I. TÖRVÉNY-CZIKK a birói és ügyészi szervezet módosításáról.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi január hó 4-én. Kihirdettetett az 1907. évi «Országos Törvénytárs 1907. évi január 5-én kiadott 1. számában.) 1. §. A király fontos közszolgálati érdekből, a kir. itélőtáblához kinevezett birónak, ha legalább 10 évet addigi, vagy annak megfelelő itélőbirói, vagy ügyészi állásban szolgált s magát kitüntette, addigi szol (1) (Min. indokolás). Általános megjegyzések. A jelen javaslat rendelkezései egy további lépést jelentenek a fokozatos haladás utján, a melven törvényhozásunk a birói és ügyészi szervezet czéltudatos kiépítésében eddig is haladt. A bünvádi eljárásban, valamint a polgári peres eljárás egy részében a törvényhozás a szóbeliség és közvetlenség elveit már érvényre emelte és a legközelebbi jövő törvényhozási feladatát fogja képezni azok érvényre emelése a polgári peres eljárás egész vonalán is. Ily körülmények közt közel az az időpont, a melyet már az 1891: XVII. t.-cz. indokolása az egységes birói szervezeti codex megalkotásának alkalmas időpontjául megjelölt. Ezen időpont közelsége azonban nem lehet ok arra, hogy a törvényhozás addig is a jelenlegi szervezetnek bevált intézményeit tovább ne fejleszsze, vagy azoknak egyes különösen érezhetővé vált hiányait ne orvosolja. Ezek a szempontok voltak irányadók az ezuttal megvalósítandó szervezeti módosítások körének megvonásánál. A javaslat rendelkezései a helyi előléptetés azon rendszerével függnek össze, a melyet a nagynevű elődöm: Szilágyi Dezső volt igazságügyminiszter kezdeményezésére megalkotott 1891. évi XVII. t.-cz. vitt be birói és ügyészi szervezetünkbe. A helyi előléptetések ezen rendszere egy évtizedet meghaladó fennállása alatt a gyakorlatban teljesen bevált és igazolta alapgondolatának helvességét. Maga az 1891. évi XVIL t.-cz. azonban ezen helyi előléptetés rendszerét csak abban a szűkebb keretben, nevezetesen csak az első fokú bíróságoknál és ügyészségeknél alkalmazott itélőbirák és ügyészek körében léptette életbe, a melyben azt a közvetlenül szem előtt tartott czél, tudniillik az első biróságoknak - a sommás eljárási reform révén reájuk váró nagyobb feladatok folytán szükségessé vált szervezeti megerősítése megkivánta. Gyakorlati tapasztalatok hiján csak természetes volt, hogy a törvényhozás ezt a rendszert egyelőre csak ott valósitotta meg, a hol annak szüksége leginkább vált érezhetővé. Ez azonban nem leheť ok arra, hogy azt ma, a mikor annak helyességét a gyakorlat kimutatta, tovább ne fejleszszük. Ezen továbbfejlesztés iránt tesz a javaslat kezd kezdeményező lépést, a mikor lehetővé teszi a kir. itélőtáblákhoz kinevezett biráknak helyi előléptetését. A czél, a mely ezen kiterjesztésnél a javaslat előtt lebegett, az volt, hogy kir. itélőtáblák oly érdemes birái, a kik ezen vagy ennek megfelelő birói vagy ügyészi állásban már hosszabb ideje szolgálnak, érdemeik elismerését előlépés előlépés által eddigi alkalmazásuk helyén és eddigi szolgálati minőségükben is is megkaphassák. A javaslat ezzel az ist szóban forgó birói kar anyagi helyzetét is jelentékenyen javitja és egy régen és ismételten hangoztatott óhaját valósítja meg. Ezen kiterjesztésen kívül és azzal kapcsolatban, a javaslat a helyi előléptetés mai rendszerének némely hiányait is kiküszöbölni kivánja. Az 1891. évi XVII. t.-cz. ugyanis, a helyi előléptetés fent kifejtett czéljával és alapgondolatával némileg ellentétben, a helyi előléptetésben részesülő helyzetét nem tette mindenben egyenlővé azzal a helyzettel, a melybe az illető jutott volna, ha nem helyi előléptetésben, hanem a megfelelő magasabb állásra való kinevezésben lett volna része. Igy a kir. curiai birói ezimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök az 1891. évi XVII. és az 1893. évi IV. t.