2. §. A jelen törvény alapján fedezendő összeg a pénztári készletekből fizetendős a vallás- és közoktatásügyi tárcza átmeneti kiadásai között a Szépművészeti Muzeum és Magyar Történelmi Képcsarnok czimén külön rovaton számolandó el.

3. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, s végrehajtásával a pénzügyi minister és a vallás- és közoktatásügyi minister bizatnak meg.

XIII. TÖRVÉNY-CZIKK

az «Országos Ráth György Muzeum» létesítéséről,(1) (Szentesítést nyert 1907. évi február hó 24-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi márczius hó 23-án kiadott 6. számában.)

1. §. A törvényhozás a néhai Ráth György főrendiházi tag özvegye által hazafias ajándékul felajánlott képzőművészeti gyüjteményt az ország részére elfogadja.

szetét, főleg együttes elhelyezésében, iskolává teszi, a művészet és a hazafiui kulturális érzék iskolájává. Az ő nagy művészete olyan művészet, mely mindig a becsületes és teljes megoldást kereste, minélfogy va jellemképző erejét érvényesülésre juttatni elsőrendű nemzeti feladat. Ez a nemzet mindig megbecsüli a nagyjait, minélfogva a törvényhozás ezuttal a Lotz Károly művészi hagyatékának megvásárlásánál és együttes elhelyezésével is csak e nemzeti tulajdonság megnyilatkozását biztosítja. A Lotz Károly művészi hagyatékának vételárát gondos szakbeli becslés állapította meg 300 000 koronában, mely összegnek a viszonyokkal számot vető mérsékeltségét eléggé feltüntetheti az az egy adat is, hogy ez összegért a nagyjelentőségű művészi hagyatékból 1218 mű, de előreláthatólag, az egyes családtagok magántulajdonából való kiegészítések révén, még több kerül az állam tulajdonába. De megvilágítja az árszabás méltányosságát az a körülmény is, hogy abban az esetben, ha nem az egész hagyatékot venné meg az állam a maga együttességében, hanem csak azokat a kartonokat és azokat az egyes főműveket, a melyeket egyrészt az alapjukon készült falfestmények későbbi restaurálása érdekében, s illetve másrészt, a melyeket különleges művészettörténeti jelentőségükre tekintettel egyébként is elkerülhetetlenül meg kellene szereznie akkor is, a hagyatéknak csak egy részét képező e főmüvek ára, tekintettel a magánvásárlók ez esetben való konkurrencziájára is, alig maradna alul azon az összegen, mely igy az egész hagyatékért egyezség utján átalányképen volt megállapítható. Művelt nemzetek külön elhelyezéssel tisztelik meg ama nagy művészeik emlékét, kiknek működése. egyrészt korszakot alkotó jelentőségénél, másrészt mély tanulságokat rejtő fejlődési fokozatainál fogva csak a maga lehetőleg teljes egészében fejtheti ki azt a mély és általános hatást, a miből a jövő korok nemzedékei alakulást, ihletet és magasra törekvő vágyakat merithetnek. Ilyen külön egyéni muzeumok közül csak a következők legyenek felemlitve: Párisban a Musée Gustave Moreau, Brüsselben a Musée Wiertz. Possagnoban a Canova-Muzeum, Kopenhágában a Thorwaldsen-Muzeum, Berlinben a Schinkel-Muzeum, ugyanott a Rauch-Muzeum, Krakóban a Matejkó-Muzeum. Lembergben a Grottger-Muzeum stb. sth. Ha egyelőre Budapesten egy külön Lotz-Muzeum, pénzügyi okokból nem létesíthető is, gondoskodás történt arról, hogy Lotz Károlynak e törvény erejével megvásárolt müvei a Szépművészeti Muzeumban együttes kezelésben és megőrzésben részesüljenek. (Képv. 243. sz. irom.; közoktatásügyi bizotts. 286. sz.; pénzügyi bizotts. 286. sz. jelent., annak megjegyzésével, hogy a szerződés a művész örökösei és a kormány közt már évekkel ezelőtt jött létre és hogy a becslést az Orsz. Képzőművészeti Tanács, a Magy. Képzőműv. Társulat és az Országos Képtár igazgatósága teljesitette.)

