2. §. A kereskedelemügyi minister az előző §-ban emlitett vasut engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében az országgyülésnek jelentést teend.

3. §. Jelen törvény az Országos Törvénytár»-ban való megjelenése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

XLIV. TÖRVÉNY-CZIKK

az országos ipartanácsról.(1)

(Szentesítést nyert 1907. évi julius hó 29-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi augusztus hó 20-án kiadott 15. számában.)

1. §. A magyar szent korona országainak területére kiterjedő hatáskörrel és Budapest székhelylyel a kereskedelemügyi` ministernek ipari, kereskedelmi és munkásügyi kérdésekben való véleményező szerve gyanánt országos ipartanács alakittatik.

(1) (A min. indokolásból.) Az országos ipartanács első szervezése a kereskedelemügyi ministerium jelenlegi szervezetével esik össze. 1889-ben szervezte az akkori kereskedelemügyi minister véleményező szerv gyanánt, hogy gyakorlati szakkérdésekben tanácsadó közege legyen. A tanács akkori szervezete szerint a hivatalbóli és kinevezett tagokon kivül a tanácsban csupán egy kereskedelmi és iparkamara, egy országos jellegü ipari egyesület és egy munkásszervezet volt képviselve, abban tehát tulnyomó szerepük volt a kormány kinevezésétől függő tagoknak. Ily szervezettel müködött az ipartanács 1898-ig, a mikor ujjászerveztetett és ekkor szervezeti szabályzata már Ő cs. és ap. kir. Felsége legmagasabb jóváhagyása alá terjesztetett. Ebben a második szervezetben az érdekeltség már sokkal szélesebb alapon nyert képviseletet, a mennyiben az összes kereskedelmi és iparkamarák 1–1 tag kiküldésére nyertek jogot, azonfelül 24 tagsági hely biztosittatott az ipari, gazdasági és munkásegyesületek képviselőinek, ugy hogy a választott tagok száma felülmulta a kinevezett tagok számát. Ebben a szervezetben jelentkezett először a tanács teljes ülése mellett az előkészitő bizottság azzal a feladatkörrel, hogy a tanács elé utalt ügyeket a teljes ülés részére elkészitse. Ez a bizottság képezte alapját a későbbi állandó bizottságnak, mely abból a czélból alakittatott, hogy a kereskedelemügyi minister rendelkezzék oly szervvel, a melyet a nagyobb ipar fejlesztési, segélyezési és általában minden fontosabb ipari, kereskedelmi és munkásügyben meghallgathasson. Az évek folyamán iparfejlesztésünkben igen fontos szerepe jutott ennek az állandó bizottságnak, mely müködésével az utóbbi években rendkivül becses szolgálatokat tett iparfejlesztésünknek, sőt nem történt 1904 óta jelentősebb ipari segélyezés, mely nem ezen bizottság véleményén alapult volna. Másodszor módosittatott az országos ipartanács szervezete 1905-ben, a mikor a tanács ügykörébe utaltatott a kereskedelmi és a munkásügyekben való véleményezés is és ennek megfelelően egyrészt az érdekeltség szervezetei köréből választott tagok száma, tekintettel a kereskedelmi és a szocziális egyesüléseknek nagyobb arányu képviseltetésére, felemeltetett 24-ről 40-re, másrészről pedig az előkészitő bizottságban, mely ekkor állandó bizottság elnevezést nyert, figyelemmel a tanács ipari, kereskedelmi és munkásügyi tevékenységére, ipari, kereskedelmi és munkásügyi osztályok szerveztettek. Az a szervezete jelenleg is ennek a tanácsnak. Bár az országos ipartanács és különösen ennek állandó bizottsága ezen szervezet alapján is kiváló működést fejtett ki eddig, melyért a legnagyobb elismerés illeti, mégis indokolt annak külön törvény által való szervezése, hogy ne ministeri intézkedésen alapuljon, hanem törvényes alapja, törvény biztositotta szervezete legyen, mely mint ilyen sokkal több garancziát nyujt és nagyobb sulyt is kölcsönöz annak. Ez az oka annak, a miért azt külön törvénynyel kivánom szerveztetni. (1906/11. képv. irom. 447. sz.) Az ipartanács tagjainak névsorát 1. Budapesti Közlöny 1908. jan. 15. sz.

