Images de page
PDF
ePub

60. §. Ezek, ha szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, egy egész évre szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépésnek napjától számítandó.

61. §. Külső cselédnél a felmondásnak a szolgálati idő lefolytát megelőző két hó előtt kell megtörténnie; ha ezen határidő elmulasz tatott, azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerződés még egy további évre meghosszabbíttatott.

62. §. A gazda halála esetében, annak örökösei nem kötelesek a külső cselédet az egy év után számítandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés egy évnél hosszabb időre szólana.

Ha azonban a gazda elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a külső cselédnek, a szolgálati év utolsó napjától számítva, még három havi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül.

A cseléd is ez esetben ugyanezen időben hagyhatja el a szolgálatot, de ha a felmondás tőle jött, a második bekezdésben foglalt fizetésre igényt nem tarthat.

64. §. A külső cselédet, akarata ellenére, más gazdaságba áthelyezni nem lehet.

Házi vagy belső cselédek.

64. §. Házi vagy belső cselédek azok, kik kizárólag, vagy legalább főleg a házban és a körül, vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesítendő munkálatokra fogadtatnak fel.

65. §. Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, 3 hóra szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatbalépés napjától számítandó.

66. §. A belügyminiszter felhatalmaztatik ezen törvényes szolgálati időt oly nagyobb városokban, melyekben a belső cselédváltozás gyakori és könnyebb, a városi törvényhatóság indokolt előterjesztésére, egy hóra leszállítani.

67. §. A felmondási idő belső cselédnél hat hétben állapíttatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt. A megelőző §-ban említett városokban azonban a törvényes felmondási idő 15 napban állapíttatik meg, mely minden hó 15-kén eszközlendő.

Ha a felmondás elmulasztatott, azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szolgálati szerződés további három, illetőleg egy hóra meghosszabbíttatott.

68. §. A gazda vagy azon családtagnak elhalálozása esetében,

kinek különös szolgálatára a cseléd fogadva volt, az örökösök nem kötelesek a belső cselédet a három, illetőleg egy hónap után számítandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés hosszabb időre szólana.

Ha azonban a gazda vagy említett családtag elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a 3 hónapos belső cselédnek a szolgálati idő utolsó napjától számítva még 6 heti, hónapos cselédnek pedig 15 napi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül.

A cseléd is ily esetekben ugyanezen határidőkben távozhatik szolgálatából, de ha a fölmondás töle származott, az ezen szakasz második bekezdésében fentartott fizetésre igénye nincs.

III. FEJEZET.

A szolgálati cselédkönyvekről.

69. §. Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállítási módozatait a belügyminiszter rendeleti úton állapítja meg.

70. §. Ezen szolgálati könyveket törvényes akadály nem létében, az egyszerű kiállítási költség és bélyegilleték megtérítése mellett, a jelen törvény végrehajtására rendelt azon elsőfokú hatóság (115. §.) adja ki, melynek területén a cseléd illetőségi községe fekszik.

71. §. Ha valaki más hatóság területén kíván cselédnek szegödni, ha törvényes akadály fenn nem forog, ezen elsőfokú hatóság állíthat ki szolgálati könyvet, miről azonban a cseléd illetőségi elsőfokú hatóságát azonnal értesíteni tartozik; ha pedig törvényes akadály vagy aggály adná magát elő, akkor a cseléd ez utóbbi hatósághoz utasítandó kérelmével. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a cseléd oly országból való, hol a szolgálati könyvek nem szokásosak.

72. §. A kiállított szolgálati könyvekről minden elsőfokú hatóság folyó számmal ellátandó pontos jegyzéket tartozik vezetni.

Ezen folyószám a könyvre is ráirandó.

73. §. Ily szolgálati könyv nélkül cselédet szolgálatba befogadni (79. §.) 25 forintig terjedhető birság alatt tilos.

74. §. A szolgálatba lépés alkalmával a gazda a könyvet a cselédtől elveszi és megőrzi, kilépésekor pedig a cselédnek visszaadja.