(1) Min. megokolás. Ráth György főrendiházi tag, nyugalmazott kir. táblai tanácselnök, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elnöke, az 1905. évi julius havában elhunyván, özvegye arra gondolt, hogy férjének képzőművészeti és iparművészeti gyűjteményét eladja. Ráth György gyüjteménye nemcsak hazánknak kevés számu komoly európai szinten álló magángyűjteményei, de a külföldön találhatók között is kiváló helyett foglal el, melylyel a szakbeli irodalom is bőven foglalkozik. A gyüjtemény zömét a festőművészet történetének renaissance korából, különösen pedig a hollandi és a flamand művészet XVI. és XVII. századbeli időszakából származó rendkivüli becsü festmények. számszerint 50 drb alkotják. Tintorettó, Mantegna, Tizián. Rembrand, Rubens, Potter, Hobbema, elsőrangu alkotásokkal vannak a gyüjteményben képviselve. A festmények, melyeknek meghatározásai a legnevesebb hazai és külföldi tudósok kritikájának eredményei, jó karban vannak. s alig restauráltak. Becsüket a mi szempontunkból még emeli az a körülmény, hogy jelentős részük hazai gyüjteményekből, a Böhm és gr. Festetich-féle magángyűjteményekből származik. A gyűjteménynek nem csekélyebb értékű részét alkotják az iparművészeti tárgyak sorozatai. Ezek keretében első sorban a Fejérváry-Pulszky-féle európaszerte ismeretes gyüjteményből származó metszett kövek, gemmák és

2. §. A törvényhozás ezt a gyüjteményt «Országos Ráth György Muzeum» elnevezés alatt, mint az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum kiegészítő részét, az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum mindenkor való igazgatójának igazgatása, kezelése és őrizete alá helyezi, az ajándékozó özvegytől 350,000 koronáért megvásárolt és Budapest székes főváros VI. kerületében, a Városligeti-fasor 10. házszám alatt lévő épületben leendő együttartását elrendeli s mint nemzeti közintézményt, az ország elidegenithetlen javai közé sorozza.

3. §. A 2. §-ban kitüntetett 350,000 K vételár és járulékai a pénztári készletekből fedezendők és a vallás- és közoktatásügyi tárcza beruházásai között az Iparművészeti Muzeum czimén külön rovat alatt számolandók el. 4. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép s végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.

XIV. TÖRVÉNY-CZIKK

a bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasut részvénytársaság székesfehérvár-sárbogárdi és székesfehérvár-bicskei vasutvonalainak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesítése tárgyában.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi márczius hó 15-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi márezius hó 23-án kiadott 6. számában.)

1. §. A bicske-székesfehérvár- sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság székesfehérvár -- sárbogárdi és bicske- székesfehérvári helyi érdekü

a

az

intagliók gyönyörű csoportját emlitem meg. Méltán sorakoznak hozzájuk az elsőrangu érmek, plaquettek, a XVI-XVII. századbeli puszpangfaragványok, antik görög és római vázák, tanagrák, bronzok, butorok, falkárpitok, keleti szőnyegek, gobelinck, porczellánok, faienceok, ötvösmunkák ritka szép sorozatai. Ráth György a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel gyüjtött. Selejtes dolgok nincsenek kollekcziójában, de kizárólag kitűnő és hiteles festmények, ép és nagyrészt ritkaság számba menő iparművészeti tárgyak. Az állam művészeti gyüjteményeinek sajnálatos hézagossága, másrészről az a szempont, hogy egy kiváló jelentőségű hazai magángyűjteménynek az ilyenekben sokkalta gazdagabb külföldre való vándorlása hazai kulturális közvagyon pótolhatlan vesztesége lett volna, erkölcsi kötelességévé tette a kormánynak, hogy e e gyüjteménynek hazánk részére való megmentésé érdekében közbelépjen. Az özvegygyel folytatott tárgyalás váratlanul kedvező eredménynyel végződött. Özvegy Ráth Györgyné, mint néhai Rath György általános és egyetlen jogos örököse, hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a mennyiben az állam a Városligeti fasor 10. szám alatt levő szintén Ráth György hagyatékához tartozó sennélfogva özvegy tulajdonát képező emeletes házát a hozzá tartozó kerttel és telekkel együtt 350.000 koronáért a gyüjtemény együtttartása érdekében megveszi, az ő néhai férjének összes műkincseit a ház berendezésével együtt, a nemzetnek ajándékul adja a következő feltételek mellett: 1. hogy a gyüjtemény jelenlegi felállitásában «Rath György Muzeum» elnevezés alatt, mint az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum kiegészítő része, az intézet által kezeltessék, vezetésének joga az említett országos muzeum mindenkori igazgatóját illesse meg és a gyüjtemény a közönség részére dijtalanul hozzáférhetővé tétessék; 2. hogy a ház első emeletén lévő s neki jegyzőkönyvileg átadandó lakásrészt jelenlegi berendezésével együtt élete fogytáig használhassa. Az özvegy elhatározásának a székesfőváros és első sorban a magyar kultura szempontjából való nagy jelentőségét kiemelnem, ugyszintén az özvegynek az ajándékával tanusitott nagylelkűségét különösebben hangsulyoznom alig szükséges, akkor, a mikor szakszerű becslés szerint az ajándékul felajánlott gyüjteménynek leltári értéke mintegy egymillió 144.230 koronára rug. Ezt az összeget mint becsértéket állami muzeumaink szakbeli tisztviselői állapították meg. a gyüjtemény esetleges megvásárlása szempontjából, az államkincstár érdekeinek kötelességszerű figyelembe való tartása mellett oly időpontban, a midőn ajándékozási szándékáról az özvegy még nem nyilatkozott. (Képv. 242. sz. irom.; közoktatásügyi és pénzügyi bizotts. jelent. 285. sz. a.)

