3. Szőlészet és borászat: Máramaros vármegye közönsége által a dunaföldvár - máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 25,000 K hozzájárulás V. részlete Debreczen szab. kir. város közönsége által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 30,000 K hozzájárulás IV. részlete Szatmár vármegye közönsége által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazotu 140,000 K hozzájárulás IV. részlete Szatmárnémeti város által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott hozzájárulás III. részlete Érmihályfalva község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 20,000 K hozzájárulás II. részlete Kenderes község által a dunaföldvármáramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott 12,500 K hozzájárulás II. részlete Fegyvernek község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 10,000 K hozzájárulás II. részlete Kisujszállás város által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 20,000 K hozzájárulás II. részlete Karczag város által a dunaföldvármáramarosszigeti alföldi út kiépitésére megszavazott 20,000 K hozzájárulás II. részlete 3. Hajózás: Az «Adria» m. kir. tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a ministeri biztos dijazására fizetendő A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a ministeri biztos dijazására fizetendő A magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a ministeri biztos díjazására fizetendő A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a ministeri biztos dijazására fizetendő A balatontavi gőzhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet ezimén a ministeri biztos díjazására fizetendő VI. FEJEZET. Földmivelésügyi mi 5. Selyemtenyésztés emelése: Községi hozzájárulás selyemgombo lyítógyárak építési költségeihez... 2,000 VII. FEJEZET. İgazságügyi ministe 2. Kereskedelemügyi ministerium : 2,000 3. Földmivelésügyi ministerium : 8,000 8,000 3,000 2,400 A vizaknai fürdőben tervbe vett épitkezésekre a ministerium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön A Hercules fürdőben leégett vendéglő felépítésére, felszerelésekre és a vizvezeték létesítésére a ministerium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön A kassai vizmesteri iskola építkezésére az országos közgazdasági alapból felveendő 4% kölcsön Az állami erdők kezelési és üzleti építkezéseinek költségeire a ministerium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön A méntelepeken tervezett új építkezésekre és laktanya vételére a ministerium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 4% kölcsön Az aradi földmivelési államépület épitésére a ministerium felügyelete alatt álló alapokból felveendő 40% kölcsön A rovartani állomás épitésére a mi 6,450 350.000 6.000,000 280,000 240,000 95,000 263,000 300,000 nisterium: 1. Ménesbirtok - gazdaságok, gödöllői 1,200 500,000 275,000 K 2-ik és utolsó részlete 400,000 Uj állami elemi népiskolák épületeinek létesítésére kölcsön utján beszerzendő... Állami polgári iskolák épüle tesítésére kölcsön utján beszerzendő... épületeinek léAz országos zeneakadémia telkére, épületére, berendezésére és fölszerelésére kölcsön utján beszerzendő 7-ik és utolsó részlet A kolozsvári uj egyetemi könyvtár czéljaira és az egyetem további fejlesztésére szükséges telek ára fejében, valamint a könyvtár építési költségeire kölcsön utján beszerzendő A losonczi állami tanítóképző épületén levő terhek megváltására szükséges 46,000 K kölcsön utján beszerzendő 5-ik és utolsó részlete A fiumei állami felső kereskedelmi iskola telkének és épületének költségeire szükséges 250,000 K-nak kölcsön utján beszerzendő 4-ik és utolsó részlete... 