12. §. A jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nister(1) bizatik meg. XXXIII. TÖRVÉNY-CZIKK a törvénykezési szünidőről.(2) (Szentesitést nyert 1883. évi május 25-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1883. évi junius 5-én.) 1. §. A királyi biróságoknál évenkint julius biróságokhoz utasitott, minőségüknél fogva hó 1-ső napjától augusztus hó 31-ik napjáig sürgős ügyek; szünidő tartandó. 2. §. A szünidő által nem érintetnek: sem a törvény, sem a birói határozat, sem pedig a felek kölcsönös megegyezése által tűzött határidők és határnapok. 10. telekkönyvi bekeblezések, előjegyzések és feljegyzések, a mennyiben az eset körülményei szerint sürgőseknek mutatkoznak ; 11. végrendelet kihirdetése, a hagyaték leltározása, hagyatéki zárlat elrendelése, és általá A hozott birói határozatok a szünidő alatt ban a hagyatéki eljárás során halasztást nem is kiadandók és foganatositandók. türő intézkedések ; 3. §. Az első folyamodású kir. biróságoknál a szüňidő hatálya alól kivétetnek a következő ügyek : 1. az 1877. évi XXII. t.-cz. 11-ik §-ának 3., 4., 5., 6., 8. és 9-ik pontjaiban, továbbá 2. az 1881: LIX. t.-cz. 13-ik §-ának 2-ik pontjában b), c), d), e), f), g), h), i), k), l), m), n) alatt felsorolt ügyek; 3. váltó és kereskedelmi, peres és peren kivüli eljárás alá tartozó ügyek; ide értve a közforgalom tárgyát képező értékpapirok birói megsemmisítését tárgyazó ügyeket is; 4. vásárbirósági ügyek ; 5. a kielégitési és biztositási végrehajtás, valamint a zárlat elrendelése, a végrehajtási eljárás során beadott előterjesztések, elsőségi bejelentések és igényperek, s általában a végrehajtási eljárásból eredett ügyek, - a mennyiben ezeknek természete sürgős intézkedést igényel : 6. birói letétek elfogadását és kiadását tárgyazó ügyek; 12. a csődnyitás, a csődtömeg zár alá vétele és leltározása, általában a csőd-eljárás folyamán halasztást nem tűrő intézkedések ; 13. fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárás elrendelését, s a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó ügyek; 14. büntető ügyekben az előnyomozás (elővizsgálat) teljesitése, a bűnvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelése vagy megszüntetése, a vizsgálat során halasztást nem türő intézkedésék megtétele és mindazon büntető ügyek, a melyekben letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő van érdekelve, valamint a büntetés végrehajtására vonatkozó ügyek; 15. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli. 4. §. A kir. törvényszékek azon polgári peres ügyekben, a melyek a 3. §-ban felsorolva nincsenek, a per folyama alatt a kereset inditásától az itélet hozataláig, illetve a bizonyitási eljárás elrendeléséig, a per előkészitésére vo7. a kiskorúság meghosszabbitását, a kis-natkozó végzéseket hoznak, felebbezés esetében korúság meghosszabbításának megszüntetését, az iratok felterjesztését eszközlik, a leérkezett az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését, a gondnokság alá helyezést és a gondnokság megszüntetését tárgyazó ügyek ; 8. előleges bizonyitás elrendelését és a hivatalos bizonyítványok kiadását tárgyazó ügyek; 9. az 4874: XXXIV. t.-cz. 66. §-a, az 4874: XXXV. t.-cz. 25., 39., 214. §-a, és általában az utóbb emlitett törvény szerint a felsőbb birósági határozatok kiadmányozását elrendelik, a jogerőre emelkedett határozatok által megitélt eskü letételére határnapot tűznek, és az eskü kivitele iránt intézkednek. 5. §. A budapesti és marosvásárhelyi királyi itélő táblánál és a m. kir. Curiánál, a szünidő hatálya alól k vétetnek a következő ügyek : 4. azon polgári peres ügyek, a melyekben az (1) Jelenleg, az 1889: XVIII. t. cz. értelmében, a kereskedelemügyi minister (1889. R. T. 1236.). (2) E törvényt hatályon kívül helyezi és pótolja a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló 1887: XXX. t. cz. Magyar Törvénytár. 1882-1883. 19 1881: LIX. t.