(A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése.) A közgazdasági bizottság ugy egészében, valamint részleteiben letárgyalta a javaslatot s azt a háznak elfogadásra ajánlja s egyuttal örömmel üdvözli ezen javaslatot azért is, mert ezzel az Ipartanács» közgazdasági szempontból igen fontos intézménye végre kivétetik a ministeri rendelet légköréből s törvényhozásilag törvényes alapra fektettetik. Azt is helyesli a bizottság, hogy ezen törvényjavaslat az érdekképviseleti elemnek a kinevezett tagokkal szemben tulsulyt biztosit, mert igy válik ezen intézmény igazán azzá, a minek közgazdasági életünkben lennie kell. Helyesnek ismeri föl a bizottság különösen a törvényjavaslatban foglalt azon ujitást is, a melylyel a képviselőház, valamint a főrendiháznak is helyet biztosit az Ipartanácsban, mert ezzel ezen intézmény mintegy összefüggésbe hozatik a törvényhozással, a minek az intézmény helyes irányban haladása szempontjából elsőrendü fontossága van. A részletes tárgyalásnál a bizottság a törvényjavaslat egyes szakaszain a következő módositasokat, illetve pótlásokat eszkö Magyar Törvénytár. 1907. 29

2. §. Az országos ipartanács elnöke a kereskedelemügyi minister, alelnöke a kereskedelemügyi államtitkár, a kik a tanács minden szervének hivatalból tagjai.

Az országos ipartanács tagjai választottak, kinevezettek és hivatalból kirendeltek.

3. §. Az országos ipartanácsba választanak :

a) az országgyülés képviselőháza tizenkét és az országgyülés főrendiháza hat tagot saját tagjaik sorából ;

b) valamennyi kereskedelmi és iparkamara, a budapesti tudományegyetem és a József-műegyetem, valamint a budapesti áru- és értéktőzsde egy-egy tagot;

c) a kereskedelemügyi minister által kijelölt országos jellegü ipari, mezőgazdasági, erdészeti, kereskedelmi és munkásegyesületek tagjaik sorából a kereskedelemügyi minister által meghatározott számban összesen legfeljebb 30 tagot.

4. §. A kereskedelemügyi minister az országos ipartanácsba harmincz tagot nevez ki és pedig kettőt a földmivelésügyi, egyet-egyet a belügyi és pénzügyi ministerek, valamint a horvát-szlavon-dalmátországi bán kijelölése alapján.

5. §. Hivatalból tagjai a tanácsnak :

a) a kereskedelemügyi ministerium ama szak- és ügyosztályainak fönökei és vezetői, melyekben az ipari, kereskedelmi és munkásügyek tárgyaltatnak;

b) a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója, a m. kir. technologiai a m. kir. kereskedelmi a társadalmi muzeum, valamint a zágrábi országos statisztikai hivatal igazgatói és az ipari főfelügyelőségek vezetői.

6. §. A választás és kinevezés utján nyert megbizás öt évre szól, de előbb is megszünik, ha a választott tag a kiküldő kereskedelmi és iparkamaránál, ipari, kereskedelmi és munkásegyesületnél tagságát vagy állását elveszti, illetve, ha az országgyülés valamelyik háza által választott tag megszünk az illető ház tagja lenni.

