Images de page
PDF
ePub

határoz. A munkások ily esetben a határozathozatal előtt is kötelesek az elvállalt munkát megkezdeni, s szakadatlanúl folytatni; másrészről pedig a munkaadónak a határozathozatal előtt sincs joga ugyanazon munkára más munkásokat felfogadni.

Ha a munkaadó annak daczára, hogy a munkások az elvállalt munkát megkezdették, és szakadatlanúl folytatják ugyanazon munkára más munkásokat fogad, a munkásoknak kártérítéssel tartozik; — viszont ha a munkások e szakasz határozmányai ellenére a munkát vagy meg nem kezdik, vagy szakadatlanúl nem folytatják, a munkaadó jogosítva van más munkásokat fogadni, s ezenfelül az ily munkások a 89-ik §. értelmében megbüntetendők.

93. §. Ha a szerződést a bér vagy a kikötött élelmezés ki nem szolgáltatása, a bérlett munkának egészen vagy részben más munkásoknak juttatása által a munkaadó szegné meg, azt a jelen törvény értelmében illetékes hatóság a szerződés megtartására szorítandja.

A munkaadó által a munkásoknak okozott károk, ez utóbbiak javára, a 89. §. értelmében számítandók fel, s térítendők meg.

94. §. Ki más által lekötött mezei munkásokat bármi ürügy alatt elcsal, 20 frttól 100 frtig terjedhető birságban, s az okozott kár és költségek megtérítésében marasztalandó el, a munkások pedig a jogos munkaadóhoz visszavezetendők.

95. §. A végrehajtási határozat ellen beadott felebbezések a végrehajtást, legyen az a munkaadó vagy munkás ellen intézve, meg nem akaszthatják.

96. §. A bérelt napszámos köteles a munkát, melynek teljesítésére fogadtatott, az irott vagy szóbeli egyesség értelmében, s a felfogadó utasításai szerint teljesíteni.

97. §. A napszámos a kárért felelős, melyet utasítás ellen tett munkával a felfogadónak okozott.

98. §. A napszámos csak a felfogadó beleegyezesével állíthat magáért helyettest.

99. §. A napszámos legyőzhetlen akadály esetében, ha csak ez iránt más világosan ki nem köttetett, helyettesállításra nem kötelezhető: tartozik azonban az akadályról a felfogadót lehetőleg mielőbb értesíteni.

100. §. Ha a munka tartamára nézve más világosan ki nem köttetett, mindig csak egy napi munka értendő, miért is mindkét fél, minden nap lefolytával, a szerződéstől elállhat.

101. §. Ha a munka véletlen körülmény vagy idő stb. (92. §.) miatt megakad, s a felfogadó a napszámost máskép foglalkoztatni nem

képes, akkor a tényleg munkában töltött idő aránya szerint a kikötött munkabérnek egy, két vagy három negyede fizetendő, s ha az étkezés is kiköttetett, délelőtti munka után az ebéd, délutáni munka után az estebéd is kiszolgáltatandó.

102. §. Ha a napszámos munkája legalább egy havi időre biztosíttatott, a kikötött munkát megakasztó bármily körülmény beálltával, a mennyiben más világosan ki nem köttetett volna, a felfogadó jogosítva van a napszámost más lehető munkára felhasználni, mit a napszámos teljesíteni tartozik; ha azonban ez akadály folytonosan legalább egy hétig tart, ez esetben mindkét fél a szerződéstől visszaléphet.

103. §. A napszámos munkanapja, ha az iránt más egyezkedés nem jött létre, napkeltétől napnyugtáig számíttatik, mely időbe a napszámos javára reggel egy félórai, délben egy egész órai, nyáron pedig ezenfelül délután is egy félórai szünidő beszámíttatik.

104. §. Ha a napszámosok díjai iránt a felek között perlekedés támadt, s megnyugvással ki nem deríthető, miben történt az egyesség, a díj a szerint állapítandó meg, a mint az azon időben és helyen, vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért leggyakrabban fizettetik.