500,000 1.600,000 360,000 6,000 50,000 A budapesti VII. kerületi külső állami főgymnasium telkére, épületére és belső berendezésére szükséges 1.000,000 K kölcsön utján beszerzendő 3-ik és utolsó részlete A Kassán létesítendő bábaképezde és internátus építésére, belső fölszerelésére, bebutorozására és kórházi berendezésére szükséges 300,000 K kölcsön utján beszerzendő 3-ik és utolsó részlete.... A trencséni állami felsőbb leányiskola építésére és fölszerelésére szükséges 410,000 K kölcsön utján beszerzendő 3-ik és utolsó részlete Az Eötvös collegium épületére szükséges 500,000 K kölcsön utján beszerzendő 2-ik részlete A gyakorló főgymnasium épületének kibővítésére és a tornacsarnok fölépitésére, valamint a berendezési költségekre szükséges 200,000 K-ból kölcsön utján beszerzendő 2. és utolsó részlet A zsolnai állami főreáliskola kibővitésére szükséges 180,000 K-ból kölcsön utján beszerzendő 2. és utolsó 100,000 20,000 80.000 200,000 A znióváraljai tanítóképzőintézet kibővítésére kölcsön utján beszerzendő 200,000 K 2-ik és utolsó részlete A miskolczi állami felső kereskedelmi iskola épületének költségeire szükséges 180,000 K kölcsön utján beszerzendő 2-ik részlete A gyengetehetségűek Budapest-balparti áll. kisegítő iskolája létesítésére kölcsön utján beszerzendő 115,000 K 2-ik és utolsó részlete A sepsiszentgyörgyi állami tanitóképzőintézet uj épületére és berendezésére kölcsön utján beszerzendő 385,000 K 2-ik részlete A győri állami tanítóképző intézet internátusi épületének felállítására és berendezésére kölcsön utján beszerzendő 165,000 K 2-ik és utolsó részlete A pécsi bábaképezde részére létesitendő épület építési költségeire 280,000 K-nak kölcsön utján beszerzendő 2-dik részlete A borosjenői és ungvári állami gyógypædagogiai intézetek kibővítésére és ezzel kapcsolatos átalakítására szükséges 100,000 K-nak kölcsön utján beszerzendő 2-ik és utolsó részlete... A fogarasi állami főgymnasium épületére és belső felszerelésére szükséges 360,000 K-ból kölcsön utján beszerzendő 4-ik és utolsó részlete A budapesti egyetemi szemészeti klinika uj épületére szükséges 600,000 K-nak kölcsön utján beszerzendő 1-ső részlete fejében A kolozsvári egyetemi állattani és összehasonlító boncztani intézet uj épületének felépítésére és felszerelésére szükséges kölcsön utján beszerzendő 600,000 K 1-ső részlete fejében A kolozsvári egyetemi ideg- és elmegyógyászati klinika telkének kiegészítésére kölcsön utján beszerzendő.. A fiumei állami főgymnasium részére emelendő épület költségeire szükséges 500,000 K-ból kölcsön utján beszerzendő 1. részlet IX. FEJEZET. Az 1904. évi XIV. törvényczikk alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből: 1. A magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítésére és más vasuti beruházások költségeire korona 100,000 90,000 67,500 200,000 125,000 100,000 50,000 40,000 200,000 200,000 106,000 200,000 70,000 18.700,000 2. A törvényhatósági közutak hálóza tának kiépítésére. 8.000,000 részlet 60,000 3. Belügyministerium 600,000 A pozsonyi állami felsőbb leányiskola épületének kibővítésére szükséges 160,000 K kölcsön utján beszerzendő 2-dik és utolsó részlete 4. Pénzügyministerium 3.318,000 5. Kereskedelemügyi ministerium.... 1.500,000 6. Földmivelésügyi ministerium... 2.975,000 120,000 7. Vallás és közoktatásügyi ministerium 1.500,000 A lévai állami tanítóképzőintézet uj épületére kölcsön utján beszerzendő 8. Igazságügyi ministerium 1.970,000 Rendkivüli bevételek összege 82.060,358 200,000 Bevételek főösszege... 1,262.615,561 jezet 7. és 12. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között; a XXIII. fejezet 3. czimének 1-8. rovatai és 5. czimének 1--6. rovatai között; végre a rendkivüli kiadások, átmeneti kiadások X. fejezet 17. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások között van helye. Ezek között az átruházás megengedtetik. 8. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évre előirányzott s az 1897. évi XX. t.