az intézet vezetésére, tanrendjére semminemü befolyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki.

73. §. A vallás- és közoktatásügyi minister az országgyülésnek a középIskolai oktatás állapotáról minden évben jelentést tesz, s minden harmadik évben részletes kimutatást terjeszt elő.

74. §. Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg, azonban e törvény rendelkezései a folyó tanévre nem alkalmazhatók.

XXXI. TÖRVÉNY-CZIKK

a részletügyletről.(1)

(Szentesitést nyert 1883. évi május 24-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. évi junius 5-én.)

1. §. A közforgalom tárgyát képező értékpapiroknak eladása részletfizetés mellett (részletügylet) iparszerüen csak törvényszékileg bejegyzett czégeknek van megengedve, kik azon szándékukat, hogy részletüzlettel kivánnak foglalkozni, ezen üzlet megkezdése előtt az illetékes iparhatóságnál bejelenteni tartoznak.

A külföldi czégek ilyen üzletet a magyar korona területén csak akkor folytathatnak, ha czégőket azon törvényszéknél bejegyeztetik, melynek területén fióktelepök van; és ha az üzlet megkezdését az iparhatóságnál bejelentették.

2. §. Részletügylet csak a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapirokban

köthető,(2)

3. §. Többféle értékpapir eladásának egy okiratba összefoglalása vagy egyéb tárgygyal együttes eladása, vagy értékpapiroknak összekötése sorsjegyek nyereségkilátásával, vagy bármely más jogügylettel, vagy pusztán sorsjegyek nyereségkilátásának részfizetés mellett eladása tilos.

Értékpapírok — ideértve a sorsjegyeket is csak oly értékrészletekben (appoint) adhatók el részletfizetés mellett, a minőkben kibocsáttattak.

A fizetési részleteknek, valamint az egyes részfizetések közötti időtartamoknak egyenlőknek kell lenni.

4. §. Az eladónak tiltva van a részletügyletet váltóval biztosittatni.

5. §. Az eladó köteles a részletüzletről, laponként folyó számmal ellátott, átfüzött s az iparhatóság által hitelesitett külön könyveket vezetni, a részletügyletről okiratot (részletivet) és az egyes részfizetésekről nyugtát kiállitani. Ezen okiratok és nyugták az időrendben vezetendő és ugyanazon tételeket magokban foglaló üzleti könyvek szelvényrészeit képezik. (3)

(1) E törvényt érintetlenül hagyja az 1884: XVII. t. ez. (ipartörvény) 182. §-a.

Az ezen t. cz. alapján szabályozott részletügyletekkel foglalkozó czégek illetéktartozásairól v. ö. 1887: XLV. t. ez. 13., 14. §§.

E t. ezikk határozmányainak az u. n. letétügyletekre való kiterjesztése iránt v. ö. 1888 aug. 20, 17,984. sz. pénzügymin. rend. (1888. R. T. 1864.).

(2) E §-t a nyereménykölcsön-kötvények s az igérvényjegyek forgalmáról szóló 1889: IX. t. cz. 5. §-a oda egészíti ki, hogy csak oly budapesti tőzsdén jegyzett kötvényekre nézve köthető részletügylet, melyek az 1889: IX. t. ez. határozmányai szerint forgalomképesek.

(3) Az ezen §-ban említett okiratok és nyugták után járó bélyegille'ék lerovása tárgyában v. ō. 1884 nov. 14. 68.202. sz. pénzügymin. rend. (1884. R. T. 1962.).

A könyvek vezetésére nézve az 1875: XXXVII. t. cz. 25. §-a irányadó. 6. §. A részletügyletről kiállitott okirat a homlokzaton feltünően mint <<<részletiv» jelölendő meg.

Az eladó czég aláírásával ellátott okiratnak (részletivnek) magában kell foglalnia az ügylet megkötésének idejét, az eladott értékpapir minőségét, számát, névértékét és a budapesti tőzsde jegyzése szerinti árfolyamát, a vételár összegét, a fizetési részleteket, a fizetések idejét és helyét és a jelen törvény szószerinti szövegét.

