vény hatályba lépése után, a tényállást ismerve, a 4. §. korlátain túl érvé– nyesitenek; kivéve, ha az ilyen követelés iránt, a törvény hatályba lépése előtt, jogérvényes birói határozat vagy birói egyezség keletkezett.

6. §. Ha a zálogüzlettulajdonos az 1881: XIV. t. cz. 11. §-a szerint megállapított dijaknál magasabbakat köteleztet, követel vagy szed, olyan körülmények között, melyek ezen cselekvényt uzsoravétséggé minősítik ellene a 7. §-ban kijelölt biróság, a jelen törvényben meghatározott büntetésen felül, az 1881: XIV. t. cz. 23. §-ának második bekezdésében megállapitott mellékbüntetést is alkalmazni tartozik.

7. §. Az uzsora vétsége felett a biráskodás a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik.(1)

8. §. Ha a büntető biróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, itéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisités jogkövetkezményeit következőleg állapitja meg;

1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett ;

2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott, és ezen vagyoni előny értékének a teljesités napjától számítandó 6%-os (2) kamatai.

A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapitása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig az eredeti követelés fedezésére szerzett biztositék érvényben marad.)

9. §. Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak a sértett fél, vagy házastársa, vagy a föl- és lemenő ágbeli rokonok, illetőleg a gyám vagy a gondnok inditványa folytán van helye, s a közvádló a fennálló szabályok és törvényes gyakorlat értelmében jár el.

Az inditvány a három évi elévülési határidőn belől, az 1878. évi V. t. cz. 112. §-ban előirt három havi határidő eltelte után is előterjeszthető és vissza nem vonható.(4)

10. §. Ha egyes községekben, vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik, és gyanuokok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja, s ha a gyanut alaposnak találja, az igazságügyministerhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti.

Ezen rendelkezését azonban az igazságügyi minister az okok megszüntével és a közigazgatási bizottság meghallgatása után visszavonhatja; visszavonó rendelete azonban a már meginditott ügyek befejezését nem akadályozza.

11. §. A büntető biróság által az uzsoravétség tárgyában hozott és jogerőre emelkedett vád alá helyezési (közvetlen idézési) határozat közlése után, a polgári biróság az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti, és ha a per a felső biróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése

végett, és az összes periratokat átküldi a megkereső büntető birósághoz. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.

A büntető biróság által hozott vád alá helyezési (közvetlen idézési) határo– zat jogerőre emelkedése előtt, a polgári biróságoknál folyamatban lévő perbeli és végrehajtási eljárás felfüggesztésének helye nincsen; és a büntető biróság megkeresésére, csupán az árverés foganatositása, a lefoglalt követelésnek a végrehajtatóra átruházása és a készpénz kiutalványozása függesztetik fel.

12. §. Ha a büntető eljárás nem az uzsoravétség tényálladékának hiánya, vagy nem a bizonyitékok elégtelensége, hanem más ok miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg, a 9. §. szerint jogositottak keresete folytán, a polgári biróság itél az ügylet érvényessége felett és ha az 1. és 2. $§-ban érintett feltételek fenforgása igazoltatik, az ügyletet megsemmisiti, és annak jogkövetkezményeit a 8. §. értelmében megállapitja.

Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is a kir. járásbíróságok a sommás eljárás szabályai szerint járnak el. 13. §. Az előző §. esetében, az ott megjelölt polgári biróság határoz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben felfüggesztendő-e vagy hogy a végrehajtás csupán a biztositási intézkedésekig engedélyezendő.

14. §. Uzsora vétségért nincs büntetésnek helye, ha, mielőtt a 9. §. szerint jogositottak egyike inditványát megtette volna, a tettes az általa elkövetett törvényellenességet jóvá teszi, és az adósnak, vagy jogutódainak a már megkapott uzsorás vagyoni előnyöket, a megkapás napjától számitott 60%-os kamatokkal együtt, visszatériti.

15. §. Az ezen törvény alapján itélő biróságok, az uzsora tényálladékának megállapításánál, a törvénynek a bizonyitékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsenek.(1)

16. §. A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek.(2)

II. FEJEZET.

A hitelezési ügylet biztositásának tiltott módjáról.