-cz. 27. §-a értelmében utólagos felhasználás czéljából lekötött hitelek ama részét, a mely az 1906-iki számadási év végéig felhasználható nem vo't, az 1897. évi XX. t.-cz. 27. §-ában foglalt rendelkezéseknek egyébként megfelelően, 5. §. A jelen törvény 2. §-ának A) Rendes kiadások IV. fejezete és B) Rendkivüli kiadások a) Átmeneti kiadások II. fejezet 1-3. czime alatt felvett rendes és rendkivüli közösügyi kiadások összege, továbbá a jelen törvény 3. §-ának B) Rendkívüli bevételek kivételesen, az 1907-iki számadási év végeig I. fejezete alatt, az 1907. évi közösügyi rend- | felhasználhassa. kivüli kiadások fedezésére kibocsátandó köl 9. §. Jóváhagyatik a kormánynak az az incsönből eredő bevétel gyanánt felvett összeg tézkedése, amelylyel, a törvényhozás utólagos az 1907. év első felére nézve megállapitott jóváhagyásának feltétele mellett, hozzájárult hozzájárulási arány szerint vétetett fel; a ahhoz, hogy a zágrábi szekerészlaktanya, a mennyiben az 1907. év második felére nézve zágrábi hadtest-tűzérségi laktanya, a zárai a hozzájárulási arány változás alá esnék, a katonai parancsnok lakóháza, az ennsi katonai költségvetésnek fent idézett fejezetei alatt alreáliskola, a nagyszebeni gyalogsági hadfelvett összegek ehhez képest aránylagosan apródiskola és a marosvásárhelyi katonai alszámszerűleg módosulnak. 6. §. Hogy az államnak a 3. §-ban elősorolt jövedelmei folyóvá tétethessenek, a törvényekbe iktatott egyenes- és fogyasztási adók, jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, ugyszintén az adóköteles jövedelmek után az 1883. évi XLVI. t. cz. 9. és 10. §-aiban megállapitott százalékokban kivetendő általános jövedelmi pótadó, a hadmentességi dij, az ut-, hid- és révvám és az állami vagyon jövedelmei s az állam egyéb bevételei, az eddigi törvényekben eszközölt és a törvényhozás által netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett, az 1907. évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak. 7. §. Az előbbi §-ban megszavazott, valamint a 3. §-ban előirányzott bevételek csupán a jelen törvényben megajánlott kiadásokra fordittathatnak, és átruházás e kiadásoknak sem fejezetei, sem czimei, sem rovatai között nem engedtetik. | reáliskola telekbeszerzési és épitkezési költségei, hosszabb időn át fizetendő és a folyó kamatokkal együtt a rendkivüli közösügyi kiadások között előirányzandó részletekben törlesztessenek. 10. §. A jelen törvény 2. §-ának B. Rendkivüli kiadások, b) Beruházások X. fejezet, 4. czim, 3. rovata alatt az állami vasgyárak berendezéseinek tökéletesbitésére és kiegészitésére előirányzott összegnek, továbbá a jelen törvény 3. §-ának B. Rendkivüli bevételek IX. fejezete alatt az 1904. évi XIV. t. cz. alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből előirányozott összegnek megfelelően, az 1904. évi XIV. t. cz. 13. §-ának 2. c) pontja oda módosittatik, hogy az állami vasgyárak berendezéseinek tökeletesbitésére és kiegészítésére összesen 14.580,000 K hitel engedélyeztetik azzal, hogy a felemelt öszszegre nézve is alkalmazást nyernek az 1904. évi XIV. t. cz. 19. §-ának első bekezdésében foglalt határozatok. 11. §. Az 1904. évi XIV. t. cz. 13. §-ának 4. 1) pontja szerint az országos közgazdasági Kivételnek csak a rendes kiadások XVII.fejezet 3. czimének 1. és 2. rovata között, továbbá az 5. és 6. czim között, végül a 9. czim 1. és 2. rovata között; a XVIII. fejezet 9. czime alatt a személyi járandóságok és dologi kiadások kö- | alap gyarapitására és az állampénztári készzött; a XIX. fejezet 5. czimének 2-6. rovatai letekkel szemközt fennálló tartozásainak kiközött; a XX. fejezet 2. és 8. czimének egyenlítésére engedélyezett 15.000,000 Kegyes rovatai között, valamint ugyanezen fe- ból a borértékesítés előmozdítása végett alajezet 10. és 34. czimei alatt a személyi já-kuló pinczeszövetkezeteknek adandó kamatrandóságok és dologi kiadások között; a mentes kölcsönökre szánt 