་

zölte: A 3. §. b) pontjában az inarkamara» szó után a következő toldást iktatta be a budapesti tudomány-egyelem és a József-müegyetem, valamint a budapesti áru- és értéktőzsde», hogy ezen tudományos, illetve fontos közgazdasági intézetek is helyet nyerjenek a Tanácsban; ugyanezen pontban törölte a következő szavakat: «saját tagjaik sorából, azon okból, hogy a nagyképzettségü iparkamarai titkárokra nézve is lehető legyen az ipartanácsba való bekuldésük; továbbá ugyanezen szakasz e) pontjában a 2-ik sorban a «gazdasági szó után beszuratott az erdészeti» szó, tekintettel ezen egyesületek közgazdasági sulyára. Az 5. §-ban a b) pontban a «technologiai» szó után styláris szempontból töröltetett az és szócska, ugyanazon 2-ik sorban a «kere kedelmi szó után a «társadalmi szó, tekintettel a társadalmi muzeum szocziális szempontból való kiváló jelentőségére, továbbá agyanezen sorban a «muzeum»> szó után a következő toldás iktattatott be: «valamint a zágrábi országos statisztikai hivatal igazgatója», a dolog természetének megfelelőleg; ugyancsak ezen sorban a <<valamint» szó styláris szempontból töröltetett. A 10. §. 4. bekezdésének a végére a következő toldás tétetett: «minden tag legalább egy osztályba beosztandó», hogy a tanács minden tagjának biztosittassék a munkalatokban való tényleges közreműködés. A 12. §. 6) pontjának végére a következő toldás illesztetett: «de Horvát Szlavonországokat illetőleg csak a mennyiben azok nem a bán illetékessége alá tartoznak», megfelelőleg Horvát-Szlavonországok közjogi viszonyának. A 14. §. végére a következő toldást iktatta a bizottság: «a tagok egyharmadának írásbeli óhajára állandó bizottsági, illetve osztályülés nyolcz napon belül összehivandó.» A 16. §. utolsó bekezdésében töröltetett a következő mondat: «Az ülé en résztvevő tagok ülésenként 20 korona tiszteletdijban részesülnek, mert helyesebbnek találta a bizottság, ha a tagok tisztán nobile officiumot teljesitenek. Végül a 19. §. első bekezdése egészen töröltetett. Ezen módosításokkal a bizottság a törvényjavaslatot a mellékelt szö¬ vegben a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. (572. sz. irom.; hozzájárul pénzügyi bizotts, u. o.)

Az időközben kivált tag helyett más tagot kell választani, illetőleg kinevezni, ennek megbizása azonban csupán a többi tag megbizásának lejártáig tart.

Az országgyülés feloszlatása vagy berekesztése esetén a képviselőház és a főrendiház által választott tagok megbizása mindaddig tart, mig az ujonnan összeülő országgyülés illető háza a tanács tagjait ujból meg nem választja.

7. §. Az országos ipartanács szervei: az állandó bizottság, az osztáIvok és a teljes ülés.

A teljes ülés az országos ipartanács összes választott, kinevezett és hivatalból való tagjaiból áll.

8. §. A kereskedelemügyi minister a választott és kinevezett tagok sorából az ügyviteli szabályokban (20. §.) meghatározott számban állandó bizottságot nevez ki, melyben a kinevezett tagok sorából vett tagok száma nem lehet több a választottak sorából vett tagok egyharmadánál.

Az állandó bizottságba az országgyülés két háza által választott tagok sorából hat tag nevezendő ki, a kik közül négynek országgyülési képviselőnek és kettőnek főrendiházi tagnak kell lennie.

Egy hely az állandó bizottságba a Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja által kijelölt taggal töltendő be.

Az állandó bizottság szavazótagjainak (15. §.) száma 30-nál több nem lehet. A nyert megbizás érvénye a tanácsban való tagság tartamáig terjed.

9. §. Az állandó bizottság elnökét és alelnökét a bizottság tagjainak sorából a kereskedelemügyi minister nevezi ki.

A kinevezéssel nyert megbizás érvénye addig tart, mig a bizottság elnöke, illetve alelnöke az országos ipartanácsnak tagja.

10. §. Az országos ipartanács, valamint annak állandó bizottsága is, ipari, kereskedelmi és munkásügyi osztályokból áll.

Az állandó bizottság osztályaiba a tagokat a kereskedelemügyi minister a kinevezéssel egyidejűleg sorozza be. Ugyanaz a tag több osztályba is sorozható, de minden osztályban fentartandó a kinevezésre nézve megállapitott arány. (8. §.)

A munkásügyi osztályban a tagok száma egyharmadának az érdekelt munkásegyesületek kiküldötteiből kell állania.

Azokat a választott és kinevezett tagokat, a kik az állandó bizottságnak nem tagjai, az egyes osztályokba az ügyviteli szabályokban megállapított számarány szerint a teljes ülés osztja be. Minden tag legalább egy osztályba beosztandó.