Szelvényivekkel ellátott részletiveket kibocsátani tilos.

7. §. A részletfizetés mellett eladott értékpapiroknak a részletügylet megkötésekor és annak egész tartama alatt az eladó tulajdonában és az illetékes iparhatóság területén tényleges birtokában kell lenni.

8. §. A részletügylet a vevő vagy annak jogutódja által megtámadható, ha az értékpapir olyan árban adatott el, mely az ügylet megkötésekor jegyzett árfolyamot és annak a részletügylet tartama szerint számitandó évi 15 százalékát meghaladja.

E számitásnál a kamatozó papirok kamatai a vevő javára esnek.(1)

9. §. Az eladó a részletügyletet megszüntetheti, ha a kikötött részfizetés a lejárat utáni nyolczadik napon le nem fizettetett.

Ez esetben az eladó jogositva van a lejárat utáni nyolczadik naptól számitandó 15 napon belül az értékpapirt az 1875. évi XXXVII. t. cz. 352. §-a szerint eladni, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartani. Az eladott, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartott értékpapir árából a hátralékos részletek az eladó javára levonatnak; a fölösleg a vevőnek kiadatik, a ki azonban az esetleges hiányt pótolni nem tartozik.

Az értékpapir eladásáról vagy megtartásáról a vevő ajánlott levél utján haladéktalanul értesitendő.

10. §. A 8. és 9. §§. határozataitól eltérő megállapodások joghatálylyal nem birnak.

11. §. Utazó ügynökök által értékpapirokat részfizetés mellett eladni tilos. 12. §. Az iparhatóság(2) minden részletiv birlalójának indokolt kivánságára azonnal, de ezenkivül legalább évnegyedenkint egyszer a részletüzletet megvizsgálni, ennek megtörténtét az üzletkönyvbe följegyezni és a szabálytalanságokat az illetékes kir. biróságnak följelenteni tartozik.

A pénzügyminister jogositva van ez üzleteket saját közegei által bármikor megvizsgáltatni.

13. §. Azok, kik a jelen törvény hatálybalépése előtt értékpapiroknak részfizetés mellett eladásával foglalkoztak, kötelesek ezen törvény hatálybalépése előtt kötött azon részletügyletekről, a melyeknél a teljesitett utolsó részletfizetés óta hat hó még el nem telt, a jelen törvény hatályba lépésétől számított három hó alatt az iparhatósághoz részletes jegyzéket bemutatni. Ezen jegyzéknek magában kell foglalnia az eladott értékpapirok számát,

azok névértékét, az eladási árt, az okirat keltét és számát.

A jelen törvény hatályba lépése előtt részfizetés mellett eladott azon értékpapiroknak, a melyeknél a teljesitett utolsó részletfizetés óta hat hó még el nem telt, ezen törvény hatályba lépésétől számított egy év lefolyása után az illetékes iparhatóság területén az eladó tulajdonában és tényleges birtokában kell lenni.

(1) V. ô. 10. 8.

(2) Az iparhatóságról v. ö. 1884: XVII. t. ez. 166–181., 184. §§.

akkor a befizetett összegnek az első részlet levonása után fenmaradó részéből egy harmad a vevőt illeti.

A jelen törvény hatályba lépése előtt kötött részletügyleteknél a vevő, illetőleg jogutódja az ügylet felbontását követelheti. Ez esetben a vevő az eddig befizetett részleteket elveszti, ha mindazáltal igazolja azt, hogy az utolsó részletfizetés a törvény életbe lépte nyesitenie kell. elött számítandó hat hó folytában történt,

A vevőnek ezen igényét a törvény életbe lépésétől számítva lefeljebb hat hó alatt érvé

14. §. Azok, kik a jelen törvény intézkedéseit vagy tilalmait megszegik, 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésük kiállása óta 2 év még el nem telt, egy hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ez utóbbi esetben a részletüzlet folytatása is öt évig betiltható.

