Hasonlóul érvénytelenek a gyáros és a munkás közt történt oly megállapodások, melyek szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből szerezni, vagy bérének egy részét más czélokra, mint a munkások sorsának javitására forditani köteles.

75. §.

Az iparhatóság köteles a gyárakat kiküldöttje által időnként megszemléltetni s a törvény rendeleteinek megtartásáról meggyőződést szerezni.

IV. Fejezet.

Az ipartársulatokról.

76. §.

Ugyanazon vagy különböző ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozditása végett ipartársulatokká egyesülhetnek.

Ezen ipartársulatoknak jogában áll az iparosok és segédszemélyzetük közt keletkező surlódásokat és peres kérdéseket a külön e czélból felállitandó békéltető bizottság utján, melybe egyenlő számmal segédek is felveendők, kiegyenliteni.

77. §.

Minden ipartársulatnak alapszabályokkal kell birnia, melyeket az alakulás előtt az illető törvényhatóság utján a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi ministernek bemutatni köteles.

Az alapszabályokba felveendők a társulatba való belépés feltételei, melyek közt azonban iparbeli vizsgának letétele helyt nem foglalhat, a tagok jogai és kötelességei, a tagok járulékainak kulcsa s az elmulasztott fizetés következményei, a társulat feloszlatásának vagy más ipartársulatba beolvadásnak esetei, továbbá a kilépés feltételei, a társulati előljáróságnak mikénti összeállitása és hatásköre, végre a társulati vagyonnak kezelési módját a társulat feloszlatása

1872. TÖRV. GYÜJT.

9

esetében a társulati vagyonnak közhasznu és kijelölt iparczélokra forditását szabályozó határozmányok.

Ha a bemutatott alapszabályok a törvényes szabványoknak megfelelnek, azok ellen kifogás nem tehető.

Ha a törvény életbeléptetésétől számitott első évben alakuló társulatok alapszabályaira nézve a felterjesztéstől számitva három hó alatt, a későbben alakulókéra nézve pedig 30 nap alatt, észrevétel nem tétetik, a társulat alapszabályai értelmében megalakulhat.

78. §.

Az alapszabályok nem tartalmazhatnak olyat, mi által az egyes tagok az ezen törvény alapján őket megillető jogok tetszés szerinti gyakorlatában megszorittathatnának vagy akadályoztathatnának.

79. §.

Ipartársulatba való belépésre egy iparos sem kényszerithető, valamint hogy a belépés sem tagadható meg oly iparostól, ki az alapszabályok feltételeinek eleget tenni akar és képes.

A kilépő tag a társulati kapcsolatból folyó javadalmakra és társulati vagyonra igényt nem tarthat.

80. §.

Ha egy társulati tag halála után annak iparát özvegye vagy árvái számára üzletvezető gyakorolja, az elhunytnak tagsági jogai és kötelességei az özvegyre özvegységi idejére, vagy a kiskoruakra kiskoruságuk idejére szállnak át.

81. §.

Az ipartársulatok az illetékes közigazgatási hatóság felügyelete alatt állnak.

82. §.

A társulatnak más ipartársulattal való összeolvadását, vagy a társulati kapocs teljes felbontását czélzó közgyűlési határozat végrehajtása csak akkor történhetik, ha a társulat minden kötelezettségeinek és tartozásainak eleget tett.

་

A tartozások levonása után fenmaradó társulati vagyon a társulati tagok közt semmi szin alatt fel nem osztható, hanem ha más ipartársulatba beolvadás nem történik, az alapszabályok értelmében közhasznu iparczélokra közgyűlési határozat által adományozandó.

83. §.

A jelen törvény életbeléptetésétől számitott 3 hó alatt valamennyi fennálló czéh megszünik. Ha a volt czéhtagoknak többsége ezen törvény életbelépte után 9 hó alatt ipartársulatot alkot, a megszünt czéh vagyona ezen társulatra száll, ellenkező esetben a volt czéhtestület vagyona a czéh közgyülése által közhasznu iparczélokra adományozandó, s ha a gyülés ily határozatot hozni nem akarna, a társulati vagyonnak ipari czélokra való forditása iránt az illető törvényhatóság fog határozni.

