110. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a pénzügyminister-
rel egyetértőleg a jövedéki büntető eljárást a jelenleg gyakorlatban levő sza-
bályok alapján a pénzügyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás jelen körül-
ményeihez alkalmazva, ideiglenesen rendeleti uton szabályozhassa.

IV. FEJEZET.

A törvény hatályáról és életbeléptetéséről.

111. §. Ezen törvény hatálya, a közigazgatási bizottságokra vonatkozó
rendelkezések kivételével kiterjed Horvát-Szlavonországokra is,

azonban mindaddig, mig ezen országokban a
törvényhatóságok kebelében közigazgatási bi-
zottságok nem alakittatnak, a következő módo-
sitásokkal:

1. az adóügyek vezérletére hivatott kir. adó-
felügyelők minden tekintetben közvetlenül a
pénzügyigazgatóságnak, közvetve a pénzügy-
ministernek vannak egyedül alárendelve :

2. a 14., 37., 46. és 80. §-okban a járási
szolgabirákra ruházott teendőket az alispánok
teljesitik;

3. a 7. és 10. §§-ban a közigazgatási bizott-
ságokra ruházott teendőket az alább következő
4. pontban foglalt megszoritással a pénzügyi
igazgatóság teljesiti;

4. a 81. §-ban emlitett felelősség alkalma-
zását első fokban a pénzügyi hatóság végzés
utján mondja ki, és pedig:

a) a községi közegek ellen a kir. adó-
felügyelő :

b) a városi közegek ellen a pénzügyigazgató-,
ság. A felelősséget kimondó végzés kézbesítése
előtt azonban az illető közigazgatósági hatóság
az a) alatti esetben az alispán, a b) alatti eset-
ben az országos kormány, a végzéshez leendő
hozzájárulás végett keresendő meg.

Ha a közigazgatósági hatóság a felelősség
alkalmazását kimondó végzéshez hozzájárul,
vagy a megkeresés vételétől számítandó nyolez
nap alatt nem nyilatkozik, a pénzügyi hatóság
által hozott végzés érvényre emelkedik és az
elmarasztalt közegnek azzal a megjegyzéssel
adandó ki, hogy az elmarasztaló végzés ellen —
vnnak vételét követő naptól számítandó három
nap alatt
felebbezéssel élhet:

-

az a) alatti esetben a pénzügyi igazgatósághoz:
a b) alatti esetben a pénzügyministerhez.
A felebbezés a kir. adófelügyelőnél nyuj-
tandó be.

Ha a közigazgatási hatóság a felelősség al-
kalmazását kimondó végzéshez hozzá nem
járul, és ebbeli nézetét a fent jelzett nyolcz
napi határidőn belül a pénzügyi hatósággal
közli, a felelősség alkalmazását kimondó végzés
véghatározat hozatala végett 3 nap alatt felter-
jesztendő:

az a) alatti esetben a pénzügyigazgatóság-
hoz, a b) alatti esetben a pénzügyministerhez.
Az ily esetekben hozott határozat ellen felebbe-
zésnek helye nincs.

Ha a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg a pénz-
ügyministeriumtól a végzés felküldésétől számi-
tandó 15 nap alatt válasz nem érkezik, a fele-
lősség alkalmazását kimondó végzés érvénybe
lép;

5. a 30. §. értelmében alakitandó felszólam-
lási bizottság elnökét és elnökhelyettesét a pénz-
ügyminister nevezi ki;

6. a 9., 14., 58., 60., 61., 77., 86., 89.,
94., 97., 98., 108. és 109. §§-okban emli-
tett esetekre nézve, a Horvát-Szlavonországok-
ban érvényben levő büntető csődtörvény, fe-
gyelmi és végrehajtási eljárás ide vonatkozó
rendelkezései mérvadók;

7. az adóvégrehajtás foganatositására kir.
adóhivatalok, illetőleg az állami végrehajtók
vannak hivatva:

a) azon adózók ellen, kik adójukat a kir. adó-
hivatalnál fizetik, kivétel nélkül;

b) azon adózók ellen, kik adójukat a község-
nél fizetik, a 81. §-ban emlitett felelősség al-
kalmazása esetében;

8. az adótörvények és szabályok elleni ki-
hágások büntetésére az 1871 : LXIV. t.-cz. alap-
ján az ez országokban fennálló pénzügyi tör-
vényszékek illetékesek.

