Images de page
PDF
ePub

280. §. A tárgyalást a gyámhatóság által kirendelt közeg vezeti. A felek nyilatkozataik pontos feljegyzését követelhetik, kötelesek viszont az ellenfél azon állításaira nezve, melyeket a tárgyalás vezetője felderíteni kiván, nyilatkozni.

281. §. A gyámhatóságok a felek irányában a fegyelmi hatalmat, rendreutasítás és birságolás által gyakorolják.

282. §. A gyámhatóság a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól, gyámjaikról és gondnokaikról, a nagykorúság bekövetkeztének idejéről nyilvántartást vezet, azt vezet továbbá mindazon ügyről, melyben a gyámhatóság részére vagy részéről valamit teljesíteni kell.

283. §. A gyámhatóság meghatározza azon közegeket, melyek egyes ügyekben nyilvántartást vezetni, s a határidő lejártával az erre vonatkozó ügyiratokat az elnöknek bemutatni kötelesek, az elnök pedig tartozik a teendők teljesítésére felügyelni, e részbeli mulasztásért az illetők nemcsak mint kötelességsértők feleletre vonandók, hanem esetleg kártérítésben is elmarasztalhatók.

284. §. Ha a gyámhatóság gyakorlata valamely gyámolt vagy gondnokolt irányában megszünt, a gyámhatóság tartozik az ebből folyó intézkedéseket, kérelem bevárása nélkül, hivatalból megtenni.

IX. FEJEZET.

A gyámhatósági pénzkezelésről.

285. §. A gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezeltetnek, illetőleg őriztetnek.

Az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának felterjesztésére azonban a belügyminiszter kivételesen megengedi, hogy oly községek, melyek igazolják, hogy a rendszeres számadás vitelére kellő szellemi erőről gondoskodni, az árvapénzek megkárosítása ellen anyagi biztosítékot nyujtani, és egyszersmind a nagykorú árvák pénzeinek a nagykorúság bekövetkezésekor való kifizetése iránt kellően intézkedni képesek, a községbeli árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék felügyelete alatt maguk kezelhessék.

286. §. Egyes gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak a felettük gyakorlott gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a pénztárak által.

Ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesíthető nem volna, vagy a kézbesítéstől számítandó fél

év alatt a pénzt vagy pénzértéket fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válna, vagy ha a jogutódok nagykorúak, tartozik az árvaszék azt birói kézbe letenni, nagykorú és kiskorú jogutódoknál pedig azon esetben, ha az örökségi tárgyalás alkalmával köztük egyesség nem jött létre.

287. §. A pénz és pénzértékkezelési rendszer részletes módozatait, valamint a gyümölcsöztetés körüli eljárást az alább következő határozatok körén belül a törvényhatósági bizottság, s rendezett tanácsú városok, valamint a 174. és 285. §§-ok szerint a pénzt és pénzértéket kezelő községek képviselő-testületei szabályrendeletileg állapítják meg. A törvényhatóságok e nemű szabályrendeletei közvetlenül, a rendezett tanácsú városok és községek szabályrendeletei pedig az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának véleményes jelentésével terjesztendők a belügyminiszter elé jóváhagyás végett.

288. §. Az összesített pénzkezelési rendszernél kölcsön csak törlesztés feltétele mellett adható. A törlesztési határidő 32 éven túl nem terjedhet.

Ezen határidőn belül a törlesztési évek számát az egyes törvényhatóságok az előző §. értelmében készítendő szabályrendeletben állapítják meg.

289. §. Kölcsön földbirtokra és házakra a becsérték egy harmad részeig adható.

Ez utóbbiaknak a kölcsön tartama alatt biztosítva kell lenniök. A kölcsönadás feltételeinek részleteit a törvényhatóságok, rendezett tanácsú városok, és a 174. és 285. §§. szerinti községek a 287. §-ban érintett szabályrendeletben állapítják meg.

A jelzálogul szolgáló birtokon netalán létező terhek a becsértékből háromszoros összeggel leszámítandók. A kölcsön csak a telekkönyvi bekeblezés megtörténtével utalványozható.

290. §. A kamatok az adósok által, félévi előleges részletekben, január 1-jén és julius 1-jén fizetendők, a gyámoltak és gondnokoltak képviselőinek pedig a gyámpénztár által szintén félévenkint, február 1-jén és augusztus 1-én szolgáltatandók ki.

