100 kilogrammonkint domborművek kőből, 5 kilogrammnál sulyosabb darabok- Jegyzetek. vámmentesek 1. Fűzött vagy papiroslemezbe vagy papirosba kötött könyvek, képes művek stb., vagy vászonra vagy papiroslemezre ragasztott térképek és képek a 647. és 648. sz.: szerint kezelendők. Könyvek, naptárak, képek, hangjegyek stb. oly kötésekben, melyek egészben vagy részben szövetekkel, könyvkötővászonnal, viaszos vászonnal, bőrrel, czelluloiddal stb. vannak bevonva vagy ezekkel felszerelve, a kötés minősége szerint vámolandók el. Ha a könyvek, képesművek stb. kötésekben, mappákban, kartonokban és efélékben fekszenek, ez utóbbiak anyaguk minősége szerint külön vámolandók. 2. Képek és papiroson levő rajzok (648. és 649. sz.) rámákban, ez utóbbiak anyagának minőségéhez képest kezelendők. Berámázott festményeknél (649. sz.) a rámák minőségükhöz képest külön vámolandók; ha azonban a festmények a rámáktól el nem különithetők, az összsulynak fele a ráma minősége szerint vámolandó. LI. Hulladékok. 652. Állati és másféle trágya, gyártott trágyaszerek (nem sókeverékből valók) is, a 617. sz. alá tartozó superfosfátok kivételével; fa- és kőszénhamu; csontok; csonthamu; csontliszt; holt csontszén, csupán trágyázásra alkalmas; Thomas-salak és egyéb salak; ráspolyozott szarvak és paták; híg és szárított vér; állati inak; hushulladékok trágyázási czélokra; a vérlugsógyártás maradékai; ammoniákos viz (gázviz), nem töményitve... vámmentes 653. Korpa (mandulakorpa is); rizshulladék; malátacsirák; polyva; a zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok, őrölve is; moslék; répaszeletek kilugozva vámmentes 654. Törköly: a) bortörköly 15. Jegyzet. Ugyanez szeszgyártáshoz, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és 100 kilogrammonkint a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés vámmentes vámmentesek 2. Folyékony borseprő mint bor vámolandó el. 656. Az üveggyártásnál előforduló hulladékok, az olvasztó edényből futott tisztátlan üveganyag, üvegcserép és agyagáruk cserepei is; szivacshulladékok; enyvbőr.... 657. Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek; tépés (tépett vászon); kalaphulladékok vámmentesek Jegyzet. A vámtarifában külön fel nem sorolt hulladékok, melyek másra nem használhatók, ugy kezelendők, mint ama nyers anyagok, a melyekből e hulladékok valók. Általános jegyzet a behozatali vámtarifához. A más anyagokkal kapcsolatban levő áruk vámtarifaszerű megitélésére, a mennyiben ezek a kapcsolatok a vámtarifához tartozó végrehajtási utasitás értelmében figyelmen kivül nem hagy andók, vagy a kapcsolat tekintetében magában a tarifában külön rendelkezések nem tétetnek, a kapcsolat tárgyát képező anyagok három csoportba foglaltatnak és a tarifában mint legfinomabb, finom és közönséges anyagok jelöltetnek meg. Ezen beosztásnak megfelelően: a) legfinomabb anyagoknak tekintendők: elefántcsont, teknősbékahéj, gyöngyház, borostyánkő, gagát (valódi vagy utánzott); selyemáruk, csipkék, himzések szőtt és kötött árukon, a 261. és 262. sz. alá tartozó művirágok és levelek; megmunkált disztollak, parókásmunkák és egyéb munkák hajból; féldrágakövek, valódian aranyozott vagy ezüstözött nemtelen fémek (eféle vas vagy aczél is), valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni drótok vagy fonalak és ezekből való munkák, valamint hamis leoni drótokból és fonalakból való munkák; b) finom anyagoknak tekintendők: kaucsuk, bőr, külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos muszelin, viaszos tafota, könyvkötővászon; csont vagy szaru, mesterséges faragóanyagok (az a) alá tartozó anyagok utánzatainak kivételével); diszitményes, nikkelezett vas vagy aczél, finoman megmunkált (diszitményes, nikkelezett) nemtelen fémek, nikkel, aluminium; tajték és ennek utánzatai, láva, hamis leoni drótok és fonalak, másféle szőtt és kötött áruk (az a) alatt megnevezettek és a közönséges anyagokhoz tartozó kötélverőáruk és durva [a 207. a) 1., 216. a) 1. és 217. a) számok alá tartozó szövetek kivételével); kapcsolatok mintázott viaszból való árukkal; himzések (nem selyemmel) más, mint szőtt és kötött árukon ; c) közönséges anyagoknak tekintendők mindazok, a melyek a) és b) alatt nincsenek külön megnevezve. 100 kilogrammonkint Nemes fémekkel szerelt tárgyak a tarifában foglalt külön határozmányokhoz képest kezelendők, a mennyiben a XLIII. osztályba tartozó áruknak jellegével nem birnak. II. RÉSZ. Kiviteli vámtarifa. 658. Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy híg papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek .. Minden egyéb itt fel nem sorolt áru vámmentes. LIV. TÖRVÉNY-CZIKK 9.60 az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi deczember hó 30-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár» 1907. évi deczember hó 31-én kiadott 18. számában.) A kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt, a kétszeres megadóztatások elkerülése, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt, az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalt évi járulékra vonatkozó pótegyezmény iránt a (1) (Min. indokolás; 636. sz. képv. irom.) A kormány az Ausztriával létesitendő gazdasági kiegyezésre vonatkozó és az azzal összefüggő törvényjavaslatokat, nevezetesen: 1. a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről; 2. az 1851. évi vasuti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideiglenes szabályozásáról; 3. a magyar szent korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a kétszeres megadóztatások elkerülése végett, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt létrejött egyezményről; 4. a gőzhajózási szállítás használata után járó adónak megszüntetéséről, végre 5. az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalandó évi járulék tárgyában létrejött egyezményhez kötött pótegyezményről szóló törvényjavaslatokat folyó évi október hó 16-án a képviselőházban előterjesztette. Miután ezeket a javaslatokat a képviselőház illetékes szakbizottságai tüzetesen megtárgyaltak és jelentéseiket a háznak megtették, a ház azokat november hó 12-ére napirendre is tüzte, oly időben intézkedett tehát a képviselőház az említett javaslatok iránt, a midőn rendes viszonyok között azoknak legbehatóbb tárgyalása mellett is teljesen elég idő maradt volna arra, hogy ezek a javaslatok 1907. év végére, vagvis arra az időre. a midőn Ausztriával fönnálló közgazdasági viszonyainknak az 1899. évi XXX. törvényezikkben megállapított szabályozása véget ér, törvényerőre emelkedhettek volna. Az azóta kialakult parlamenti helyzet azonban azt az aggodalmat kelti, hogy a jelzett, összefüggő öt törvényjavaslat tárgyalása annyira elhuzódhatik, hogy azok a most jelzett időre törvényerőre nem emelkedhetnek. Az Ausztriával való közgazdasági viszonyaink szabályozatlanságából az ország közgazdaságára háramolható nagy kár, a mely szabályozatlanságot következményeiben beláthatlan módon sulyosbítaná az a körülmény, hogy az osztrák-magyar bank szabadalma a folyó év végén önmagától megszünnék, ba a bankszabadalomra vonatkozó 1899. évi XXXVII. t-cz. 8. §-ában megállapitott föltétel csakugyan bekövetkeznék. kötelességévé tette a kormánynak, hogy oly módról gondoskodjék, a melyen Ausztriával való közgazdasági viszonyaink oly törvényes szabályozást nyernének, a mely a jelzett károsodás bekövetkeztének utját állaná. Ezen az alapon elindulva, a tisztelettel előterjesztett javaslatban a fönnebb megjelölt szerződés, egyezmény, illetőleg pótegyezmény jóváhagyá– magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg ezek kormányai között 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés, illetőleg egyezmény és pótegyezmény jóváhagyatnak, s felhatalmaztatik a kormány, hogy azokat, nemkülönben a vasuti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideiglenes szabályozásáról, a gőzhajózási szállitás használata után járó adónak megszüntetéséről szóló, a két kormány között létrejött fenti szerződés, illetve egyezmény folyományát képező és 1907. évi október hó 16-ikán a képviselőház elé terjesztett 587. és 589. számu törvényjavaslatokban foglalt határozmányokat 1908-ik évi január hó 1-étől kezdődő hatálylyal életbe léptethesse, az alatt a feltétel alatt, hogy a jelen törvénynyel jóváhagyott szerződés, egyezmény s illetőleg pótegyezmény iránt egyidejüleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is megfelelő azonos jogszabályok emelkednek törvényerőre, nemkülönben, hogy ugyanott a határvámjövedelmeknek a legelől megjelölt szerződés tartama alatt a közösügyi kiadásokra való forditása iránt törvényes intézkedés tétetik, felhatalmaztatván egyszersmind a ministerium, hogy a szerződés tartama alatt a határjövedelmet szintén a közösügyi kiadásokra fordithassa.