75. §. A gazda köteles ez alkalommal a könyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen megfelelőleg kitölteni; a cse

lédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beírt minősítés által alaposan sértve érzi, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható, s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó, s e körülmény a könyvbe bejegyzendő.

76. §. A gazda, ki tudva valótlan minősítést ad, az abból eredő kárért felelős, s ezenfelül 50 frtig terjedhető bírsággal fenyitendő, a mennyiben az eset körülményei bűnvádi eljárást nem ígényelnének.

77. §. A szolgálati könyvek nyilvános okiratok, melyeknek bárminemű meghamisítása, vagy nem az illető személyek által való használata, bűnfenyítő eljárást von maga után.

78. §. Ha egy szolgálati könyv elvész, ez azon esetben, midőn a cseléd ugyanazon hatóság területén tartózkodik, mely a könyvet kiállítá, ezen hatóságnál azonnal bejelentendő. A hatóság az elvesztés körülményeit megvizsgálja, szükség esetében körözteti, s ha az elvesztés iránt kétség nem maradt fenn, új könyvet állít ki, melyre feljegyzi, hogy másodlat».

Midőn pedig a cseléd lakhelye nem azon hatóság területén van, mely a könyvet kiállítá, köteles a cseléd szolgálati könyvének elveszését azon községi (városi) előjáróságnál azonnal bejelenteni, melynek hatósági területén akkor tartózkodik. Az előjáróság az esetet megvizsgálja, a körülményekhez képest körözteti, s ha az elvesztés tekintetében többé kétség nem forog fenn, az új (másodlat) szolgálati könyvnek kiadása iránt azon hatóságot keresi meg, mely az elveszettet kiállította.

Új (másodlat) szolgálati könyv állítandó ki akkor is, midőn a cselédkönyv elszakadás vagy egyéb ehhez hasonló körülmények miatt használhatlanná vált; ez esetben azonban a használhatlanná vált könyv a hatóság, illetőleg a közvetítő előjáróság által visszatartandó, s. a másodlat kiállítására megkeresett hatóságnak elküldendő.

Ha végre egy szolgálati könyv egészen megtelt, az illetékes hatóság ugyanazon szám alatt újat állít ki, s ezen megjegyzi, hogy az az előbbi szolgálati könyvnek folytatása.

Az elbocsátási bizonyítványokról.

79. §. Oly végből, hogy a törvényes alapon a szolgálatból kilépni és újra elszegődni akaró cseléd ezt törvényes alakban és akadálytalanúl tehesse, köteles a gazda a cselédnek 15 kros bélyeggel ellátott elbocsátási bizonyítványt adni, melyre a bélyeget a szol

gálati viszonyt felmondó fél tartozik venni, és melybe a cseléd a szerint, mint az a szolgálati könyvben történni fog, minősítendő, és megjegyzendő, hogy a cseléd rendes szolgálati könyvvel bír. Ha a gazda e bizonyítványt felmondás után 48 óra alatt kiadni vonakodik, s arra törvényes oka nincs, azt a hatóság teljesíti, s ily gazda annyiszor a mennyiszer, 10 forintig terjedhető bírsággal sújtathatik.

80. §. Ezen elbocsátási bizonyítványt a cseléd a szegődéskor az új gazdának átadni, ez pedig azt átvenni és megőrízni köteles.

A mely gazda ezt elmulasztja, 25 forintig terjedhető bírsággal fenyítendő, s azon fölül az esetben, ha a cseléd később egy másik gazdához szegődik, ki e bizonyítványt magánál tartja, az előbbi az utóbbitól kártérítést nem követelhet.

31. §. Azon cseléd, ki hamis bizonyítványnyal szegődik el, a gazdának az ez által okozott kárt megtéríteni tartozik, s ezenfelül fenyítő eljárás alá vonatik.

IV. FEJEZET.

A cselédszerzőkről.