(1)(Min. indokolás.) 1896: XXIV. törvényczikkel megadott felhatalmazás alapján az 1896. jul. 23-án 49.537. sz. a. kelt rendelettel kiadott engedélyokirattal engedélyezett székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasut építésére és üzletére alakult székesfehérvár-sárbogárdi helvi érdekű vasut részvénytársaság a most emlitett engedélyokirathoz az 1898 : XXVIII. törvényezikk alapján 1898. jul. 25-én

vasut vonalainak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek határozmányait egyesítő engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. §. Jelen törvény az «Országos Törvénytár»-ban való kihirdetés napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Az 1. §. értelmében beczikkelyezett egységes engedélyokirat szövege a következő:

A bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasut egyesitett

engedélyokirata.

A székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság a bicske-székesfehérvári helyi érdekü gőzmozdonyu vasut épitési és üzleti engedélyét megszerezvén, ez alapon alapszabályának kormányhatóságilag jóváhagyott módosításával bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársasággá alakult át. A társaság ennek alapján az iránt folyamodott, hogy a tulajdonában egyesitett bicske-székesfehérvári és székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasutak engedélyezésére vonatkozó okiratok hatályon kivül helyezése mellett, összes kiépített vonalaira egységes engedélyokirat adassék ki.

A bicske székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekű vasut részvénytársa