(1) sát, nemkülönben a kiegyezéssel összefüggő két törvényjavaslat határozatainak jóváhagyását és az arra való fölhatalmazást kéri a kormány, hogy ezeket a határozatokat 1908. évi januar hó 1-étol kezdve hatályba léptethesse. Ez által a kormany jogalapot nyer. hogy az emlitett szerződéseket és egyezményeket az egész szerződési idő tartamára végleges itse s a szállitási adó megszüntetésére vonatkozó s az egyezményekkel összefüggő törvényjavas atban foglalt határozmányokat is végleg életbe léptesse, de nem nyer felhatalmazást arra, hogy mindezeket a törvénytárba be is iktathassa. Miután nemcsak kivánatos, hanem az eddig mindig követett gyakorlatuak is az felel meg, hogy ily szerződést képező s törvény erejével biró fontos intézkedések a törvénytárba. forma szerint is. beiktattassanak; miután továbbá az is kivánatos, hogy ezen javaslatok, habár szerződéses természetökbol folyólag részleteikben nem is változtathatók meg, de a vegrehajtásuk és alkalmazásuk tekintetében felvilágositó s a különböző kivánalmakat kifejezésre juttató megvitatás alá vonathassanak a beterjesztett javaslatok tárgyalása tovabb folytattatnék és a javaslatok ezek után a tárgyalások után, annak rendje szerint, forma szerint is beczikkelyeztetnének. Az ugynevezett kiegyezési javaslatok érdemi tekintetben a most előterjesztett javaslat törvényerőre emelkedése esetén tehat végleg elintéztetnének. s csakis a forma szerinti berzikkelyezés történnék meg későbben. A javasolt jóváhagyást, illetőleg felhatalmazást a kormány ugyanazokhoz a feltételekhez kötötten kéri. mint a minok a kiegyezési javaslatokban vannak megállapitva. Az egyik feltétel az, hogy Ausztriában is egyidejuleg tartalmilag azonos jogszabályok emelkedjenek törvényerőre, a másik, hogy a vámjövedelmeknek a közös kiad sokra való forditása, a mely rendeltetése a vámjövedelmeknek törvényesen csak a folyó év végéig van megállapitva. a kölcsönös forgalmi és kereskedelmi viszonyok szabályozása iránt megkötött szerződés tartamára biztosittas ék Természetes folyománya ennek a második kikötésnek az, hogy a magyar korona országai is biztositsak a vámjövedelmeknek a közös kiadásokra való fordítását. Habár a vámbevételeknek közös czélokra való forditása iránt az a törvény fog intézkedést tartalmazni, mely a közösügyi költségek arányának megállap.tására vonatkozik, s mely legközelebb fog előterjesztetni. s melyet a kormany még ezen év folyaman érvényre kiván emeltetni, azon kap solatnál fogva, melylyel a vámjövedelmek a vám- és kereskedelmi viszonyok kölcsönös szabalyozásával állanak ezt a biztosítékot feltételkép már ebben a javaslatban is telveendenek tartjuk. A javaslatot, a mely habár alakilag hasonló természetō ugveknek szokásos elintézési módjától, a jelzett rendkívüli parlamenti viszonyok miatt el is tér, az alkotmányosság minden követelményének megfelel, ugyanazért a kormány azt megnyugvással, de az ország közgazdasági nagy érdekeire való hivatkozással teljes nyomatékkal is ajánlja elfogadásra. (1) Az ebben a t.-czikkben emlitett javasl tokat a kormány 19 8. jan. 1-től számítandó hatálylyal a m. kir. minisztériumnak 1907. decz. 31-én kelt és a Budapesti Közlöny aznapi közzétett KK. endeletevel léptette életbe: 6124. sz. a. a kölcsönös keresk. és forgalmi viszonyokat szabályozó szerződést, kapcsolatban az Ausztriával szerződéses vámtarifával, a választott biróság ügyrendjével, az üzletüket mindkét államra kiterjesztő vállalatok megadóztatására vonatkozó egyezmenynyel (ugyanerröl 1907. évi 172,501. PM. rend.) és az államadósságok után a magyar szt. korona országai áltai vállalandó évi járulék tárgy. létrejött egyezménynyel; 6125. sz. a. a vasuti üzletrendtartást; 6126. sz. a. a gozhajózási szállitás használata után járó adó megszüntetéséről. Ugyancsak 1907. decz. 31-én jelent meg a KM. 108.151. sz. rend., az egyezménynek a találmanyi szabadalmakat ilető XVI. cz. végrehajt. tárgy. a KM. 108,152. sz. rend., az egyezménynek a védjegyeket illető XVII. cz. végrehajt. tárgy.; a KM. 107.709. sz. rend., az ipari mintak jogi oltalma és lajstromozása tárgy.; a KM. 109.482. sz. rend. az érvényben álló házalási szabályok további ideigl. hatálya tárgy; a FM. 100,000. sz. rend. az Au-ztriával való állatforgalom tárgy.; a PM. 145.503. sz. rend. a tőkekamat és jaradékadónak a másik állam LV. TÖRVÉNY-CZIKK arról az arányról, a melyben a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvényczikkben közösöknek elismert állami ügyek terheihez hozzájárulnak.