zetre ugyanazon minősités áll, mely az illető szakok tekintetében, a központi szolgálatnál megállapittatott.

Révhivatali tisztviselő (rév-kapitány, rév-alkapitány, rév-biztos, rév-hadnagy) csak az lehet, ki hosszujáratu tengeri kereskedelmi kapitányi minőségben két éven át hosszujáratu nemzeti hajón parancsnok volt, valamely révhivatalnál hat hónapon át gyakornokoskodott, s a tényleg létező szabályok szerint berendezett különleges minősitési vizsgát letette.

A megelőző pont alól kivétetnek azok, kik a hadi tengerészetben mint tisztek szolgáltak, s kik a fennebbi minősités kimutatása nélkül is nyerhetnek a révhivataloknál alkalmazást.(1)

17. §. A ministeriumoknál, a megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, a pénzügyi igazgatóságoknál, adófelügyelőknél, illetékkiszabási- és adóhivataloknál, a dohányjövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál, a bányászat és pénzverésnél, az államnyomdánál, a lottó-, postaés távirdaigazgatóságoknál, az állami zálogházaknál, tébolydáknál és kórházaknál és általában minden állami hivatalnál és intézetnél alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselőtől a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsgálat, vagy ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola avagy megfelelő katonai tanfolyam bevégzése, továbbá az államszámviteltani vizsga letétele kivántatik meg. Erdő- és bánya-számvevőségi tisztviselő csak az lehet, ki a selmeczi akadémiát végezte és az ott előirt vizsgálatokat letette.

Az államszámviteltani vizsga a hivatalba lépés után is letehető; de a kinevezés, vagy választás a vizsga letételéig véglegesnek nem tekintetik, s az illető előléptetésben nem részesülhet. A ki pedig kineveztetése, vagy a választás után két év alatt e vizsgát le nem tette, hivatalát veszti.(2)

18. §. A központi állampénztár, a zágrábi állampénztár, valamint az adóhivatalok és határvámhivatalok tisztviselőire, a köztörvényhatósági pénztárnok, alpénztárnok (ellenőr) és könyvvezetőre, a gyámi pénztárnokokra, az állami hidaknál a pénztárnok és ellenőrre nézve a képzettség a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendű kereskedelmi iskola vagy megfelelő katonai tanintézet bevégzése és a szabályszerű vizsgálatokról bizonyitvány. Azok, kik az állami számviteltani vizsgát letették, minden állami és törvényhatósági vagyonkezelő hivatali állásra előnynyel birnak.

A fogyasztási adószedő, ellenőr és tiszteknél, a sótárnok, ellenőr, mázsatiszt, almázsatiszt és hivataltisztnél a minősitvény algymnasiumi, alreáltanodai tanulmányoknak vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerü és jó sikerrel való bevégzése.

(1) V. ö. 1881 ang. 16. 27.557. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri keresk. hajóskapitányi és hadnagyi vizsgálatok ügyében (1881. R. T. 1038.); 1893 nov. 22. 64,209. sz. keresk. min. rend. a tengerészeti tanodai tanárjelöltek minősítési vizsgálatairól (1893. R. T. 2496.); 1894 jul. 18. 35,469. sz. keresk. min. rend. a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szervezeti szabályzata és az azzal kapcsolatban felállított állami internátus szervezeti szabályzata tárgyában (1894. R. T. 970. és 1006.).

(2) V. ö. 1869 aug. 21. alapszabályok az államszámviteltanból tartandó elméleti vizsgák és e végre Magyar- és Erdélyországban felállítandó vizsgáló bizottságok iránt (1869. R. T. 861.); 1894 ápr. 11. 25,894. sz. belügymin. rend, a községi, ill. körjegyzőknek, segédjegyzőknek és községjegyzői irnokoknak államszámviteltani vizsgálatra bocsátása tárgyában (1894. R. T. I. 447.).

lly tanulmányokkal biró egyének kivételesen a II. osztályu mellékvámhivataloknál is alkalmazhatók. (1)

19. §.2 Telekkönyvvezetőkül és segédtelekkönyvvezetőkül csak azok alkalmazhatók, a kik a telekkönyvi vizsgát letették.(8)

A segédhivataloknál alkalmazottakra nézve a központi igazgatásnál, a biróságoknál, a jogügyi és alapitványi igazgatóságnál, és minden egyéb állami vagy törvényhatósági hivatalnál négy gymnasialis vagy reáltanodai, vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerű bevégzése.

