a gyógyithatlan 160,000 63. Zólyom 80,200 Összesen XVI. TÖRVÉNY-CZIKK közveszélyes elmebetegek elhelyezésére szánt ápoldának első felszerelésére és az intézet 1883. évi fentartására megszavazott póthitelről.(1) (Szentesitést nyert 1883. évi márczius 14-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi márczius 22-én.) 4. §. A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezése czéljából a budapesti «Angyalföldön épitett ápoldának első berendezésére s fölszerelésére 30,073 frt, az intézetnek 1883. évi október 1-jétől deczember végeig való fentartására pedig 23,218 frt, s igy összesen 73,291 frt átalányösszeg szavaztatik meg, és ezen összegek fedezésére a belügyministernek megfelelő póthitel engedtetik. 2. §. Ezen póthitel elszámolása a belügyministerium 1883. évi állami költségvetésében, és pedig a 23,218 frt rendes kiadások XV. fe jezet 7. czim, 9. rovata, az 50,073 frt első felszerelési költség az átmeneti kiadások III. fejezetében történik. Ezen összeg fedezésére szolgál első sorban az ápolda saját bevételeiből előirányzott, s a rendes bevételek V. fejezet, 3. czim, 3. rovata alatt elszámolandó 3,891 frt. Az ezen túl fedezetlenül maradt 69,400 frtnyi kiadási többlet az 1883. évi III. t.-cz.(2) 4. §-a értelmében lesz fedezendő. 3. §. E törvény végrehajtásával a bel- és pénzügyi ministerek bizatnak meg. XVII. TÖRVÉNY-CZIKK a phylloxera vastatrix terjedése ellen teendő óvintézkedésekről.(8) (Szentesitést nyert 1883. évi márczius 16-án. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi márczius 22-én.) 1. §. Szőlőnövények, szőlőfürt, más élő növények, valamint növényrészek behozatala oly államokból, a melyek a nemzetközi phylloxera-conventióhoz(4) nem járultak, megtiltható vagy korlátozható. (1) Ez ápolda létesítését az 1881: XII. t. cz. rendelte el. (3) E t. czikk hatályát fentartja a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t. cz. 56. §-a. V. ö. a hegyközségek tekintetében az 1894: XII. t. cz. VII. fejezetét (1895: XIV. t. cz. 4. §.). E törvényt módosítja és kiegésziti a sző öterületeknek adandó ujabb állami kedvezményekről szóló 1891: I. t. cz. L. továbbá a phyllovera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896: V. t. czikket, valamint a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó ujabb állami kedvezményekról szóló 1895: XIV. t. ezikket. V. ö. a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezését az 1882: XV. t. czikkben. V. ö. még az 1883: XI. t. czikket a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről. ma már hatályát vesztett A korábbi törvényhozás tekintetében v. ö. az 1876: XXIX. t. czikket a phylloxera rovar terjedésének meggátlásáról; továbbá az 1880: I. t. czikket a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről, valamint az ezen egyezményből folyó ideiglenes intézkedésekről szóló 1882: II. t. czikket. (4) V. ö. 1882: XV. t. cz. 2. §. Az országba behozott bármily származású szőlőnövények, szőlőfürtök, más élő növények és növényrészek forgalma külön felügyelet alá vehető. 3. §. A szőlőtőke bármely részének, használt szőlőkaróknak s általában a szőlőkben alkalmazott bármely tárgynak forgalma megtiltható, illetőleg korlátozható és pedig az egész ország területére ép ugy, mint csak egyes vidékekre és községekre nézve.