(1) (Szentesitést nyert 1907. évi deczember hó 30-án. Kihirdettetett az «Országos Törvénytár» 1907. évi deczember hó 31-én kiadott 18. számában.) 1. §. Az az arány, a melyben az 1867. évi XII. törvényczikkben közösöknek elismert állami ügyek költségei a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által viselendők, az idézett törvényczikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon kölcsönös egyezmény utján a magyar szent korona országaira nézve 364, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve 63-6 százalékban állapittatik meg. 2. §. A vámjövedék tiszta jövedelme, mely a határvámjövedéki vissza→ téritések, valamint a határvámjövedéki biztositékok visszafizetése, nemkülönben a második bekezdésben megállapitott vámkezelési költségátalány és végre az 1879. évi LII. törvényczikk 13. §-a értelmében Bosznia és Herczegovina országos kormányának járó vámátalány levonása után fenmarad, a közösügyi költségek fedezésére forditandó és ennélfogva a közösügyi szükségletből mindenekelőtt levonandó. A vámbevételekből levonandó vámkezelési költségátalány az 1869. évi II. törvényezikk módositásával 1908. évre a magyar szent korona országaira nézve 1.600,000 koronában, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra nézve 5.500,000 koronában állapittatik meg; 1909. évtől kezdve ezek a vámkezelési költségátalányok évenként egy százalékkal emelkednek. 3. §. Ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kötelesek a közös kiadások fedezésére -- ban kibocsátott értékpapirok kamataira alkalm. iránt létrejött egyezményről; a PM. 142.504. sz. rend.; a vendégszereplő művészek. a vásárokat látogató iparosok, kereskedők és vásárosok, valamint a házalást gyakorló iparosok adókötelezettségére vonatkozó megállapodások tárgy. Az 1907: LIV. t. czikkben emlitett összes törvényjavaslatokat az országgyülés 1908. január folyamán elfogadta, úgy, hogy azok mihamarabb törvények erejére fognak emelkedni. (L. Pótlásokat j. (1) Ennek a törvénynek a javaslatát a ministerelnök 639. sz. a. terjesztette a képviselőház elé, a közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból való megállapítására kiküldött magyar orsz. bizottság jelentése kapcsán a mely mellékleteivel együtt e törvényjavaslat indokolását teszi. A képviselőház pénzügyi bizottsága 643. sz. a. a következő jelentést terjesztette elő: lagadhatatlan tény, hogy az országnak ugy egész közgazdasági élete. valamint az ezzel ö szefüggő teherviselési képessége az utolsó esztendőkben igen örvendetes módon növekedett. Ezzel szemben tény azonban az is, hogy ezen idő alatt Ausztria haladása nem volt kisebb arányu, s gazdasági fejlődése legalább is oly gyors ütemben ment elöre mint a mienk. Teherviselési képesség tekintetében tehát semmi esetre sem változott meg a két állam közötti arány oly értelemben, hogy az indokolttá tenné a közö öknek elismert állami kiadásokhoz való hozzájárulási kvótának az adóképesség alapján Magyarország hátrányára való megváltoztatását. A magyar pénzügyi kormány igen tanuságos adatokat terjesztett a kvótabizottság elé. melyek a jelen törvényjavaslathoz is mellékelve vannak annak számbeli feltüntetése czéljából, hogy mekkora volt a két allam fejlődésének egymáshoz való aránya 1888-tól kezdve az utolsó rendelkezésre álló zárszámadásokig. Ezt a fejlődést többféle szempontból. többféle adatok egy beveté éből lehet megállapitani és megitélni. A pénzügyi bizottság egyetért a hozzájárulási arány megállapitására kiküldött magyar országos bizottság azon véleményével. hogy nincsen egyetlen szempont sem, melyből nézve. s nincs egyetlen értékmérő sem. - a gazdasági élet bármely ágazatából vétessék is mellyel nézve azt lehetne konstatálni. hogy Magyarországnak teherviselési képessége Ausztriaéhoz viszonyitva ma nagyobb lenne. mint a minó volt 19 évvel ezelőtt. Teljesen hiányzik tebat közgazdasági viszonyainkban az az alap, mely indokolttá tenné azt, hogy Magyarország a közösöknek elismert állami kiadásokhoz ezentul két százalékkal magasabb arányban járuljon hozzá. mint a minő arányban eddig hozzájárult. Ha ennek daczára mégis elfogadásra ajánljuk a tisztelt Képviselőháznak e javas |