A határidőt elmulasztó adós késedelmi kamatot tartozik fizetni. Azon összeget, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, valamint a kamatlábat a törvényhatóság bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselő-testülete, és a 174. és 285. §-okban említett községek állapítják meg.

291. §. A gyámpénztár pénzkészlete jóhitelű pénzintézeteknél is elhelyezhető. Ezeket a törvényhatóság, illetőleg képviselő-testület jelöli

ki névszerinti szavazattal, és a netalán bekövetkező károsodásért első sorban azok felelősek, s tartoznak kárpótlással, kiknek szavazatával az erre vonatkozó határozat hozatott, a 299. §-ban említettek felelőssége azonban ez által érintetlen marad.

292. §. A nagykorúvá vált gyámolt tőkéje és pénzértékei a nagykorúság életkor szerinti bekövetkeztével azonnal, a gyámság vagy gondnokság más okból való megszüntével pedig 3 hó alatt az illetőnek átadandók.

293. §. A gyámpénztár a gyámolt- vagy gondnokolttól a befolyt kamat jövedelméből évenkint 10 %-ot levonhat, a pénzérték őrzéseért pedig a törvényhatóság, illetőleg a képviselő-testület által megállapítandó mérsékelt díjakat szedhet; az ekkép befolyt összegből tartalékalap alakítandó.

294. §. Összesített pénzkezelés alá nem jutnak azon kötvények és értékpapirok, melyek a 272. §. értelmében természetben megtarthatók. 295. §. Egyénenkénti rendszernél, az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei elkülönítve; vagy

1. jóhitelű pénzintézetekbe adandók a 291. §-ban említett felelősség mellett; vagy

2. magyar állampapirok, és az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapirokba, melyek az állam által óvadékképeseknek elismertettek, vagy a magyar földhitel-intézet zálogleveleibe fektetendők (a B. M. 1885. évi 27483. sz. rendelete szerint a földhitelintézet záloglevelein kívül ilyenekül a magyar kisbirtokosok országos földhitelintézetének, az osztrák-magyar banknak, a magyar jelzálogbanknak és a pesti hazai első takarékpénztár egyesületnek zálogleveleit jelöli ki); vagy

3. ingatlan vagyonra a becsértéknek a 289. §-ban érintett mértékéig, azonban csak első helyen leendő telekkönyvi bekebelezés mellett, esetleg a gyámgondnok javaslatára, kölcsön adhatók; vagy

4. a mennyiben egyelőre egyik sem volna eszközölhető, kamatozó letétként a kir. adóhivatalba szállítandók.

A gyámság vagy gondnokság megszüntével a 2. és 3. pont alatti kötvények természetben adandók át az illetőknek. (1885: VI. 13. §.)

296. §. A magánkötvények a gyámolt vagy gondnokolt nevére állítandók ki, a kamatok behajtásáról szükség esetén per útján a gyám, illetőleg gondnok gondoskodik.

Az értékpapírok szelvényei, értékesítés végett, a szülőnek vagy gyám-, vagy gondnoknak átadatnak, ha azonban azok a gyámpénztárníl tőkésíttetnek, a beváltásról a gyámpénztár gondoskodik.

A kötvények őrzéseért a gyámpénztár mérsékelt díjat (293. §.) számíthat fel.

297. §. A városi törvényhatóságok maguk állapítják meg, vajjon a gyámpénztári kölcsönök kiadása iránti intézkedés az árvaszékre, vagy pedig a városi tanácsra ruháztassék-e.

Utóbbi esetben a felelősség a tanács tagjait is illeti.

298. §. A tartalékalap és kamatai iránt a törvényhatóságok bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsú városok képviselő-testülete, a belügyminiszter jóváhagyásával rendelkezik.

299. §. A kölcsönadott pénzekért felelősek: az árvaszék, illetőleg városi tanács tagjai szavazataik szerint, ha a törvényes feltételeket szem előtt nem tartották, s első sorban fizetik a kártalanítást, másod sorban a tartalékalap, harmad sorban a törvényhatóság.

A 285. §. értelmében rendszeresített községi kezelésnél a kölcsönzött pénzekért: első sorban a közgyám, másod sorban a községi előjárók és illetve a képviselő-testület, harmad sorban a község felelős.