(1) 4. §. Oly belföldi faiskolákból, virágházakból (üvegházakból) és kerttelepekből, a melyekben szőlőtőkék is vannak, az élő növények eladása és kereskedésbe hozatala megtiltható. Ha pedig azokban a phylloxera miatt a szőlőtőkék kiirtattak, élő növények eladása és kereskedésbe hozatala csak akkor engedtetik meg, ha az irtás óta három év letelt s ismételt vizsgálat alkalmával azokban phylloxera nem találtatott. 5. §. A szőlők, valamint a faiskolák, virágházak (üvegházak) és kerttelepek külön e czélra megbizott kiküldöttek által bármikor megvizsgáltathatók s azokból egyes tőkék további tanulmányozás végett kivehetők.(2) 6. §. Öly szőlők, hol a phylloxera jelenléte megállapittatott, szintugy azoknak szakértők kijelölése alapján körülirt környezete, illetőleg területe elzárás alá vehetők. Ezen elzárás kellő érvényesitése végett a közigazgatási hatóságok közreműködése igénybe vehető; söt szükség esetén a községek terhére elszállásolandó katonai erőnek igénybe vételével phylloxera-zár alkalmazható. A zár alá helyezett területen a szőlőmunkálatok bizonyos időre megszüntethetők és a személyforgalom korlátozható, illetőleg eltiltható.(8) 7. §. Azon szőlőkben, a hol a phylloxera létezése szakértőleg megállapittatott, valamint azok közvetlen környezetén a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a szőlőtőkéket a tulajdonosoknak kárpótlásra való igénye nélkül küirtathatja. (1) V. ö. 1887 jan. 11. 69,171 VI—86. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a szőlővessző-szállítás szabályozása tárgyában (1887. R. T. 4.): 1890 jun. 3. 25,000. sz. földm. min. rend. a szólövessző-forgalom szabályozása tárgyában (1890, R. T. 952.); ugyanannak 1890 jul. 8. 26,000. sz. rend. a szőlővessző forgalomn szempontjából különleges elbánásban részesülő immunis futóhomok talaju szőlőtelepek nyilvántartása tekintetében követendő eljárás szabályozása tárgyában (1890. R. T. 1143.); 1891 márez. 16. 13,760, sz. földm. min. rend. homokterületek beültetésére szánt szőlővesszők szállításának megengedése iránt benyujtott kérvényekben a beültetendő talaj immunis volta mindenkor szabályszerűen vagy hitelt érdemlő módon igazolandó (1891. R. T. 212.); 1891 okt. 28. 60,742. sz. földm. min. rend, a szőlővesszők és használt szőlőkarók szállításának szabályozása iránt a belföldi forgalomban (1891. R. T. 1594.); 1892 decz. 29. 70,600. sz. földm. min. rend. a szőlővesszők és használt szőlőkarók szállításának újabb szabályozása iránt, a belföldi forgalomban (1892. R. T. 3118.). (2) 1888 máj. 3. 19,783. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a phylloxera terjedésének megállapítasa végett az ország szőlőterületeinek megvizsgálása tárgyában (1888. R. T. 282.); 1889 jun. 6. 27.152. sz. földm., ipar- és keresk. min, rend, a phylloxera terjedésének megállapítása végett az ország összes szólóterületeinek megvizsgálása tárgyában (1889. R. T. 1212.). (3) V. ö. 1885 márez. 27. 56,944/1884. sz. rend a phylloxera lepett területeknek csoportokba való beosztása tárgyában (1885. R. T. 262.): 1887 máj. 29. 26.982 VI. sz. földm.. ipar- és keresk. min. rend. a phylloxera zárlati csoportok uj beosztása iránt (1887. R. T. 1523.); 1888 febr. 18. 4314. sz. földm.. iparés keresk. min. rend. a phyllovera zárlati esoportok ujabb megállapítása tárgyában (1888. R. T. 149.); 1889 ápr. 18. 9135. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a phylloxera zárlati esoportok ujabb megállapítása tárgyában (1889. R. T. 898.); 1890 márcz. 10. 