82. §. Cselédszerzéssel csak az foglalkozhatik, ki az ipartörvény alapján az illetékes hatóság által kiadott s jogerőre emelkedett szabályrendeleteknek megfelel, s üzletét ezek alapján szervezi és gya

korolja.

83. §. A cselédszerzés némely áthágásainak mikénti büntetése iránt a jelen törvény 112. §-a intézkedik.

V. FEJEZET.

A mezei munkásokról és általában a napszámosokról.

84. §. Aratók, nyomtatók, cséplők s általában bármely mezei munkát nem cseléd minőségben, szerződésképen elvállalni szándékozó munkásoknak, a mennyiben nem helybeliek, igazolási jegygyel vagy pedig községi bizonyítványnyal kell ellátva lenniök, mely nélkül felfogadásuk tilos.

85. §. Ilynemű szerződések, melyek a kölcsönös jogok és kötelességekre nézve döntők, mindig írásban kötendők, s azon helység birája vagy helyettese által, melyben e szerződés köttetett, láttamozandók.

86. §. Bármily okból eredett perlekedés esetében a munkások

nincsenek feljogosítva a munka megkezdését megtagadni, azzal önkényesen felhagyni, vagy épen a munka helyéről eltávozni, sőt kötelesek az illetékes hatóság intézkedését melynek a panasz vételétől számított 3 nap alatt be kell következni - a munkát megkezdve, illetőleg folytatva, bevárni.

87. §. A község előjárói oly helyeken, hol a jelen törvény értelmében illetékes elsőfokú hatóság nincs, a munkásoknak a községből vagy munkahelyről való tényleges távozását, a munkaadó kivánatára, kényszereszközök használatával is megakadályozni, s az esetet, ha addig a felek által nem történt volna, nyomban az illetékes hatóságnak bejelenteni tartoznak.

88. §. Ha ezen távozás meg nem akadályoztathatott volna, az esetben a jelen törvény alapján illetékes hatóság, a munkaadó kivánatára, a munkásoknak visszavezettetését kényszerrendszabályok alkalma zásával is eszközlendi.

Minden hatóság ilynemű megkereséseknek rögtön megfelelni tartozik a nélkül, hogy annak birálatára jogosítva volna: vajjon a megkereső hatóság a dolog érdemét illetőleg helyesen járt-e el, ez utóbbi lévén tetteiért felelős.

89. §. A munkások a visszavezettetésen felül vagy ha ez nem kivántatnék, e nélkül is a munkaadó részére az elmulasztott napok után a helybeli hasonnemű napszám kétszeresének, sőt ismétlés esetén négyszeresének megfizetésében marasztalandók.

90. §. Azon munkaadó, kitől az önkényesen távozott munkások az előbbi munkaadóhoz hatósági úton visszaállíttattak, hasonló kárpótlást követelhet, kivévén azon esetet, ha a munkásokat igazolvány (84. §.) nélkül fogadta fel, mely esetben kárpótlás nem jár, sőt az illető 20 frttól 100 frtig terjedhető birságban is elmarasztalandó.

91. §. A közös munkára vállalkozott egyének az általuk bármely törvényes okból fizetendő kártérítés, birság, eljárási és visszafizetési költségekre nézve egyetemlegesen kötelezetteknek tekintendők, ha az iránt a szerződésben más nem foglaltatik.

92. §. Ha elemi csapások által az aratásra, nyomtatásra vagy cséplésre szánt terményben, a szerződés megkötése után, oly mérvű kár okoztatnék, hogy a termés a rendes évi átlagos mennyiség felénél alább szállna ha a felek a szerződés megkötésekor ezen eshetőségre a munkabér pénzértékbeli megállapítása iránt nem gondoskodtak, vagy különben egymás között megegyezni nem birnak az iránt, hogy ezen eset beállott-e, s ha beállott, az új feltételek iránt: a 86. §-ban megállapított idő alatt, a jelen törvény értelmében illetékes elsőfokú hatóság

« PrécédentContinuer »