-czikkek szerint a kir. curiai birákkal ellentétben a fokozatos előléptetéstől el lettek zárva. Ők mindig csak a kisebb (másodosztályu) curiai birói fizetést kapják, a mit csak részben egyenlit ki az, hogy tiz és azontul minden további öt év után korpótlékban részesülnek. Hátrányosabb a kir. itélőtábla-birói, illetőleg főügyészi helyettesi ezimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek helyzete is, szemben a kir. itélőtáblák biráinak helyzetével, A mellett, hogy javadalmazásuk szintén csak a másodosztályu táblai birói, illetve főügyészi helyettesi fizetésre lett korlátolva, az 1891. évi XVII. t.-cz. 50, §-a még kifejezetten is kijelentette, hogy őket a kir. ítélőtáblák birái stb. a rangsorban minden esetre megelőzik. Ezt a rendelkezést a törvényjavaslat indokolása elkerülhetlennek jelezte azért, mert különben megtörténhetnék, hogy a kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró vagy járásbíró azt az elnököt, a főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyész azt a főügyészi helyettest, a kinek felügyelete alatt áll, rangban megelőzné. A helyi előléptetésben része a gálati minőségében való meghagyása mellett, kir. curiai birói czimet és jelleget adományozhat. Az 1891. évi XVII. t.-cz. 29. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birákra is megfelelően alkalmazandók. (1) 2. §. A kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai bírák száma 11-nél több nem lehet. 3. §. A kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birákat, valamint az 1891. évi XVII. t.-cz. 26. §-a és 27. §-ának 1. pontja sülőknek ezt a legkedvezőtlenebb helyzetét a kir. Curia biráinak, illetőleg a kir. itélőtáblák biráinak helyzetével szemben továbbra is fentartani, nem mutatkozik czélszerünek. A helyi előléptetés rendszerének intézményes szabályozása a rendszer alapgondolatának csak akkor fog megfelelni, a kitözött ezél elérését csak akkor fogja teljesen biztositani, ha a helyi előléptetésben részesülők helyzete rang és javadalmazás tekintetében minden irányban teljesen azonos azokéval, a kik helyi előléptetés helyett a megfelelő rendes előlépésben részesülnek. A javaslat ezért a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök, a kir. itélőtáblai-birói, illetőleg kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbírák és ügyészek állását minden tekintetben egyenlősíti a kir. Curia bíráinak, illetőleg a kir. ítélőtáblai birák és főügyészi helyettesek helyzetével. Természetesen ugyanerre az álláspontra helyezkedik a javaslat a kir. curiai birói ezimmel és jelleggel ezentúl felruházható kir. itélőtáblai birák tekintetében is. Annak a körülménynek, hogy ezentul előfordulhat majd az az eset, hogy a kir. itélőtábláknak kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott birája esetleg rangidősb lehet, mint az illető kir. itélőtábla valamely tanácselnöke, vagy hogy a kir. törvényszék valamely birája, vagy a törvényszékhez tartozó valamely járásbíróság birája a kır itélőtábla-birói czimmel és jelleggel történt felruházása alapján esetleg rangidősb lehet az illető kir. törvényszék elnökénél, a javaslat nagyobb jelentőséget nem tulajdonit. Ez a körülmény a dolog természete szerint nem lehet semmi befolyással az illető tanácselnök, vagy törvényszéki elnök jogkörére és nem érintheti vezetői állását. Ezen rendelkezéseken kivül a javaslat 6. §-a a törvényszéki birák, járásbírák és ügyészek VII. fizetési osztályba tartozó hányadának felemeléséről intézkedik, a 7. §. pedig a kir. alügyészek helyi előléptetését teszi lehetővé a végből, hogy ez által az érdekeltek előléptetési viszonyain segitsen. (A képviselőházi igazságügyi bizottság jelentéséből.) A jelen törvényjavaslat nem tekinthető a birói és ügyészi kar helyzete gyökeres orvoslásának, de nem is akar annak látszani: az igazságügyminiszter úr, mint azt a bizottságban kijelentette, s