Horvát-Szlavonországok összes közigazgatási
hatóságai kötelesek a kir. adófelügyelőket és a
pénzügyigazgatóságokat mindazon teendőikben,
melyeket az adóügyek ellátására nézve, a jelen
törvényezikk értelmében teljesiteni tartoznak,
minden törvényes eszközök felhasználásával
támogatni, az adóvégrehajtások alkalmával
a közrend fentartásáról a 78. §. értelmében
gondoskodni, a közadók biztositásánál a 87. és
88. §§-ok értelmében közreműködni, a községi
közegeket azokban, miket az adóügyek ellátása
körül teljesiteni tartoznak, ellenőrizni, s a kir.
adófelügyelőknek értesitései, vagy saját észle-
letei alapján a hanyag községi közegeket fe-
gyelmi uton és esetleg a mulasztás mérvéhez
képest hivatalvesztéssel is megbüntetni.(1)

(1) E §-t hatályon kívül helyezi az 1886: XXIV. t. cz. 11. §-a. (V. ö. 1889: XXVIII. t. cz. 38. §.)

112. §. Azon esetre, ha Horvát-Szlavonorszá- körüli hatáskörét, külön törvény fogja megállagok területén közigazgatási bizottságok alakit- pitani.(1)

tatnak, az ezen bizottságoknak az adóügyek

113. §. Ezen törvény életbeléptetésével az 1876: XV. t. cz. hatályon kivül helyeztetik, s ennélfogva mindazon esetekre, melyek iránt a fennálló törvényekben a most hatályon kivül helyezett törvényre történik hivatkozás, a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók.(2)

114. §. Ezen törvény 1884. évi január hó 1-ső napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben a Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.(3)

XLV. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1884. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról.

(Szentesitést nyert 1883. évi deczember 23-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1883. évi deczember 25-én.)

1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jogérvényes adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — je lenleg fennálló vagy ezentul hozandó törvényeket azok időközben bekövetkezhető módositásainak figyelembevételével — az 1884-ik év I. negyedében érvényben tarthassa, és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat az alábbi szakaszokban meghatározott módon fedezhesse.

hogy oly kiadásokat is fedezhessen ezen törvény érvényben léte alatt, melyek időközben alkotott külön törvények vagy törvényes intézkedések folytán fedezendők.

3. §. Az ezek folytán teendő kiadások az 1884. évi költségvetés keretébe lesznek beillesztendők.

4. §. Jelen törvény hatálya az 1884-ik évi állami költségvetésről szóló törvény életbe léptével megszűnik.(4)

2. §. A kiadási tételekre nézve, az 1883. évi 5. §. Ezen törvény 1884-ik évi január 1-én állami költségvetésről szóló 1883-ik évi III. lép életbe, s végrehajtásával a pénzügyminister törvényezikk rendelkezései szolgálnak irány- bizatik meg. adóul; felhatalmaztatik azonban a kormány,

(1) A közigazgatási bizottságok alakításáról Horvát-Szlavonországokban: v. ö. 1886: XXIV. t. cz. 1 §. (A megyék közigazgatási bizottságairól az 1886 febr. 5. horvát-szlavon autonom törv, rendelkezik.) (2) V. ö. az 1889: XXVIII. t. ez. 39. §-ának hasonló rendelkezését.

(3) E t. ezikk végrehajtása tárgyában v. ō. 1883 nov. 26. 73,662. sz. pénzügymin. rend. (1883. R. T. 1605.); az ezen utasítás D) mellékletének 5. §-ában előforduló tollhiba kijavítása iránt v. ō. 1884 okt. 1. 49.830. sz. pénzügymin. rend. (1884. R. T. 1664.).