2,000,000 K XXI. fejezet 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., általában a borértékesítés és borkivitel elő13., 15., 16., 18., 24., 25., 26., 28., 30., mozdítása érdekében teendő intézkedésekre is 33., 34., 36., 37., 40., 42., 44., 45., 47., felhasználható s ez összeg egy részének ter48., 49. és 50. czimeinél a személyi járandó-hére, az 1889. évi XXXI. t. cz. 40. §-ának ságok és dologi kiadások között; a XXII. fe- határozatától eltérően, segélyek kivételesen a visszatérités kötelezettsége nélkül is adhatók és kivételesen a kincstárnak vissza nem térülő egyéb kiadások is teljesithetők. 12. §. Az 1898. évi XXI. 1. cz. 2. §-ának ama rendelkezése, mely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban emlitett egyenes államadók 3%-át meg nem haladhatja, az 1907. évre hatályon kivül helyeztetik és az 1907. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapittatik meg. 1 13. §. Az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a helyi érdekü vasutak segélyezése czimén az állami költségvetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frtnál) nagyobb összeggel meg nem terhelhető, az 1907. évre hatályon kivül helyeztetik. 14. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. X. TÖRVÉNY-CZIKK a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvényczikk további kiegészitéséről.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi február hó 19-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár 1907. évi február hó 27-én kiadatott 5. számában.) 1. §. Az 1892. évi XVII. törvényczikk alapján vert 18.000,000 korona nikel érmén felül további 6.000,000 korona nikel érme veretendő. A most idézett törvény határozatai ezekre a nikel érmékre is változatlanul érvényesek. 2. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe; az 1892. évi XVIII. törvényczikkel az ország törvényei közé iktatott, az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés hatályának tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe, ha a nikel érmék további veretése iránt a magyar szent korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt. A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. (1) A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag létrejött és az 1892. évi XVIII. törvényczikkbe czikkelyezett szerződés alapján mindkét államban összesen 60,000.000 korona nikel érme volt veretendő, a melyből a szerződéses megosztási kulcs szerint (30:70) Magyarországra 18.000.000 korona, Ausztriára pedig 42,000.000 korona esett. Ez az érmemennyiség már mindkét államban teljesen kiveretett és alig számbavehető összeg kivételével a forgalomnak át is adatott. Ily érmék iránt azonban állandó és emelkedő kereslet mutatkozik, ugy, hogy ha további veretés iránt gondoskodás nem történik, beállhat az az eset, hogy a felmerülő igényeket sem az állami pénztárak, sem a pénzváltással megbizott Osztrák-magyar bank a készletek elégtelensége miatt, kielégíteni nem lesznek képesek. Igazolja ezt az a körülmény, hogy a m. kir. központi állampénztárban a folyó év november végén kereken csak 180.000 K értékű nikel érmekészlet állott rendelkezésre, valamint, hogy az Osztrákmagyar bank összes pénztáraiban a nikel érmék készlete 1906. évi szeptember végén 3,051.720 K-t tett. Ez a készlet azonban apadóban van. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy a bank 1903. évben 833.000 K-val, 1904. évben 2,403.000 K-val, 1905. évben 662.800 K-val és a folyó év első kilencz havában 1,383.600 K-val többet adott ki, mint a mennyi ilyen érmékből pénztáraiba visszafolyt, kétségtelen, hogy a nikel érmék contingensének szaporítása sürgősen szükséges. A forgalom ez igényeinek kielégítése érdekében azt vagyok bátor javasolni, hogy a nikel érmék mennyisége további 6,000,000 K-val szaporittassék. Ezekre az érmékre az 1892. évi XVII. törvényezikk határozatai (suly, átmérő, külső kiállitás, fizetési erő stb.) változatlanul érvényesek lesznek. Figyelemmel arra, hogy Ausztriával fennálló érme szerződésünk szerint a váltópénz csak a szerződő felek egyetértésével szaporitható, a törvény hatályba lépte ily szerződéses megállapodás létrejöttéhez kötendő. (2. §.) Az érmeszerződést kiegészítő ujabb pótszerződés tervezetét a 400. számu javaslatban vagyok bátor előterjeszteni. (339. sz. képv. irom., képv. pénzügyi bizotts. jelent. 