50.423. sz. a. kiadott függelékkel jogot nyert és kötelezettséget vállalt a Székesfehérvártól Lovasberényen át, a m. kir. államvasutak Bicske állomásáig vezető helyi érdekű vasut építésére és üzletére is s ez alapon alapszabályainak kormányhatóságilag jóváhagyott módosításával bicske-székesfehérvársárbogárdi helyi érdekű vasut részvénytársasággá alakult át. A társaság ilykép a megnevezett két helyi érdekű vasutat saját tulajdonában egyesitvén, az iránt folyamodott, hogy a két helyi érdekü vasut engedélyezésére vonatkozó okiratok hatályon kívül helyezése mellett, mindkét vonalára egységes engedélyokirat adassék ki s ennek keretében a két vonalnak ez idő szerint különböző időben lejáró engedélytartama, továbbá a biztosított adózási kedvezmények és egyéb mentességek lejárati ideje is egységesittessék. Minthogy a különböző engedélytartamok egyesítését az állam hárulási és megváltási jogának mindkét vonalra nézve azonos időpontban való gyakorolhatása, valamint egységes részvénykisorsolási tervezet megállapíthatása s az adózási kedvezmények határidőinek egyesítését pedig különösen az adókiszámítási alap helyes megállapíthatása, az üzletkezelő m. kir. államvasutak elszámolásának egyszerűsítése és egyéb szempontok is kivánatossá teszik, az emlitett határidőknek a két különböző engedélyokmány helyett kiadandó egységes engedélyokirat keretében való egyesítését indokoltnak találtam. Erre való tekintettel az engedélyokiratok egyesítése érdekében a tárgyalások folyamatba tétettek, mely tárgyalások során létrejött főbb megállapodásokat a következőkben bátorkodom ismertetni. A tisztelettel mellékelt vázlatrajzban kitüntetett vasutvonal egységes tényleges építése és üzletberendezési tőkéje, a két vonalra vonatkozólag megállapított építési és üzletberendezési tényleges költségek egyszerű összeadása utján 6,030.000 koronában állapittatnék meg. Ugyanily számítás alapján állapíttatnék meg az is, hogy a két vonal szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi eszközök beszerzésére összesen 387.500 korona, tartalékalap képzésére pedig 82.600 korona fordittatott. Az egységes engedélyokirat 20. és 21. §-aiban az engedélytartam lejáratának és az állami megváltási jog gyakorolhatásának egységes időpontja, valamint a jövedelmi és szállítási adómentességnek egységes tartama az 1906. évi julius hó 1. napját véve kiindulási alapul, a vasutvonalak tényleges építési és üzletberendezési tőkéinek, építési hosszainak és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számítva állapíttatnék meg. Ézen számítási módozat szerint a két vasutvonal egységes engedélytartama 1987. nov. 19-én járna le, a helyi érdekű vasutakról szóló 1880: XXXI. törvényczikk 2. §-a értelmében a tényleges tőke visszafizetése ellenében biztositott megváltási jog pedig 1907. nov. 19-ig, mig az 1888: IV. t.-czikk 2. §-a szerinti, vagyis az évjáradék fizetése ellenében való megváltási jog 1927. nov. 19-étől kezdve lenne gyakorolható, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója (jövedelmi adó) alóli mentesség 1927. nov. 19-ig, végül a szállitási adómentesség 1907. nov. 19-ig terjedne. Azon czélból azonban, hogy a fennebb említett határidők a hónap végére essenek, czélszerűségi szempontokból az egységes engedélyokiratba az adómentességek egységes lejárati határidőinél nov. 19-ike helyett nov. 30-ika vétetnék fel. Az egységes engedélyokirat határozmányai egyebekben teljesen azonosak az eredeti engedélyokiratba s aanak függelékébe annak idején felvett szabványos határozmányokkal. (217. sz. képv. irom.)

ság ezen kérelme folytán, a részvénytársaság részére az alábbi 1. §-ban felsorolt vonalaira nézve a következő egységes engedélyokirat adatik ki: 1. §. Ezen «Engedélyokirat» erejénél fogva a bicske székesfehérvársárbogárdi helyi érdekű vasut részvénytársaság engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokában levő összes vasutvonalakat, ugymint:

a) ez 1896. évi XXIV. törvényczikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1896. évi julius hó 23-án 49.357. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett és a fehér- és tolnavármegyei helyi érdekű vasut székesfehérvár-börgöndi vonalrészének együttes használata mellett, Börgönd állomásból kiágazólag Sárkereszturon át, a magyar királyi államvasutak Sárbogárd állomásáig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat és

b) az 1898. évi XXVIII. törvényczikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a fentemlitett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi magyar királyi minister által 1898. évi julius hó 25-én 50,423. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett, a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya-társaság Székesfehérvár állomásából kiágazólag Lovas-Berényen át a magyar királyi államvasutak Bicske állomásáig vezető helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat, mint egységes helyi érdekü vasutat, az alábbi feltételek mellett és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

2. §. A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvényczikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvényczikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett törvényczikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre lezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles :

a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;

köte

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvényczikk 1-ső §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a menynyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényezikkel beiktatott egyezmények, illetve ennek kiegészítéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvényczikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez.

3. §. Az 1. §-ban emlitett vasutvonalak a kereskedelemügyi magyar

királyi ministernek 1896. évi julius hó 23-án 49,357. szám alatt és 1898. évi julius hó 25-én 50,423. szám alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett építési és üzletberendezési feltételek értelmében már kiépítve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, épugy, a mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módosításokat és kiegészítéseket foganatositani.

4. §. A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvényezikk szerinti kisajátítási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.

5. §. A magyar királyi államvasutak Bicske és Sárbogárd állomásaihoz császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság Székesfehérvár állomásához és a fehér- és tolnavármegyei helyei érdekü vasut Börgönd állomásához való csatlakozás, valamint ezen állomások és a fehér- és tolnavármegyei helyi érdekü vasut székesfehérvár-börgöndi vonalrészé nek együttes használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. §. Az egyesitett vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6.030,000 K, azaz: Hatmillióharminczezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 387,500 koronát, tartalékalap képzésére pedig 82,600 koronát forditott. A tartalékalap, valamit a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a keres