végrehajtása tárgyában kiadandó utasítás, jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek bemutatandó.

9. §. A vasuti vagy hajózási vállalatok tartoznak a jelen törvény és az annak alapján kiadott utasitások ellen vétő közegeiket felelősségre vonni és fegyelmi úton büntetni. Ebbeli eljárásukról a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez jelentést tesznek.(2)

10. §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister külön e czélból kirendelt kiküldöttek által meggyőződést szerez magának arról, hogy a vasuti és hajózási vállalatok, illetőleg ezeknek közegei a jelen törvény és a kiadott utasitások értelmében járnak el.

Ezen kiküldötteknek a vasuti és hajózási vállalatok a kivánt felvilágosításokat megadni és a vállalatoknak az ellenőrzés gyakorolhatásához szükséges okmányait vagy könyveit előmutatni tartoznak.

11. §. Mennyiben és mely időtől kezdve alkalmazandó ezen törvény postaküldeményekre, az rendelet által fog megállapittatni.

(1) E bekezdést hatályon kívül helyezi és pótolja az 1895: XVIII. t. cz. 2. §-a. (2) E §-t kiegészíti az 1895: XVIII. t. cz. 3. §-a.

12. §. Jelen törvény 1881. évi május hó 1-ével lép életbe.

13. §. Jelen törvény végrehajtásával

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, ille- tőleg a közmunka- és közlekedésügyi minister(1)

bizatnak meg.(2)

XIV. TÖRVÉNY-CZIKK

a kézi zálog-kölcsönügyletről.(3)

(Szentesitést nyert 1881. évi márczius 14-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1881. évi márczius 16-án, a főrendek házában 1881. évi márczius 19-én.)

1. §. Kézi zálogra való kölcsönadási üzletet iparszerűleg csak az illetékes iparhatóság által megadott engedély mellett szabad folytatni.

Az engedélyt az elsőfokú iparhatóság adja meg, ha az engedélyért folyamodó, hatósági bizonyitványnyal igazolja azt :

.1-ször, hogy nagykoru, vagy nagykorunak nyilvánittatott és csőd vagy gondnokság alatt nem áll;

2-szor, hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve nem volt;

3-szor, hogy nem áll oly büntetés alatt, mely őt hasonló üzlet folytatásától eltiltja;

4-szer, hogy az ezen üzletnem számára, a törvényhatóság előterjesztése alapján, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi (2) minister, illetőleg HorvátSzlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán által meghatározott biztositékot letette.(4)

2. §. Az, a ki az 1. §. értelmében zálogüzlet gyakorlására engedélyt nyert, fióküzletet is nyithat, tartozik azonban minden egyes fióküzlet számára az 1. §. 4. pontjában meghatározott biztositékot letenni.

Közvetitői, ügynöki vagy másféle közbenjárási ügyleteket ily zálogüzletek részére iparszerüleg űzni nem szabad.(5)

3. §. A zálogüzlet (főüzlet, valamint fióküzlet) helyisége, és annak minden változtatása az iparhatóságnál azonnal bejelentendő.

(1) Az 1889: XVIII. t. cz. értelmében: a kereskedelemügyi miniszter. (L. e miniszterium ügybeosztását az 1889. R. T. 1233. I.).

(2) V. ö. 1881 ápr. 14. 13,544. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. az árúforgalmi statisztikáról (1881. R. T. 450.); 1881 aug. 11. 28,994. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. az árúforgalmi statisztika tárgyában (1881. R. T. 1035.); 1882 jun. 26. 24,394. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. az árúforgalmi statisztika számára 1881. évben kiadott árúlajstromnak az új vámtarifa következtében szükségessé vált módosítása tárgyában (1882. R. T. 761.); 1888. aug. 31. 48,420 sz. pénzügymin. rend., a statistikai áruforgalmi kimutatásokba fölveendő be- és kiviteli árúk jegyzékének kiigazítása, ill. kiegészítése tárgy. (1888. R. T. 1866.); 1890 jul. 19. 38,299. sz. keresk. min. rend., à gabonaforgalomra vonatkozó árunyilatkozatoknak az orsz. statisztikai hivatalhoz leendő beküldése tárgy. (1890. R. T. 1277.); 1892 jan. 31. 8519. sz. pénzügymin. rend., a külfölddel való áruforgalom kimutatása tárgyában 1892 febr. 1-étől életbeléptetendő változások iránt (1892. R. T. 521.); 1893 jun. 25. 41,951. sz. keresk. min. rend., a magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság szervezeti és ügyviteli szabályzata (1893. R. T. 1780.). (3) E törvény hatályának kiterjedéséről v. ö. 27. §. E törvényt érintetlenül hagyja az ipartörvényről szóló 1884: XVII. t. cz. (182. §.) A kézizálog-kölcsönügylet bélyegeiről v. ö. 1881: XXVI. t. cz. 7. §. (4) V. ô. 2., 22. §§.

