alatt, esetleg a kir. adófelügyelő 1 által kiküldött pénzügyi tisztviselő közremüködése mellett, saját közegeik által teljesittetik.

1

A szolgabirák (polgármesterek) vagy a kir. adófelügyelök, vagy ezeknek a helyszínén megjelenő helvettesei, kötelesek az adóösszeirási munkálatok menetét hivatalból ellenőrizni; ha abban hiányokat találnak, a fenforgó akadályok elhárítása iránt azonnal intézkednek; s ha ezen összeirási munkálatok a pénzügyminister által kitüzött határidőben meg nem indittatnak vagy be nem fejeztetnek, bebizonyult hanyagság esetében, a mulasztó községi (városi) közegeket annyiszor mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirságban felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz marasztalják el, *› esetleg az összeírást teljesítő egyének helyébe, a hibás fél vagy végső sorban a község (város) költségén más alkalmas egyéneket rendelnek.

(3)

A pénzbírság a jogerőre emelkedett elmarasztaló végzés kézbesítését követő naptól számitandó 15 nap alatt, és pedig:

a) kis- és nagyközségek közegei által a megyei pénztárba;

b) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok közegei által a városi pénztárba fizetendők be.

A fizetési határidőnek elmulasztása esetén a birságok az egyenes adók módjára végrehajtás utján hajtandók be.

A befizetett pénzbírságok az a) alatti esetben egyharmadrészben a megyei szegényalap, egyharmadrészben a megyei betegápolási alap és egyharmadrészben a községi és körjegyzői nyugdijalap javára, a b) alatti esetben a városok házipénztára javára számolandók el.

Ha az ellenőrzést teljesitő szolgabiró (polgármester), adófelügyelő vagy adófelügyelöi helyettes annak jönne nyomára, hogy az összeirási munkálatokba hamis adatok vétettek fel, vagy azokból adózók, vagy adóköteles tárgyak kihagyattak, és hogy ezen mulasztás az államkincstár megrövidítésére. vagy egyes adózók megkárosítására czélzó szándékból követtetett el, köteles az illető szolgabiró (polgármester), vagy az adófelügyelő vagy helyettese a mulasztást jegyzőkönyvileg megállapitani és a jegyzőkönyvet — tekintettel a büntető törvénykönyv (1878: V. t. cz.) rendelkezéseire az illetékes bünfenyitó kir. törvényszéknek további eljárás végett beküldeni.

A hozott véghatározat a kir. törvényszék által az illetékes közigazgatási hatósággal minden esetben közlendő, (6)

15. §. A bevallások a pénzügyminister által kitűzött határidőben a községi elöljáróságnál (városi polgármesternél) nyujtandók be.

A községi elöljáróság (városi polgármester) a benyujtásra kitűzött határidő letelte után azonnal, a beérkezett bevallásokból azokat, melyek a 11. §. 1. pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, az ezen adonemek kivetését eszközlő községi közegeknek (községi jegyzőknek, adóhivataloknak) adja által, azokat pedig, melyek a 11. §. 2. és 3. pontjaiban emlitett adónemekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelőhöz? küldi be.

(1) Az 1889: XXVIII. t. cz. 6. §. 8. p. értelmében a kir. pénzügyigazgató (Budapesten: a kir. adófelügyelő 41. §.).

(2) Horvat-Szlavonországok tekinteteben v. ö. 1886: XXIV. t. ez. 4. §.; 1889: XXVIII. t. cz. 38. §. 8., 9. p. (3) V. ö. 1889: XXVIII. t. cz. 15. §. III. 4. p.

(4) E birsag kiszabása a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik: 1889: XXVIII. t. ez. 8. §. 6. a) p. (5 V. 6. 37. 20,, 101. 33.

(6) Horvát-Szlavonországok tekintetében az ott érvényes büntetőtörvénykönyv: 1886: XXIV. t. cz. 7. §. (7) Jelenleg: (Budapest kivételével) kir. pénzügyigazgató (1889: XXVII. t. ez. 6. §. 8. p., 41. §.).

