A választott biróságok ügykezelése felett való felügyeletet a választott biróság székhelye szerint illetékes kir. itélőtábla elnöke, a főfelügyeletet pedig az igazságügyminiszter gyakorolja.(1)

160. §. A választott birósági tagok választásánál követendő eljárást a kerületi munkásbiztositó pénztárak alapszabályai állapítják meg.

A választott birósági tagság tiszteletbeli; a tagok időveszteség czimén átalányban részesülnek, mely vissza nem utasitható. A nem helyben lakó választott tagoknak ezenkivül utiköltségeik megtérittetnek.

Az átalány összegét és az utiköltségek számitásának kulcsát, az állami munkásbiztositási hivatal meghallgatásával, a kereskedelemügyi miniszter rendeleti uton állapitja meg.

161. §. A választott biróság ülnökévé csak magyarul is tudó magyar

(1) A törvényjavaslatban foglalt rendelkezésekből kifolyólag vitás kérdések három irányban merülhetnek fel és három csoportba lehet osztani a törvényjavaslat alapján felmerült vitás kérdéseket azok jogi természete és azon fórumok szempontjából, melyek e vitás kérdések eldöntésére hivatva vannak. A vitás kérdések első csoportjába tartoznak azok, a melyek a munkaadó és alkalmazottak között merülnek fel, mely vitás kérdések a munkaviszonyból eredvén, azonos természetüek az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-ában felsorolt vitás kérdésekkel. Ugyanezek közé a vitás kérdések közé tartoznak a biztositó pénztárak és a munkaadók között az utóbbiakat terhelő befizetési és megtéritési, valamint az utóbbiakat a pénztárakkal szemben megillető megtéritési igények tekintetében keletkezett vitás kérdések, a melyek, miután a befizetési kötelezettség részben az alkalmazottak hozzájárulási kötelezettségén is alapul, szintén azon vitás kérdések közé tartoznak, a melyeknek jogi természete a munkaviszonyból folyó vitás kérdésekkel általában megegyezik. Ezért a törvényjavaslat 157. §-a az 1891 XIV. t.-cz. 76. §-ához képest ezeknek a vitás kérdéseknek eldöntését az ipartörvény 176. §-ában megállapított módon és eljárás szerint az iparhatóságok hatáskörébe utalja. De az iparhatóságoknak a jelzett eljárás szerinti bíráskodási hatáskörébe utaltatnak a munkaadókat a 37. és 43. §§. értelmében terhelő balesetbiztositási dijakra nézve felmerült vitás kérdések is, miután ezek a dijak, mint az illető szakaszoknál emlitettem, szintén a betegsegélyezési járulékokkal egyidejüleg és az azokra nézve megállapított szabályok szerint lesznek fizetendők és igy az ezen fizetési kötelezettségre nézve felmerülő vitás kérdések legczélszerübben szintén az iparhatóságok által az ipartörvény idézett szakasza alapján lesznek eldöntendők. A törvény 156. §-a az ipartörvény 176. §-a szerinti biráskodási eljárásnál az ipartestületi békéltető bizottságok hatáskörét mellőzi, miután a törvény az ipartestületi betegsegélyző pénztárak intézményét nem tartja fenn, már pedig a testületi békéltető bizottságok hatásköre a biztosításban eddig is csak a munkaadó és az ipartestületi betegsegélyző pénztárak között felmerült hasonló vitás kérdések eldöntésére szorítkozott. A vitás kérdések második Csoportjába tartoznak azok, melyek a biztositó pénztár és a munkaadók között az utóbbiakat terhelő és az évenként felosztandó és kirovandó balesetbiztositási járulékok és tőkeösszegek tekintetében keletkeznek. E vitás kérdések kapcsolatban állanak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár igazgatóságának azon határozataival, melyek a biztositásra kötelezett üzemeket a törvényjavaslat IV. fejezete értelmében a baleseti veszélyességi osztályba besorozzák. Miután ezeknek a vitás kérdéseknek az eldöntése első sorban szakszerü ismereteket igényel és a biztositási szervezet, valamint a biztositásra befolyással bíró összes ténykörülmények legalaposabb ismeretét teszi szükségessé, ennélfogva ezeknek a vitás kérdéseknek sem az iparhatóságok, sem a rendes biróságok hatáskörébe való utalása lehetségesnek nem mutatkozik, hanem azoknak eldöntését megnyugvással csakis arra a szakhivatalra lehet bizni, a mely a törvényjavaslat szerint az egész biztosítási ügy felügyeletére, ellenőrzésére a törvényjavaslat szerint szervezendő lesz. Ezek a vitás kérdések tehát a törvény 157. §-a szerint az állami munkásbiztositási hivatal által fognak eldöntetni. Végre vitás kérdések harmadik csoportjába tartoznak azok, melyek a biztositott személyeket és igényjogosult hozzátartozóikat a törvény alapján megillető segélyezési és kártalanitási kérdések iránt keletkeznek. Az általános iparjog terére tartozó e specziális természetü vitás kérdések eldöntésére a törvényjavaslat választott szakbiróságok szervezéséről gondoskodik, ama választott szakbiróságok analogiájára, melyekről az 1891: XIV. t.-cz. 75. §-ának második bekezdése is gondoskodott. A választott birósági szervezet két fórumból áll. Az elsőfoku választott biróságokból, melyek a kerületi pénztárak székhelyén alakittatnak, mig a másodfoku választott biróság az áliami munkásbiztosítási hivatal lesz. Tekintettel azonban arra, hogy a kerületi pénztárak székhelyén szervezett elsőfoku választott birósagok mindegyike a baleseti állandó kártalanításokra vonatkozó kérdések eldöntésére kellő képességgel nem rendelkezhetik, miután számos kerületi pénztár székhelyén elegendő szamu és kellő képzettséggel bíró választott birósági ülnököket találni alig lesz lehetséges, a törvény 158. §-a kétféle hatáskörrel felruházott elsőfoku választott birósági szervezeteket különböztet meg. Nevezetesen a kerületi pénztárak székhelyén szervezett elsőfoku választott biróságok hatáskörébe általában csak azokat a vitás kérdéseket utalja, a melyek a kerületi pénztárak igazgatósága által saját hatáskörükben megállapított és nyujtott betegsegélyekre és ideiglenes baleseti járadékokra és segélyekre vonatkoznak.