372. sz.) XI. TÖRVÉNY-CZIKK az 1892. évi XVIII. törvényczikk alapján a magyar szent korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződést kiegészitő ujabb pótszerződésről.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi február hó 19-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi február hó 27-én kiadott 5. számában.) 1. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződést kiegészitő következő pótszerződést köthesse: «Az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag fennálló szerződés (1892. évi XVIII. törvényczikk, illetőleg az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriai törvény R. G. Bl. 127. sz.) alapján vert 60.000,000 korona nikel érmén felül ezekből az érmékből mindkét államban további 20.000,000 korona veretendő, a mely összegből a magyar szent korona országai 6.000,000 koronát, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok 14.000,000 koronát veretnek. Az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés határozatai ezekre a nikel érmékre is változatlanul érvényesek.>> 2. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a ministerium bizatik meg. XII. TÖRVÉNY-CZIKK Lotz Károly művészi hagyatékának az állam részére való meg szerzéséről.(2) (Szentesítést nyert 1907. évi február hó 24-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi márczius hó 23-án kiadott 6. számában.) 1. §. Felhatalmaztatik a kormány a Lotz Károly művészi hagyatékában maradt festményeknek, tanulmányoknak, vázlatoknak, kartonoknak és kézrajzoknak 300,000 korona vételári összegen való megszerzésére. (1) V. ö. a tvjavaslat indokolását képv. irom. 340. sz.; a pénzügyi bizottság jelent. képv. irom. 371. sz. (2) (Min. megokolás.) Lotz Károly festőművésznek, a monumentális falfestés nagy mesterének, 1904. évi október havában történt elhunytával a család összegyűjtötte a mester mindama kartonjait, melyek az ország köz- és magánpalotáiban egy félszázadon át alkotott hatalmas szárnyalásu falfestményeinek eredeti kompoziczióit tartalmazzák. E müvek rendezése közben felszínre kerültek a nagy művész mindama kézrajzai, tanulmányai és kompoziczió tervei, melyek az ő óriásméretű műveinek alkotása közben azok művészi előtanulmányaiképen készültek, s előkerült nagybecsü intim müveinek egész sorozata is, mely az ő monumentális jellegű működésének időközeit kitöltő elvonultság festői alkotásait tartalmazza. Mind e nagyszámu müveket, mint a mester művészi hagyatékát, egy erre alakult bizottság gonddal kiválogatva, kiállítás alakjában mutatta be a városligeti Mücsarnokban. mely kiállitást a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács megszemlélvén, egyértelmű határozattal javasolta a kormánynak az egész művészi hagyaték állami megvásárlását és a megvásárolt anyag egységes elhelyezését. Lotz Károly művészete a magyar kulturának oly kimagasló jelensége, mely hivatott arra, hogy a kultura fejlődő nagysága iránt itthon és világszerte mindenütt érdeklődést, bizalmat és tiszteletet ébreszszen. Az a lelkiismeretesség, melylyel Lotz egy hosszu emberéleten át, gyakran mostoha viszonyok közt, csüggedetlenül dolgozott s az a lelkesség és hazafiui hevület, mely alkotásait oly magasan szárnyalókká teszi, felfogásának sajátos egyénisége, a szépség és nemzeti dicsőség ideáljában való erős hite, valamint ihletének mindhalálig való üde frissesége a Lotz müvé |