Azok, kik bevallásaikat a pénzügyminister által kitüzött határidőben be nem adták, a bevallás beadására 8 napi határidő kitüzése mellett oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabb határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki házbérvallomást nem ad, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelelt hiányait a kivető közegek által kitüzött legalább nyolcz napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszini szemlének költségeit viselni tartozik.(1)

16. §. A községi jegyzők (városi adóhivatalok) által az összeirási sorkönyvek és bevallások alapján s esetleg az összeiró és bevallásokat tett egyének meghallgatása után készitett kivetési lajstromok, a kir. adófelügyelőnek (2) érvényesitési záradékával ellátva, a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek, s az adókötelesek a községben szokásos módon vagy hirdetmény utján figyelmeztetnek, hogy netáni felszólamlásaikat, és pedig:

a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a mult évben voltak megróva, a lajstrom kitételének napját:

b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapitott adóval a kivetés évében első izben rovatnak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a község elöljáróságánál (a város polgármesterénél) előterjeszthetik. A beadott felszólamlások a kir. adófelügyelőhöz küldendők be, a ki azokat a közigazgatási bizottságnak, mint felebbviteli hatóságnak legközelebbi ülésében előterjeszteni köteles. (29. §. 1. pontja.)(4)

17. §. A kir. adófelügyelő a 15. §. értelmében hozzá beküldött bevallásokat megvizsgálja, azokra nézve, melyeket kielégitőknek nem talál, a tényleges viszonyokról tudomássa! biróknak meghallgatása s a rendelkezésére álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitüzésével felvilágosítást és kiegészitést kivánhat, és e határidőnek lejártával általában minden egyes adókötelezettre és jelesül azokra is, kik bevallásaikat vagy a tőlük kivánt felvilágositást megadni elmulasztották, kiszámitja azon adóösszeget, melylyel a törvény és a fennálló szabályok értelmében nézete szerint megrovandók.

A mennyiben ezen adókiszámitások készitése alkalmával a kir. adófelügyelők vagy azok helyettesei az adókötelezettekkel vagy másokkal, a kiket megkérdezendőknek vélnek, személyesen értekeznek, kötelesek ezen értekezést azon községben, melyben az illetők laknak, folytatni, eljárásukban minden faggatást és családi viszonyokba avatkozást kerülni, és vizsgálódásaikat csak az adó kivetésére szükséges adatokra és tényleges viszonyokra kiterjeszteni. Jogukban áll továbbá a községi elöljáróságoktól (városi polgármesterektől) szó- vagy irásbeli felvilágositást kérni, az adókötelesek vagyoni

(1) A megtérítésben való elmarasztalás a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tartozik: 1889: XXVIII. t. cz. 8. §. 4. a) p. V. ö. 24. §., 101. §. 6) p.

(2) Jelenleg (Budapest kivételével) a kir. pénzügyigazgató (1889: XXVIII. t. cz. 6. §. 8. p., 41. §.). (3) V. ö. 1885 febr. 26. 4876. sz. pénzügymin. rend. a III. oszt. keresetadó alá eső kereseti nyeremények bevallása iránti felhívásnak s az adókivetési lajstromok közszemlére való kitételének igazolása tekintetéből követendő eljárás tárgyában (1885. R. T. 342.); 1891 jan. 4. 136,970/1890. sz. pénzügymin. rend. az ált. jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe veendő adóssági kamatok bevallására kitűzött határidőknek közhirré tétele tárgyában (1891. R. T. 170.).

(4) V. ö. 36. §. a) p.

és kereseti viszonyait ismerő egyéneket kihallgatni, a biróságok és más közhivatalok utján a szükséges adatokat megszerezni, s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának kivetéséhez szükséges támpontokat. a vállalat vagy egylet üzleti könyveinek megtekintése utján is begyűjteni.

A biróságok és más közhivatalok, kötelesek a kir. adófelügyelő megkeresésének, a megkeresés vételétől számított 14 nap alatt, eleget tenni. 18. §. A III. osztályu keresetadóra, a bányaadóra és a nyilvános számadásra kölelezett vállalatok és egyletek adójára vonatkozó adókiszámitási javaslatokat kitüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község (város házánál kitétetnek oly czélból, hogy azokat mindenki megtekinthesse, s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megtehesse.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt irásban a kir. adófelügyelőnél, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő.

