mivelésügyi ministerei, illetve a tárgyhoz képest a többi szakministerek is, és amennyiben a tanácskozás tárgya az idegen államokhoz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg mindezek képviselői, s amelyhez, valahányszor a tárgy megkivánja, mindkét állambeli szakférfiak, különösen a kereskedelmi és iparkamarák s a mezőgazdasági testületek tagjai meghivandók. A két állam szakministerei, valamint a közös külügyminister fel vannak jogositva, hogy vala. hányszor szükségesnek tartják, a vám- és kereskedelmi értekezlet egybehivását kivánják, mely értekezleten való képviseltetés meg nem tagadható.

Különös egybehivás eseteitől eltekintve, az értekezlet a folyó ügyek tárgyalása végett, és különösen a vámigazgatásra vonatkozó ügyekben rendszerint, még pedig rendesen minden hónapban egyszer, lehetőleg felváltva Budapesten és Wienben fog ülést tartani.

XXIII. Czikk.

Bosznia és Herczegovinára nézve az 1878. évi XX. t.-cz.-be iktatott vám- és kereskedelmi szövetségnek (1878. évi junius 27-iki osztrák törvény, R. G. Bl. 62. sz.) az 1879. évi LII. t.-czikkben (1879. évi deczember 20-iki osztrák törvény, R. G. Bl. 136. sz.) hivatkozott határozmányai helyett jelen szerződésnek megfelelő határozmányai lesznek alkalmazandók.

Az ipari termeléssel szoros összefüggésben levő közvetett adók terén Boszniában és Herczegovinában, a fentebb hivatkozott törvény értelmében, a két szerződő fél kormányai által egyetértőleg szükségeseknek talált határozmányok bocsátandók ki.

XXIV. Czikk.

Ha a két állam kormányai közt ezen szerződés és az ahhoz mellékelt határozatok értelmezése vagy alkal· mazása tekintetében netán oly nézeteltérés merülne fel, amelyet a két kormány közvetlen tárgyalás utján nem lenne képes megszüntetni, akkor az az egyik vagy a másik állam kivánságára választott birósági itélettel döntendő el.

A választott biróság akként alakul, hogy a szerződő felek mindegyike a jelen szerződés életbeléptétől számitandó első féléven belül saját polgárai közül négy állandó választott birót nevez ki, kik közül minden egyes vitás esetben kettőt jelöl ki, hogy ezen esetben mint választott birák működjenek. Ha az állandó választott birák egyike halál, visszahívás vagy állásáról való leköszönés utján kiválik, ugy a teljes számra való kiegészitésnek négy héten belül kell megtörténnie.

A választott biróság elnöke előre megállapitott névsorból vétetik. Ezen névsor oly módon jön létre, hogy a magyar kormány a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok legfelsőbb birói köreiből, az osztrák kormány pedig a magyar szent korona országainak legfelsőbb birói köreiből öt-öt egyént jelöl ki.

A magyar kormány az osztrák kormány által javaslatba hozott egyének közül, az osztrák kormány a magyar kormány által javaslatba hozott egyének közül kettőt-kettőt választ ki. Ezen négy egyén teszi ki az állandó névsort, melynek tagjai közül az elnököt minden egyes esetre a sors határozza meg.

Ezen állandó névsor a jelen szerződés életbeléptétől

számitandó első féléven belül készitendő el. A névsornak esetleg szükségessé váló kiegészitése hat héten belül történik, hasonló módon, mint annak eredeti összeállitása, akkor is, ha csak egy egyénről van szó. Az elnök vezetője a választott biróságnak, mely szótöbbséggel dönt.

Az első vitás esetben a választott biróság székhelye a panaszlott szerződő fél területén lesz, a másodikban a másik szerződő fél területén, és igy felváltva az egyik vagy a másik szerződő fél területén, oly helyen, melyet az illető kormány határoz meg. Ez tartozik a választott biróság működéséhez szükséges helyiségekről, irodai és szolgaszemélyzetről gondoskodni.

A két szerződő fél esetenkint külön, vagy egyszersmindenkorra fog megegyezni a választott biróság eljárására nézve. Ily megegyezés hiányában az eljárást maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha a felek egyike sem tesz ellene kifogást; ez esetben az előző bekezdés határozmányától el lehet térni.

A tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása tekintetében a két állam mindegyikének hatóságai a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megke

resésére.

Az ezen czikkben tárgyazott választott birósági döntés alá nem tartoznak a IV., XI., XX. és XXII. czikkben érintett kérdések és tárgyak.

Ugyanez áll a II. és III. czikkben emlitett kérdésekre és tárgyakra, amennyiben az ott emlitett szerződések megkötésének formájáról, nem pedig azoknak tartalmáról van szó.

Azt a kérdést, vajjon a két kormány között fenforgó nézeteltérés elintézésére ezen határozmányok értelmében a választott bíróság illetékes-e, ez maga dönti el.

A B. alatt mellékletképen csatolt választott birósági ügyrend ezen szerződés kiegészitő alkatrészét képezi.

XXV. Czikk.

A jelen szerződés 1908. január 1-én lép életbe és 1917. deczember 31-ig marad hatályban.

Legkésőbb az 1915. év elején a két állam között a vám- és kereskedelmi viszonyoknak 1918. január 1-étől kezdődő szabályozására nézve tárgyalások inditandók meg.

Budapest, 1907. október hó 8-án.

Wekerle s. k.

Kossuth s. k.

Darányi s. k.

Beck s. k.

Korytowski s.. k.

Auersperg s. k.

Fort s. k.

Derschatta s. k.

A. melléklet a szerződés szövegéhez.

Az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámtarifája.

I. Czikk.

A következő határozmányok a magyar szent korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak egységes vámhatár által körülvett területeire, valamint az ezekkel vámegyesült területekre nézve érvényesek. A szabadterületeken és a vámkülzetekben azok nem alkalmaztatnak.

II. Czikk.

Minden árú, mely nincs kifejezetten vámmentesnek megjelölve, a behozatalnál vámköteles, és azon vám alá esik, mely a mellékelt behozatali vámtarifában arra a számra, mely alá az árú tartozik, meg van állapitva.

Ahol a vámtarifa egyenesen mást nem határóz, a fogyasztási adó alá eső tárgyak után az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében még az állami vagy más nyilvános belső fogyasztási illetékek és pótlékok is fizetendők.

A két szerződő állam kormányai felhatalmaztatnak, hogy kölcsönös egyetértéssel a vámon kivül a belföldi fogyasztási adó összegének megfelelő vámpótlékot szedhessenek olyan czikkek behozatalánál, amelyekhez belföldi fogyasztási adó alá eső alkatrész van hozzáadva, vagy amelyek készitéséhez belső fogyasztási