11.650. sz. földm. min. rend. a phylloxera zariati csoportok 1889. évi összeállítása tárgyában (1890. R. T. 213.): 1892. földm. rend. az 1891. év végeig phylloxera-zárlat alá helyezett községek kimutatása (1892. R. T. 404.) ; az 1892. év végéig phylloxera-zariat alá helyezett községek kimutatása (1893. R. T. 46.). A kiirtott területeken a szőlőujitás és mivelés a nevezett minister engedélye nélkül tilos.(1) 8. §. Azok a szőlőterületek, a melyeken a phylloxera dulása következtében a mivelés megszünt, mindaddig, mig pusztán maradnak, a földadó fizetése alól mentesek.(2) Ezen adómentesség azonban 6 évnél tovább nem terjedhet.(2) Az adómentesség a mivelés abban hagyására következő évvel veszi kezdetét és végződik akkor, a mikor a terület tényleg ismét valamely mivelési ág alá kerül, illetőleg a hat év letelte után.(2) Az uj mivelés alá vett területek a tényleg alkalmazott mivelési ág szerint veendők földadó alá.(3) (4) 9. §. A szőlőnek phylloxeramentességét biztositó homokterületeken uj szőlők hat évi adómentességben részesülnek.(4) Az elárasztásra berendezett uj szőlők, a viznek egyszerü bevezetése mellett hat évi, vizemelő gépek vagy ártézi kutak alkalmazása mellett tiz évi adómentességben részesülnek.(5) 10. §. A phylloxera elterjedése ellen teendő intézkedések előleges megbirálására és tanácsadásra egy állandó országos bizottság alakittatik. A bizottság hatáskörét és szervezetét külön rendelet állapitja meg.(6) 11. §. A phylloxera terjedésének megakadályozása végett elrendelt intézkedések felett a helyszinén gyakorlandó felügyelet, a mennyiben e czélra külön állami közegek ki nem rendeltetnének, a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak teendőihez tartozik.(7) 12. §. A phylloxera terjedésének megakadályoztatása végett elrendelt intézkedések ellen elkövetett kihágások 100 frtig, ismétlés esetében 200 frtig terjedő pénzbüntetéssel fenyitendők. A pénzbüntetés behajthatlansága esetében elzárás alkalmazandó; ez okból a pénzbüntetés megállapításánál egyuttal az a helyett alkalmazandó elzárás tartama is meghatározandó. Ezen átváltoztatásnál két forintot fölül nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapítható meg. Két forinttól tiz forintig egy napi, azon fölül pedig minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapitandó meg.(8) 13. §. A kihágásoknál, mint elsőfoku hatóság, megyékben a szolgabiró, (1) 1887 szept. 9. 35.882. sz. vallás- és közokt, min. rend. a phylloxera vastatrix rovar pusztításai elleni védekezés tárgyában (1887. R. T. 2030.); 1890 febr. 25. 8419. sz. földm. min. rend. a szőlőpenészgomba (peronospora viticola) elleni védekezés előmozdítása tárgyában (1890. R. T. 524.). (2) E rendelkezést módosítja és pótolja az 1891: I. t. cz. 1. §-a. - (3) E rendelkezést fentartja: 1891: L. t. cz. 1. §. utolsó bekezd. - V. ö. 1891: I. t. cz. 3. és 7. §§. (4) E földrészletek ujbóli osztályozásáról a földadó nyilvántartási biztosok által v. ö. 1885: XII. t. cz. 2. §. 3. p. (5) E S-t kiegészíti az 1891: I. t. cz. 2. §-a. V. ö. 1888 ápr. 25. 23,725. sz. pénzügymin. rend. a phylloxera vastatrix pusztítása folytán kiirtott és ujra beültetett szőlők után az 1875: VII. t. cz. 6. §-ának e) pontja alapján engedélyezhető ideiglenes adómentesség tárgyában (1888. R. T. 454.). (6) 1895 márcz. 1. 10,027. sz. földm. min. rend. az orsz. phylloxera-bizottság szervezeti szabályai némely intézkedéseinek módosítása tárgyában (1895. R. T. I. 269.). (7) V. ö. 1891 márez. 2. 10,486. földm. min. rend. szőlőoltási tanfolyamok tartása tárgyában (1891. R. T. 23.); 1891 ápr. 25. 