az ide alatt csatolt nyilatkozatában tüzetesen kifejtette, birói és ügyészi szervezetünknek ezúttal csak azokat a kirivó fogyatékosságait kivánta megszüntetni, melyek nagyobb anyagi áldozatok nélkül s a bírói és ügyészi szervezet végleges megállapítása előtt is orvosolhatók; a nagyobb anyagi áldozatokat igénylő gyökeres megoldást azonban arra az időre volt kénytelen elhalasztani, midőn a polgári peres eljárásnak a szóbeliség és közvetlenség elvei alapján a közel jövőben szándékolt megoldása után a bírói és ügyészi szervezet végleges megállapítása lehetségessé válik. Kétségtelen azonban, hogy a jelen törvényjavaslat, melynek alapján már az 1906. évi költségvetési létszámhoz képest is 133 bíró, illetve ügyész lesz a VIII. fizetésı osztályból a VII. fizetési osztályba áthelyezendő, 11 kir. itélőtábla-biró curiai birói czimmel és jelleggel felruházhatő s a 136 főből álló alügyészi karnak tetemes része kir. ügyészszé előléptethető, kapesolatban azokkal az intézkedésekkel, a melyek a f. évi szept. 22-én 4600/M. E. sz. a. kibocsátott kormányrendeletben s az 1907. évre előterjesztett igazságügyi költségelőirányzatban foglaltatnak, lényegesen fogja javitani biráink és ügyészeink anyagi helyzetét s fényes bizonyítéka annak a szeretetnek és gondosságnak, melylyel az igazságügyminister ur a birói és ügyészi kar érdekeit kezeli. A fenti indokokból a 259. számu törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánljuk. (277. sz. irom.) (1) A jelen §. közelebbi előfeltételeit a §. az 1891: XVII. t.-cz. 27. §-ának értelmében állapitja meg azzal az eltéréssel, hogy a kir. itélőtáblához kinevezett birónak a 27. §-ban minimumként megállapított 5 év helyett legalább 10 évig kell eddigi vagy ennek megfelelő birói vagy ügyészi állásban szolgálni ahhoz, hogy az egyéb előföltételek fenforgása esetén kir. curiai bírói czimmel és jelleggel legyen felruházható. Ez a hosszabb időtartam a javaslat azon intentióját kivánja megvalósítani, hogy kulönösen a hosszabb szolgálati idővel bíró ítélőtáblai birák eddigi alkalmazásuk helyén kaphassák meg érdemeik elismerését. Annak folytán, hogy a jelen §. 2. bekezdése az 1891. évi XVII. t.-cz. 29. §-ának 1-ső bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kiterjeszti a kir. curiai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblai birákra, ezek a fegyelmi eljárás szempontjából ugy itélendők meg, mint a kir. curiai birák. Minden egyéb tekintetben: azaz a felügyelet, szvlgálati kötelességek és jogok stb. tekintetében a kir. itélőtáblai birákkal egyenlő elbánás alá esnek, ha csak törvény vagy rendelet reájuk nézve kivételt nem tesz. E részben megemlítést érdemel, hogy ők az 1892. évi XXX. t.-cz. 1. §-a értelmében csak 70. életévük betöltése ütán lesznek szolgálatképtelenségük külön megállapítása nélkül nyugdijazhatók, mig ennek a kir. itélőtáblák bíráira nézve már 65. életévik betöltése után van helye. alapján kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököket a kir. Curia biráival egyenlő rang és az állami tisztviselők V. fizetési osztályára nézve megállapitott javadalmazás illeti meg. A ktr. Curia birái, a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök, valamint a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birák egy országos létszámba foglaltatnak. A rangsort annak a legfelső elhatározásnak kelte állapitja meg, a melylyel a kinevezés, illetőleg a czim és jelleg adományozása történt. A jelen törvény hatálybaléptekor kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök eddigi rangsorukban - a jelen törvény hatálybaléptének időpontjáig kinevezett kir. curiai birákat rangsorban követik. Ez a rendelkezés az 1891. évi XVII. t.