Images de page
PDF
ePub

Ha pedig az örökhagyó nevére való átirásra alkalmas ily okmányok nem tétettek át, a biróság csupán azt állapítja meg, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség vagy hagyomány, kire szállott; és ezen örökös vagy hagyományos az ilyen ingatlanok telekkönyvi átirását a fennálló törvények értelmében szükség esetében — a telekkönyvi tulajdonos ellen megindítandó per útján van jogosítva eszközöltetni.

Midőn az ilyen még az örökhagyó nevére át nem irt ingatlan valamely kiskorúnak vagy gondnokság alatt állónak osztályrészébe jut, az átirás eszközöltetésére a gyámhatóság a kiskorúnak vagy gondnokság alattinak törvényes képviselőjét s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a törvényhatósági (árvaszéki) ügyészt köteles utasítani.

Ha a hagyaték csak ingókból áll, a tárgyalási jegyzőkönyv hiteles másolatát, a leltár s esetleg a végrendelet hiteles másolatával felszerelt hagyatéki kimutatás kiséretében, a gyámhatóság az illető adó (illetékszabási) hivatalnak az illeték kiszabása végett megküldi; midőn pedig a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, az említett iratok áttételét az illető biróság eszközli.

255. §. Ha a tárgyalás alkalmával az örökjog vitássá vált, vagy az örökösök az osztályra nézve nem egyeztek meg; az összes iratok további intézkedés végett a hagyatéki birósághoz haladéktalanúl átteendők.

A hagyatéki vagyon ezen esetben, a hagyatéki biróság további intézkedéseig, esetleg zárlat elrendeléseig, annak birtokában és kezelése alatt marad, a ki a gyámhatósági eljárás folyama alatt a vagyont birta és kezelte.

Ez azonban a hagyatéki biróságnak a kezelésről számot adni tartozik.

256. §. Ha a gyámhatóság alatt álló egyénekre hagyomány háramlott, a gyámhatóság a hagyaték leltározását csak oly esetben rendeli el, ha ezt a hagyomány biztosítására nézve szükségesnek tartja.

Oly esetben, midőn örökösök is vannak, ha az örökösök a hagyományt a gyámhatóság által elfogadható módon biztosítják, követelhetik, hogy a gyámhatósági beavatkozás abbanhagyassék.

A gyámhatóság egyébiránt a hatósága alatt álló egyénekre háramlott hagyomány kezelése iránt, a fentebbi szabályok határai között jár el.

257. §. Távollévő önjogú örökösök örökségének kezelésére a

gyámhatóság gondnokot rendel, ki a kezelési módozatnak gyámhatósági jóváhagyása és számadás mellett azt mindaddig kezeli, míg a felett a biróság az 1868: LIV. t.-czikk 576. §-a értelmében intézkedik; ha azonban a távollévő, gyámhatóság alá tartozik, vagy ilyennek örökös társa, a fentérintett szakaszban előirt hirdetményi és örökösödési eljárás a gyámhatóságot illeti.

VII. FEJEZET.

Gyámügyi eljárás nagykorúak gondnoksága eseteiben.

258. §. Az árvaszék elmebetegek részére addig is, míg gondnokság alá helyezésök biróilag kimondatnék, s a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság által gondnok rendeltetnék, szükség esetében ideiglenes gondnokot rendel.

259. §. Az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed ki.

Addig, míg ily ideiglenes gondnok rendeltetnék, a vagyon körüli felügyelet a fennérintett vagy más gondnoksági esetekben is a községi közgyámot illeti.

260. §. A gondnokrendeléssel egyidejűleg az árvaszék a fentebbi, valamint a nagykorúak egyéb gondnoksági eseteiben intézkedik, hogy a leltár a községi jegyző, valamely gyámhatósági közeg vagy kir. közjegyző által, a gondnok közbenjöttével, felvétessék.

261. §. A leltár beérkeztével az árvaszék tárgyalást tűz ki (243., 244., 245., 246. §§-ok) a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeinek rendezése czéljából és a jegyzőkönyv alapján határoz a körülmények és jelen törvény szabályai szerint.

262. §. A gondnok számadására nézve az I. rész V. fejezetének határozatai az irányadók.

VIII. FEJEZET.

Általános szabályok a gyámhatósági eljárásra nézve. 263. §. A gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása a gyámhatóságnak legfőbb feladata.