-cz. 37. §-a értelmében az elsőbirósági feltétlenül marasztaló itélet alapján, kielégitési végrehajtásnak van helye ; 2. a bérlet és haszonbérlet megszüntetése, továbbá a bérlet és haszonbérlet tárgyának átadása iránt inditott sommás perek: 3. határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyek ; 4. a kielégitési és biztositási végrehajtásnak, ugy a zárlatnak elrendelését tárgyazó ügyek ; 5. a csődnyitás kérdése; 6. fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás elrendelése, és a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó kérdések ; 7. a bűnvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelésének vagy megszüntetésének kérdése; valamint azon büntető ügyek, a melyekben letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő vádlott van érdekelve; 8. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli ; 9. ezeken felül a királyi tábláknál: a váltói eljárás alá tartozó ügyek is. 6. §. A feleknek kölcsönös kérelmére a biróság a 3-5. §§-okban elősorolt ügyeknek elintézését a szünidő eltelte utáni időre elhalasztani köteles. E végből a kérvény közvetlenül azon biróságnál nyujtandó be, a mely az ügyben határozni hivatva van. 7. §. A biróságok egyes esetekben, ha a késedelem veszélylyel jár, az érdekelt félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 3-5. SS-okban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak. Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott biróság elnökéhez vagy főnökéhez adandó be. A kérelem felett a szüneti tanács, illetve a járáshiró vagy helyettese határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 8. §. A szüneti tanácsok, a szünidő tartama alatt a jelen törvény 3. §-ának 43-ik, és 5. §-ának 6-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. törvényszékeknél, a kir. tábláknál és kir. Curiánál alakitott fegyelmi tanácsok helyett határozhatnak, azonban a sorshuzás utján alakitott fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttag jának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állittassék össze. 9. §. Az 1. §-ban meghatározott szünido alatt minden kir. járásbíróságnál egy, esetleg több biró megszakítás nélkül működik: a kir. törvényszékeknél és a felebbviteli biróságoknál pedig a szūnidō tartamára tanácsok alakittatnak. A járásbíróságoknál működő biráknak, a járásbírák meghallgatása mellett, továbbá a törvényszékeknél alakítandó tanácsok tagjainak számát, az illető törvényszék — a felebbviteli biróságoknál pedig az illető felebbviteli biróság teljes tanácsülésben határozza meg. A legfőbb felügyeleti jog az által nem érintetik. (1871 : VIII. t.-cz. 5. §.) 10. §. A szünidő alatt működő járásbírósági birákat, valamint a tanácsosok tagjait az illető törvényszéki, illetve a felebbviteli birósági elnök jelöli ki. Két egymást követő éven át a szüuidő alatti működésre azonban — a mulhatlan szükség esetét kivéve — akarata ellenére egy bíró sem kényszerithető. A törvényszéknek, illetve a felebbviteli biróságnak elnöke, a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbíró helyett a birak valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasithatja. A segéd- és kezelő-személyzetnek a szūnidō alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik. 11. §. A szünidő alatt működő bírák a szünidő tartamának megfelelő szabadság-időben, — a segéd- és kezelő-személyzet pedig, a birósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadság élvezésére az időt a birósági elnök jelöli meg. 12. §. A birósági elnöknek az előző szakaszok alapján tett bármely intézkedése ellen 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyministerhez. 43. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. XXXIV. TÖRVÉNY-CZIKK a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia fölállitásáról szóló 1872. évi XVI. törvényezikk módositása tárgyában.(1) (Szentesitést nyert 1883. évi május 29-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi junius 5-én.) 1. §. A magyar királyi honvédségi Ludovika- | Akadémia fölállitásáról szóló 1872-ik évi XVI. törvényezikknek 2-ik szakasza akként módosittatik, hogy ezen akadémiában ezentul hármas tanfolyam rendszeresittetik; jelesen : a) tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam; b) szabadságolt állománybeli tisztképző tanfolyam ; c) felsőbb tiszti tanfolyam. 