A kir. adófelügyelő által elsőfokban kivetett adónemekről, jelesül a IV. osztályu keresetadóról, a tőke-, kamat- és járadékadóról, és a hadmentességi díjról szóló kivetési lajstromok számszaki érvényesités után előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál azon figyelmeztetéssel tétetnek ki, hogy az adó kivetése ellen:

a) azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a mult évben megróva voltak, a lajstromok közzétételét követő 15 nap alatt: b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapitott adóval a kivetés évében első izben rovatnak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek. A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, a ki azokat a kivetési iratokkal ellátva, a közigazgatási bizottságnak bemutatni köteles.2

19. §. Adókivető-bizottság három év tartamára minden adóhivatal székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban (a mennyiben nem egyuttal kir. adóhivatalnak székhelye is) alakittatik.

Az adókivető-bizottsághoz elnököt és elnöki helyettest, továbbá két rendes és két póttagot a pénzügyminister a kir. adófelügyelö javaslatára, két rendes és két póttagot pedig a megyei alispán (polgármester) nevez ki.

A bizottsági tagok a vidék, illetőleg város önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosaiból nevezendők ki, figyelemmel arra is, hogy azoknak felerésze a föld- és házbirtokosok, másik felerésze pedig a kereseti és tőkekamat-adókötelesek osztályához tartozzék és mindenkiről feltehető legyen, hogy a bizottsági üléseken megjelenésben előreláthatólag akadályozva nem lesz.

A ki bizottsági tagnak választatik, e megbizatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén, ha ily megbízatásban részesült és azt az előző évben már teljesitette is.

Bizottsági előadó, szavazat nélkül a kir. adófelügyelő vagy helyettese.

20. §. Minden adóközség köteles saját képviselete által választott két bizalmi férfiut kiküldeni az adókivető-bizottság azon tárgyalásaihoz, melyeken e község adólajstroma a kitüzött sorrend szerint előfordul.

1 V. 6. 24. §.

(2 V. 5. 36. §. a p.

A bizalmi férfiak kötelesek a tőlük kivánt felvilágositásokat megadni. Meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások folyamát meg nem akasztja. 21. §. Az adókivető-bizottság ülései nyilvánosak és azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A határozatok szótöbbséggel hozatnak.

A bizottság azon üléseire, melyekben a bányaadó tárgyaltatik, a rendes tagokon kivül azon két tag is meghivandó, kiket e czélra az 1875. évi XXVII. t. cz. 11. §-ának e) pontja szerint a törvényhatóságok választanak.

Ha egyes esetekben a bizottság egy tagja kivánja, a bizottság zárt ülésben tanácskozik és hozza határozatait, de ez esetben is a határozat nyilvános ülésben hirdettetik ki.

A bizottság tagjai az első ülésben, s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre müködésük megkezdése előtt, következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: «En N. N. becsületemre fogadom, hogy a törvény értelmében jelen állásommal járó feladatok teljesitésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni».1

22. §. A bizottsági határozat hozatalára az elnökön és előadón kivül két szavazó tagnak jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem jelenne, a megjelentek jogositva vannak, a hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása által s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elhárítása végett a helyben vagy a vidéken lakó más adófizetőkből helyettesiteni.

Ugyanily eljárás követendő, ha a bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, melyben a bizottság egyik tagja, vagy annak 2-ik fokig rokona vagy 1-ső foku Sógora érdekelve van,(2)

23. §. A bizottságok elnökei négy forint, tagjai három forint napidijt huznak az államkincstárból.