E képzettség kivántatik a dohánybeváltási felügyelők, kezelők és tisztek tekintetében is.

A dohányárudai, raktári, valamint a lottó-igazgatósági tisztviselőknél a főgymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok és érettségi vizsga, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola bevégzése kivántatik, s csak kivételesen vehetők fel egyének polgári iskolai hat osztálylyal.(4) 20. §. A fegyintézetek és kerületi börtönök igazgatóira, s a mária-nostrai ügynökre nézve - a jogvégzettség, jogtudományi államvizsga letételével

kivántatik. (5)

Fegyintézeti és kerületi börtöni ellenőr és gondnoknál a képzettség felsőbb gymnasialis vagy felsőbb reáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga letétele; ezen felül az állami vagy kereskedelmi számviteltani vizsgálat kivántatik.

Fogházfelügyelőknél, mennyiben nem megfelelő katonai, vagy alsóbbrendű közigazgatási szolgálatból vétetnek át a képzettség négy osztályu polgári iskola bevégzése.

21. §. Vesztegintézetek. A vesztegintézetek felügyelőjénél, a vesztegintézeti igazgatók és állomásvezetőknél, orvosi vagy állatorvosi oklevél, továbbá az állategészségügyi rendészet körében való jártasság kimutatása kivántatik.

22 §. Zálogházak. A zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és

(1) V. ö. 1885 okt. 12. 21,499. sz. pénzügymin. rend. a pénzügyőri biztosi vizsgának a m. kir. pénzügyminiszterium kebelében alakított bizottság előtt leendő letétele iránt (1885. R. T. 1251.); 1893 jul. 21. 49,539. sz. pénzügymin. rend. a lottojövedéki szolgálat terén szükséges szakvizsga iránt kiadott szabályrendelet módosítása tárgyában (1893. R. T. 1802.); 1894 okt. 27. 75,175. sz. pénzügymin. rend. a m. kir. pénzügyőrség szervezetére és szolgálatára vonatkozó szabályok, utasítások és rendeletek gyüjteményének ujabb kiadása iránt (1894. R. T. II. 608.).

(2) E rendelkezések szolgálnak irányadóul a pénzügyi közigazgatási biróság, ill. a közigazgatási biróság kezelő-személyzetének minősítésére: 1883: XLIII. t. cz. 3. §. a közigazgatási biróságról szóló 1896. évi törvény 5. §-a.

(3) V. ö. 1870 febr. 8. 299. sz. igazs. min. rend. a külön telekkönyvi vizsgáló-bizottságnak Marosvásárhelytt leendő felállítása iránt (1870. R. T. 166.); 1870 jul. 20. 1983. sz. igazs. min. rend. a pesti kir. itélő táblánál felállítandó telekkönyvi vizsgáló-bizottság iránt (1870. R. T. 264.); 1870 szept. 14. 2630. sz. igazs min. rend. a telekkönyvi vizsgák bizonyítványaira használandó bélyegjegyek iránt (1870. R. T. 303.); 1883 ápr. 1. 8088. sz. igazs. min. rend. a telekkönyvi vizsgáló bizottságoknak a budapesti és a marosvásárhelyi kir. tábláknál felállítását szabályozó 299. és 1983/1870. I. M. E. sz. rend. módosításáról (1883. R. T. 365.). (4) V. ö. 1893 decz. 23. 75,649. sz. pénzügymin. rend. a pénzügyi szolgálat kezelési szakában leteendő gyakorlati vizsga szabályozása tárgyában (1893. R. T. 2870.).

(5) V. ö. a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891: XVII. t. cz. 37. §-át, mely szerint orsz. fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatásával kir. ügyészek és alügyészek is megbízhatók. (6) V. ö. 1883 nov. 23. 38,902. sz. közmunka- és közlek. min. rend. az 1883: I. t. czikknek az útbiztosi állomások betöltésénél leendő alkalmazása tárgyában (1883. R. T. 1545.). Az iparfelügyelők minősítéséröl v. ö. 1893: XXVIII. t. cz. 10. §. 1895 ápr. 29. 548. eln. sz. keresk. min. rend. az orsz. m. kir. statisztikai hivatali szakvizsgálatok szabályzata tárgyában (1895. R. T. I. 890.). 70,697/1895. sz. keresk. min. szabályzat a hajóstiszti tanfolyam számára (1895. R. T. II. 1579.). 1893 jun. 18. 40,086. sz. keresk. min. rend. a vasuti alkalmazottak minősítése iránt kibocsátott szabályrendeletek kiegészítése s a Röser-féle budapesti magán középkereskedelmi iskolának a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenrangunak kijelentése tárgyában (1893. R. T. 1570.); 1895 jul. 18. 91,340/1894. sz. keresk. min. rend. a vasuti alkalmazottak minősítése tárgyában fennálló szabályrendeletek kiegészítéséről (1895. R. T. II. 444.).

ellenőrzési számtisztekre nézve, fögymnasiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése és érettségi vizsgálat, vagy valamely ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskola bevégzése, s erről bizonyitvány szükséges. Az alsóbb tisztviselőknél négy gymnasialis vagy reáltanodai, vagy polgári iskolai négy osztálynak szabályszerü bevégzése kivántatik.

Hogy ezen és a jelen törvény 6., 14., 17., 18. és 19. §§-okban emlitett kereskedelmi iskola, mely esetben tekinthető a főgymnasium vagy főreáltanodával egyenrendűnek, azt az illető szakministerek a vallás- és közoktatásügyi ministerrel egyetértőleg állapítják meg.

Gyakorlati képzettség.

23. §. Az egyes ministeriumok központi hivatalainál a ministeri titkári és azon felül álló hivatalok elnyerése bezárólag a ministeri tanácsosig, ugyszintén az egyes ministeriumok alatt álló állami hivatalok közül a pénzügyigazgatók, adófelügyelők, posta- és távirdaigazgatóktól azon kivétellel, melyet a jelen törvény 5. §-ának I. és II. pontja állapit meg, továbbá megyei törvényhatóságoknál az alispáni, főjegyzői és szolgabirói, a fővárosi és törvényhatósági joggal felruházott városoknál a polgármesteri és rendőrkapitányi állomások elnyerése az elméleti képzettségen felül a gyakorlati képzettség kimutatásától is tétetik függővé, melyet egy külön gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letétele ad meg.

24. §. E vizsga tárgyait, a vizsgáló bizottságok összeállitását, s azoknak eljárását, a jelen törvény életbeléptétől számított egy év alatt a ministerium rendeleti uton állapitja meg.

A vizsga ugy rendezendő be, hogy az arra jelentkező által a gyakorlati képzettség minősítése a közigazgatás valamennyi ágára, vagy csupán a közigazgatásnak általa választott egyik vagy másik ágazatára nézve legyen megszerezhető.

25. §. A vizsgálati bizottságok Budapesten és Kolozsvárott állitandók fel. Ezeken kivül azonban a szükséghez képest megfelelő más helyeken is szervezhetők.

26. §. A vizsgálat irásbeli és szóbeli.

27. §. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére csak az bocsátható, ki a jelen törvényben előirt elméleti képzettség megnyerésétől számított két évi gyakorlati szolgálatot tud kimutatni, melyből egy évi gyakorlat valamely biróságnál is tölthető; egy év azonban okvetlenül valamely állami, törvényhatósági, vagy törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatási hatóságánál a fogalmazási szakmában töltendő.

28. §. Azt, hogy a jelen törvény 23. §-ában felsoroltakon kivül a gyakorlati vizsgának letétele más állami és mely állami állomások elnyerésénél követelendő, saját működési körükben az egyes ministerek rendeleti uton állapitják meg.

29. §. Az egyes ministeriumok kebelében a tőlük függő egyes állami hivatalokra nézve eddig fennállott, vagy a mutatkozó szükség szerint ezentul életbeléptetendő különleges tiszti vizsgák a fentebbi rendelkezések által nem érintetnek.

30. §. A ministerium utasittatik, hogy a 24. §. értelmében kiadandó szabályozó rendelet életbeléptétől számitott három év után, figyelemmel az idő

közben szerzett tapasztalatokra, a gyakorlati vizsga állandó rendezése iránt törvényjavaslatot terjeszszen be.

31. §. Az egyes ministerek felhatalmaztatnak, hogy ha azt a szolgálat érdeke kivánja a szakirodalom, vagy a gyakorlati téren kitünő egyéniségekre nézve az alaki képzettség hiányától való felmentést Ő császári és Apostoli királyi Felségénél kieszközölhessék.(1)

32. §. Az egyes ministerek felhatalmaztatnak, hogy oly szakok vagy állomásokra nézve, melyek iránt a jelen törvény nem intézkedik, a megkivántató képzettséget rendeleti uton állapithasák meg.

33. §. A kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873 II. t.-cz. rendelkezései jelen törvény által nem érintetnek.

Átmeneti intézkedés.

34. §. Azokra, kik a jelen törvény hatályba léptekor akár kinevezés, akár választás utján nyert hivatalban tényleg szolgálatban vannak, vagy ha tényleg nem szolgálnak, azt kimutatják, hogy 1867. évi julius 1-je után szolgálatban voltak, mennyiben ugyanazon szakban kivánnak alkalmaztatni, a jelen törvény nem alkalmazható, s reájok nézve az eddig fennálló törvények és gyakorlat irányadók..

Az ilyenek az illető szakban az eddigi mód és gyakorlat szerint elő is léptethetők.

35. §. Azok, kik a jelen törvény értelmében létesitendő vizsgarendszer életbeléptetéséig ügyvédi oklevelet szereztek, valamint azok is, kik különben is birva az elméleti képzettséggel, azon időig valamelyik közigazgatási bizottságban mint választott tagok legalább két évig egyfolytában résztvettek, a 27. §-ban előirt gyakorlat és a 23-ik és 24-ik §-okban megállapitott gyakorlati vizsga alól felmentetnek.

Végrehajtási intézkedés.

36. §. A jelen törvénynek végrehajtásával a ministerium bizatik meg.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

a budapesti nemzeti szinháznál az 1882. évben eszközölt épitkezések költségeiről.(2)

(Szentesitést nyert 1882. évi deczember 31-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi január 6-án.)

1. §. A belügyminister azon intézkedése, átalakításokat, és javitásokat eszközöltette, hogy a budapesti nemzeti szinháznál a tűz- jóváhagyatik, s az erre forditott 144,300 frtnyi veszély elleni életbiztonsági és épitésrendőri összeg utólagosan megszavaztatik. tekintetekből szükségessé vált épitkezéseket, | 2. §. Ezen összeg mint póthitel az 1882.

(1) E §-t a pénzügyi közigazgatási bíróság tekintetében érintetlenül hagyta az 1883: XLIII. t. cz. 3. §-a. (2) V. ö. az 1881: LIV. t. czikket a budapesti magyar nemzeti színház házipénztárát terhelő adósságok törlesztéséről s a nemzeti színház épületén szükséges helyreállítások költségeiről.

III. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1883. évi állami költségvetésről.(1)

(Szentesítést nyert 1883. évi január 15-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi január 17-én.)

(1) Az 1882. évi államköltségvetést az 1882: IV. t. cz., az 1884. évit pedig az 1884: I. t. cz. tartalmazza. Az 1883: III. t. cz. hatályát ideiglenesen meghosszabbította az 1883: XLV. t. ez.

Az 1883: III. t. czikkre, póthitelek czimen, vonatkoznak: 1883: XVI., XXVIII. t. cz., 1883: XXXVI., XLI. t. cz., 1884: XIII. t. cz.