17. §. A ki kiskoruaktól, vagy olyan személyektől, a kikre nézve a becsü– letszóval megerősitett fizetési igéret meg nem tartása állásuk elvesztését vonhatja maga után, a 2-ik §. esetén kivül valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a becsület zálogával, becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezésekkel igérteti meg magának és ezen igéretet az adós ellen bármely uton felhasználja: kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ezen kihágás felett a biráskodás a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik, melyeknél ezen törvényezikk 15-ik §-a irányadó.

(1) V. 6. 17. Ş.

(2) V. ö. 1877: VIII. t. ez. 9. §. b) p. L. továbbá az 1840: XVI. t. cz. 55. §-ának és a: 1840: XVIII. t. cz. 28. §-ának hasonló rendelkezéseit.

(3 V. ö. 1879: XL. t. cz. 22. §.

(2) V. 6. 18 8.

18. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztositott követelést megszerzi, és a biztositást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesiti.

III. FEJEZET.

A kamatokról.(1)

19. §. A kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek.

A jelen törvény hatályba lépése előtt lejárt kamatok tekintetében a három esztendei elévülési határidő csak azon esztendő végétől számitható, melyben ezen törvény hatályba lépett.(2)

20. §. A 19. §. határozatai nem alkalmazhatók a pénzintézeteknél elhelyezett betételekre.(3)

21. §. Az 1877: VIII. t. czikknek a jelen törvény által nem érintett intézkedései hatályban maradnak. Ugyanezen törvényezikknek 4. §-a pedig akkép egészittetik ki, hogy a biró 8%-nál magasabb kamatok biztositása, vagy behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet és nem foganatosithat.

IV. FEJEZET.

A korcsmai hitelről.

22. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben ide értve azon kereskedéseket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal birnak kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében, a biróság csak az alábbi módon meghatározott összeget itélheti meg, és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódának követelésébe be nem számítható.

Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminister jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg; ez összeg azonban két forintnál kisebb és nyolcz forintnál nagyobb nem lehet.(4)

A birói határozattal a hitelezőnek hasontermészetü minden korábbi követelése kiegyenlitettnek tekintendő, akár képezte az kereset tárgyát, akár nem. A birói határozattal megállapitott követelés kiegyenlitése előtt ujabb hitelezésnek helye nem lehet.

Ezen §. rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, kik a szeszes

(1) V. ô. 20.

(2) A kamatok tekintetében v. ö. az 1877: VIII., 1895: XXXV. és XXXVI. t. ezikkeket. (3) V. ö. 1877: XX. t. cz. 290. §. 2. bekezd.

(4) V. ö. 1883 jun. 20. 18,313. sz. igazs. min. rend. a biróilag megitélhető korcsmai hitelösszeg nagyságának megállapításáról (1883. R. T. 790.); e rendeletet Vasmegyét ill. módosítja: 1883 jun. 27. 25,244. sz. igazs. min. rend. (1883. R. T. 798.); Oraviczabányát ill. kiegészíti: ngyanannak 1883 jul. 4. 26,001. sz. rend. (1883. R. T. 799.).

italok kicsinyben eladását jogosultság nélkül gyakorolják; de e mellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad.(1)

23. §. A 22. §-ban érintett hitelezések biztositására kötött zálog- és kezességi szerződések semmisek.(2)

24. §. A ki a 22. és 23. §§. határozatainak kijátszása czéljából valamely szinlett ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel: kihágást követ el, és 30 napig terjedhető elzárással és kétszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A biráskodás ezen kihágás felett a királyi járásbíróságok hatásköréhez tartozik.

25. §. A szállodákban, vendéglőkben, vagy korcsmákban megszállott vendégek ellen, a szállást adó által támasztható követelésekre a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók.

26. §. Ezen fejezet szövege minden községben évenkint szokott módon kihirdetendő és minden italmérési helyiségben, a vendégek által könnyen látható helyen, magyarul s az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő, és olvasható állapotban tartandó.

Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, ki ezen §. rendeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási hatóság által, a községi szegényalap javára ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

27. §. A jelen törvény egyéb részeiben azonnal, a korcsmai hitelre vonatkozókban pedig folyó évi julius 1-én lép életbe, s végrehajtásával az igazságügy- és belügyministerek bizatnak meg.

XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a vágvölgyi vasutvonal csereértékéről és a budapest-ujszőnyi vasut, valamint az azzal összefüggő építkezések költségeinek fedezé

séről.(3)

(Szentesitést nyert 1883. évi május 20-án. Kihirdettetett az Országos Töévénytár»-ban 1883. évi május 24-én.)