2. §. A tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam négy évre terjed. Ezen tanfolyamra évenkint hatvan, önkéntesen jelentkező oly ifju vétetik föl, a ki még nem lépett be a hadköteles korba. Ezek közül legalább harmincz növendék azon magánalapitványok kamataiból láttatik el, a melyeknek alapitói, illetőleg ezek jogutódai, az 4872-ik évi XVI-ik törvényczikk 6-ik szakaszának alapján, a bemutatási jogot maguk részére tartották fönn; husz növendék számára ugyan- | annyi, s részint egész, részint félfizetéses hely rendszeresittetik; tiz növendék pedig, kik közé horvát-szlavonországi illetőségű ifjak is aránylagos számmal vétetnek föl, egészben állami költségen képeztetik ki. Az ezen tanfolyamot kellő eredménynyel bevégzett ifjak, akár mint önkéntesek, és esetleg még a hadköteles kor elérése előtt is, lépnek | be, akár már a hadköteles korban, s korosztályuk és sorsszámuk szerint soroztatnak be a hadseregbe, az 1882-ik évi XXXIX. törvényczikk 3-ik szakasza e) pontjának értelmében, hadapródokká neveztetnek ki, és mint ilyenek a hadseregből, a nélkül, hogy az álló hadsereg újoncz-jutalékába beszámittatnának, azonnal a honvédséghez helyeztetnek át. Azok pedig, kik a hadköteles korban korosztályukhoz és sorsszámukhoz képest a honvédségbe jutnak, közvetlenül a honvédségbe osztatnak be. Az előbbi bekezdésben fölsoroltak a honvédség állományában nemcsak törvényszerű védkötelezettségöknek, hanem az 1868-ik évi XL. törvényezikk 49-ik szakasza rájok is ezennel kiterjesztett rendelkezésének értelmében teljesitendő különös szolgálati kötelezettségöknek is eleget tartoznak tenni. 3. §. A szabadságolt állománybeli tisztképző tanfolyamor, mely egy évig tart, a már besorozott, és vagy önként jelentkező, vagy az 1874-ik évi VI. törvényczikk alapján behivandó honvédek képeztetnek ki. 4. §. A felsőbb tiszti tanfolyam jövőre is azon czélból tartatik fenn, hogy a szolgálatban álló honvédtisztek, a hadi tudományoknak a magasabb fokozatu szolgálattételnél igényelt ágaiban, magukat tovább képezhessék. 5. §. Felhatalmaztatik a honvédelmi minister, hogy azon költségtöbbletnek fedezésére, mely az 1883/4-ik tanévtől az 1887/8-ik tanévig terjedő négy év alatt ezen ujabb szervezés folytán elő fog állani, a LudovikaAkadémia általános alaptőkéiből, a rendelkezésre álló államkötvények értékesitésével, évenkint öt százalékkal kamatozó kölcsönképen, és harminczöt év alatt leendő törlesztés mellett, összesen 100,000 forintot olyképen vehessen fel, hogy az annak kamataira és a töketörlesztésre szükséges összeg az Akadémia évenkénti költségvetésébe állittassék be. 6. §. Ezen törvénynek végrehajtásával, és a meghatározott czélnak megfelelő ujabb szervezetnek életbeléptetésével, a honvédelmi minister bizatik meg; ki a 2-ik szakasz negyedik pontjához képest szükséges intézkedéseket a közös hadügyministerrel egyetértőleg teszi meg, s másfelől a Ludovika-Akadémia állapotáról az 1872-ik évi XVI. törvényczikk 4-ik szakasza értelmében teendő jelentését nem a zárszámadások, hanem az évenkénti költségvetés előterjesztése alkalmával mutatja be az országgyülésnek. V. ö. még 1889: VI. t. cz. (a véderöről) 17. §. (1) E törvényt hatályon kívül helyezi és pótolja az 1872: XVI. és 1883: XXXIV. t. oz. némely rendelkezeseinek módosításáról szóló 1889: XXIII. t. cz. (1. §.). a) p. és 1890: V. t. cz. (a honvédségről) 4. §. 9) p. XXXV. TÖRVÉNY-CZIKK az 1882. évi XXXIX. törvényczikk 4. szakasza tizennegyedik pontjának kivételes alkalmazásáról.(1) (Szentesitést nyert 1883. évi május 29-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. évi junius 5-én.) 1. §. A honvédség szabadságolt állománybeli értelmében még a közös hadsereg kötelékébe tiszti kara létszámában mutatkozó hiánynak tartoznának, szintén a honvédségnél és pedig a minél teljesebb fedezhetése tekintetéből, az honvédségre nézve fennálló törvények és sza4882-ik évi 39-ik törvényezikk 4-ik szakasza bályok értelmében tartoznak leszolgálni. tizennegyedik pontja rendelkezésének kivételes alkalmazásával, megengedtetik és felhatalmazás adatik arra hogy a hadsereghez az 1873-ik, 1874-ik, 1875-ik és 1876-ik években besorozott és magyar honosságú egyévi önkéntesek közül kinevezett azon tartalékos tisztek, a kik a gyalogezredek és vadászcsapatok állományába tartoznak, a hadsereg tartalékából, a tartalékbeli szolgálati kötelezettség idejének eltelte előtt is, kivételesen és azonnal áthelyeztessenek a honvédséghez. Felhatalmazás adatik továbbá arra is: hogy a fentebb emlitett sorozási évfolyamokba, s akár a gyalogezredeknek és vadász-csapatok nak, akár a lovasságnak tartalékos legénységi állományába tartozó, és magyar honosságú öszszes volt egy évi önkéntesek, mint a kik tiszti helyekre remélhetőleg alkalmazhatók lesznek, ugyanazon módon, és azonnal, szintén helyeztessenek át a honvédséghez. 