(5) V. ö. 1882 szept. 25. 33,338. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. (1882. R. T. 1592.) és ugyanannak 1882 decz. 2. 48,273. sz. rend. (1882. R. T. 1608.) Ujpesten, a budapesti kir. zálogházak részére, egy záloggyüjtő felállítása tárgyában; 1891 febr. 27. 11,538. sz. keresk. min. rend. a m. kir. zálogházak közvetítési szolgálatának szabályozása tárgyában (1891. R. T. 140.); 1892 okt. 27. 69,330. sz. keresk. min. rend. a m. kir. zálogházak közvetítési szolgálatának szabályozásáról szóló 1891. évi 11,538. sz. keresk. min. rend. 14., 21. és 22. §-ának módosítása tárgyában (1892. R. T. 2844.).

4. §. Zálogüzletekben zálogba nem vehetők:

1. tűzveszélyes tárgyak,

2. katonai egyenruhák és fegyverek,

3. nyilvános isteni szolgálatra való eszközök.

4. iskolai bizonyítványok, leczkekönyvek (index), állami, törvényhatósági vagy községi hivatalnokok és szolgák fizetési ivei, nyugdíj-ivei és nyugtái.

5. §. Ha az elzálogositó személye vagy a zálogba kinált tárgy ellen gyanuok forog fenn, a zálogüzlet tulajdonosa erről az illető közigazgatási (rendőri) hatóságot azonnal értesiteni tartozik.

6. §. A zálogüzletekben a zálog-tárgyon kivül a kölcsön biztositására váltót vagy más kötelező nyilatkozatot vagy okiratot elfogadni nem szabad.

Tilos továbbá a szinlett ügylet alakjába rejtett elzálogosítás minden neme, különösen az elzálogositásnak azon módja, melynél vételjegy állittatik ki, oly nyilatkozattal, hogy az elzálogositó bizonyos időpontig az állitólag eladott tárgyat visszavásárolhatja.

7. §. Ha az elzálogositó kivánatára a zálogtárgy az elzálogositás alkalmával az elzálogositó és a zálogüzlet pecsétjével lepecsételve vétetik zálogba: a a zálogüzlet-tulajdonos a zálogtárgyat kiváltásáig, illetőleg elárverezéséig a pecsétek megsértése nélkül őrizni tartozik.(1)

8. §. A zálogba vett tárgyról az elzálogositónak zálogjegy adandó.

A zálogjegyen feltüntetendő:

1. az üzleti könyv (9. §.) illető folyó száma ;

2. a zálogba adás ideje (év, hó és nap);

3. a zálogtárgy szabatos megjelölése;

4. a zálogtárgy becsértéke;

5. a zálogra adott kölcsön összege, betükkel kiirva ;

6. a lejárat ideje (év, hó, nap);

7. a lejáratig járó zálogkölcsöndij (11. §.) és az ennek fejében netán lefizetett összeg;

8. a zálogkölcsöndij százaléka (11. §.);

9. a fél kivánatára lepecsételt zálogoknál a lepecsételésnek megtörténte és a fél pecsétjének lenyomata (7. §.);

10. a zálogüzlet-tulajdonos aláirása.

9. §. A zálogba vett tárgyakról külön bekötött, laponkint folyó számmal ellátott, átfüzött, s az iparhatóság által hitelesitett könyvet kell vezetni, még pedig a következő rovatokkal: (2)

1. az egyes zálogkölcsönügyletek folyó száma ;

2. a zálogba adás ideje (év, hó és nap);

3. a zálogtárgy szabatos megjelölése;

4. a zálogtárgy becsértéke;

5. a zálogra adott kölcsön összege;

6. a lejárat ideje (év, hó és nap);

7. a lejáratig járó zálogkölcsöndij (11. §.);

8. az ennek fejében netán lefizetett összeg;

9. a zálogkölcsöndij százaléka (11. §.);

10. a fél kivánatára lepecsételt zálogoknál a lepecsételés megtörténte (7. §.) ; 11. a lejárt kölcsön meghosszabbitása;

(1).V ö. 8. §. 9. p. és. 10. §. 10. p. (2) V. ö. 8. §. 1. p