a

állampolgár választható, a ki teljeskoru, gondnokság vagy csődeljárás alatt nem áll, nyereségvágyból elkövetett büntett vagy vétség miatt büntetve nem volt, s hivatalvesztést, illetve a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését kimondó jogérvényes itélet hatálya alatt nem áll.

Ha utólag oly körülmények derülnének ki vagy merülnének fel, a melyek egy már megválasztott ülnöknek e törvény értelmében való megválaszthatóságát kizárják, előzetes meghallgatása után az illető a választott biróság elnöke által felmentendő állása alól. A felmentett e határozat ellen a választott biróság elnöke utján az állami munkásbiztositó hivatalhoz felebbezhet, de a felebbezésnek halasztó hatálya nincs.

Ez esetben, valamint akkor is, ha a választott birósági ülnök állásától a választási időszakon belül más módon megválik, helyette a biróság elnöke a soros póttagot hivja be.

A ki megválasztása esetén kötelességét elfogadható ok nélkül nem teljesiti, ülésekről igazolatlanul ismételten elmarad, a választott biróság elnöke által száz koronáig terjedhető pénzbírsággal sujtható.

Ha a választott birósági tag egy már megalakult tanácsból alapos ok nélkül eltávozik s ezzel a tárgyalás folytatását vagy az itélethozatalt lehetetlenné teszi, a választott biróság elnöke által a meghiusult eljárás költségeiben elmarasztalandó.

A biróság elnökének a pénzbírság, illetőleg a költségekben való elmarasztalás tárgyában hozott határozata meg nem felebbezhető és a pénzbirság, ugyszintén a megállapitott költségek közigazgatási uton, a közadók módjára hajtandók be.

Ismételt pénzbírságolás vagy az eljárási költségekben való elmarasztalás esetében, és pedig az utóbbi esetben első izben is, az illető választott birósági ülnökkel szemben a második és harmadik bekezdésben foglalt rendelkezések is alkalmazandók.