(4) Az 1884. évi államköltségvetést az 1884: I. t. ez. tartalmazza.

XLVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módosításáról.(1)

(Szentesitést nyert 1883. évi deczember 23-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi deczember 25-én.)

I. FEJEZET.

A földadó iránti törvény módosításáról.

1. §. A földadószabályozásra vonatkozó 1881: XL. t. cz. 2. §-ának első és második bekezdése következőkép módosittatik :

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy 1884. évtől kezdve a földadót az uj kataszteri munkálatok alapján oly százalékban vethesse ki, hogy az állami földadó összege a földtehermentesítési járulék nélkül 26.000,000 frtot meg ne haladjon. Érvényben marad az idézett törvény emlitett §-ának azon intézkedése, hogy az egyéni felszólamlások elintézése után, a pénzügyminister a földadó-százalék megállapitása végett törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé.

Valamint érvényben marad a 2-ik §. negyedik bekezdése is.

II. FEJEZET.

A házadó iránti törvények módosításáról.(2)

2. §. A házadóról szóló 1868: XXII. t. cz. 7. §-a, az 1873: VI. t. czikk 2. §-a és az 1875: XXIII. t. cz. 2. §-a hatályon kivül tétetvén, azok helyett a házbéradó alá tartozó házakra nézve - a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t. cz. 12. §-ával kapcsolatban az alább következő 3., 4., 5. és

6. §§-okban foglalt rendelések lépnek életbe.

3. §. A házak nyers jövedelmét képezik együttvéve: a) a szoros értelemben vett lakber;

b) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vizvezeték, éjjeli világitás, szemétkihordás, és más ilynemü mellékköltségek czimén fizet, és esetleg :

c) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbe vett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy jobb karba helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérüléseig készpénzben aránylag csekélyebb összegü lakbért tartozzék fizetni.

Ha a c) pont alatt emlitett költség visszatéritése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a nyers jövedelemhez a költségnek csak azon része számitandó, mely a megállapitott felosztás szerint az illető évre esik.

(1) V. ö. az átalános jövedelmi pótadóról szóló 1875: XLVII. t. czikket és jegyzeteit. (2) E fejezet végrehajtása tárgyában v. ö. 1884 febr. 8. 8178. sz. pénzügymin. rend. (1884. R. T. 165.). E fejezet (2-6. §§.) rendelkezései 1887 óta a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben is hatályban vannak: 1886: XXXVII. t. cz. 2. §. a) p. V. ö. továbbá a házadó-törvények némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1896: XXIII. t. czikket.

Butorzattal, vagy házi kerttel együtt bérbe adott ház vagy lakrészek nyers jövedelmének vétetik azon összeg, mely a butorzat vagy házi kert bérértékének levonása után fenmarad.

4. §. A háznak nyers jövedelméhez nem számittatnak azon összegek, melyeket a bérlő községi pótadó czimén, házbérkrajczárok elnevezése alatt fizet, ha a bérbeadó ezen összegeket a ház nyers jövedelmétől elkülönitve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy ezen házbérkrajczárok a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers házbérjövedelemben már benfoglaltatnak.

5. §. A házak nyers jövedelméből minden száz forint után, épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámitandó:

a) Budapest fővárosban az ó-budai rész kivételével - husz forint;

b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868: XXII. t. cz. 4. §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben huszonöt forint;

c) másutt harmincz forint.

Á fenmaradó összeg képezi a házak tiszta jövedelmét.

6. §. Az ekkép kiszámitott tiszta jövedelem minden száz forintja után

házbéradóul fizetendő:

a) Budapest fővárosban az ó-budai rész kivételével - huszonkét forint; b) Budapest főváros ó-budai részén, valamint az 1868: XXII. t. cz. 4. §-a értelmében általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben husz forint:

c) másutt tizenhat forint.

III. FEJEZET.

A tőkekamat- és járadék-adó iránti törvény módosításáról.(1)

7. §. A tőkekamat- és járadék-adóról szóló 1875: XXII. törvényezikk 2. §-a oda egészittetik ki, hogy adó alá nem tartozik azon kamatjövedelem, melyet az állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselők és alkalmazottak a hivatali minőségükben állami, törvényhatósági vagy községi pénztáraknál készpénzben letett ovadékaik után ugyanazon pénztárakból huznak. (2)

IV. FEJEZET.

Az általános jövedelmi pótadó iránti törvény módosításáról.

8. §. Az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875: XLVII. t. cz. 3., 4., 5., 6., 7., 10. és 11. §§-ai hatályon kivül helyeztetvén, azok helyett az alább következő 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. SS-okban foglalt intézkedések lépnek életbe.

1 E midosítás, ép úgy mint az 1875: XXII. t. cz., 1887 óta a volt határőrvidéki részekben is hatályban van: 1886: XXXVIII. t. cz. 2. §. 6) p.

(2) V. ö. 1886 máj. 3. 81,090/1885. sz. pénzügymin. rend. az ingatlani birtok után járó átalános jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe veendo kamattartozások bevallására kitűzött határido lefolyta után benyujtott vallomások utólagos elfogadását kérő folyamodványok elintézése körül követendő eljárás tárgyáBan (1886. R. T. 33).

9. §. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

1. a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka ;

2. a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka ;

3. a III. osztályu keresetadó alá eső ipar- és kereskedelmi üzletekből és haszonhajtó foglalkozásokból eredő jövedelmek után, a folyó évre kirovott állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak :

a) 10 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem a fővárosban 400 frtot, másutt 300 frtot meg nem halad;

b) 35 százaléka, ha a keresetadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem a fővárosban 400 frtot, másutt 300 frtot meghalad;

4. a IV. osztályu kereseti adó alá eső illetményekből, a bánya-müvelésből és a hozzá tartozó iparágakból, végre a kamat-élvezetből és járadékokból eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 35 százaléka.(1)

10. §. A polgárositott határőrvidéki részekben általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő :

1. a földbirtok után a folyó évre kivetett állami egyenes adónak harmincz százaléka ;

2. addig, mig a határőrvidéki részekben fennálló külön adótörvények érvényben maradnak;

a) a házbirtok után a folyó évre kivetett házadónak és rendkivüli pótléknak harmincz százaléka ;

b) az ingó vagyonból, haszonhajtó foglalkozásokból és üzletekből eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett állami törzsadónak és rendkivüli pótléknak:

tiz százaléka, ha ezen törzsadó és rendkivüli pótlék együttvéve 21 forintot meg nem halad;

harminczöt százaléka, ha a törzsadó és rendkivüli pótlék együttvéve 21 forintot meghalad;

c) az állandó illetményekből eredő jövedelem után a folyó évre kivetett állami törzsadónak és rendkivüli pótléknak harminczöt százaléka, ha az emlitett jövedelem 1,500 frtot meghalad.(2)

11. §. Az általános jövedelmi pótadó kivetésének alapjául szolgáló állami adónak és földtehermentesitési járuléknak összege, az adókirovás foganatositása előtt adónemenkint oly módon kerekitendő ki, hogy a forinton alóli összegek teljes forintnak veendők.

Ha a pótadó alapjául szolgáló adóösszeg egy forintot meg nem halad, a kikerekitésnek helye nincs.

12. §. Az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesitett föld- és házbirtoknál az általános jövedelmi pótadó fejében 20 százalék fizetendő azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó- és föld

(1) V. ö. 1895 aug. 23. 53,259. sz. keresk. min. rend. a keresk. és iparkamarai ilietékek alapjául az átalános jövedelmi pótadó nem szolgálhat (1895. R. T. II. 1222.).

(2) E S-t a volt határőrvidéki részek tekintetében módosítja: 1886: XXXVII. t. cz. 4. §.

Magyar Törvénytár. 1882-1883.

23