Vasgyárak 1. Állami a. Vasutak forgalmi szabályzatának azonos elvei XII. IX. cz. Vasutengedélyezés 1. Engedélyezése a. Vasuti árufuvarozási pótegyezmény XLIV. Vasuti tisztviselők illetményei lefoglalhatóságának korlátozása XLI. 6-7., 9-10. és 15. §§. Vasuti üzletrendtartás módositása XIII. 1. §. Vácz-budapest-gödöllői h. é. villamos vasut engedélyezése XXXIV. Választott biróság a kereskedelmi szerződésből eredő ügyekben XII. XXIV. cz.; ügyrendje B. mell. Váltójogi határozatok a csekkre LVIII. 22 §. Vámértekezlet XII. XXII. cz. Vám- és kereskedelmi pótszerződés a Németbirodalommal XX. Vámszedés és igazgatás a közös határvonalon XII. Vámszerződések közössége XII. II. cz.; — megkötése felmondása IV. cz. és Vámtarifa közös XII. A. mell. Vándoripar Ausztriával szemben XII. XV. cz. Város közegészségügyi teendői XXXVIII. 1. §.; egészségrendőri teendői 2. §. Városi bábák alkalmazása XXXVIII. 27. §.; minősitése 28. §.; kijelölése és választása Városi orvosok alkalmazása XXXVIII. 3—4. és 6. §§. teendői 9. §.; díjai (rendelési, beteglátogatási, műtéti és távolsági Vásári ügy Ausztriával szemben XII. XV. cz, Végbizonyitvány az elemi iskola elvégzéséről XLVI. 7. §. Végkielégitési összeg lefoglalhatósága XLI. 7. és 9-11. SS. ᎦᎦ Végrehajtás alól mentes tárgyak XLI. 2. és 3. §§. Végrehajtási eljárás életbeléptetése Fiuméban XLI. 30. §. Végrehajtási költség nem állapitható meg 100 K-nál kisebb értékű ügyben XLI. 4. §. Végrehajtási törvény módosítása XLI. Viselt hivatal vagy állás elvesztése kimondásának mellőzhetése XXXVI. 36. §. Visszavonása a csekknek LVIII. 15. §. Visszkereset a csekk-kötelezettségből kifolyólag LVIII. 17-18. §§.; elévülése 19. §.; sága és az eljárás 29. §. Vizi beruházások XLIX. illetékes biró Zaránd megye területén birtokrendezés VII. tása és értékének megtéritése XLVII. 60. és 62 §§. Zár alá vétele a hamis boroknak XLVII. 59–61. §§. I. TÖRVÉNYCZIKK a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség ujonczlétszámának az 1908. évre való megállapítása tárgyában. Szentesitést nyert 1908. évi február hó 2-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár<-ban 1908. évi febuár hó 5-én.) 1. §. Az 1907. évi VII. törvényczikknek az a rendelkezése, mely a közös hadsereg és haditengerészet évi ujonczlétszámát, az 1889. évi VI. törvényezikk 14. §-ában foglalt alkotmányos feltételek mellett, az Ő Felsége uralkodása alatt álló mindkét államra nézve együtt 103.100 főben, a magyar királyi honvédség évi ujonczlétszámát pedig 12.500 főben állapitotta meg, az 1908. év végéig fentartatik. A közös hadseregnek és haditengerészetnek fentebb megállapitott 103.100 főnyi évi ujonczlétszámából, az 1889. évi VI. törvényezikk 14. §-ának első bekezdéséhez képest és az 1900. évi deczember 31-én foganatositott népszámlálás eredményei alapján, a magyar szent korona országai az 1908. évre 44.076 főnyi ajonezjutalékot állitanak ki. Az ujonczlétszámnak és az ujonezjutaléknak az 1908. éven túl terjedő időre leendő megállapitása iránt még az 1908. év lefolyása előtt törvényjavaslat terjesztendő az országgyülés elé. 2. §. Ennek a törvénynek a végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, aki ez iránt a közös hadügyministerrel egyetértőleg intézkedik. II. TÖRVÉNYCZIKK az 1908. évre kiállitandó ujonczok megajánlásáról. (Szentesitést nyert 1908. évi február hó 2-án. Kihirdettetett az »Országos Törvénytárs-ban 1908. évi február hó 5-én.) 1. §. Az 1908. évi I. törvényczikk 1. §-ában a közös hadsereg és haditengerészet számára megállapitott ujonczlétszámból a magyar szent korona országai által kiállitandó 44.076 főnyi, továbbá a honvédség számára megállapitott 12.500 főnyi ujonezjutalékoknak, végre az 1889. évi VI. törvényczikk 15. §-ában emlitett póttartalékosoknak kiállitása az 1908. évre megszavaztatik. 2. §. Ezeknek az ujonczoknak és póttartalékosoknak a kiállitása czéljából, az 1889. évi VI. törvényezikk 38. §-a értelmében, az 1887., 1886. és 1885. évben született állitáskötelesek hivandók fel, és az 1908. évi fősorozás az 1908. évi márczius hó 1-től április hó 30-ig, Budapest székes-fővárosban pedig márczius hó 1-től május hó 31-éig terjedő időszak alatt tartandó meg. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. 1 III. TÖRVÉNYCZIKK a nagykikinda—aradi helyi érdekű gözüzemű vasut (Szentesitést nyert 1908. évi február hó 10-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár«-ban 1908. évi február hó 14-én.) 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a m. kir államvasutak Nagykikinda állomásából kiágazólag, a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasut Lovrin és a m. kir. államvasutak Perjámos állomásán át, a m. kir. államvasutak Ujarad állomásáig, és innen az ujarad-aradi vonalszakasz együttes használata mellett a m. kir. államvasutak Arad állomásáig, mint forgalmi végpontig vezető fővonalból, továbbá ennek Perjámos közelében a Maros folyóhoz vezető vontató vágányából és a m. kir. államvasutak Nagykikinda állomásából Nyerőig, valamint a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasut Lovrin állomásától a m, kir. államvasutak Zsombolya állomásáig vezető szárnyvonalaiból álló helyi érdekű gözüzemű vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezze. 2. §. A kereskedelemügyi minister az előző szakaszban megjelölt helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a alapján az országgyülésnek jelentést teend. |