264. §. Kötelessége különösen felügyelni, hogy a kiskorúak szorgalmas tanulásra és kitartó munkásságra szoktattassanak, szükség esetében kényszeríttessenek.

Minden kiskorú kiképzése (nagy vagyonnal biróké is) oly irányban vezetendő, hogy esetleges vagyontalanság esetében keresetképesség álljon rendelkezésére.

Különösen a községek feladata vagyontalan árvákat viszonyaikés hajlamuknak megfelelő életpályán, szakismeretek elsajátításában, községi költségen gyámolítani, melyért a kiskorú a község részére viszonszolgálat teljesítésére szerződésileg leköthető.

Ily viszontszolgálat értékének arányban kell lenni a gyámoltra fordított költségekkel; az erre vonatkozó szerződés csak bizonyos meghatározott időre szólhat, s mindenkor az árvaszék jóváhagyása alá bocsátandó.

265. §. A vagyon állagának csonkítása (26. §.) csak a kiskorú érdekében engedhető meg.

Változtatások a vagyon állagában, ha a gyámolt- vagy gondnokoltra nézve előnynyel járnak, nem gátolandók.

Nagykorú gondnokoltak vagyona állagának és kezelésének megváltoztatása, főleg ha a gondnokság megszünésére még annak életében kilátás van, sürgős szükség nélkül mellőzendő.

266. §. Kiskorúnak részére vagyonszerzés, készpénzzel kifizethetés esetén kívül, csak azon esetben engedélyezhető, ha e szerzés folytán előállott adósság törlesztésére, s a kamatok fizetésére minden kétséget kizáró fedezet mutattatik ki.

267. §. Szükségből vagy czélszerűségből eladandó ingatlan birtok a leltári becsún alól csak akkor idegeníthető el, ha az megtartás esetében az elértéktelenülés veszélyének volna kitéve, vagy ha azért netalán bekövetkező birói végrehajtás alkalmával még csekélyebb ár lenne várható.

A vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése rendszerint csak a vételár teljes lefizetése után engedélyezendő.

Kedvezőbb vételár elérésének indokából megengedhető, hogy a vételár egy harmada bizonyos ideig a megvett birtokon első helyen bekeblezés és kamatozás mellett maradhasson.

E határidő akkép szabandó meg, hogy a gyámolt- vagy gondnokoltnak életkor szerint bekövetkező önjogosultsága esetén túl ne terjedjen.

268. §. Telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlan birtoknak biróságon kívüli önkéntes árverezését csak akkor engedheti meg a gyámhatóság, ha biztos kilátás van arra, hogy a befolyandó vételárból a terhek törleszthetők lesznek.

A megkisérlett árverezés eredménye csak e feltétel teljesültével hagyható jóvá.

269. §. Telekkönyvi átiratással kapcsolatos eladásoknál, történjék az szabadkézből vagy önkéntes árverés folytán, a gyám vagy gond

nok és a vevő közt adásvételi szerződés kötendő, s a gyámhatósági jóváhagyás e szerződésre vezetendő.

270. §. A vagyonkezelés meghatározásánál, — ott, hol a törvény tüzetesen nem intézkedik, — nem általános szabályok vagy szokások, hanem a fenforgó körülmények és czélszerűség, továbbá a gyám vagy gondnok tulajdonságai és a kiskorúak e részbeli viszonya nagykortságuk esetére tartandó szem előtt.

Földbirtoknál oly gazdálkodási rendszer, mely a távolabb időbeli jövedelmezőségre nézve aggályt kelthetne, csak szakértők helyeslő véleménye alapján engedhető meg.

Épületek és felszerelések jó karban tartása tekintetében, a gyámgondnokok különösen ellenőrizendők.

Okszerű gazdálkodás- és jövedelmezésre szolgáló felszerelések és beruházások lehetőleg előmozdítandók.

271. §. Gyári, kereskedési vagy iparüzlet fentartható:

1. ha a gyámolt vagy gondnokolt maga is ugyanazon kereseti pályát követi;

2. ha az a gyámolt- vagy gondnokoltnak és családjának főjövedelmi forrása;

3. ha az üzlet egészben szállván a gyámolt- vagy gondnokoltra, a befektetett tőke megfelelő jövedelmezősége alaposan remélhető, s ha ily üzlet ellenőrizhető;

4. ha annak fentartását szakértők helyeslő véleménye indokolná. Ily esetek nem létében az üzlet lehetőleg előnyösen értékesítendő. Vagyonközösség esetében az üzletnek a gyámoltat vagy gondnokoltat illető része kellőleg biztosítandó.