Az állandó bizottság osztályaiba besorozott tagok egyuttal a tanács illető osztályának is tagjai.

11. §. Az állandó bizottság a hozzáutalt ügyeket osztályonként különkülön tárgyalja. Az összes osztályokat érintő ügyekben mindhárom osztály együttes ülésben tanácskozik.

A tanács a hozzáutalt ügyeket ugyanily módon tárgyalja.

Minden ügy, mely akár az osztályok, akár a teljes ülés elé utaltatik, előzetesen az állandó bizottság tárgyalása alá bocsátandó.

Azokat az ügyeket, melyek a tanács egyes osztályai vagy teljes ülése elé terjesztendők, esetről-esetre a kereskedelemügyi miniszter jelöli ki.

12. §. Az országos ipartanács azokat az ügyeket tárgyalja, melyeket a törvény vagy a kereskedelemügyi miniszter elėje utal.

A kereskedelemügyi miniszternek az ipartanács elé kell utalnia: a) az ipari, kereskedelmi és munkásügyekben a kereskedelemügyi minister megbizásából készitett törvénytervezeteket, illetve javaslatokat ;

b) az ipari, kereskedelmi és munkásügyi törvények végrehajtásánál fölmerülő és a kereskedelemügyi minister által eldöntendő általános érdekü kérdésekben az elvi állásfoglalások tervezeteit; de Horvát-Szlavonországokat illetőleg csak a mennyiben azok nem a bán illetékessége alá tartoznak. c) ipari, kereskedelmi és munkásügyi érdekeket szolgáló fontosabb intézmények létesitésének tervezetét. (1)

13. §. Az országos ipartanács, annak állandó bizottsága, valamint osztályai ipari, kereskedelmi és munkásügyi kérdésekben saját kezdeményezésükre is mondhatnak véleményt illetve tehetnek javaslatokat a kereskedelemügyi ministernek.

14. §. Az országos ipartanács állandó bizottságának üléseit annak elnöke, osztályainak üléseit, valamint a teljes ülést a szükséghez képest a kereskedelemügyi minister hivja össze.

Az állandó bizottság minden hónapban legalább egyszer, minden egyes osztály negyedévenkint, a tanács teljes ülése pedig évenkint legalább egyszer összehivandó. A tagok egyharmadának irásbeli óhajára állandó bizottsági illetve osztályülés nyolcz napon belül összehivandó.

15. §. Az országos ipartanács állandó bizottságának és osztályainak ülésében csak a bizottsághoz illetve az illető osztályhoz tartozó választott és kinevezett tagok vehetnek részt. Az országos ipartanács elnöke és alelnöke azonban a tanács bármely szervének bármely ülésén részt vehet.

Az országos ipartanácsnak hivatalból való tagjai a tanács bármely szervének azon üléseiben vesznek részt, a melyeken az illető osztály vagy hivatal ügykörét érintő ügyek tárgyaltatnak.

A kereskedelemügyi minister a tanács üléseire a hivatalból való tagokon kivül a szükséghez képest a hatósága alá tartozó más tisztviselőket is kirendelhet.

Ugy az állandó bizottság, mint az osztályok üléseiben és a teljes ülésben csak a választott és kinevezett tagoknak van szavazati joguk, mig a hivatalból való tagok ugyszintén az esetről-esetre kirendelt tisztviselők és meghivott szakértők (18. §.) csak a tanácskozásokban vehetnek részt.

16. §. Az országos ipartanács minden tagja köteles beosztása szerint az állandó bizottság vagy az osztályok ülésein, illetve a teljes ülésen részt venni.

Ha valamely választott vagy kinevezett tag öt egymásután következő ülésről indokolatlanul távol marad, helye megüresedettnek tekintendő és a kereskedelemügyi minister annak betöltése iránt intézkedik. A tagok állása tiszteletbeli.