105. §. A napszámos munkáját önkényesen el nem hagyhatja, ha ez mégis megtörténnék, annak munkába való visszaállítását, a munkaadó kivánatára, a község birája vagy helyettese, vagy a hol ez létezik, illetékes rendőri hatóság nyomban eszközöltetni fogja.

Ily esetben a napszámos díjából a munkában nem töltött idő aránya szerint levonás eszközölhető.

106. §. Azon napszámos, ki gyakrabban hagyja el önkényesen a felvállalt munkát, kinél ismételt figyelmeztetések nem használnak, munkakerülő csavargónak tekintendő, kivel mint ilyennel az illetékes rendőri hatóság fog elbánni.

VI. FEJEZET.

A jelen törvény áthágásainak büntetéséről.

107. §. A jelen törvény határozványainak áthágása, a mennyiben egyes szakaszokban más nem foglaltatik, cselédnél, mezei munkásnál és napszámosnál tiz, gazdánál és munkaadónál huszonöt forintig terjedő pénzbírsággal, nem fizetés esetében megfelelő egyszerű elzárással, és pedig a cselédnél minden két forint után egy napot, más személyeknél minden öt forint után egy napot számítva, fenyítendő.

108. §. Különösen pedig azon cseléd, ki a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedett időn túl gyakrabban kimarad, 2 frttól 16 frtig,

ki a gazda tilalma ellenére látogatásokat elfogad, 2 frttól 10 frtig, ki a gazda engedélye nélkül valakit éjszakára befogad, 4 frttól 24 frtig terjedő birsággal vagy megfelelő (107. §.) elzárással fenyítendő.

109. §. Azon cseléd vagy mezei munkás és napszámos, ki gazdáját tettlegesen bántalmazza, az ellen fellázad, annak ellenszegül, jogos parancsainak teljesítését megtagadja, a mennyiben a cseléd tette a büntető törvény szerint büntetendő cselekményt nem képez, 50 frtig terjedhető birsággal fenyítendő.

110. §. Azon cseléd vagy mezei munkát vállalt munkás, ki cseléd-, illetőleg munkatársait engedetlenségre ösztönzi, vagy azokat arra csábítja, hogy gazdájukat, illetve munkaadójukat bizonyos cselekvényekre vagy igéretekre kényszerítsék az által, hogy munkáik vagy kötelességeik teljesítésével a törvényszerű felmondás mellőzésével a szerződés lejárta elött egyszerre vagy egyenként felhagyjanak, az ebből támadható károk megtérítésén felül, a mennyiben az eset körülményei bünfenyítő eljárást nem igényelnek, 50 frtig terjedhető birsággal, vagy a 107. §. aránya szerint megfelelő elzárással fognak fenyíttetni.

111. §. Azon gazda ellen, ki tanköteles gyermek-cselédjének az iskola látogatására kellő időt nem enged, a népiskolai közoktatás tárgyában keletkezett 1868. évi XXXVIII. törvényczik 4. §-ban kiszabott büntetés és eljárás alkalmazandó.

Azon gazda pedig, ki az ily gyermek-cselédet testi kifejlődését és növését akadályozó nehéz munkával terheli, vagy ki az ily gyermekcseléd irányában kegyetlenkedik, a mennyiben az eset bünfenyítő eljárás alá nem tartozik, 50 frtig terjedhető birsággal fog büntettetni, mely ismétlés esetében megkétszeresíttethetik.

112. §. Azon cselédszerző, ki személye felett nem rendelkezhető egyént az atya vagy gyám vagy hatóság beleegyezése nélkül, vagy egy oly egyént ajánl elszegődésre, ki arra, még vagy már nem jogosult, a cselédszerzési díjak visszatérítésén kívül 5 frttól 50 frtig, azok pedig, kik a jelen törvény 82. §-a ellenére foglalkoznak cselédszerzéssel, attól eltiltandók, s a mellett 10 frttól 100 frtig terjedhető birsággal sujtandók.

Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszerzőre is, ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábít.