Az ily üzletekre vonatkozó számadásokat, melyekhez mérleg csatolandó, az árvaszék szakértők által is megvizsgáltatja.

272. §. A leltározás alkalmával talált, vagy időközben a kiskorúak tulajdonába jutott értékpapirok és magánkötvények iránt arra nézve, hogy azok értékesíttessenek, felmondassanak vagy megtartassanak-e, az árvaszék, a gyám, gondnok és a szülők, nagyszülők, esetleg rokonok meghallgatásával, és a körülmények szerint a gyámolt vagy gondnokolt előnyének figyelembe vétele mellett, a tárgyalási jegyzőkönyv (253. §.) beérkeztével, egyébkép pedig a gyám vagy gondnok javaslata folytán, esetről-esetre határoz.

A magán-kötvények csak oly esetben tarthatók meg, ha törvényszerűleg biztosítvák; különben behajtandók.

273. §. A leltárak felülvizsgálatánál az árvaszék köteles arra ügyelni, hogy abba minden ingó és ingatlan vagyon és vagyonbeli

érték felvétessék, a terhek pedig ne csak felsorolva, hanem, a mennyire lehet, igazolva is legyenek.

274. §. Ha az örökség- vagy hagyománynál önjogú személyek is érdekelvék, és az árvaszék a tárgyalás alkalmával létrejött osztályegyességet bizonyos fentartások vagy feltételek kikötésével szándékozik jóváhagyni, ezek iránt előbb az önjogúak meghallgatandók, s azoknak a fentartás vagy feltételhez való hozzájárulása a jóváhagyási záradékban kitüntetendő: különben a gyámhatóság jóváhagyása oly esetekben, midőn valamely jogügylet megkötésénél önjogúak és gyámhatóság alattiak együttesen érdekelvék, csak a gyámhatóság alattiak képviselőinek cselekvényeire szorítkozik.

275. §. A gyámgondnoki számadások a számvevőnek átvizsgálás végett, és ha a számadásra nézve általában vagy némely tételeire nézve jogi kérdések merülnének fel, az ügyésznek is véleményezés végett kiadandók. Ha a számvevő vagy ügyész észrevételeket terjesztenek elő, azok a számadóval közlendők, s nyilatkozatának beérkeztével, vagy ha a kitüzött határidőben nem nyilatkozott, az ügyiratok a számvevőnek es ügyésznek, végső javaslataik előterjesztése végett, kiadandók.

E közben a rokonok, ha szükséges, újból meghallgathatók. A számadások vizsgálata alkalmával a gyámoltak vagy gondnokoltak személyes ügyeire vonatkozó jelentések is tárgyalás és birálat alá veendők, és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megteendők.

276. §. A gyámhatóság, a szülők és nagyszülők, illetőleg rokonok nyilatkozatait és észrevételeit általában csak akkor hagyhatja figyelmen kívül, ha azok alapos okoknál fogva a kiskorúak érdekére előnyöseknek nem tekinthetők.

277. §. A gyámhatóság szóbeli kérelmet is elfogad. Ennek jegyzőkönyvi felvétele iránt az elnök intézkedik.

Ha irásbeli beadványnál a fél azonossága iránt kétely merül fel, az annak teljes hitelt érdemlő alakban kiállítására utasítandó.

278. §. A gyámhatóság, előforduló ügyekben, a tényállás valóságának felderítésére nézve hivatalból tartozik intézkedni, s a feleket jogaik- és kötelességeikre figyelmeztetni.

279. §. A gyámhatóság bármely ügy tárgyalásához a feleket személyes megjelenésre idézheti, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, ellene, ha az elmaradás nem igazoltatik, pénzbírság alkalmazásának van helye.

Fontos esetekben a gyámhatóság személyes megjelenésre kötelezheti a felet, s ezt pénzbirság, s elkerülhetetlen szükség esetében, kényszer útján is foganatosíthatja.

« PrécédentContinuer »