162. §. A biztositottak által választott birósági tagok birósági tárgyalásra szóló meghivásukat munkaadójuknak mindenkor bejelenteni tartoznak. A munkaadó köteles megengedni, hogy választott birósági ülnökké választott alkalmazottja ez irányu kötelességének eleget tehessen. A napibéreket, melyeket az alkalmazott a választott birói teendők ellátása következtében netalán elveszit, az államkincstár az illető alkalmazottnak megtériti (115. §.).

163. §. A választott biróság tárgyalásának idejéről az üzem székhelyére illetékes kerületi munkásbiztositó pénztár nyolcz nappal a tárgyalás előtt értesitendő, mely a tárgyalás idejét azonnal közli az érdekelt féllel.

A választott biróság ötös tanácsban itél; a tanács az elnökön vagy helyettesén kivül két munkaadóból és ugyanannyi biztositottból áll. Az ülnököket első sorban ama szakma vagy rokonszakma szerint, melyhez a megbetegedett vagy balesetet szenvedett biztositott tartozik, ha pedig ez nem lehetséges, az évenkint előre megállapitott sorrend szerint az elnök hivja be. E sorrendtől való eltérést az elnök a tárgyalási jegyzőkönyvben indokolni tartozik.

164. §. A választott biróság elnöke a megválasztott munkaadó és munkás ülnököktől, s illetve helyetteseiktől tisztségük elfoglalásakor kötelességeik pártatlan teljesitésére esküt vagy fogadalmat vesz.

A választott birósági tagok kizárására a polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók. A választott tagoknak ez esetben való kizárása felett az elnök határoz.

165. §. A választott biróság tárgyalásaihoz mindazokban az esetekben, midőn betegség esetében a keresetképtelenség fenforgásáról, vagy balesetnél a balesetnek a halállal vagy keresetképtelenséggel való összefüggéséről, vagy a keresetképtelenség fokáról van szó, orvosok is meghivandók.

Az igénybe veendő orvosokat és azt a sorrendet, melyben a kijelölt orvosok a tárgyalásra meghivandók, a választott biróság székhelyének törvényhatósági tiszti főorvosától bekivanandó névjegyzék alapján minden év elején egy évre a választott biróság elnöke jelöli ki.

A kijelölésnek lehetőleg ugy kell történnie, hogy egy-egy szakból több orvos álljon a biróság rendelkezésére.

A sorrendtől való eltérésnek csak kivételesen lehet helye és azt az elnök a tárgyalási jegyzőkönyvben megokolni tartozik.

Oly orvos, a ki a sérültnek az első segélyt nyujtotta, vagy a sérültet kezelte, vagy a pénztárnak a fenforgó ügyben már szakvéleményt adott, vagy a pénztárral vagy a sérült munkaadójával szerződéses viszonyban áll, a tárgyalásra mint szakértő nem hivható meg.

A szakértőül meghivott orvosnak betekintés engedendő az összes tárgyalási iratokba.

166. §. A választott birósági eljárás költségei az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztárt terhelik, kivéve, a mennyiben a biróság ugy találja, hogy a költségeket a kártalanitást kérő rosszhiszemü eljárása okozta.

A segélyt, illetve kártalanitást követelők által külön meghivatni kivánt szakértők közreműködéséből vagy az ügyvédi képviseltetésből származó költségeket rendszerint a vesztes fél fizeti.

A pénztár által külön meghivatni kivánt szakértők közreműködéséből, ugyszintén a pénztár képviseltetéséből származó költségeket a pénztár saját terhére viseli.

A felek ügyvédi képviseletének költségeit a választott biróság állapitja meg; más képviseltetésből költségek fel nem számithatók. Más alapon, mint a választott biróság itélete alapján, a választott biróság előtt való ügyvédi képviseletből költségek birói uton nem érvényesíthetők.

Szükség esetén a biróság helyszini szemlét rendelhet el, mely azonban az üzemnek csak arra a részére terjedhet ki, a melyben a baleset történt. 167. §. A választott biróság itéletét zárt ülésben, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, mely azonnal kihirdetendő és a kihirdetés napjától számitott tizenöt napon belül indokaival együtt a kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatóságával és a sérülttel, illetve igényjogosulttal közlendő.

Ha a választott biróság megállapitja a segélyre vagy a kártalanitásra vonatkozó igényjogosultságot, a segély és járadék összegét és kezdő időpontját is megállapitani tartozik.