Az itt meghatározott esetekben a kihágások tekintetében illetékes királyi biróságok itélnek.

A pénzbüntetésből befolyt összegek ipari czélokra az illető törvényhatóságnak kiszolgáltatnak.

A lotto-jövedéki s a bélyeg- és illeték-törvények és szabályok intézkedéser a fönnebbiek által nem érintetnek.

15. §. Ezen törvény végrehajtásával

a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nister(1)

illetőleg Horvát-Szlavonországra nézve a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.(2)

XXXII. TÖRVÉNY-CZIKK

a kikötői illetékről,(3)

(Szentesitést nyert 1883. évi május 24-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. evi

junius 5-én.)

1. §. Minden hajó, a mely belföldi kikötőbe érkezik, a kikötői illetéket, ezen törvény határozatai szerint az illetékes magyar királyi révhivatalnál, illetőleg révkirendeltségnél lefizetni tartozik.

2. §. A kikötői illeték minden egyes hajóra nézve kiszabatik azon tiszta tonnatartalom alapján, a mely a tengeri hajók köbözésére nézve az országban érvényes szabályok értelmében megállapittatik.

3. §. A kikötői illeték fizetésének kötelezettsége azon pillanattól kezdve áll be, melyben a hajó a kikötőbe érkezik; meg van azonban engedve, hogy az illeték csak a hajó távozása alkalmával fizettessék.

A hajó az illeték lefizetése előtt a kikötőből nem távozhatik.

A kormány által bérelt hajók az egy és ugyanazon utazás alkalmával érintett összes belföldi kikötők számára járó kikötői illetékeket az út végével egyszerre lefizethetik, ha azt a tengerészeti hatóság megengedi.

(1) Jelenleg, az 1889: XVIII. t. cz. értelmében, a kereskedelemügyi miniszter (1889. R. T. 1235.). (2) E t. ezikk végrehajtása tárgyában v. ö. 1883 jun. 13. 25.641. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. (1883. R. T. 712.).

(3) V. ö. alább a 10. és 11. §§-okat; 1. továbbá az 1878: XX. t. cz. IV. czikkéhez fűzött megjegyzéseket.

Oly hajóktól, melyek valamely kikötőben leszereltetnek, vagy más oknál fogva 3 hó alatt nem távoznak, a kikötői illetékek a megérkezés napjától számitandó 3 hó lefolyta után fizetendők.

4. §. A kikötői illeték, az 5. és 6. §§-ban foglalt eseteken kivül, a következő :

a) a belföldi és ezekkel egy tekintet alá eső idegen hajóknál, ha tonnatartalmuk

26-tól egész 50 tonna, registertonnánkint 4 kr.

b) oly idegen hajóknál, melyek a belföldiekkel egy tekintet alá nem esnek, registertonnánkint 1 frt 50 kr.

5. §. Oly hajó, mely valamely belföldi kikötőben vagy csak felvett vagy csak leadott rakományt s ugyanazon utazáson külföldi kikötőnek megérintése nélkül egy vagy több belföldi kikötőben egyenlő müveletet folytat, az utóbbi kikötők mindegyikében tonnatartalma szerint a következő kikötői illetéket fizeti:

26 egész 100 tonnáig registertonnánkint 1 krt

Ezt a kikötői illetéket fizeti azon hajó is, mely rakományt sem nem vesz fel, sem nem ad le, és a 7. §. e) pontja szerint 72 órában megállapitott határidő lejárta következtében a teljes felmentésre igényt nem tarthat.(1)

6. §. Belföldi és ezekkel egy tekintet alá eső idegen gözhajók, melyek előre kihirdetett menetrend szerint belföldi kikötőkből más belföldi kikötőkbe idegen kikötők megérintése nélkül, személy- vagy áruszállitás czéljából időszaki utakat tesznek, a kikötői illetéket minden egyes időszaki járatért az első kiindulási kikötőbe való visszaérkeztükkor, tekintet nélkül az érintett. kikötők számára fizetik és pedig tonnatartalmuk szerint:

На egy gőzhajó ugyanazon napon több ily időszaki járatot teljesit, csak az egy ily járatra eső illetéket fizeti.

