2. §.

A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett nem vezető kir. ügyészek, akik eddig tiszti pótlékban nem részesültek, a jelen törvény hatálybaléptét követő hó 1-től kezdve mindaddig, mig a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek, 600 K tiszti pótlékban részesülnek.

A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett kir. alügyészek pedig tiszti pótlékukat a jelen törvény alapján. kir. ügyészekké leendő kineveztetésük után is átmenetileg, illetve mindaddig megtartják, mig nem vezető kir. ügyészi minőségükben a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek.

3. §.

Az 1891 XVII. t.-cz. 28. §-ának második bekezdése, az 1893: IV. t.-cz. 18. §-ának első és harmadik bekezdése és az 1907: I. t.-cz. 6. §-a hatályát veszti.

4. §.

Az 1890: XXV. t.-cz. 6. §-a és az 1891 : XVII. t.-cz. 56. §-a azzal egészittetik ki, hogy a kir. itélőtáblához tanácsjegyzői szolgálatra és elnöki titkári teendőkre VIII. fizetési osztályba sorozott kir. törvényszéki birót vagy járásbirót is be lehet rendelni.

A budapesti kir. itélőtáblához berendelt vidéki törvényszéki biró vagy járásbiró a berendelés tartamára évi 800 korona, a többi kir. itélőtáblához berendelt ily biró pedig évi 400 korona működési pótlékban részesül.

5. §.

A budapesti kir. itélőtábla elnöki titkára 1908. évi január hó 1-től kezdve évi 800 korona működési pótlékban részesül.

6. §.

Az 1893.IV. t.-cz. kiegészitő részét képező kimutatásban felsorolt hivatali állások közül a X fizetési osztályba sorozott aljegyzői állás megszűni és a bezárólag 1907. évi deczember hó 31-ig kineve zett aljegyzők 1908. évi január hó 1-ével, az 190 évi deczember hó 31-ike után a jelen törvény hatály léptéig kinevezett aljegyzők pedig a jelen törvény ha tályba léptét követő hó 1-től kezdve, mint jegyzők, X. fizetési osztályba soroztatnak.

Az 1883 I. t.-cz. 7. §-ának az a rendelkezés mely szerint birósági jegyző csak az lehet, aki birákra nézve előirt jogi képesitést igazolja, hatály veszti.

Azon hivatali teendőket, melyeket a fennálló jog szabályok értelmében csupán jegyzők végezhettek, jelen törvény hatályba léptétől kezdve csak oly bir sági jegyző végezheti, aki a birákra nézve elöirt jo képesitést megszerezte.

7. §.

Azok a birósági jegyzők, akik a X-ik fizeté osztályban két évet eltöltöttek és a birákra nézve el irt jogi képesitést megszerezték, évi 400 korona, nyugdíjba be nem be nem számitható képesítési pótlékba részesülnek.

A jelen törvény hatályba léptéig kinevezett jeg zőket ez a pótlék, és pedig a bezárólag 1907. é deczember hó 31-ig kinevezett jegyzőket 1908. január hó 1-től kezdve, az 1907. évi deczember 31-ike után kinevezetteket pedig a jelen törvény h tályba léptét követő hó 1-től kezdve akkor is me

illeti, ha a X-ik fizetési osztályban két évet még nem töltöttek.

Az 1908. év január hó 1-től számitandó első két ér alatt, amennyiben képesitési pótlékkal egybekötött jegyzői állás üresedik meg, az ekként rendelkezésre álló képesitési pótlék olyan, birói képesitéssel biró jegyző részére is utalványozható, aki a X-ik fizetési Osztályban két évet még nem töltött.

8. §.

Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe.
Végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.

VII. TÖRVÉNYCZIKK

az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módosításáról és kiegészitéséről. zentesitést nyert 1908. márczius hó 5-én. Kihirdettetett az »Országos Törvénytár-ban 1908. évi márczius hó 17-én.)

I.

Az 1871 LV. t.-cz. 4. §-a helyébe, 4. §. megjelöléssel, a következő uj szakasz lép:

4. §.

Ha az 1871 LV. t.-cz. 3. §-ában felsorolt arányalcsok egyike sem alkalmazható, az arányositandó területből csak azok részesülnek, akik abban a községten, amelynek határához a terület tartozik, belsőséggel Mirnak.

A telepitvényesek az 1873. évi XXII. t.-czikk alapján tulajdonukká vált belső és külső birtok után az arányositandó területből osztályrészt nem igényel. hetnek.

A jogosultak illetménye az egyesek által birt belső és külső birtok területe arányában állapitandó meg olyformán :

a) hogy az erdők, havasok és a mivelés alatti határon kivül fekvő legelők és kaszálók, továbbá a közösből tett foglalások a kiszámitásnál kihagyassanak, és b) hogy a belső telkek területe 3-szoros mennyiségben számittassék.

II.

Az 1880 XLV. t.-cz. 6. §-a helyébe, 6. §. megjelöléssel, a következő uj szakasz lép:

6. §.

A tagositás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területére kiterjed.

Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégitést.

A tagositást bármelyik birtokos kérheti. A biróság a tagositást elrendeli, ha előzetesen a földmivelésügyi minister egy e czélra összeállitott gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagositást a községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek mondotta ki, és ha a tagositást kivánók birtoka a tagositandó község területének legalább egynegyedrészét teszi ki.

Az egynegyedrész területi kiszámitása tekintetében az adókataszteri adatok az irányadók.

Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapitványi javak, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt levők birtoka, urbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányositás alá tartozó oly közös használatu területek, amelyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagositást kivánók birtokához számitandók.

Ha a földmívelésügyi minister a minister a tagositást az ülető községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek nem mondja ki, a tagositás csak akkor rendelhető el, ha az azt kivánók birtoka a tagositandó község területének felerészét teszi ki.

Ennek a felerésznek kiszámitásánál az ötödik bekezdésben felsorolt területek a tagositást ellenzők birtokához számítandók.

III.

Az 1892: XXIV. t. -cz. VI. czikkelyében foglalt 7. §. helyébe, 7. §. megjelöléssel, a következő új szakasz lép:

7. §.

Természetes határokkal biró vagy mivelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (düllők) gazdasági vitások czéljából kivánt külön tagositása bármelyik birtokos kérelmére a község összes határának tagositása nélkül is megengedhető (részleges tagositás).

A II. czikkelyben foglalt 6. §. 3-7. bekezdéseinek rendelkezései részleges tagositások esetében is alkal nazandók azzal, hogy az egynegyed, illetőleg felerész birtok kiszámitásánál csak a tagositandó terület és az bből az egyeseket illető birtokrészek szolgálnak a zámitás alapjául.