113. §. Azon cselédszerző, ki tudva rossz, haszonvehetetlen vagy megbízhatlan cselédet ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítandó mindazon károkért, melyek az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háramolnak.

114. §. Minden ezen törvény alapján kiszabott birság, és a 46. §.

értelmében a fizetéslevonás azon község szegény-alapját illeti, melyben a büntetett cselekvény elkövettetett.

Ezen birságokról az elsőfokú hatóság folyó jegyzéket tartozik

vezetni.

VII. FEJEZET.

Az illetékes hatóságról.

115. §. Minden a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra elsőfokú hatóság:

a) megyékben, a szolgabiró;

by rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, vagy a hol ez nincs, a tanácsnak e részben megbizott tagja ;

c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőr-kapitány;

d) Budapest fővárosban a kerületi alkapitányok.

116. §. Második fokú hatóság: a megelőző szakasznak

a), b) eseteiben az alispán;

c) alatti esetekben a tanács;

d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság.

Harmadik fokú hatóság a 115. §. a)—c) eseteiben a közigazgatási bizottság, Budapesten pedig a belügyminiszter.

117. §. Két lényegileg összehangzó határozat után további felebbezésnek helye nincs.

118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, nevezetesen az 1868: LIV. t.-cz. 93. §-a k) pontjának, s az 1871. évi XXXI. t.-cz. 15. §-ának e tárgyra vonatkozó intézkedése, hatályon kívül helyeztetnek.

119. §. Kivételt képeznek a gazda és a cseléd vagy mezei munkás, napszámos között a szolgálati szerződési viszonyból a jelen törvény alapján támadt kártérítési kérdések, melyek azon biróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények értelmében a kártérítési összegek mérvei szerint illetékes.

120. §. Ha ily kártérítési keresettel a jelen törvény valamely szakaszának áthágása is megtoroltatni kéretik, ily esetben a jelen törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja, s az iratokat a kártérítés tekintetéből az illetékes birósághoz átteszi.

A panaszos a kártérítési keresetet különben külön is megindíthatja.

121. §. Megyékben a törvényhatósági bizottság felhatalmaztatik, hogy oly községekben, melyekben annak szüksége mutatkozik, és a képesség is megvan, a 115. §. a) pontjában felsorolt elsőfokú hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes tüzetesen megállapítandó részeit, szabályrendelet által a községi előjáróságokra, illetőleg a községi birákra átruházhassa.

Valamint felhatalmaztatnak a törvényhatóságok általában, hogy a cselédügynek jelen törvény által nem érintett az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva fontossággal biró részei iránt, külön szabályrendeletet alkothassanak.

Ezen szabályrendeletek azonban csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre.

II. Szegényügy.

I. Az 1886: XXII. t.-cz. 145. §-ában az az elv van kimondva, hogy oly szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek, a község tartozik gondoskodni, a mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna. Ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkívül súlyos terheltetésével eszközöltethetnék, a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez sem birná, az államnak veheti igénybe segélyét. Minden község a szegények létszámáról g a szegényügyre vonatkozó intézkedésekről az illető törvényhatóságnak minden év végével tüzetes jelentést tesz.

E törvényszakasz alapján a B. M. 1872: 8803. sz. a. kelt rendelete következőleg intézkedik :

A szegényügy és a közsegély nélkül magukat egyáltalában fentartani nem tudó szegények ellátásának több ágait, a mindennemű szegény betegek, a vagyontalan szülejű lelenczek, és a szülő házakban elhelyezett szegénysorsú anyák és kisdedek ápolása képezi

E részben a község teendői megoszlanak aképen, a mint a fent elősorolt szegények ápolása és ellátása magának az illetékes községnek kebelében történik, vagy pedig a községben illetékes betegek, lelenczek stb. más, akár belföldi, akár pedig osztrák tartományokbeli vagy külföldi kórházakban, tébolydákban, szülő- és lelenczházakban ápoltatnak.

« PrécédentContinuer »