1. §. Az osztrák államvasut-társasággal kötött, s az 1882. évi XLV. törv.czikkel beczikkelyezett szerződés 3. czikke értelmében a vágvölgyi vasut csereértéke a becslőbizottság által 7 millió 648,013 frtban állapittatván meg, az osztrák-magyar államvasut-társulat által a vágvölgyi vasutért fizetendő fentebbi összeg az 1883. évi állami költségvetés B) átmeneti bevételek II. fejezete jávára veendő fel.

2. §. Az 1882. évi XLVI. törvényczikkel államköltségen kiépiteni rendelt Budapest-Ujszőnyi vasut épitési és felszerelési költségei az időközi kamatok nélkül 10.213,511 frtban állapittatnak meg.

3. §. Ezen vasut kiépitése alkalmából egyszersmind a Budapest-ferenczvárosi pályaudvar kibővitésére, az összekötő vasut vágányainak szaporitására,

(1) V. 6. 23, 24. S).

(2) V. ô. 24. $.

(3) A vågvölgyi vasut tekintetében v. 6. az 1879: XXVII. és 1882 XLV. t. czikket.

egy kőolaj-raktár létesitésére, s végre a budapesti javitó-műhelyek nagyobbitására összesen 1.390,000 frt engedélyeztetik.

4. §. A 2. §-ban emlitett vasutnak épitésére és felszerelésére, valamint a 3-ik §-ban fölsorolt munkákra 1883-ik évben szükséglendő költségek fedezésére 7.500,000 forintnyi hitel engedélyeztetik, mely hitel az 1883. évi állami költségvetés II. Beruházások II. fejezetében megfelelő czimek terhére lesz elszámolandó.

5. §. E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

XXVII. TÖRVÉNY-CZIKK

az V. és VI. csendőrkerületi parancsnokság felállitása czéljából, a csendőrség legénységi állományának ideiglenes kiegészitéséről.(1) (Szentesitést nyert 1883. évi május 20-án. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi május 24-én.)

1. §. Azon esetre, ha az V-ik és VI-ik csendőrkerületi parancsnokságoknak bekövetkezendő felállitása alkalmával a csendőrség teljes legénységi állománya az 1881. évi II. törvényczikk 1. §-ában előirt módon kiegészithető nem lenne a mutatkozó hiány kivételesen és csakis a csendőrparancsnokságok legénységi állományának ez alkalomból eszközlendő teljes kiegészithetése végett, az 1881-ik, 1880-ik és 1879-ik években besorozott honvédeknek behivása és a csendőrséghez ideiglenes kisegitő szolgálattételre való áthelvezése által fedeztetik.

2. §. Az emlitett években besorozott, a csendőrségi szolgálatra alkalmas, lehetőleg nőtlen honvéd örvezetők, altisztek, és szükség esetében közlegények a honvédelmi minister által kiválasztatnak és a csendőrségi szolgálatra behivatnak.

Oly honvédek, kik a fennálló törvények értelmében nősülni jogosultak voltak, ezen szolgálatra csak az esetben hivathatnak be, ha a szükséges létszám másképen kiegészithető nem volna.

3. §. A csendőrségi szolgálatra ily módon áthelyezett legénység tényleges szolgálati kötelezettsége, 1883. évi szeptember hó 1-től legfeljebb 1885. évi junius hó 1-ig terjedhet; a mely tényleges szolgálat az első három hó kivételével kétszeresen, vagyis akként számittatik, hogy minden eltöltött hat hónapi szolgálati idő a köteles honvédségi szolgálatba egy teljes évnek tudatik be.

Azok, a kik ezen csendőrségi szolgálatban legalább egy évet töltenek, további honvédségi szolgálati kötelezettségük ideje alatt fegyvergyakorlatra nem hivatnak be; a kik pedig a csendőrségi szolgálatban ezen fennebb jelzett időtartamon tul is önként megmaradnak, azokra az 1881. évi II. törvényczikk 3-ik szakaszának rendelkezése alkalmaztatik.

4. §. Az 1881-ik évi II. törvényczikk 4-ik §-ának, és a csendőrség nyugdij

(1) V. ö. az 1881: II. és III. t. czikket, továbbá a csendőrtiszti állomány kiegészítéséről szóló 1893: XXXVI. t. ezikket.