Ezen napidijak a bizottság müködése helyén nem lakó bizottsági tagoknak müködésük egész tartamára, beleértve az utazási időt is, azon bizottsági tagoknak pedig, a kik a bizottságok müködésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásaiban részt vesznek. (3)

24. §. Az adókivető-bizottság a kitüzött sorrend szerint behatóan megvizsgálja az adózók bevallásait és a kir. adófelügyelő által minden egyes adózóra nézve, tehát azokra nézve is, kiknek adója a 15. §. szerint hivatalból állapítandó meg, a 17. §. értelmében készitett adókiszámitási javaslatokat, s tekintettel az illető adózó vagy mások, vagy pedig a kir. adófelügyelő, illetöleg helyettese által tett észrevételekre s egyéb rendelkezésére álló adatokra, megállapitja minden egyes adókötelesnek adónem szerinti adóösszegét, azt még az ülés folyama alatt az illető adólajstromba bejegyezteti és ebbeli végzését kihirdeti, egyuttal pedig az egyes ülések folyama alatt adóval megrovott adózók névjegyzékét, a reájuk kivetett adó összegének kitüntetése mellett az ülést követő napon, a bizottság tárgyalásainak helyiségeül szolgáló ház kapujára függeszti ki; végre azon adózókat, kik azon községben, melynek adólajstromában adójuk kirovatott, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről irásban értesiti.(4)

(1) Ugyanezen ünnepélyes fogadást tartoznak tenni az italmérés kártalanításának megállapítására illetéke bizottságok: 1888: XXXVÏ. t. cz. 11. §. — V. ö. alább 32. §.

25. §. A 24-ik §-ban körülirt vizsgálat megejtésénél az adókivető-bizottság jogositva van, illetőleg köteles :

a) tárgyalásaira szakértőket meghivni és kihallgatni:

b) azon esetekben, midőn a bevallás adatai oly hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, az illető adózókat bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére kötelezni, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük 3 évi nyereségi és veszteségi mérlegének a kivető-bizottság titoktartásra kötelezendő két tagjával leendő közlésére fölhivni.

Ha az adóköteles a felhivás kézbesitésétől számitott 3 nap alatt a töle bekivánt részletezést be nem adja, vagy fentebb emlitett mérlegét az e végett hozzá az adókivető-bizottság által intézett meghagyásban kitüzött határidõig a bizottság kiküldötteivel nem közli, az adóösszeg a kir. adófelügyelőnek (helyettesének) meghallgatása után és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján, az adókivető-bizottság által állapittatik meg.

26. §. Oly esetben, midőn a kivető-bizottság a kir. adófelügyelő által javaslatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az illető adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, irásbeli végzéssel külön értesiti oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni kivánja, az ebbeli felszólalás irásban, a végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál, vagy helyettesénél vevény mellett benyujtandó.(1)

27. §. A végzés kihirdettetvén, jogában áll mind a kir. adófelügyelőnek, vagy helyettesének, mind az érdekelt adóköteles félnek, az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni, kivánja-e az ügyet és ha igen, mely indokoknál fogva a felszólamlási bizottsághoz felebbezni.

Hasonló nyilatkozatra jogositva van a jelenlévő adókötelesek bármelyike, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyithatni, önmagára vagy másra kivetett adótételre nézve.

A felebbezés esetében a felebbezett ügyre vonatkozó bevallási ivre a bizottság határozata reá jegyeztetik, s ugyanott megemlitettnek a szóbeli felebbezés indokai is.

A felebbezés indokainak irásban kifejtésére a felebbezőnek a kihirdetéstől számítandó 8 napi határidő adatik.

Azon adózó, a ki az adókivető-bizottság ülésében akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezését a 24-ik S-ban emlitett névjegyzék kifüggesztésétől számítandó 15 nap alatt irásban adhatja be.

A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, ki azokat az illetékes felszólamlási bizottságnak akkor, midőn ez müködését megkezdi, iratjegyzék mellett átadni köteles (29. §. 2-ik pontja).

A felebbezések benyujtására a 26. és a jelen §. szerint adott határidő letelte után benyujtott felebbezés figyelembe nem vétetik.

Általánosságban és indok megjelölése nélkül tett felebbezések figyelembe nem vétetnek.

A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a felebbezés tárgyát képező adó összege a mult évre kivetettnél nagyobb, a felebbezés a két összeg közötti különbözetre nézve birtokon belől történ

(1) V. ô. 27. §.