A választott biróság által hozott itélet végrehajtása a marasztaltra nézve illetékes kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.

A választott biróságnak az állandó járadékok tárgyában hozott itéletei minden esetben, ellenben a betegség esetében nyujtandó segélyek és az

időleges baleseti járadékok tárgyában hozott itéletei csak annyiban felebbezhetők meg, a mennyiben azok a segélyezési vagy járadékigény megállapítására vagy megtagadására vonatkoznak.

A felebbezés az itélet kézbesitésének napjától számitott harmincz napon belül nyujtandó be a választott biróság elnökénél. (1)

XV. FEJEZET.

Állami munkásbiztositási hivatal.

168. §. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztárak, valamint a kerületi munkásbiztositó és vállalati betegsegélyző pénztárak feletti állami felügyelet és ellenőrzés, ugyszintén a másodfoku választott biráskodás gyakorlására és az e törvényben meghatározott teendők végzésére Budapest és Zágráb székhelylyel két munkásbiztositási hivatal létesittetik, a kereskedelemügyi minister, illetve a horvát-szlavon-dalmátországi bán felügyelete alatt. Költségeik az államot, illetve Horvát-Szlavonországokat terhetik és azok a kereskedelemügyi tárcza, illetve a horvátszlavon országos kormány évi költségvetésében irányoztatnak elő.

A Horvát-Szlavonországok területére nézve Zágráb székhelylyel létesitendő országos munkásbiztositási hivatal szervezetére, hatáskörére és működésére nézve, az e hivatalnál szervezendő állásokat és azok fizetési osztályait megállapitó rendelkezések kivételével, mire nézve az országos törvényhozás intézkedik, e törvény rendelkezései alkalmazandók. (2)

169. §. Az állami munkásbiztositási hivatal az elnökből és másod

(1) A mennyiben az elsőfoku választott birósági itélet baleseti kártalanitásokra vonatkozik, ezek a másodfoku választott birósághoz minden esetben, ellenben a betegség esetében nyujtandó segélyekre és az időleges baleseti járadékokra vonatkozólag hozott elsőfoku választott birósági itéletek csak annyiban lesznek megfelebbezhetők, a mennyiben ez itéletekkel a segélyezési igény megállapittatik, vagy megtámadtatik. Az igény megállapítása esetében tehát a nyujtandó segélyek módozataira vagy a pénzbeli segélyek nagyságára vonatkozólag további felebbezésnek helye nincs, miután ebben a tekintetben a vitás kérdések jogérvényes eldöntését az elsőfoku választott biróságokra is teljes megnyugvással bizhatni.

(2) A törvényjavaslat az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár, ugyszintén a kerületi munkásbiztositó pénztárak, valamint a vállalati betegsegélyző pénztárak felügyeletére és ellenőrzésére és általában a munkásbiztositási ügynek központi intézésére, ugyszintén a vitás kérdésekben való másodfoku biráskodás végett állami munkásbiztositási hivatalt szervez. Tekintettel HorvátSzlavonországok autonom végrehajtási jogkörére, a nevezett országok területére kiterjedő hatáskörrel Zágráb székhelylyel külön országos munkásbiztositási hivatal állítandó fel, melynek szervezetére, hatáskörére és működésére nézve természetszerüleg szintén a törvény rendelkezései lesznek irányadók. A munkásbiztositás ügyének központi irányitására és a biráskodásnak végső fokban való gyakorlására külön állami hivatal szervezése elengedhetetlen kelléke az egész munkásbiztositásnak. Ha van közszolgálati ág, melynek az adminisztrácziótól való teljes függetlenitése feltétlenül szükséges, ugy az első sorban a munkásbiztositás. Ahhoz, hogy ez nagy szocziális hivatásának megfelelhessen, elengedhetetlenül szükséges, hogy ez az ügy minden befolyástól ment legyen, körülsánczolva mindazon garancziákkal, melyek az intézmény teljes pártatlanságát biztositani alkalmasak. Ez az egyik ok, a miért a munkásbiztosításnak legfelsőbb fokon való irányitása nem maradhat a rendes adminisztráczió körében, mert bármily tiszta és kifogástalan legyen is ez az adminisztráczió, a birói függetlenség biztosítása nélkül nem nyujtja a pártatlanság minden garancziáját. A második ok a birói funkczió, mely a ministeriális szervezetbe nem illeszthető be. A harmadik ok pedig az intenzivebb ellenőrzés szükséges volta, mely e czélra specziális közegeket kiván. Ausztriában eddig nem létezett ily hivatal, de ott is foglalkoznak annak szervezésével, ugyancsak a teljes függetlenség és pártatlanság elérhetése czéljából, valamint azért, mert a rendes adminisztráczió keretében nem lehet ezen ügyeket ugy ellátni, a mint az kivánatos lenne.