(1) V. ô. 4. §.

Az időszaki gőzhajójáratok után a kikötői illeték havonkint egyszerre is fizethető, ha a tengerészeti hatóság ezt megengedi.(1)

7. §. A kikötöi illeték fizetésétől mentesek:

a) mindazon belföldi, vagy ezekkel egy tekintet alá eső idegen hajók, melyeknek tonnatartalma meg nem haladja a 25 tonnát; továbbá azon belföldi hajók, melyek a halászat üzésére, friss halak vagy csalétek szállitására használtatnak, valamint a csatornákon és folyókon való hajózásra szánt oly bárkák, melyek a sik tengerre ki nem mennek;

b) oly gözösök, melyek hajót vontatnak, vagy közvetlenül azon kikötőbe visszatérnek, melyből hajót vontatva eltávoztak, föltéve, hogy maguk rakományt sem nem vesznek fel, sem nem adnak le, még pedig tekintet nélkül az időre, mely alatt üresen a kikötőben maradnak;

c) magyar kincstári hajók, az osztrák-magyar és idegen hadihajók, valamint a fennálló rendeletek szerint és különös feltételek alatt az illeték fizetése alól mentes hajók, jelesen a Yachtok, ha valamely kereskedelmi műveletet nem végeztek ;

d) oly belföldi és idegen hajók, melyek tengerre alkalmatlan voltuk miatt azért kötnek ki, hogy kijavittassanak, vagy leszereltessenek, vagy szétszedessenek, ha ez alkalommal rakományt nem vesznek fel, vagy nem adnak le;

e) oly hajók, melyek rakományt sem fel nem vesznek, sem le nem adnak és érkezésük után 72 óra alatt távoznak, akkor is, ha megbetegedett utasokat vesznek fel, vagy szállitnak partra; (2)

f) belföldi hajóépitő-telepen épült hajó, még pedig ugy azon kikötőben, hol felszereltetnek, vagy hol fölszerelésüket bevégzik, mint azon kikötőben is, hol a rakomány felvételét megkezdik.

8. §. A kikötői illetékekből eredő összes bevételek tiz százaléka a tengerészeti segélyalapba folyik.

9. §. Az államnak azon joga, hogy a törvény helytelen alkalmazása folytán be nem szedett, vagy csak kisebb mérvben beszedett összegeket kiszabja, azon naptól számitandó egy év alatt évül el, a mely napon az illeték lefizetendő lett volna.

Ugyanezen határidő alatt érvényesithetők a felek részéről az illetéktelenül teljesitett fizetések visszatéritésére vonatkozó igények.

10. §. Jelen törvény 1883. évi julius h5 1-én lép életbe, ugyanezen naptól kezdve a tonna-, tengeregészségügyi-, világitótorony-, és veszteglésiilletékek kiszabására és fizetésére nézve jelenleg érvényben levő összes szabályok hatályon kivül helyeztetnek.(8)

11. §. A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetség tartama alatt (1878. évi XX. t. ez. VI. czikke) az osztrák hajók és kikötők, a kikötői illeték fizetésére nézve ugyanazon tekintet alá esnek, mint a belföldiek.

3 E törvény hatálybalepteig az ezen §-ban érintett kérdésekre — az 1878: XX. t. czikkbe iktatott keresk. és vámszövetség VI. czikke értelmében az osztrák szabályok voltak irányadók. Nevezetesen a tonna-, tengeregészségügyi és veszteglési illetékek tekintetében az 1865 febr. 25. törvény (1865. R. G. Bl. 15.), a világító torony illetékek tekintetében pedig az 1851 apr. 19. keresk. min. rend. (1851. B. T. L. 105.).