12. CZIKK. A jóváhagyott egyezmények a jelen egyezmény aláirásától számitandó hat hó alatt, vagy ha lehetséges, előbb is, Bernben ki fognak cseréltetni. Ezen egyezmény a jóváhagyott példányok kicserélése után 15 nap mulva lép hatályba.(1) 13. CZIKK. Minden állam hozzájárulhat ezen egyezményhez vagy attól bármikor vissza is léphet, ha ebbeli szándékát bejelenti a svájczi szövetség magas tanácsánál, mely az egyezmény 11. és 12. czikkeinek keresztülvitelére nézve a szerződő államok között a közvetitő szerepet elvállalja. Minek hiteléül az illető meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták. A nemzetközi phylloxera-egyezmény aláirása végett egybegyült alulirottak kinyilatkoztatják, hogy a következő magyarázó és kiegészitő határozatok értelme és értéke fölött közös akarattal megegyeztek: Az 1. cz. 1. pontjához: Melegházak elnevezése alatt minden oly épitmény értendő, mely növények szaporitására vagy fentartására szolgál (melegágyak, melegházak, narancstenyészdék stb.). Az 1. cz. 2. pontjához: Mindegyik állam azon kerületeknek kiterjedését, melyek az inficiált terü– letek szomszédsága folytán gyanusakká lettek, a fenforgó specialis körülményekhez képest fogja megállapitni. Az 1. cz. 3. pontjához: Az értekezlet felhivja a kormányok figyelmét a posta utján való szállitásokra. (1) V. ö. 13. czikk. A 2. cz. 1. kikezdéséhez: A szerződő államok, tekintetbe véve Svájcznak különös helyzetét, feljogositják ezen államot arra, hogy a csemege-szőlőt szőlőtermelő vidékeire be ne bocsássa, arra azonban nem, hogy átvitelét gátolja. A 2. cz. 3. kikezdéséhez: A hordók legalább öt hectoliter tartalmuak legyenek és megtisztitandók oly módon, hogy semmiféle föld- vagy szőlőalkatrész hozzájuk ne tapadjon. A 3. cz. 2. kikezdéséhez: A feladó nyilatkozatának, mely (a szőlőt kivéve) minden növényküldeményt kisér: 1. igazolni kell azt, hogy a küldemény tartalma egészen az ő telepéről származik; 2. megjelölnie kell a végleges rendeltetési helyet, valamint annak czimét, kihez a küldemény szól; 3. kijelentenie kell, hogy a küldemény szőlőnövényt nem tartalmaz; 4. megemliteni kell azt, ha a küldeményben lévő növények gyökérfölddel vannak ellátva: 5. viselnie kell a feladó aláírását: A 3. czikk 2. kikezdése a) és d) pontjaihoz. Az illetékes hatóság bizonyítványának mindenkor hivatalos szakértő nyilatkozatán kell alapulnia. A 6. czikk 1. pontjához: A szerződő államok, tekintettel az idegen, vagy gyanus származásu szőlőkre, a határhoz közel fekvő vidékeken lehetőleg a szomszéd államok érdekében megszoritó rendszabályokat fognak alkalmazni. A 6. czikk. 2. pontjához. Minden államnak meghagyatik a jog, hogy a fertőtlenitésre nézve egy, a tudomány által hatályosnak bizonyitott módozatot fogadjon el. A 8. czikk 1. kikezdéséhez. Minden kisebb növényt illetőleg, a szőlő kivételével, valamint a cserépvirágokat s a levél és egyéb alkatrészek nélküli csemege-szőlőt illetőleg, melyet az utazók mint kézi podgyászt magukkal hoznak, vámhivatalainak minden állam külön utasitást fog adni. A 9. czikk 5. pontjához: Egy vagy több elszigetelt szőlőnövény, melyek sem valamely kereskedésre szánt telepen, sem pedig szőlőtermő vidéken nincsenek, nem vonják maguk után az egész közigazgatási kerület zár alá helyezését, ha hivatalosan ki van mutatva, hogy a 3. cz. 2. kikezdés d) betüje alatt előirt irtási műveletek a szóban forgó helyen szigoruan alkalmaztattak. Ez esetben minden államnak meg kell állapitani az illető pont körüli gyanus területet, és a kimondott zárlat tartama kevesebb mint három év nem lehet. Egy ekként zár alá helyezett terület, a mennyiben lehetséges, a térképen a hely nevével megjelölendő pont alakjában fog szerepelni; mindenesetre azonban külön rovat alatt pontosan megjelölendő vagy a megtámadott pont fontossága, vagy pedig a zár alá helyezett terület kiterjedése. Kelt Bernben, 1881. évi november hó 3-ik napján. (P. H.) Ottenfels s. k. Pretis s. k. Emich s. k. Roeder s. k. Weymann s. k. Arago Emm. s. k. (P. H.) Cornu Maxim. s. k. Vte. Villar d'Allen s. k.' Fatio Victor s. k. XVI. TÖRVÉNY-CZIKK az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról.(1) (Szentesitést nyert 1882. évi május 27-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1882. évi május 28-án.) I. CZIKK. Jelen törvény határozatai az osztrák-magyar monarchia közös vám- és kereskedelmi területére nézve érvényesek, (2) de a vámkülzetekre nem szólnak.(3) (1) E tarifát, a melyet megelőzött az 1878: XXI. t. czikkbe iktatott tarifa, (módosítva az 1882: III. t. cz. által), részben módosították, részben kiegészítették az 1887: XXV. t. cz. és az 1892: XIII. t. cz. A vámtarifa egyes tételeire vonatkozó módosításokat 1. az illető tételek kapcsán. E vámtarifa az 1878: XX. t. czikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség I. czikkén alapul. Az 1867: XII. t. cz. 64. §-a (1867: XXIII. t. cz. 1. §.) értelmében a vámok jövedelme a közös költségek fedezésére fordítandó és ugyanabból fedeztetnek az 1867: XIV. t. cz. 3. §-a, ill. 1878: XIX. t. cz. 2. §-a értelmében az adóvisszatérítések. A vámkezelési átalány azonban a vámjövedékből levonandó: 1887: XXIII. t. cz. 1. §. A vámkezelési költségek általánosítása tekintetében v. ö. az 1869: II. t. czikket, melynek hatályát megujították: 1878: XIX. t. cz. 2. §. és 1887: XXIII. t. cz. 1. §. (Az ezen vámtarifából várt bevételi többlet az 1882. évi állami költségvetésben fenmaradt hiány részbeni fedezésére fordíttatott: 1882: XLVII. t. cz. 1. §.) Az Ausztria és Magyarország közt fennállott vámsorompókat megszüntette az 1850 jun. 7. es. ny, par. (1850. B. T. L. 220.). Ezt követte az 1851 nov. 6. cs. ny. parancsesal közzétett uj vámtarifa a bevitel, kivitel és átvitel számára (1851. B. T. L. 244.), melyet az 1853 decz. 8. pénzügymin. rendelettel (1853. B. T. L. 262.) közzétett uj vámtarifa váltott fel, a melyet az 1865 jun. 30. törvény (1865. R. G. Bl. 39.) módosított, míg Dalmátia számára az 1857. febr. 18. es. rend. (1857. B. T. L. 44.) külön vámtarifát, ill. vámterületet állapított volt meg. Ez utóbb említett vámtarifák maradtak érvényben - az 1868: XXXVI. t. czikkben foglalt módosítással - az 1878: XXI. t. czikkbe iktatott vámtarifa, ill. a Dalmátia vámkülzeti jellegét megszüntető 1879: LIII. t. cz. hatálybaléptéig. (2) E vámtarifa, melynek megfelel az 1882 május 25. osztrák törvény (1882. R. G. Bl. 47.) az 1879: LII. t. cz. értelmében az osztrák-magyar közös vám- és kereskedelmi területbe olvasztott Boszniára és Herczegovinára is kiterjed (1887: XXIV. t. cz. 2. §.). A Liechtenstein fejedelemséggel fennálló adó- és vámegyesülési szerződés (1876: XLVIII. és 1889: XIX. t. czikk) értelmében e fejedelemség szintén az osztrák-magyar vámterületbe tartozik. Ausztria-Magyarország jelenleg a következő államokkal van kereskedelmi szerződéses viszonyban: 1. Tarifaszerződések, melyek 1903 decz. 31-ig érvényesek: Németbirodalom (1892: III. t. cz.); Olaszország (1892: VI. t. cz.); Svájcz (1892: VII. t. cz.); Belgium (1892: VIII. t. cz.); Szerbia (1893: XX. t. cz.); Spanyolország (ideigl. 1895: XXV. t. cz.). 2. A legnagyobb kedvezményt biztosító szerződések bizonytalan időre, 12 havi felmondással: Németalföld (1867. márcz. 26., 1867. R. G. BI. 102.); Svéd- és Norvégország (1874: II. CZIKK. Minden áru, mely nincs határozottan vámmentesnek nyilvánitva, a behozatalnál vámköteles és azon vámdij alá esik, mely a mellékelt behozatali vámtarifában arra a számra, mely alá az áru tartozik, meg van állapitva. A hol a vámtarifa egyenesen mást nem határoz, a fogyasztási adó alá vetett tárgyak az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében még az állami, tartományi, vagy községi belső fogyasztási illetékeket és pótlékokat is fizetik.(4) Az áruk átvitelénél vámdij nem fizetendő.(5) A kivitelnél csak a mellékelt kiviteli vámtarifában emlitett tárgyak esnek az ott megállapitott vámdij alá. III. CZIKK. Oly államokból jövő áruk, melyek az osztrák és magyar hajókat, vagy az osztrák-magyar származásu árukat kedvezőtlenebb bánásmódban részesitik, mint más államoknak hajóit vagy áruit, a behozatalnál a vámtarifában megállapított vámon felül még ennek 30 százalékát tevő pótlék, és ha az áruk a tarifa szerint vámmentesek, azoknak kereskedelmi értéke szerint rendeleti uton megállapitandó 15 százaléknyi specificus vám alá esnek. A kormány felhatalmaztatik, hogy ezen intézkedés alól rendeleti uton kivételt engedhessen és pedig akár oly módon, hogy az intézkedés csak az áruk egyes osztályaira alkalmaztassék, akár oly alakban, hogy az áruk egyes nemei az emlitett százalékokat meghaladó vagy azoknál csekélyebb vámpótlék, illetőleg vám alá vettessenek. XII. és 1893: XXV. t. ez.); Nagybritannia (1876: XLIX. és 1877: XXVIII. t. cz.); Francziaország (1884: VI. t. ez.); Dánia (1887: XXXVI. t. ez.); Görögország (1887: XXXVII. t. ez.); Zanzibár (1898 decz. 29-ig, 1889: III. t. cz.); Románia (1894: XIV. t. ez.); Oroszország (1903 decz. 31-ig, 1894: XXI. t. cz.). Azonkívül barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződéseink vannak a következő államokkal: Guatemala (1871: XXVII. t. cz.); Siam (1871: XXVIII. és 1886: X. t. cz.); Japán (1871: XXIX. t. ez.); China (1871: XXXV. t. cz.); Uruguay (1871: XLVII. t. cz.); Argentina (1871: XLVIII. t. cz.); Peru (1871: XLIX. t. cz.); Chile (1871: L. t. cz.); Hawai (1876: XXXII. t. cz.); Korea (1893: XXVII. t. cz.): Törökország és Bulgária tekintetében v. ö. az 1891: XLII. t. czikket; Tunis tekintetében 1. az 1856 jan. 17. szerz. (1857. B. T. L. 91.); Perzsia tekintetében az 1857 máj. 17. államszerződést (1858. B. T. L. 74.); a Liberia köztársaság tekintetében az 1866 szept. 1. szerz. (1867. R. G. Bl. 129.). A román határvillongások tárgyában létrejött egyezményről v. ö. 1888: XIV. t. cz. (3) Az osztrák-magyar monarchia területén, az 1878: XX. t. czikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szōvetség IV. czikkének rendelkezése folytán, -a Fuméban és Triesztben kijelölt szabad területek kivételével nincsenek többé vámkülzetek. Ilyen vámkülzetek voltak (a zárjel közti számok az azokat megszüntető t. czikkeket jelzik): Isztria és Dalmátia (1879: LIII. t. cz.); Brody (1879: LIV. t. cz.); Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Zengg és Carlopago (1879: LV. és LVI. t. cz.); Fiume és Triest (1889: XVI, 1891: XVIII., XIX. és XX. t. cz.). Jungholez község iránt — mely szorosan véve nem tekinthető vámkülzetnek, hanem a bajor vámterülettek egyesített területnek v. ö. 1869: IX. t. cz.; a német birodalom vámrendszeréhez csatolt, ugyanilyen jellegü Mittelberg község tekintetében pedig v. ö. 1891: VII. t. cz. (4) Az égetett szeszes folyadékokra kirótt vámdijpótlék és az alóla való mentességről v. ö. 1888: XX. t. cz. 1., 2. §§. (5) V. 6. 4980/1885. sz. földmiv., ipar- és kereskedelemügyi és pénzügyi min. rend., gazdasági termé nyeknek az osztrák-magyar monarchián való átvitele tárgyában, a mennyiben ezen átvitel vámhivatali eso— magzár alatt és vámellenőrzés mellett történik (1885. R. T. 192.). A vámszedésre vonatkozó szabályok tekintetében v. ö. a XIX. czikk jegyzetét alább a 40. lapon. IV. CZIKK. Rendeleti uton kibocsátandó betüsoros árulajstrom fogja az egyes áruknak a vámtarifa illető tarifaszámaiba való részletes beosztását, a vámtarifa szövege és értelme szerint megállapitani; ezen árulajstrom szükség esetében kiegészithető és módosítható. Hasonló uton sorolhatók, alkatrészeikre és rendeltetésükre vagy értékükre való tekintettel, más tarifaszám alá oly vegyészeti tárgyak, a melyek ujonnan kerülnek forgalomba, vagy a melyeknél igazolható, hogy a 331. szám alatt foglalt vám értékük 15 százalékánál nagyobb. V. CZIKK. Különböző anyagokból készült áruk, melyek az apró árukhoz (307. egész 316. t. sz.) nem tartoznak, vagy a tarifa szerint külön vám alá nem esnek, és a melyeknek részei különböző tarifaszámok alá tartoznak, főalkatrészük szerint, s ha kétséges, hogy mi a főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámozandók, mely a tarifában magasabb vám alá esik.(1) A tarifa különböző tételei alá foglalt részekből álló mechanicus keverék, ha mint ilyennek a tarifában külön tétele nincs, azon alkatrésze szerint vámozandó, mely a tarifában magasabb vám alá esik, ha csak ez az alkatrész jelentéktelennek tekinthető mennyiségben nem fordul elő. A további részletek rendeleti uton fognak megállapittatni. VI. CZIKK. Az állami egyedáruság tárgyainak: konyhasó, lőpor, dohány és dohánygyártmányoknak behozatala és átvitele csakis az illetékes hatóság engedélyével történhetik.(2) A kormány felhatalmaztatik, hogy bizonyos áruknak forgalmát közérdekből, különösen pedig egészségügyi és biztonsági szempontokból, rendeleti uton korlátolhassa. Az ez irányban fennálló szabályok egyelőre érvényben maradnak. VII. CZIKK. A kormány felhatalmaztatik arra, hogy belföldi rosz termések esetében, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg, a gabonára és hüvelyesekre megállapitott vámokat átalában, vagy csak egyes nemekre nézve, az egész vámhatáron, vagy annak egyes részein, a visszaélés ellen védő ellenőrzés és megszoritás mellett ideiglenesen hatályon kivül helyezhesse. (1) V. ö. 1883 ápr. 14. 14,234. sz. pénzügymin. rend. az aranyozott és ezüstözött áruk vámhivatali megvizsgálására szolgáló utasítás tárgyában (1883. R. T. 599.). (2) V. ö. 1887 jan. 31. 3376. sz. közmunka- és közlek. min. rend. a dohány- és szivarküldemények kezelése tárgyában (1887. R. T. 252.). |