(1) A 12. §. értelmében az országos ipartanács azokat az ügyeket tárgyalja. a melyeket a törvény vagy a kereskedelemügyi minister eléje utal. Eddig még csak egy törvényünk van, a mely kötelezőleg az ipartanács elé utal bizonyos ügyeket és pedig az 1907: III. t.-cz. (9. §.) Ugyancsak a 12. §. három pontban felsorolja azokat az ügyeket, melyeket a kereskedelemügyi minister köteles az ipartanács elé terjeszteni. Ez egyik leglényegesebb ujitása a törvényjavaslatnak, mert kötelezővé teszi bizonyos ügyekben a véleményező szerv meghallgatását, mig eddig kizárólag a kereskedelemügyi ministertől függött, meghallgatja-e a tanácsot valamely ügyben.

17. §. Az országos ipartanács állandó bizottságának, osztályainak és teljes üléseinek előadója rendszerint a kereskedelemügyi miniszterium illetékes szak- vagy ügyosztályának erre kijelölt tagja.

Azonban ugy az állandó bizottság, mint az osztályok saját kebelükből is választhatnak előadót, ki ez esetben az ügyet, a mennyiben teljes ülés elé utaltatott, ott is előadja.

18. §. Az országos ipartanács állandó bizottságának és osztályainak ülései valamint teljes ülései nem nyilvánosak. Az állandó bizottság üléseire a bizottság elnöke, az osztályok üléseire vagy a teljes ülésre a tanács elnöke a tanács körén kivül álló szakértőket is meghivhat.

19. §. Az országos ipartanács összes irodai teendőit a kereskedelemügyi ministerium látja el és annak költségei a kereskedelemügyi tárczát terhelik.

20. §. Az országos ipartanács állandó bizottságának, az osztályoknak és a teljes ülésnek szervezetét és működését egyebekben az ügyviteli szabályok határozzák meg, melyeket a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapit meg.

21. §. Az országos ipartanács hatóságokkal és magánosokkal csak a kereskedelemügyi minister utján érintkezhetik.

22. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.

XLV. TÖRVÉNY-CZIKK

a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi julius hó 30-án. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytár» 1907. évi augusztus hó 20-án kiadott 15. számában.)

I. FEJEZET.

Általános határozatok.

1. §. Gazdasági (külső) cseléd az, a ki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesit legalább is egy hónapon át. (7. §.)

(1) (Min. indokolás.) Évek óta közóhajtás, hogy a gazdasági cselédek szolgálati viszonyai az 1876 XIII. t.-cz. módosításával ujból szabályoztassanak, egyfelől azért, mert ez a törvény az azóta lényegesen megváltozott viszonyok között nem felel meg mindenben se a gazda, se a gazdasági cseléd érdekének, másfelől azért, mert a régi törvényből hiányzanak mindama szocziális értékű rendelkezések, a melyeknek megállapítására ma már a nemzeti termelés zavartalan menetének a társadalmi béke alapján való biztositása szempontjából szükség van. Az a törvényjavaslat, melyet ezuttal van szerencsém előterjeszteni, ennek a közóhajtásnak akar megfelelni, a mikor külön, a más viszonyok között élő háztartásbeli cselédek ügyétől függetlenül, a gazdasági (külső) cselédek s a gazdák közötti jogviszonyokat ugy kivánja szabályozni, hogy rendelkezései a gazda, a cseléd érdekét s a gazdasági és társadalmi fejlődés közérdekét pártatlanul, egyaránt szolgálják. Mielőtt a törvényjavaslat egyes szakaszainak indokolását előterjeszteném, általánosságban két dolgot kell kiemelnem. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat előkészítésénél behatóan tanulmányoztam és megfontoltam a gazdasági cselédúgy elméleti é gyakorlati kérdéseit, tanulmány tárgyává tettem mindazt, a mi erről a kérdésről a gazdák s a cselédek érdekében a különböző kongresszusokon, gyüléseken, szaktanácskozásokon felhozatott, figyelembe vettem az e tárgyra nézve megjelent hirlapi közleményeket, értekezéseket, könyveket, röpiratokat, nemkülönben azokat a felterjesztéseket, panaszokat és javaslatokat, a melyek a cselédek, a munkások, a gazdák és a különböző egyesületek részéről éveken át a földmivelésügyi ministerhez