X: TÖRVÉNYCZIKK a szatmár-mátészalkai h. é. vasut engedélyezése tárgyában. (Szentesitést nyert 1908. évi márczius hó 12-én. Kihirdettetett az »Orszá gos Törvénytár«-ban 1908. évi márczius hó 17-én.) 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a m. kir. államvasutak Szatmárnémeti állomásából, mint forgalmi kezdőpontból kiindulólag, a m. kir. államvasutak szatmárnémeti-szatmárgőzfűrészi vonalrészének együttes használata mellett, ezen utóbbi állomásnál való elágazással Csenger és Győrtelek község irányában, a szabolcsvármegyei helyi érdekű vasut Mátészalka állomásáig vezetendő helyi érdekű vasutat, az 1880. évi XXXI. és az azt kiegészitő 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. 2. §. A kereskedelemügyi minister az előző §-ban emlitett vasut engedélyezésének megtörténtéről, az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében, az országgyülésnek jelentést teend. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg. XI. TÖRVÉNYCZIKK a kassa--hegyaljai h. é. vasut engedélyezése tárgyában. (Szentesitést nyert 1908. évi márczius hó 12-én. Kihirdettetett az Orszá gos Törvénytárban «-ban 1908. évi márczius hó 17-én.) 1. §. A ministerium a a magyar királyi államvasutak Szerencs állomásából kiágazólag Abaujszántón át a magyar királyi államvasutak Hidasnémeti állomásáig vezetendő gőzüzemű helyi érdekű vasutnak az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek mellett leendő engedélyezésére ezennel felhatalmaztatik. 2. §. A kereskedelemügyi minister az előző szakaszban emlitett vasut engedélyezésének megtörtértéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében az országgyüléshez jelentést teend. 3. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg. XII. TÖRVÉNYCZIKK a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről. (Szentesitést nyert 1908. évi márczius hó 30-án. Kihirdettetett az » gos Törvénytár«-ban 1908. évi április hó 1-én.) >Orszá 1. §. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt kötött szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő: Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról. Az 1867. évi XII. törvényczikk és az 1867. évi deczember 21-iki osztrák törvény (R. G. Bl. 146. sz.) alapján, amelyek kilátásba veszik a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közti kölcsönös kereskedelmi és for galmi viszonyok időnkinti szabályozását, a követke ezt czélzó szerződés köttetett: 4 I. Czikk. A két szerződő fél területeit ezen szerződés t tama alatt és annak értelmében egységes vámha veszi körül. A szerződő felek kölcsönösen kötelezik maguk hogy a jelen szerződés érvényének tartama al azokat a forgalmi tárgyakat, melyek az egyik áll területéről a másikba vitetnek, másikba vitetnek, semmiféle bevit kiviteli vagy átviteli illetékkel meg nem terhelik, e végből közbenső vámvonalat nem állitanak. Az egységes vámhatáron belül a jelen szerző tartama alatt az ezen szerződés kiegészitő részét kép és az A. mellékletben foglalt szerződéses vámtarifá határozmányai, mely vámtarifa a magyar szent kor országaira és a birodalmi tanácsban képviselt kirá ságok és országokra érvényes autonom vámtarifák megfelel, valamint az ehhez képest továbbra is hata ban maradó vámszabályok érvényesek. A fennálló vámkülzetekben az eddigi szabály maradnak hatályban. A fennálló vámtörvények és vámszabályok, va mint a szerződő felek vámtarifái ezen szerződés tar mára érvényben maradnak, amennyiben közös egyet téssel meg nem változtattatnak. Bárminemű és bárki részére szedett belső ad kal az egyik szerződő fél a másik szerződő fél ter téről bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelh amilyenben saját területének hasonló iparkészitmény vagy termékeit terheli. II. Czikk. Az idegen államokkal kötött oly szerződések, melyek a közgazdasági viszonyok szabályozását czélozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási és konzulátusi szerződések a magyar szent korona országaira és a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra és országokra nézve egyaránt kötelező erővel birnak. III. Czikk. Olyan uj szerződéseknek tárgyalását és megkötését, amelyek a II. czikkben emlitvék, a két államra való joghatálylyal, a két törvényhozás alkotmányos jóváhagyásának fentartásával, a két állam kormánya közt létesitendő megállapodások alapján, a külügyminister eszközli. közös Azon esetben, ha az ily szerződések megkötése nem kizárólag franczia nyelven történik, ugy ezek egyaránt magyar és német nyelven is kiállitandók és mindkettő eredeti szöveg gyanánt irandó alá. IV. Czikk. Ha a II. vagy III. czikkben emlitett valamely szerződés lejártával az egyik szerződő fél abban kikö tött felmondási jogot az idegen állammal szemben igénybe vétetni akarja, erről a másik szerződő felet legkésőbb hat hóval a felmondási határidő lejárta előtt értesitenie kell, hogy a további eljárás iránt egyetértés hozassék létre. Ha ezen idő alatt megegyezés nem jön létre, a közös külügyministernek a felmondást eszközölnie kell, mihelyest azt a szerződő feleknek csak egyike is kivánja. |