Ez utóbbiak azonban tartoznak a felszabadult gyámoltat vagy gondnokoltat kielégíteni, illetőleg a kijáró összeget a kártalanításra első vonalban kötelezettek elleni visszkereseti jog fentartásával előlegezni, és pedig összesített rendszernél minden esetben, egyénenkénti rendszernél pedig, ha a vagyon pénzintézetbe helyeztetett el, és ha a magánkötvények mellett elhelyezett tőkékre nézve az árvaszék a kölcsönadásnál a törvényszerű feltételeket szem előtt nem tartotta volna.

300. §. A gyámpénztári számadások felett, számvevői előleges vizsgálat alapján: rendezett tanácsú városokban a községi képviselőtestület, törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottság határoz.

A számadás alapján készített évi mérleg a belügyminiszterhez felterjesztendő.

II. A kiskorúság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése és gondnokság alá helyezés kérdésében követendő birósági eljárás tárgyában, az igazságügyi miniszter az 1881. évi LIX. t.-cz. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1881. évi 3265. sz. a. a következő rendeletet bocsátotta ki:

1. §. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabbítása és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében követendő birósági eljárás tárgyában 1878. április 20-án kiadott igazságügyminiszteri rendelet 1882. évi január hó 1-ső napjától kezdve hatályon kívül helyeztetik, s annak helyébe a következő módosított eljárási szabályok lépnek hatályba.

I. Á kiskorúság meghosszabbítása. 2. §. A kiskorúság meghoszszabbítására kizárólag azon törvényszék illetékes, a melynek területén a kiskorú gyámhatóságának székhelye van.

3. §. A kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésének joga illeti :

a) a kiskorúnak szülőit;

b) a kiskorú gyámját;

c) az illetékes gyámhatóság rendelete folytán az árvaszéki ügyészt;

d) az a) pontban említett jogosítottnak nem létezése esetében a kiskorúnak nagyszülőit;

e) az a) és d) pontban említett jogosítottnak nem létezése esetében a kiskorúnak bármely oldalrokonát az unokatestvérekig be. zárólag.

A jogosítottak kérelmöket együttesen vagy külön is előterjeszthetik.

4. §. A. 3. §. a), d) és e) pontjaiban említett rokonok a kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelemre vonatkozó jogukat csak akkor gyakorolhatják, ha vagyonuk felett szabad rendelkezési joggal birnak.

5. §. A kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem keresetlevélben terjesztendő elő.

A keresetlevélben megjelölendők azon ténybeli körülmények, melyekből az 1877: XX. t.-cz. 8. §-ában a kiskorúság meghosszabbítására nézve megállapított feltétel létezése következtetik. Megjelölendők továbbá azon bizonyítékok is, melyek a felhozott ténybeli körülmények bebizonyítására szolgálnak. Bizonyítványok, valamint a kérelem támogatására szolgáló más okiratok a keresetlevélhez eredetben vagy másolatban melléklendők.

6. §. A keresetlevél két példányban nyujtandó be, melyeknek egyike a tárgyalás vezetésével megbizott birónak adatik ki, s nála az érdeklettek által megtekinthető.

A keresetlevél második példánya annak összes mellékleteivel a 8-ik §-ban előírt intézkedés s esetleg a kiskorú teljeskorúvá váltának ideiglenes felfüggesztése tárgyában az 1877. évi XX. t.-cz. 9. §-a értelmében való határozathozatal végett, a törvényszék által az illetékes árvaszékhez teendő át.

7. §. A törvényszék a kiskorú képviseletére ügygondnokot rendel és egyuttal a kérelem fölötti tárgyalásra legalább 15 napra határnapot tüz ki, melyre a kérelmezőn es az ügygondnokon kívül a kiskorúnak gyámja, és az árvaszéki ügyész is megidézendők.

Az idézés a keresetlevél felzetének mindenik érdekelt részére a kérelmező által benyujtandó egy-egy példányára vezetett idézési végzés kézbesítése által eszközöltetik.

Ha a kérelmező kellő számú felzeteket nem nyujtott be; ezek az ő költségére hivatalból egészítendők ki.

8. §. Az árvaszék a keresetlevél vétele után legrövidebb idő alatt értesíti a törvényszéket mindazon körülményekről, melyek a kérdé ses ügyben a birói elhatározásra befolyást gyakorolhatnak, s megjelöli azon bizonyítékokat is, melyekről az ügyre vonatkozólag tudo

« PrécédentContinuer »