elnökből, kiknek állásai az 1893 IV. t.-cz.-ben megállapitott IV. és V. fizetési osztályokban szerveztetnek, továbbá biztositási és birói osztályokból áll.

A biztosítási osztály végzi a biztositó pénztárak felügyeletével és ellenőrzésével, valamint az e törvényben meghatározott és a biztositás szakszerű vezetésével és irányitásával járó teendőket és biztositási, számviteli és statisztikai alosztályokból áll. Ez osztály hatáskörébe tartozik, az érdekelt iparágak és ipari szakmák képviselőinek meghallgatása mellett, a balesetelhárítás vezetése és annak biztositási felügyelők utján való ellenőrzése is.

Ez osztály személyzeti létszáma a ministerium fogalmazó és számvevőségi személyzeti állásaival egyenlő czimmel és fizetési osztályban költségvetésileg rendszeresittetik.

A birói osztály, mely az e törvény alapján nyujtandó segélyezések és kártalanitások tekintetében fölmerülő vitás kérdésekben végső fokban itél, állandó birókból és nem állandó birói tagokból áll. Az állandó birói tagok létszáma az 1893 : IV. törvényczikk által megállapitott VI. és VII. fizetési osztályokban költségvetésileg rendszeresitendő.

170. §. Az elnöki, illetőleg másodelnöki állások egyikére az 1883. évi I. t.-cz. 3. §-a, másikára az ugyane törvényczikk 10. S-a értelmében képesitett és valamely állami szolgálatban legalább három évig szolgált egyén nevezhető ki.

:

A biztositási osztály fogalmazói személyzete és a birói osztály állandó birói tagjai felerészben az idézett törvényezikk 3. §-a, vagy az 1869 IV. t.-cz. 7. §-a, és felerészben az 1883 I. t.-cz. 10. §-a értelmében képesitett egyénekből nevezendő ki. Végül a biztositási osztály számviteli és statisztikai személyzeti létszámába az idézett törvényczikk 17. §-a szerint képesitett egyének nevezhetők ki.

A hivatal elnökét és másodelnökét, biráit, valamint a VI., vagy magasabb fizetési osztályokban rendszeresitott állásu tisztviselőit Ő Felsége a király, a fogalmazói, számviteli és statisztikai személyzeti létszámhoz tartozó egyéb állásu tisztviselőit a kereskedelemügyi minister nevezi ki, mig a kezelő tisztviselőket, valamint a segéd- és szolgaszemélyzetet a hivatal elnöke nevezi ki, illetve alkalmazza.

Az állami munkásbiztositási hivatal ügyviteli és a hivatali alkalmazottak fegyelmi szabályzatát a kereskedelemügyi minister az igazságügyi ministerrel egyetértőleg rendeleti uton állapítja meg, mely rendelet az országgyülésnek bemutatandó.

A hivatal elnöke és másodelnöke, ugyszintén biztositási és birói osztályának tagja saját akaratán kivül át nem helyezhető, más hivatali állásra ki nem nevezhető és hatvanöt éves életkorig nem nyugdijazható, kivéve, ha fegyelmi itélettel megállapittatott, hogy valamely testi vagy szellemi fogyatkozás miatt állásának betöltésére állandóan képtelenné vált, vagy ha hivatali állását a törvény megszüntette.

A fegyelmi hatóságot a hivatal elnöke és másodelnöke felett az 1871 : VIII. t.-cz. 35. §-ában emlitett fegyelmi biróság, biztositási és birói osztályának tagjai felett az állami munkásbiztositási hivatal nagyobb, végleges minőségben alkalmazott kezelő- és segédszemélyzete felett pedig a hivatal kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja.