ellenes irány meghatározása helyébe ezen törvény 22. §. 1. c) pontjában körvonalozott meghatározás lép.

38. §. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.(1)

XXVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére alkotandó müvekről.(2) (Szentesítést nyert 1907. évi junius hó 7-én. Kihirdettetett az 1907. évi Országos Törvénytár 1907. évi junius hó 8-án kiadott 11. számában.)

1. §. A törvényhozás dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának s ezáltal az alkotmány helyreállitásának maradandó emlékkel való megörökítéseül elhatározza, hogy:

a) Budapesten alkalmas helyen munkás-kórházat létesit,

b) az «Erzsébet» népakadémiának népkönyvtárral egybekötött munkásotthon létesítésére a székesfőváros VIII. kerületében Szentkirályi-utcza

(1) Et-czikk végrehajtásáról v. ö. 1907. júl. 19-én 76.000 VKM. rend. (R. T. 1144 1.), a mely szól az illetményekről (u. o. 1152. 1.), az államsegélyről (u. o. 1174., 1197. és 1242. 1.), az ált. követelményekről (u. o. 1202. 1.), a fegyelmi eljárásról (u. o. 1213. i.), a szerzetesek iskoláiról (1228. I.). a közigazg. bizotts. elj. szabályairól (1233. 1.), a nemzeti zászló használatáról (1241. l.), a felszerelésről (1246. 1.), a lak berosztályokról (1259. 1.).

(2) Min. indokolás; 522. sz. képv. irom.) A nemzet széles rétegeiben megnyilvánult az a közóhajtás, hogy dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József királyunk megkoronáztatásának negyvenedik évfordulója s ezáltal az alkotmány helyreállitása megünnepeltessék. Ennek a közóhajtásnak kiván eleget tenni a kormány a jelen törvényjavaslat előterjesztésével. A kormányt javaslataiban az az elv vezérelte, hogy az évforduló megülése ne zajos ünnepségek által történjék, hanem hogy a nemzet ebből az alkalomból széles társadalmi rétegek szükségleteit elégitse ki, vagy lerója a kegyelet adóját és hogy az e végett létesítendő alkotások maradandó és méltó emlékét képezzék dicsőségesen uralkodó királyunknak a nemzet történetében örömteljes fordulópontot képező megkoronáztatásának. A kormány tehát azonkívül. hogy az évforduló emlékét megörökítő verettel ellátott currans érmek forgalomba hozatalát tervezi mire nézve külön törvényjavaslatot leszek bátor bemutatni a fentebb jelzet irányelvnek megfelelően a következő alkotások létesítését hozza javaslatba: Budapesten alkalmas helyen 2.000,000 K költséggel munkáskórház lenne épitendő. Ez a kórház, melynek létesítése sulyosan érzett szükséget elégitene ki, a lehető tág keretben létesittetnék, a legmodernebb egészségügyi követelményeknek megfelelően szereltetnék fel és azért, hogy czéljának teljesen megfelelhessen, a munkásbetegsegélyző pénztár kezelésébe adatnék. A kórház építésére szükséges telket a székesfőváros közönsége engedné at ingyen. A népművelődés előmozdítása végett. mód nyujtatnék az Erzsébet-népakadémiának könyvtárral egybekötött munkás-otthon létesítésére azáltal, hogy átengedtetnék részére a Budapest székesfőváros VIII. kerületében Szentkirályi-utcza 7. sz. a. levő és 100,000 K költséggel uj rendeltetésének megfelelően átalakítandó és felszerelendő nőipariskolai épület és hogy ezenkivül több vidéki központon a közművelődés minden ágának a helyi viszonyokhoz alkalmazott teljesítésére 500,000 K költséggel kulturházak létesítése elősegíttetnék. Ugy a Budapesten létesitendő nagyobbszabásu munkásház, mint a vidéki központokon felállítandó kulturházak hathatósan fogják szolgálni a munkások érdekeit. a mennyiben módot nyujtván nekik a művelődésre, anyagi boldogulásukat is elő fogják segíteni. Minthogy Arpád fejedelem halálának ezredik évfordulója szintén a folyó évre esik és miután a honalapitó szobrának felállitása iránt már is történt gondoskodás, király és nemzet legmegfelelőbben azzal róná le a kegyelet adóját, ha királyunk megkoronáztatásának évfordulóján elhatározná az Alba Ecclesiának (Fehér eg háznak) ujból leendő felépítését, a melyet Szent István király az óbudai határban Árpád király emlékére ennek történelmileg beigazolt temetési helye fölé emelt volt. A templom környezete ligetté alakittatnék át és abba obeliszk emeltetnék; mindennek létesítésére pedig a teleknek ezidőszerint még számszerüleg meg nem állapitható árán felül 600.000 korona hitel volna engedélyezendő. Állami összetartozandóságunk végül kivánatossá teszi, hogy ebből az alkalomból Horvát-Szlavonországok területén is lét sittessék valamely maradandó alkotás. Az ott felmerült kivánalomhoz képest ez azáltal lenne megvalósítható, ha a zágrábi kereskedelmi muzeum megnagyobbítására 200.000 K szenteltetnék. (V. ö. még a képv. pénzügyi bizottság 526. sz. jelentését.)

7. sz. alatt levő női-ipariskolai épületet átengedi és ezenkivül több vidéki központon a közművelődés minden ágának a helyi viszonyokhoz alkalmazott teljesítésére kulturházak létesitését segiti elő,

c) ujból felépiti, azt a templomot, a melyet Szent István király az óbudai határban Árpád fejedelem emlékére ennek temetési helye fölé emelt volt,

d) a zágrábi kereskedelmi muzeumot megnagyobbitja.

2. §. Az 1. §-ban részletezett alkotásokkal járó munkálatok költségeinek fedezésére a következő hitelek engedélyeztettek:

a) a munkáskórház létesitésére 2 millió korona;

b) az Erzsébet-népakadémia czéljaira átengedendő női-ipariskolai épület átalakítási és felszerelési költségeire 100.000 korona s a vidéki kulturházak létesítésére 500.000 korona;

c) az óbudai határban emelendő templom épitésének költségeire s az a körül létesitendő liget és ebben emelendő obeliszk költségeire a telek megszerzési árán felül 600.000 korona; végre

d) a zágrábi kereskedelmi muzeum megnagyobbitására 200.000 korona. A c) pontban emlitett telek megszerzése végett szükség esetén kisajátitásnak van helve.

3. §. A 2. § a) és d) pontjai alatt részletezett kiadások a kereskedelemügyi tárczánál, a b) pont alattiak a vallás- és közoktatásügyi tárczánál, a) alatti költségek pedig a miniszterelnökségnél a mutatkozó szükséglethez képest az illető év költségvetésében az átmeneti kiadások czime alatt lesznek előirányzandók.

4. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbelép és végrehajtásával a ministerium bizatik meg.

XXIX. TÖRVÉNY-CZIKK

a m. kir. államvasutak és a magyar kir. posta- és távirdaintézet részére beszerzendő forgalmi eszözök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről. (D)

(Szentesité t nyert 1907. évi junius hó 9-én. Kihirdettetett az 1907. évi Országo; Törvénytár » 1907. évi junius hó 15-én kiadott 12. számában.)

1. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a m. kir. államvasutak járműállományának kiegészitésére, továbbá a m. kir. posta

(1) Min. indokolás; 440. sz. képv. irom.) A m. kir. allamvasutak helyzete az utolsó évtized forgalmának rohamos emelkedese folytán az utóbbi időben kedvezőtlenül alakult. A rendkivüli mértékben megnövekedett forgalommal nem áll arányban a vasut teljesitő képessége; részben innen származnak -az 1906-1907. évi téli szokatlanul nagy és husz év óta elő nem fordult hidegek által még igen nagy mértékben előmozdítva -- a egutóbbi hónapok alatt ismételten előfordu.t forgalmi zavarok és erre vezethető vissza a mult évi nagyobb forgalom idején beállott aránytalanul nagy kocsihiány. E forgalmi zavaroknak más okai is voltak, nevezetesen a forgalom lebonyolításánál első sorban figyelembe jövő csatlakozó vasutak hasonló, sőt még sokkal rosszabb viszonyai, melyek természetes visszahatással voltak és vannak a m. kir. államvasutakra is, de viszont a létező bajok titkolásával és későbbi még nagyobb bajok tudatos előmozdításával egyértelmű volna annak tagadásba vétele, hogy a m. kir. államvasutak helyzete sürgős és alapos javitást igényel, mert csak az igazgatásnak és a személyzetnek önmegtagadással járó kitartó munkássága tette és teszi lehetővé a forgalomnak oly lebonyolítását, a mint ez eddig történt és jelenleg történik. Nem tagadható az sem, hogy a m. kir.

és távirdaintézet czéljaira mozgó postakocsik és közuti gépkocsik beszerzésére 60,000.000 koronát fordithasson.

államvasutaknál némely igen lényeges szervezeti változtatások is elengedhetlenül szükségesek, nevezetesen a lehető deczentrálizáczió az igazgatásban, a nagy üzletvezetőségi központok okszerü megosztása és az igazgatás lényeges egyszerüsitése, melyeket ez év folyamán meg akarok oldani, ezeknek megoldása azonban az üzem megfelelő lebonyolítását csak akkor fogják előmozdítani és biztositani, ha az intézet a szükséges felszerelésekkel és forgalmi eszközökkel el lesz látva. A forgalom fejlődését az utolsó tizenegy évben, magának a forgalomnak a felszerelésekhez és forgalmi eszközökhöz való viszonyát, a vontatási és forgalmi eszközök tényleges kihasználását és ez által közvetve a helyzet alakulását az alábbi néhány adat illusztrálja.

mutat

A m. kir. államrasulak forgalma. A hálózatnak, beleértve a m. kir. államvasutak által saját számlájukra kezelt helyi érdeki vasutakat is, üzletben vol hossza az 1906. évi költségelőirányzat szerint 11.717.671 kilométer, az 1907. évi költségelőirányzat szerint pedig 15.875,568 kilométer volt, a hálózat tehát ezen 11 év alatt 4.157,897 kilométerrel, vagyis 355%-kal növekedett, a mi 378·0 km. évi átlagos vonalszaporulatot jelent, mely kereken évi 3-20 gyarapodásnak felel meg. Vizsgálva már most a teljesitményt ugyan abban az időközben kitünik a mit az I. melléklet részletesen kihogy ez az 1896. évi 51.409,975 vonatkilométerről 1906. évben 76.170.000 vonatkilométerre emelkedett. A szaporulat tehát itt 24.760,025 vonatkilométer azaz 48-2%. Az utasok száma 1896-ban kereken 46 millió, az 1906. évi megközelítő adatok szerint 74 millió volt, vagyis az 1906. évben 28 millióval több utast szállitottak a m. kir. államvasutak, mint 1896-ban, a mi 60.9% emelkedésnek felel meg. Az átlagos évi szaporulat ezen időközben 6%-ot tesz, az 1904. évtól kezdve azonban e szaporuiat az előző évvel szemben 8.2%, 10.5%, 1906. évben pedig 11 százalékot tesz ki. A fizető teherforgalom (gyors- és teheráruforgalom) a mondott időszak alatt 221 millió tonnáról 376 millió tonnára szökött, a szállitásra került többlet tehát 155 millió tonna, vagyis az absolut emelkedés 70-2%, az átlagos évi emelkedés pedig 7%. A személyforgalomhoz hasonló meglepő eredményt mutat az áruforgalom fejlődése is, a mennyiben 1902-ben az előző évvel szemben 46%. 1903-ban 56%, 1904-ben 6-7%, 1905-ben 75% és 1906-ban az ideiglenes adatok alapján 10-9% az emelkedés. teheráruforgalomnál mutatkozó évi 7%-os és a személyforgalomnál észlelt 6-os emelkedés a vonalszaporulat 3-2%-os értékével való párhuzamban állitásából kitünik, hogy a fejlődés nemcsak a hálózat kiterjesztéséből folyó aránylagos növekedés, hanem a forgalom nagy arányn és belterjes fellendülésének az eredménye. A bevételek és kiadások alakulásáról szóló adatok a UI-vel jelölt táblázatban foglaltattak össze. Ezek szerint a bevételek az előző eredménynyel szemben 1902-ben 3-3%, 1903-ban 3.9%, 1904-ben 46%, 1905-ben 6-7% és 1906-ban a rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 94%-kal emelkedtek. A kiadások pedig 1902-ben 18%, 1903-ban 3·8%, 1904-ben 4.8%, 1905-ben 8.8% és 1906-ban 6·6%-kal emelkedtek. Az 1896-1906. évi tőkebefektetésekről. az ezen években elért forgalomról és az üzleti összbevételekről szóló adatokat a III. kimutatás tünteti föl. Ezek szerint az előző évvel szemben 1902-ben 16%, 1903-ban 1:23%, 1904-ben 2:07%, 1905-ben 1.79% és 1906-ban 0.51% a tőkeemelkedés. Végül a m. kr. államvasutak zá számadása szerinti üzleti összbevétel 1902-ben 3-2%, 1903-ban 3-990, 1904-ben 46%, 1905-ben 6-7% és 1906-ban az ideiglenes adatok szerint 90%-kal emelkedett. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a befektetések nem történtek arányosan a forgalom fejlodésével és az összbevétel emelkedésével. A forgalom ezen nagymérvü emelkedésének természetes következménye az volt, hogy a kielégítésre váró szükségletek is nagyobb arányban növekedtek s bár az 1904. évi XIV. t.-cz. vasuti beruházá sokra különböző cz meken összesen mintegy 153.040,000 K hitelt biztositott, valamint az évi állami költségvetések keretében is történt a beruházásokról némi gondoskodás, a szükségletek, különösen a hálózatnak belterjes fejlesztése terén még sem nyertek kellő kielégítést s a m. kir. államvasutak tényleges beruházási szükséglete kielégitve nem lett. E mellett figyelembe veendő az is, hogy a közönség igényei mindinkább fokozódnak s ezen igények kielégítése elől ezen nagy állami intézménynek elzárkóznia nem lehet. A közönség ugy a helyi, de különösen a távolsági és nemzetközi forgalomban nagyobb kényelmet, gyorsabb szállitást, a teherforgalomnál gyorsabb kezelést kiván, mely gyors kezelés és elszállítás, különösen a gyorsan romlandó czikkekre nézve igen nagy fontosságu, mivel ezen czikkek kiviteli forgalmának emelkedése közgazdasági szempontból kiváló jelentőségű. A forgalom nagy emelkedése természetszerüleg a forgalmi eszközök fokozottabb kihasználását is vonja maga után. E részben igen jellemzők az alábbi adatok:

a

A) Személykocsik. A m. kir. államvasutak személykocsijainak teljesitménye 1901-től, a mikor azokon 51.263,158 személy utazott, az 1906. évig, a midőn az utasok száma kereken 74 millióra emelkedett, 37%-kal növekedett, vagy ha a végzett teljesitmények elbirálására megbízhatóbb alapot szolgáltató személyszállitó vonatkilométerek mennyiséget tekintjük, ugy azt találjuk, hogy teljesítmény vonatkilométerekben 32.062,878-ról 39.400,000-re, azaz : 22-9%-kal emelkedett. A kocsiszükséglet kipuhatolásánál tehát arra az eredményre jutunk, hogy az 1906. évi utasforgalomnak ellátásához már az 1906. évben legalább is 22-90-kal több, összesen tehát 61811 személykocsi szükségeltetett volna, ezzel szemben azonban mint azt az V. kimutatás az évi fejlődés feltüntetésével kimutatja csak 5553 személykocsi állott rendelkezésre s ugyanennyivel rendelkezett az államvasut az 1906. év végével is. A személykocsi-állagnak ezen nagyobb teljesitmény következtében beállott elégtelensége miatt a különben is csak igen szorosan megállapitott fordulókat már az 1906, évben sem lehetett megtartani, illetve a kocsikat a végállomásokról még alapos megvizsgálás, kellő

2. §. Az 1. §-ban felsorolt beszerzésekkel felmerülő kiadások a pénztári készletekből fedezendők és a kereskedelemügyi tárcza illető czimei alatt elszámolandók.

tisztogatás s a futó javitások eszközlése nélkül, tehát a kocsik jókarban tartásának határozott rovására, korábban induló vonatokkal kellett visszaforditani mindannyiszor, midőn az utasforgalom csak némileg is fellendült. Ha pedig az utasforgalom nagyobb mérveket öltött, a mint az vasárnapok, ünnepek, országos vásárok, búcsúk, versenyek stb. alkalmával rendesen előfordul, akkor a szerelvények gyorsabb forditásán kivil nemcsak a javitásra szoruló személykocsiknak mühelybe utalását kellett beszüntetni, hanem még a muhelyekben állott futóképes javitásos kocsikat is ideiglenesen ujból forgalomba kellett helyezni. Ezen rendkivuli intézkedések daczára a lefolyt év erős forgalmu időszakaiban ugyszólván naponkint beállott annak a szüksége, hogy személykocsik hiányában még a rendes menetdijat fizető polgári utasok is e czélra ideiglenesen berendezett teherkocsikban továbbittattak. Az 1906. év május hó 15-étől augusztus hó 31-éig, tehát 31/2 hó leforgása alatt, a m. kir. államvasutak vonalain, személykocsik hiányában, csupán polgári utasok által 12,949, vagyis átlagban naponta 119 «Grn» jelü fedett teherkocsi (katonai legénység szállítására berendezve) vétetett igénybe. Volt azonban nap, mikor e czélra 440 «Grn» jelü teherkocsi használtatott. Az pedig, hogy az utasok egy része a személykocsikban gyakran hosszabb uton át is a folyosón kénytelen állni, szintén nem ritkán fordul elő. A személykocsik elégtelen volta mellett bizonyit különben még azoknak tulságos nagy igénybevétele, illetve, az a körülmény is, hogy a m. kir. államyasuti személykocsik nemcsak a külföldi nagy vasutak. de még a magyar és az osztrák, illetve a német vasutak személykocsijainak atlagos teljesitményénél is jóval nagyobb teljesitményt értek el. A mig ugyanis a m. kir. államvasutak személykocsijai tengelyenként 1906. évben átlagban 60,500 kilométert teljesitettek, addig az összes magyar és osztrák vasutak személykocsijai együttvéve tengelyenként csak 47,454 kilométert futottak be és a m. kir. államvasutak személykocsijainak tengelykilométer teljesitménye 12%-kal volt nagyobb, mint a német vasutegylethez tartozó összes vasutak személykocsijainak tengelykilométeres átlagos teljesitménye. Az idecsatolt V. jelü mellékletből kitunőleg egy m. kir. államvasuti személykocsitengely 1906. évben 60,500 kilométert teljesitett. Ezt a teljesitmenyt az összehasonlítás okáért felsorolt vasutak személykocsijai 1904. évben (ezek a rendelkezésre álló utol-ó adatok) még csak meg sem közelitették. Ahhoz pedig, hogy a m. kir. államvasutak személykocsijainak évi tengelykilométer teljesítménye ne legyen nagyobb, mint például a es. kir. osztrák államvasutak személykocsijainak tengelykilométer teljesitménye (mivel e vasut egy személykocsijának évi tengelykilométer teljesitménye a m. kir. államvasutak kocsitengely kilométer teljesitményénél csaknem 27%-kal volt kisebb) a m. kir. államvasutaknak az 1906. évben a tulajdonában volt 5553 kocsin felül még körülbelul 1460, vagyis összesen 7013 személykocsival kellett volna rendelkezni. Még kirivóbb a m. kir. államvasutak személykocsijainak igénybevétele, ha az egyes kocsikban rendelkezésre álló ülőhelyek átlagos mennyiségére is tekintettel vagyunk. A VI. kimutatás szerint ugyanis az egy kocsiban volt ülőhelyek mennyisége a m. kir. államvasutaknál a legkisebb. És mig a cs. kir. osztrák államvasut egy kocsiban átlag esak 8024 utast továbbított, addig a m. kir. államvasutak által egy kocsiban elszállitott utasok átlagos mennyisége kereken 52%-kal több, azaz 12,190 volt pedig a m. kir. államvasutak kocsijaiban átlag 10%-kal kevesebb volt az ülőhely, mint az osztrák államvasutak kocsijaiban. Megjegyzendő azonban még, hogy a nevezett osztrák vasutnak 17%-kal több kocsija volt, mint a m. kir. államvasutaknak és ez utóbbiak mégis 29%-kal több utast szállitottak el, mint az osztrák vasut. Habár az 1906. évben a m. kir. államvasutak kezelésében levő 15,875 kilométer vonalhossznak csaknem felét helyi érdekü vasutak képezték, melyeken a korlátolt és gyér forgalom miatt a személykocsik jól ki sem használhatók, az ülőhelyek kihasználása tekintetében a m. kir. államvasutaknál az eredmény mégis kedvezőbb volt a bajor kir. államvasutaknál elért eredménynél. A kimutatásban szereplő vasutak tekintetében, melyeknél az ülőhelyek intenzivebben használtattak ki, meg kell állapitanom, hogy azoknál sokkal kedvezőbb viszonyok (igen sürü és egyenletes utasforgalom, aránylag kevesebb helyi érdekü vasut, fejlettebb helyi forgalommal biró viszonylatok stb.) vannak, mint nálunk.

B) Teherkocsik. Az 1905., valamint az 1906. évben az egész hálózaton növekedően jelentkezett áruforgalommal szemben mutatkozott nagy kocsihiány igen nagy gazdasági károkat okozott az országnak. Gyorsan romlandó és szállítási üzlet szempontjából is értékes küldemények, továbbá liszt, gabona, czukorrépa stb. hetekig vártak elszállitásra az állomásokon kitéve az idő viszontagságainak, mert a m. kir. államvasutak állomásainak nagy része ily megnövekedett forgalomra a megfelelő raktárakkal nem rendelkezik. A kocsihiány lehető enyhitesére nyomban hivatalba lépésem után megtettem ugyan minden intézkedést, igy elrendeltem, hogy a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságnál megrendelt 2000 teherkocsi még ez év folyamán a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsáttassék s azonkivül a ministertanács hozzájárulásával, illetőleg felhatalmazásával ujabb 1500 teherkocsit rendeltem meg. Ennek daczára azonban a m. kir. államvasutak kocsiparkjaban észlelt és folyton fokozódó hiány elenyésztetésére a már megrendelt kocsik, ha teljes mérvben bekövetkezett beszállitásukat is feltételezzük, a szükséglet kielégítésére nem elegendők. Igazolja ezt az a körülmény, hogy korlátolt mennyiségben rendelkezésre állott kocsiallag mellett is a végzett teljesitmenyek 1906. év október havában 10-2200-kal, november havában 9-23%-kal növekedtek az 1905. év hason időszakához viszonyítva. Azon késedelmesen lebonyolitott vagy végleg elmaradt forgalomból, valamint a természetes fejlődésnek minden eddigi számítást halomra döntő emelkedéséből azonban, mely az

3. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a m. kir. államvasutak beruházási czéljaira az 1906. és 1907. évi állami költség

államvasut lényeges teljesitmény százalékának fenti megállapításával ez alkalommal azért nem érvényesült, mert a vasut a szállító közönség igényeit nem volt képes teljesen ellátni, azon következtetés vonandó le, hogy a kocsiszükséglet nem a fentjelzett teljesítmény százaléknövekedésével arányosan állapítandó csupán meg, hanem e szükséglet megállapításánál azon igények is figyelembe veendők. melyek a lefolyt években kellő kielégitést nem nyerhettek, de figyelembe veendő az államvasut saját czéljaira való önköltségi szállitás is, mely a hálózatnak és forgalomnak évről-évre való növekedésével gyarapodo szükséglettel párhuzamosan növekedik s melynek mérvét illetőleg talán elég arra az egy adatra utalni. hogy évenként 200.000 kocsi szenet kell az államvasutnak saját szükségletének fedezésére szállítani. A mult évi kocsihiányról a következő néhány adat tájékoztat: A maximális hiány 1906. évi október hóban a fedett kocsiknál 10,206, a nyitott kocsiknál 8387, ugyancsak a mult év november havaban a fedett kocsiknál 12.227 és a nyitott kocsiknal 8867 kocsira emelkedett, az átlagos napi hiány pedig a mult év október havában fedett kocsikban 5620, nyitott kocsiknál 4100 es november hóban fedett teherkocsiknál 10,200, nyitott kocsiknál pedig 5000 kocsit tett. E mellett még kedvező körülménynek tudandó be, hogy hazánkban a mult évben u. n. nagy hadgyakorlatok nem tartattak, a mire azonban jövőben aligha lehet számítani, a mi a kocsiszükségletet épen öszkor, a midőn a nagyobb hadgyakorlatok tartatni szoktak, tehát a legerősebb szállítási idényben tetemesen növelni fogja. C) A m. kir. államvasutak mozdonyainak állagára és igénybevételére vonatkozó adatokat összehasonlitva a figyelembe jöhető hazai és külföldi vasutak idevágó adataival egyébként már a személykocsik kihasználásánál említett V. számu kimutatás tünteti fel.

A m. kir, államvasutak 1907. évi forgalmi szükségletei. A forgalom jelzett nagymérvű és még folyton növekedő emelkedése tehát elodázhatatlanul szükségessé teszi a m. kir. államvasutak legsürgősebb forgalmi szükségleteinek kielégítését. Különösen hangsulyozni kivánnám itt a reám háruló nagy felelősség tudatában és érzetében, hogy csupán a legsürgősebb, az 1907. évre vonatkozó szakségletek kielégítését értem ez alatt, mert a m. kir. államvasutak tényleges szükséglete mint lesz szerencsém arra alább visszatérni ezzel korántsem tekinthető kimeritettnek és saját jól felfogott gazdasági érdekeink igen sürgősen követelik az 1907. éven tul mutatkozó, feltétlen szükséges felszerelésekről és beruházásokról való gondoskodást, nehogy néhány év mulva ugyanoly helyzetbe kerüljunk, mint a melyben államvasutainkkal ez idő szerint vagyunk.

Az 1907. évi szükséglet kielégitését czélozza tehát e jelen törvényjavaslat, melylyel 90.690,000 K engedélyezését kérem a törvényhozástól. Ez az összeg remélhetőleg elegendő lesz az említett legsürgősebb szükségletek fedezésére, melyek a szükségletek természete szerint két csoportba osztandók. Az első csoportba tartoznak: I. A forgalmi és vontatási eszközök, vagyis személy- és teherkocsik, valamint mozdonyok. A) Személykocsik. A mult év elején a hazai kocsigyáraknál 160 személy- és személyvonatu kalauzkocsi rendeltetett meg, melyek a jövő év végéig lesznek beszállítandók. Ezek számbavételével, a jelenlegi utasforgalmat az 1907. évre is alapul véve, holott az annál az eddigi tapasztalatok szerint jóval nagyobb lesz, legalább még 900 személykocsi és 35 személyvonatu kalauzkocsira elkerülhetetlenül szükség van.

B) Teherkocsik. Fedett teherkocsikban a legnagyobb hiány a legutóbbi november hóban volt, a midőn gabonán, dohányon és son kivül nagy mennyiségben uj bor, káposzta, burgonya és egyéb gyors elszállitást igénylő áruk részére is nagy mennyiségű kocsira volt szükség. Ezzel szemben azonban ugy állott a helyzet, hogy a mult évi november hóban az átlagos napi hiány fedett kocsikban 10,200 kocsi volt. Miután azonban e hiány elenyésztetésére, a fordulók figyelembevételével megállapitva, az 1907. évre előrelátott 3000 fedett teherkocsi-szükséglettel szemben az előző rendelések alapján a folyó évben mintegy 900 darab fedett teherkocsi kerül beszállítás alá, a szükséglet esak 2100 darab fedett kocsi lenne. Mégis azon körülmények, melyek lelkiismeretes megfontolás után figyelmet érdemeltek. első sorban a növekvő s természetes forgalomemelkedés szülte szükséglet, másodsorban a szükséglet megállapításánál fentebb figyelembe nem vett hadgyakorlatok, melyek ép a legnagyobb szukség idején igen sok kocsit vonnak el rendeltetésüktől. arra késztet, hogy a m. kir. államvasutak 1907. évi szükségletét fedett teherkocsikban mintegy 2200 darabban állapítsam meg. Nyitott teherkocsikban mult ev november havában a m. kir, államvasutak átlagos napi hiánya 5000 kocsi volt. Figyelembe véve az előző megrendelések alapján beszállításra kerülő kocsikat is, szükségesnek tartom, hogy lehetőséghez képest még a folyó évi beszállításra, mintegy 1000 darab nyitott teherkocsi és körülbelül 800 darab külön czélu teherkocsi, összesen tehát fedett, nyitott és külön czélu kocsikból mintegy 4000 darab rendeltessék. A megrendelés tényleges keresztülvitelénél azonban e darabszám és a kocsitipusok esetleg kisebb változásnak is alá lesznek vetve, a körülmény azonban a költségfedezetre kihatással nem lesz. A nyitott teherkocsik kapcsán meg kell emlitenem, hogy a ponyvák, rinfus és egyéb kocsiberendezési tárgyak hiánya a mult év nagy szállítási idényében szintén igen sok panasz tárgya volt. A hiánypótlásról tehát e részben is gondoskodni kell. Ponyvák beszerzésének szükségességét indokolja az a körülmény, hogy a rendelkezésre álló fedett rakhelyek elégtelensége miatt a szállítási idényben főleg jótermésű években, az allomásokra feladás végett tömegesen beszállitott gabonát ponyvák alkalmazásával kell a szabadbau tárolni. Ezen kívül a nyitott kocsik is, ha ponyvakkal rendelkeznek az államvasutak. különösen a czukorrépa szállitásának megkezdése előtt, gabona szállitására is előnyösen kihasználhatók. A vonalhálózat folytonos nagyobbodásával a ponyvákkal ellátandó állomások száma is szaporodván, 1000