11. §. Oly szerződésektől, melyek ezen törvény érvénybe lépte előtt köttettek, a 2. és 3. §§-ban megállapított és ezen törvény hatálybalépte után esedékes fizetések után járó illetéknek csak fele része fizetendő azon esetre, ha e szerződések kötésétől a szabályszerü illeték már lefizettetett.

12. §. Segélyző pénztárak, azaz: temetkezési és betegápoló egyletek, rokkant munkásokat és munkások özvegyeit segélyező pénztárak a 2. és 3. §§-ban megállapitott illetékektől annyiban mentesek, a mennyiben ezen intézetek nem egyszersmind egyéb biztositási ügyletekkel is foglalkoznak és azok czélja a vállalkozók nyereségére nem irányul. A mennyiben pedig biztositási ügyleteket is folytatnak, ezek után a szabályszerü illetéket fizetik. 13. §. Ha a biztositás vagy életjáradék ára helyett ingatlan dolgok engedtetnek át, az okirat minden ive ötven krajezáros állandó bélyeg alá esik; a jogügylettől pedig nem a 2. és 3. §§-ban meghatározott, hanem az ingatlan dolog értékétől kiszabandó szabályszerü átruházási illeték fizetendő.

14. §. Ezen törvény rendelkezéseivel ellenkező eddigi törvényes határozatok és szabályok hatálya megszünik.

15. §. Ezen törvény 1883. évi április hó első napján lép érvénybe, s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.(D)

IX. TÖRVÉNY-CZIKK

a hadmentességi dijról szóló 1880: XXVII. törvényczikk módositásáról.(2)

(Szentesitést nyert 1883. évi február 2-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi február 7-én.)

1. §. A hadmentességi dijról szóló 1880: XXVII. törvényczikk 10., 13. és 18. §§-ai az alább következő §§-okban foglalt módon kiegészittetnek és módosittatnak.

2. §. Az 1880: XXVII. t. cz. 10. §-ának 4. pontja következőképen módosittatik :

Azon védkötelesek, kik az 1875: XXIX. t. cz. 2. §-a, illetőleg az 1875: XLVII. t. cz. 13. §. értelmében a kereseti adó II. és III. osztályába mint családfők vagy mint családtagok tartoznak, vagy az 1875: XXVII. t. cz. értelmében a bányaadó alá esnek, hadmentességi dij czimén fizetnek a reájuk, illetőleg a családfőre a megelőző évben bárhol kivetett összes állami egyenes adók és földtehermentesitési járulék alapján:

(1) E t. czikk végrehajtása tárgyában v. ö. 1883 márez. 17. 14,332. sz. pénzügymin. rend. (1883. R. T. 432.).

(2) V. ö. az 1880: XXVII. t. czikket és jegyzeteit.

48 forintot, ha az adóalap 800 forintnál nem nagyobb,

A dijkivetés alapjául vétetik a családfő adója azon esetben is, ha a kiskoru védköteles önálló vagyonnal bir, de azon adó, melyet önálló vagyona után fizet, a családföre kivetett adónál csekélyebb.

Ha oly családfőnek, kinek évi állami egyenes adója és földtehermentesitési járuléka 500 forintot meg nem halad, több dijköteles családtagja van, addig mig ezen eset fennáll, a hadmentességi dij egy családtag után a dijtétel egész összegével, a többi családtag mindenike után pedig a dijtétel fele összegével rovandó ki.

3. §. Az 1880: XXVII. t. cz. 10 §-ához adatik:

annak 5. pontja után - hozzá–

A polgárositott határőrvidéki részekben a 4. és 5. pontok alatt emlitett védkötelesek által fizetendő hadmenteségi dij azon összes egyenes adók alapján vettetik ki, melyek az ott érvényben levő adótörvények értelmében a dijkötelesre, illetőleg a családfőre a megelőző évben kirovattak.

4. §. A dijkötelesek az 1880: XXVII. t. cz. 13. §-ának 3. pontjában foglalt adatokon kivül kötelesek bejelenteni :

a) azon védkötelesek, kiknek hadmentességi diját az idézett törvény 11. §. értelmében a családfő fizeti, a családfő nevét és megelőző évi adóját;

b) azon védkötelesek, kiknek hadmentességi diját a most emlitett 11. §. értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását.

Ha a munkaadó személyében azon idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja között lefolyt, változás állott be, ezen változást a védköteles ott, hol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles.

5. §. Az 1880: XXVII. t. cz. 18. §-ának második bekezdése következőkép

módosittatik :

Az 1883. évtől kezdve a hadmenteségi dij a kivetési év október hava 1-sõ napján esedékes és egyszerre fizetendő be.

6. §. Ezen törvény érvénye 1883. évi január hó 1-ső napjától veszi kezdetét.

7. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

(1) E t. czikk végrehajtása tárgyában v. ō. 1883 márez. 6513. sz. pénzügymin. rend. (1883. R. T. 429.). V. ö. 1883 nov. 26, 60,977. sz. pénzügymin. rend. a hadmentességi dij iránt 1880. évben kiadott «Törvény es Utasítás» megváltoztatása tárgyában (1883. R. T. 1570.).

X. TÖRVÉNY-CZIKK

a napszámosok adómentességéről.(1)

(Szentesitést nyert 1883. évi február 2-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. é február 7-én.)

1. §. A keresetadóról szóló 1875: XXIX. t. cz. 2-ik §-a I. b) pontjának és ugyanazon törvényczikk 7-ik §-a b) pontjának a napszámosok megadóztatására vonatkozó határozatai hatályon kivül tétetvén, azok helyébe az alább következő §-okban foglalt intézkedések léptetnek életbe.

2. §. A napszámosok keresetük után adó alá nem esnek.

Ezen adómentesség kiterjed a családfőre és a családtagokra. Hogy kik tekintendők családfőnek és családtagoknak, meghatározza az 1875: XXIX. t. cz. 4. §-a.

3. §. Azok, a kik az adókötelezettek általános összeirása alkalmával napszámosoknak iratják be magukat, az összeirási munkálatokba ugy, mint eddig, jövőben is felveendők, az adó alá tartozó egyének sorából azonban kihagyandók.

4. §. Az adókivetés megtörténte után községekben a községi elöljáró, városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáró, köteles az összeirási munkálatokat megvizsgálni oly czélból, hogy a napszámosoknak összeirt egyének közül névszerint jelölje ki azokat, kik tudomása szerint vagy éppen nem, vagy nem kizárólag napszámból élnek, hanem vagy keresetük minőségéhez képest az első osztályu kereset-adó egyéb alosztályainak egyikébe tartoznak, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből, vagy ingatlan birtokból oly jövedelmet huznak, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik.

A községi elöljárók, városi polgármesterek, Budapesten a kerületi előljárók, a fent körülirt eljárásuk helyességeért felelősek, és a mennyiben hivatali büntett vagy vétség esete nem forog fenn, bebizonyult hanyagságuk esetén a közadók kezeléséről szóló törvény rendeléseihez képest 25 forintig terjedhető pénzbírságban elmarasztalandók, ismételt pénzbírságnak siker nélküli alkalmazása esetén fegyelmi kereset alá helyezendők.

5. §. Az, kire nézve a megelőző §-ban kijelölt hivatalos uton, vagy feljelentés utján kiderittetik, hogy ő az adókötelezettek összeirására hivatott közegek félrevezetése mellett napszámosnak iratta be magát, tényleg azonban vagy az első osztályu kereset-adó alosztályainak egyikébe tartozik, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből, vagy végre ingatlan birtokból adó alá eső jövedelmet huz, az ezen jövedelmei után a fennálló adótörvények értelmében járó adókon, esetleg jövedéki birságon kivül, a jelen törvényben foglalt határozatok áthágása miatt, a beszámítás mérvéhez képest, 5-50 frtnyi pénzbírságban marasztalandó el.

A pénzbírságot a kir. adófelügyelő végzésileg szabja ki, mely végzés annak vételétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető.

(1) E törvényt a volt határőrvidéki részekben is hatályba lépteti: 1886: XXXVII. t. cz. 2. §. e) p.

A napszámosok közmunka-tartozásáról v. ö. az 1890: I. t. cz. 25. §. harmadik bekezd. A napszámosok községi adójáról v. ö. 1886: XXII. t. ez. 130. §. 6. és 7. bekezd.

6. §. A pénzbírság az államkincstárt illeti, és annak javára az egyenes adók módjára szedendő, esetleg végrehajtás utján hajtandó be.

7. §. Ha a pénzbírság az elmarasztaltnak időközben beállott vagyontalansága miatt egészben vagy részben be nem hajtható, a pénzbírság helyett az elzárás büntetése alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajthatott tiz forint után egy-egy napi elzárás essék, tiz forint alóli összeg teljes tiz forintnak vétetvén.

Az elzárási büntetés alkalmazását a kir. adófelügyelő indokolt javaslatára a közigazgatási bizottság határozza el.

8. §. A jelen törvény hatálya a polgáro- 1873: XXVIII. és 1882 : XL. törvényeziksitott határőrvidéki részekre, tekintettel az kekre, egyelőre ki nem terjed.(1)

9. §. Az ezen törvényben kimondott adómentesség 1883. évi január hó 1-jétől veszi kezdetét.

10. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.(2)

XI. TÖRVÉNY-CZIKK

a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről. 3)

(Szentesitést nyert 1883. évi február 2-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi február 7-én.)

1. §. A szőlőbirtok után járó tartozások megváltására az 1868: XXIX. t. ez. értelmében kötelezett felek váltságtartozásuk törlesztésére nézve a következő kedvezményekben részesittetnek:

1. az 1883. évtől kezdve lerovandó szőlődézsmaváltsági tartozást képezendik: a) az 1869. évi január hó 1-ső napjától 1882. év deczember hó 31-ig terjedő időszakra eső 8% szőlődézsmaváltsági részletekből (félévi járadékokból) az 1882. év végeig le nem rovott részösszeg; (4)

b) az a) alatt emlitett törlesztési részletek után az 1882. év végeig járó és az 1876: XV. t. cz. 41. §-a értelmében kiszámítandó késedelmi kamatok összege; s végre (4)

c) azon törlesztési részletek, melyek 1883. évtől kezdve esedékesek és az 1868 XXIX. t. cz. 7. §-a értelmében az 1890. év végeig teljesen befizetendők lennének.

Ezen három rendbeli összegek egy összegbe foglalandók, és az ekkép kiszámitott tartozási főösszeg törleszthetésére a váltságkötelezetteknek megengedtetik, hogy 1883. évi január hó 1-től kezdve félévenkint csak oly ösz

(1) E törvényt az 1886: XXXVII. t. cz. 2. §-ának e) pontja a polgárosított határőrvidéki részekben is hatályba léptette.

(2) E t. czikk végrehajtása tárgyában v. ö. 1883 febr. 17. 10,921. sz. pénzügyminiszteri rend. (1883. R. T. 326.).

(3) E törvényt módosítják a szőlőterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1891: I. t. ez. és a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1895: XIV. t. cz.

A szőlőterületekre vonatkozó törvényes rendelkezések felsorolását 1. az 1883: XVII. t. cz. kapcsán.

A szőlődézsmaváltság tárgyában alkotott korábbi törvények tekintetében v. ö. az 1868: XXIX., 1878: VII. és 1880: VII. t. czikkeket és azok jegyzeteit.

(4) V. ö. alább 3. §. a) p.

szeget fizessenek, mely egyenlő azon összeggel, mely a váltságtartozás kivetésénél folyó félévi járadék gyanánt állapittatott meg.

Ezen felévi járadékokat, a váltságkötelesek tartoznak fizetni mindaddig, mig a fent emlitett összes tartozás teljesen törlesztve nincsen.(1)

2. A szőlődézsmaváltsági tartozások ugy, mint eddig, jövőre is az egyenes adók módjára szedendők, esetleg végrehajtás utján hajtandók be, azon módositással azonban, hogy azok után 1883. évtől kezdve az 1876: XV. t. cz. 41-ik §-ában (2) emlitett késedelmi kamatok többé fel nem számittatnak,(3)

2. §. A megállapitott váltságtökének az 1868: XXIX. t. cz. 31. §-a értelmében a megállapított váltságtöke után 1868. évi tartozás fejében fizetendő 5% kamataira a jelen törvény 1. §-ában foglalt kedvezmények ki nem terjedvén, az ily hátralékos kamat azonnal befizetendő.

3. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a kir. adófelügyelő és a közigazgatási bizottság meghallgatása után:

a) az 1. §. 1-só pontjában a) és b) alatt b) az 1868: XXIX. t.-cz. értelmében megemlített hátralékokat és késedelmi kamato- állapított szőlődézsmaváltság összegét oly szőkat oly esetekben, midőn azok a váltság- lők után, melyekre nézve a megejtett hivatalos kötelest ért elemi csapások vagy a phyllo- vizsgálat kideriti, hogy azok egész dülőket, xera vastatrix rovar pusztításai miatt a szőlő vagy azok nagyobb részét magukban foglaló jövedelméből be nem hajthatók és azoknak területeken a válságkötelesek által éveken át behajtása csakis az ingatlanra vezetendő vég- nem miveltettek és 1882. év végén még parlarehajtás utján volna lehetséges, az állam- gon hevertek, a fenforgó körülményeknek megkincstár követeléseiből kitöröltethesse; (4) felelő mértékre leszállithassa.(5)

4. §. Az 1880: VII. t. cz. hatályon kivül tétetik.

5. §. Ezen törvényben nyujtott kedvezmények 1883. évi január 1-től kezdve érvényesek.

A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.(6)

XII. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1885. évben Budapesten tartandó országos átalános kiálli

tásról.(7)

(Szentesitést nyert 1883. évi márczius 9-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi márczius 13-án.)

1. §. Az 1885. évben Budapesten országos működésével a földmivelés-, ipar- és keresátalános kiállitás tartatik. kedelemügyi minister rendezi.

2. §. A kiállitást az illetékes szakerők közre- | 3. §. A kiállitás költségeinek fedezésére az

(1) E félévi járadékok leirásáról phylloxerás szőlőterületeknél v. ö. 1891: I. t. cz. 7. §. (2) Jelenleg az 1883: XLIV. t. cz. 41. §-ában, melyet a kamatláb tekintetében mód. az 1895: XXXVI. t. cz.. (3) V. ö. 1895 máj. 30. 36,714. sz. pénzügymin. rend. a törlesztett szőlődézsma- és maradványirtványföldváltságok leszámolása tárgyában (1895. R. T. 1471.).

(4) E pontot hatályon kívül helyezi és pótolja az 1895: XIV. t. cz. (a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó újabb állami kedvezményekről) 1. §-a.

(5) E pontot hatályon kívül helyezi és pótolja az 1891: I. t. cz. 6. §-a, melyet ismét módosítanak az 1895: XIV. t. cz. 2. és 3. §§-ai.

(6) E t. czikk végrehajtása tárgyában v. ö. 1883 márez. 19. 12,915. sz. pénzügymin. rend. (1883. R. T. 438.).

(7) V. ö. az 1885: V. t. czikket az 1885. évi budapesti átalános kiállítás czéljaira adandó előlegről és az 1887: XIX. t. ezikket, az 1885. évi budapesti országos kiállítás pénzhiányának fedezéséről. — Az 1896. évi kiállítás tárgyában v. ö. az 1892: II. és 1893: III. t. czikket.