21,256. sz. földm. min. rend. a szőlőszeti és borászati vándortanítói kerületek felosztása és a külszolgálat szervezése tárgyában (1891. R. T. 252.); 1894 ápr. 19. 20,110. sz. földm. min. rend. a szőlőszeti és borászati felügyelői kerületek uj beosztása tárgyában (1894. R. T. I. 451.). (8) Az ezen t. czikk alapján kiszabott pénzbüntetések kezelése iránt v. ö. 1883 jul. 4. 14,019. sz. (1883. R. T. 1258.) és 1883 okt. 6. 37,927. sz. (1883. R. T. 1300.) földm., ipar- és keresk. min. rend. törvényhatósági joggal felruházott városokban és a fővárosban a polgármester, mint másodfoku hatóság az illető közigazgatási bizottság; mint harmadfoku hatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister dönt. A birságpénzek esetről-esetre az illető kir. adóhivatalnak átszolgáltatandók. Az ekként befolyó és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister tárczájának javára bevételezendő összeg a nevezett minister által a jelen törvényben meghatározott intézkedéseknek végrehajtása folytán fölmerülő költségeknek fedezésére fordittassék. 14. §. Az 1876. évi XXIX. és 1880. évi II. törvényezikkek hatályon kívül helveztetnek. 15. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi,(1) valamint a pénzügyi minister bizatik meg. XVIII. TÖRVÉNY-CZIKK a magyar korona országai egyesitett czimerének és az ország külön czimerének magánosok és magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról.(2) (Szentesitést nyert 1883. évi márczius 17-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi márczius 22-én.) A magyar korona országai egyesitett czimerének, valamint az ország külön czimerének magánosok, magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek által való használhatása tekintetében rendeltetik : 1. §. A jelen törvénynek hatályba léptétől kezdve, magánosok, magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek közül az emlitett czimerek bármelyikét gyári vagy iparczikkeiken, áruikon, üzleti helyiségeiken, czimtábláikon, czimlapjaikon (etiquette), üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a ministerelnöktől engedélyt nyertek. Ezen engedélyt a ministerelnök a belügyminister, Horvát-Szlavonországokat illetőleg a bán véleményének meghallgatása után adja meg. 2. §. Az erre vonatkozó folyamodvány a törvényhatóság első tisztviselőjé– hez (alispán, polgármester), Horvát-Szlavonországokban az azoknak megfelelő hatósághoz intézendő, s igazolandó, hogy a kérelmező nincs hivatalvesztésre itélve, és hogy a politikai jogok gyakorlatában van, erkölesileg kifogástalan, üzlete pedig oly terjedelmű, vagy üzletének tárgyai oly kiváló (1) Jelenleg az 1889; XVIII. t. cz. értelmében a földmivelésügyi, a kereskedelmi (1889. R. T. 1235.). (2) Az ország czímeréről az 1848: XXL t. cz. rendelkezik. V. ö. továbbá: 1884 máj. 26. 29.722. sz. belügymin. rend. a magyar czimerek használatának szabályozása tárgyában (1884. R. Ť. 683.); 1888 febr. 22. 627. sz. miniszteln. rend. az ország czímerének magánosok által való használása tárgyában (1888. R. T. 137.); ugyane tárgyban 1888 febr. 28. 13.8.3 II. sz. belügymin. rend. (1888. R. T. 140.); 1890 maj. 1. 8497. sz. belügymin, rend, a czímerhasználat engedélvezése iránti folyamodványok tárgyalása alkalmával tapasztalt hiányok megszüntetése tárgyában (1890. R. T. 895.); 1893 ápr. 22. 26,406. sz. penzugymin. rend. a magyar állam czímerei használatának en zedélvezése iránti folyamodványok bélvezilletéke tärgvahan (1893. R. T. 946.); 1894 febr. 21. 