-cz. 32. §-ában foglalt rendelkezést nem érinti. (1) 4. §. A kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birákat és járásbirákat, valamint a kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeket a kir. itélőtáblák biráival és a kir. főügyészi helyettesekkel egyenlő rang és az állami tisztviselők VI. fizetési osztályára nézve megállapitott javadalmazás illeti meg. A kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák és járásbirák a kir. ítélőtáblák biráival, a kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészek a kir. főügyészi helyettesekkel egy országos létszámba foglaltatnak. A rangsort annak a legfelső élhatározásnak kelte állapitja meg, a melylyel a kinevezés, illetőleg a czim- és jelleg adományozása történt. (1) Az 1891. évi XVII. t.-cz. a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök helyzetét nem tette minden tekintetben egyenlővé a kir. curiai birák helyzetével. A rang viszonyukról csak annyiban rendelkezik, a mennyiben kimondja, hogy curiai birákká való netaláni kinevezésük esetén rangsorukat ezek között a curiai birói czimmel és jelleggel való felruházás állapítja meg, fizetésük tekintetében pedig kimondja, hogy őket csak a II-od osztályu kir. curiai birói fizetés és 300 forintban megállapitott lakpénz illeti meg. Fizetésük ehhez képest, ellentétben a kir. curiai birákéval, a kik annak idején fokozatos előléptetésben részesültek, legfeljebb csak az 1881 : XVII. 1.-cz. 31. §-án alapuló korpótlékkal növekedhetett. Ezt a helyzetet fentartotta az 1893-1k évi IV. t.-cz. azzal a módosítással, hogy az elnököket az V. fizetési osztályra nézve megállapitott lakpénz illeti meg. Nem változtathatott ezen az 1904-k évi I. t-czikkben foglalt felhatalmazás alapján az állami alkalmazottak részére pótlékok engedélyezése tárgyában 1906. é. szept. 22-én 4600. M. E. sz. a. kiadott kormányrendeletet sem, mihez képest a curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök ma is el vannak zárva attól, hogy ezen czim és jelleg Birtokában eltöltött öt évi szolgálatuk alapján magasabb összegű személyi pótlékra tarthassanak igényt. Ezt a helyzetet a javaslat mint a helyi előléptetés rendszerének alapgondolatával ellenkezőt, meg akarja szüntetni. E végből kimondja, hogy a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököket a kir. Curia biráival egyenlő rang, valamint az állami alkalmazottak V. fizetési osztályára nézve megállapitott javadalmazás illeti meg. Ehhez képest a jelen törvény hatályba léptétől kezdve ezek az elnökök is a kir. curiai bírákéval teljesen egyenlő fizetésben és személyi pótlékban fognak részesülni. Ezzel szemben természetszerűen elvesztik korpótlékra való igényüket, nehogy javadalmazásuk a kir. curiai birák javadalmazását meghaladhassa. Csak természetes ezek után az, hogy a javaslat a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblai birák részére is ugyanezen előnyöket biztositja. A §. második bekezdésének az abban felsoroltak egy létszámba foglalását illető rendelkezése inkább csak formális jellegű. Ma, a mikor az 1893. é. IV. t.-cz. 5. §-ában szabályozott fokozatos előlépés rendszerét a kormány az 1904. é. I. t-cz. felhatalmazása alapján felfüggesztette és az illetmények megállapítása a rangsortól függetlenül mindenkire nézve külön-külön az illető fizetési osztályba való jutása időpontjá tól füg: a különböző, vagy egy és ugyanazon létszámba tartozás az illetmények szempontjából közömbös. A §. értelmében azok a kir. törvényszéki elnökök, a kik a kir. curiai birói czímmel és jelleggel már a törvény hatályba lépte előtt fel voltak ruházva, az együttes létszámba a jelen törvény hatályba léptének időpontjáig kinevezett kir. curiai birák után fognak még pedig eddigi rangsorukban besoroztatni. Ezt az átmeneti jellegű rendelkezést a szerzett jogok oltalmának szempontja indokolja. Félreértések megelőzése végett azonban a §. kifejezetten is hangsulyozza, hogy ez a rendelkezés az 1891: XVII. t.-cz. 32-ik §-ának szabályát nem érinti. |