V. Fejezet.

Az áthágásokról és a büntetésekről.

84. §.

Iparűzhetés jogától senki sem birói itélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható.

85. §.

A kiszabott birságok akár önálló iparosokra, akár a segédszemélyzetre méretnek, csak nemfizethetés esetében cserélendők fel fogságbüntetéssel, s ez esetben 5 frtnyi birság egy napi fogsággal pótoltatik.

86. §.

Ötven frtig terjedhető birságban elmarasztalandó : a) a ki valamely ipart önállóan üz, a nélkül, hogy azt bejelentette volna.

b) a ki a 35. §-ban emlitett üzletek gyakorlásánál a hatóság által megszabott árszabályt meg nem tartja.

87. §.

Husz frttól 200 frtig terjedhető birságban elmarasztalandó:

a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanonczok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velük való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti. b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét áruczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabály ellenes eljárás által a munkásokat kárositja;

c) azon iparos vagy gyáros, ki oly segédet vagy munkást fogad fel, a ki az elébbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszünését igazolni nem képes.

88. §.

Száz frttól a 300 frtig terjedhető birságban elmarasztalandó:

a) aki a 8. §-ban előszámlált üzlettelepek valamelyikét felállitja, mielőtt a megkivántató jogerejü engedélyt megnyerte volna;

b) a ki a 8. §-ban felsorolt üzlettelepek valamelyikét hatósági engedély nélkül átalakitja vagy pedig az engedélyező okmányban megállapitott feltételeknek meg nem felel;

c) a ki a 36. §-ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakitja, vagy pedig az abbahagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja;

d) azon gyáros, ki a 69. §-ban megállapitott kötelességét teljesiteni elmulasztja.

89. §.

Azon segéd vagy gyári munkás, ki munkájából jogtalanul kilép, iparhatósági határozat alapján történendő visszahozatal által kötelessége teljesitésére szoritható, sőt ezenfelül még 8 napig terjedhető fogsággal is büntethető.

90. §.

A 87. §. a) pontjában emlitett kihágások sulyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoncztartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy évre, birói itélet által pedig hosszabb időre is megfosztható.

91. §.

Korcsmárosok és vendéglősök, kik üzletüket a tiltott kártyajáték, az orgazdaság üzésére vagy az erkölcstelenség terjesztésére használják fel;

zsibárusok és zálogra kölcsönzők, kik nyereségvágyból másnak tulajdona ellen büntényt vagy vétséget követnek el; cselédszerzők, kik nyereségvágyból másnak tulajdona vagy az erkölcsiség ellen büntényt vagy vétséget követnek el, ezen iparok folytatásától birói itélet által meghatározott időre eltilthatók.

92. §.

A 8-dik §-ban emlitett telepeken, ha tulajdonosuk vagy annak helyettese a 88-dik §. a) és b) pontjaiban emlitett kihágás egyikét vagy másikát ismételten elköveti, vagy ha többszöri hatósági figyelmeztetés után a közbiztonsági, jelesen a közegészségi és tüzrendőri szabályok ellen súlyos vétséget követ el, a közigazgatási hatóság által az a) pont esetében a jogerejü engedély megnyeréseig, a b) pont esetében és az utóbb emlitett esetben pedig egy évig az üzlet beszüntethető.

Birói itélet által ezen beszüntetés hosszabb időre is kiterjeszthető.

93. §.

Összebeszélések, melyek által az iparosok azt czélozzák, hogy üzletük félbeszakitása, vagy a munkások, illetőleg segédek elbocsátása által ezeknek terhesebb munkafeltételeket szabjanak, különösen azoknak bérét leszállitsák, vagy melyek által a munkások, illetőleg segédek oda törekszenek, hogy