12,919. sz. belügymia. rend. azon ezek, társ latok és egyének foly tatólagos me gjelölése iránt, kik a magyar korona országainak egyesített vagy Magyarország külön ezimerének használatára fel vannak jogositvá (1894. R. T. I. 194.): 1895 febr. 23. 10,947. sz. belügymin. rend. azon czégek, társulatok és egyének folytatólagos megjelölése, kik a magyar korona országainak egyesített vagy Magyarország külön czímerének használatára feljogosítva vannak (1895. R. T. I. 221.); 1895 okt. 11. 88.155. sz. belügymin. rend., nyilvános ünnepek alkalmával az országos ezímerrel ellátott nemzeti lobogónak használata iránt (1895. R. T. II. 1119.). minőségűek, vagy egyébként az üzlet vagy intézet oly figyelemre méltó, hogy az ország czimere használhatásának engedélyezését megérdemli. A fentjelzett hatóság az esetleg szükségesnek mutatkozó nyomozásokat megteszi, ha kell, szakértőket meghallgat, s az ügyet indokolt javaslattal a belügyminister, illetőleg a bán utján a ministerelnök elé terjeszti, ki a tárgy természete szerint illetékes társminister meghallgatásával határoz.(1) 3. §. Az engedélyért, annak kiadatásakor 50 frtnyi dij fizetendő. Közjótékonysági egyletek és intézeteknek a dij fizetését a ministerium a ministerelnök ajánlatára elengedheti. 4. §. A hitel- és pénzintézetek, ezen czimerek használhatására szóló engedélyt csak törvény által nyerhetnek. 5. §. Azok, kik az ezen törvényben emlitett czimerek valamelyikét czégeiken, czimlapjaikon stb. 1881. év végeig engedély nélkül, de jóhiszemüleg használták s a jelen törvénynek hatályba léptekor is használják, kötelesek a törvény kihirdetésének napjától számítandó három hó alatt a jelen törvény 2. §-ának értelmében engedélyért folyamodni, s annak megnyertével a dijt lefizetni. Ki ezen három hó alatt nem folyamodott, vagy kitől az engedély megtagadtatott, ezen czimereket többé nem használhatja. 6. §. Kik az állam egyedáruságának tárgyait képező czikkeket illetékes hatósági engedély mellett árulnak, például dohány-tözsérek, vagy az állami hatóságok által felállitott lottógyüjtődék, bélyegárudák stb. az illetékes uton nyert erre vonatkozó engedély alapján s a meddig az tart, az állam egyedáruságának tárgyaira vonatkozó czimtábláikon ezen czimereket is használhatják. Hasonlag használhatják azok is, kik a m. kir. udvari czimet a fennálló szabályszerű eljárás mellett eddig megnyerték vagy ezentul megnyerni fogják. 7. §. Ezen czimerek használhatására kiadott engedély magában foglalja azon jogosultságot is, hogy azzal az üzlet fióktelepei és ügynökségei is élhessenek. 8. §. Jogerőre emelkedett oly birói itélet, mely a politikai jogok felfüggesztésére, avagy hivatalvesztésre szól, az ezen czimerek használhatására vonatkozó engedélynek érvényét megszünteti. 9. §. Ezen czimereknek a jelen törvénybe ütköző használata kihágást képez, és két hónapig terjedhető elzárással s háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon eljárás szerint, s azon hatóságok által, melyeket az 1880. évi XXXVII. törv.-czikk által nyert felhatalmazás alapján kiadott. belügyministeri rendelet megállapit. Ugyanezen büntetéssel büntetendő e czimereknek a jelen törvénybe ütköző használata Horvát-Szlavonországokban az ott hatályban levő eljárás szerint az illetékes hatóságok által. A czimtáblák, mennyiben a hatóságilag kiszabott idő alatt át nem alakittatnak, hatóságilag eltávolitandók, a czimlapok s nyomtatványok pedig megsemmisitendők. Az e czim alatt befolyt pénzbüntetések az illető község szegényalapjába beszolgáltatandók. (1) V. ô. 3. §. |