2. §. A honvédséghez ekként idő előtt át helyezett tartalékosok azon összes szolgálati éveket is, melyek alatt különben a védtörvény 3. §. Azon hiánynak pótlása végett, a mely, az első szakaszban elősorolt volt egy évi önkénteseknek a honvédséghez idő előtt való áthelyezése folytán az illető újonezjutalékban all elő ugyanazon ujonezjutalék javára, az 1883-ik évi hadjutalék végleges számbavétele alkalmával, és a pótlegények kiállitására nézve az 1882-ik évi 39-ik törvényezikk 13-ik szakasza második pontjában megállapított szabálynak ez esetben is leendő alkalmazása mellett, a megfelelő sorozójárásokból 424 pótlegény allitandó ki. Az esetleges hátralékok pedig, a melyek az újonez- vagy póttartaléki jutalékban, az 1883-ik évi hadjutalékok végleges számbavételének eredménye szerint, ezen pótlegények felszámitása következtében maradnának fenn, szintén a jövő 1884-ik évi újonczállitás alkalmával lesznek fedezendők. 4. §. Ezen törvénynek végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, a ki az e részben szükséges intézkedéseket a közös hadügyministerrel egyetértőleg teszi meg. XXXVI. TÖRVÉNY-CZIKK az 1880. évi közösügyi zárszámadásra alapitott leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről. (Szentesitést nyert 1883. évi május 29-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. éva junius 5-én.) 1. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a közösügyi költségek fejében az 1880. évi közösügyi zárszámadásra alapitott utólagosan eszközölt leszámolás folytán Magyarország terhére mutatkozó tartozás kiegyenlítésére pólólag 936,712 frt 94.5 krt fizethessen a közös pénzügyministernek. 2. §. Az előbbi szakaszban megjelölt kiadásból, 574,254 frt 10 kr., az 1883. évi III. t.-cz. 2. §-ának, «rendes kiadások » IV. fejezete alatt 62,704 frt 42 kr. ugyanazon szakasznak rendkivüli közösügyi kiadás I. fejezete 1. ezime alatt, és 302,754 frt 52 kr. a most emlitett fejezet 2. ezime alatt elszámolandó és fedezése ugyancsak az 1883. évi III. törvényezikk 4. §-a értelmében eszközlendő. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. (1) Az 1882: XXXIX. t. czikket hatályon kívül helyezte a véderőről szóló 1889. VI. t. cz. 80. §-a, minek folytán a fönti, egyébként is ideiglenes jellegü, L. czikk is hatályát vesztette. XXXVII. TÖRVÉNY-CZIKK az 1882. évi közösügyi költségek fedezése czéljából a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegről. (Szentesitést nyert 1883. évi május 29-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. év junius 5-én.) 1. §. A közösügyek tárgyalására kiküldött zete alatt, 458,143 frt pedig ugyanazon törországos bizottságok által az 1882. évre pót- vényezikk 2. §-ának «rendkivüli közösügyi kihitelképen 723,730 frt 64 kr. szavaztatván adás» I. fejezete, 1. czíme alatt elszámolandó meg, ezen összegből a magyar korona orszá- és fedezése az emlitett törvényczikk 4. §-ában gaira eső 227,251 frt 42 kr. kiszolgáltatására megállapitott módon, hitelművelet utján esza pénzügyminister felhatalmaztatik. közlendő. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénz 2. §. Az előbbi szakaszban megjelölt kiadásból 69,438 frt 42 kr. az 1882. évi IV. ügyminister bizatik meg. t.-cz. 2. §-ának - «rendes kiadások» IV. feje XXXVIII. TÖRVÉNY-CZIKK az 1881. évi november 7-én Francziaországgal kötött kereskedelmi szerződés hatályának meghosszabbitásáról.(1) (Szentesitést nyert 1883. évi május 30-án. A megerősítési okmányok kicseréltettek Párisban 1883. évi május 21-én. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1883. évi junius 3-én.) (1) V. ö. az 1884: VI. t. czikket az 1884. évi február hó 18-án Francziaországgal kötött kereskedelmi egyezmeny beczikkelyezéséről. |