teremből kivezettetheti, és száz forintig terjedhető pénzbirsággal is sujthatja.

A tárgyaló hatóság ez iránt határozatot hoz, és azt indokaival együtt a tárgyalási jegyzőkönyvbe veszi. A jegyzőkönyvben egyúttal az is megemlítendő, hogy a megintés sikertelen maradt.

Ezen határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

95. §. Az elsőfokú határozat ellen a vádlott felebbezéssel élhet.
A felebbezésben határozottan ki kell jelölni azon határozatot,

melyet a felebbező sérelmesnek tart.

A felebbezés indokolható.

96. §. Ha a felebbezés csak oly határozat ellen irányul, mely ellen a jogorvoslat ki van zárva, a felebbezés az elsőfokú hatóság által hivatalból visszautasítandó.

97. §. A kihirdetés által közölt véghatározatok ellen a felebbezést a kihirdetés után a kézbesítés által közölt véghatározatok ellen a felebbezést a kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell az elsőfokú iparhatóságnál szóval bejelenteni, vagy irásban benyújtani. Az irásban benyújtott felebbezés indokolható.

98. §. A felebbezésnek halasztó hatálya van.

99. §. Az elkésetten bejelentett felebbezés, valamint az elkéset

ten beadott felebbezési indokok is, hivatalból visszautasítandók.

100. §. A másodfokú hatóság határozatai ellen további felebbezésnek a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez van helye.

A felebbezés a 97. §. szabályai szerint, az elsőfokú hatóságnál bejelentendő, illetve beadandó. 101. §. Ha a felebbviteli hatóság nem látja annyira kifejtve a ténykörülményeket, hogy alaposan itélhessen, és ha a tárgyalás folytatásától valószinűleg sikert várhat, az itéletet egészben vagy részben feloldhatja, s vagy általában, vagy egyes pontokra nézve újabb tárgyalást és további bizonyítási eljárást rendelhet, s ekkép az elsőfolyamodású hatóságnak a tárgyalás kiegészítését és újabb itélet hozatalát hagyhatja meg, habár azt nem kérték volna is a felek.

102. §. A pénzbüntetést ugyanazon hatóság hajtja be, a mely első fokban eljárt.

103. §. A végrehajtás megindítása mellőzhető, vagy ha az már folyamatban lenne, megszüntethető, s a vagylagosan megállapított szabadságvesztés büntetés foganatba vehető, ha

a) az elitélt teljes vagyontalansága már előzetesen hitelt érdemlőleg igazoltatnék, vagy ez a végrehajtás folyamában kiderülne;

volna.

b) ha ellene csődeljárás volna folyamatban, és végre

c) ha állandó tartózkodási helye nincs, vagy ez nem a belföldön

104. §. Ha a pénzbüntetés behajthatósága veszélyeztetnék, az azt megállapító itélet kihirdetése után, ennek jogerőre emelkedése előtt, biztosításnak van helye.

105. §. A részletfizetések csak oly összegben számíthatók a pénzbüntetés törlesztésére, a mennyi azokból az okozott végrehajtási költségek fedezése után fenmarad.

Késedelmi kamatok szedésének nincs helye, úgyszintén a vagylagosan megállapított szabadságvesztés büntetés kitöltése után, a netalán sikertelenül alkalmazott végrehajtás költségei be nem hajthatók.

106. §. Ha a pénzbüntetés és annak végrehajtási költségei egészben be nem folynának; a végrehajtási költségek előzetes leszámítása után a pénzbüntetés fedezetlenül maradt része után eső szabadságvesztés büntetés tartama, az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a alapján hozott itélet értelmében minden egyes napra esedékes összeg aránya szerint számítandó.

107. §. Pénzbüntetés lerovására nyilvános gyűjtés utján szerzett pénz el nem fogadható.

108. §. Az elzárás rendszerint azon közigazgatási hatóság fogházában hajtatik végre, a melynek területén levő elsőfokú iparhatóság itélete folytán az elitélt büntetését szenvedi.

Ha az elitélt nem ezen közigazgatási hatóság területén lakik, kérelmére megengedhető, hogy a büntetést a lakhelyén illetékes közigazgatási hatóság fogházában töltse ki.

109. §. A szabadságvesztés büntetésének megkezdésére az iparhatóság harmincz napi halasztást egy ízben adhat az elitéltnek elhalaszthatatlan és fontos vagyoni, gazdálkodási, iparági és családi ügyeinek rendezése czéljából.

110. §. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása elhalasztandó: a) ha az elitélt súlyos vagy ragályos betegségben szenved, felgyógyulásig;

b) ha az elitéltnek vele közös háztartásban élő házastársa, szü

lője vagy gyermeke súlyos vagy ragályos betegségben szenved, beteg felgyógyulásáig;

c) ha a b) alatt említett családtagok valamelyike meghalt temetés utáni tizennegyedik napig;

a

a

d) ha a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az elitélt által beadott kegyelmi kérvény folytán, a büntetés végrehajtásának elhalasztását elrendelte, - a miniszter további rendeletéig, illetve a kegyelmi kérvény érdemleges elintézéséig.

111. §. A pénzbüntetések és eljárási költségek behajtásánál a mennyiben a végrehajtás tárgyát ingóságok képezik, az 1876: XV. törvényczikkben a közadókra vonatkozólag megállapított szabályok alkalmazandók.

112. §. Az itéletnek a kártérítési követeléseket megállapító része a fennálló törvényes szabályok értelmében hajtandó végre.

113. §. Igazolással élhet az 59-ik §-ban megszabott elévülési időn belül, a ki oly ténykörülményt igazol, mely valószinűvé teszi, hogy elháríthatatlan akadály folytán, önvétke vagy meghatalmazottjának mulasztása nélkül nem jelent meg a tárgyalásra, vagy pedig hasonló okból a jelen rendeletben meghatározott időben nem felebbezett.

114. §. Az igazolási kérelem, az akadály megszüntét követő naptól számított három nap alatt, az illetékes elsőfokú iparhatóságnál bejelentendő, illetve beadandó.

115. §. Az igazolási kérelem tárgyalására, minden érdekelt fél meghívása mellett, határnapot tűz ki a hatóság, s a tárgyalás befejezése után, a kérelem érdemében határozatot hoz. és azt kihirdeti.

Az igazolásnak helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolást megtagadó végzés ellen azonban rendes felebbezésnek van helye.

116. §. Ha az igazolásnak hely adatott, az elmulasztott tárgyalási határnap helyett újabb határnap tűzendő ki; az elmulasztott felebbezési határidő pedig azon naptól számíttatik, melyen az igazolást megengedő végzés kihirdettetik.

117. §. Az igazolási kérelem az igazolás megengedése előtt a végrehajtást rendszerint nem gátolja ugyan, de az eljáró iparhatóság a fenforgó körülmények kellő figyelembe vétele mellett tást az igazolási kérelem jogérvényes elintézéséig felfüggesztheti.

a végrehaj

118. §. Az elitelt egyén az eljárási költségek megtérítésére kötelezendő.

Ugyanazon kihágás miatt elitélt több egyén egyetemlegesen kötelezendő a költségek megtérítésére. Valamelyikök által okozott különös költség megtérítésére azonban a többi nem kötelezhető.

119. §. Az eljárási költségek a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint számítandók ki.

120. §. A telepengedélyeken és kihágásokon kívül tárgyalandó ügyeknél a 60., 63., 66., 67., 68., 69., 70., 72., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 95., 96., 97., 98., 99., 100., 101., 113., 114., 115., 116., 117., §§. a tárgyalt dolgok természetének megfelelő alkalmazást nyernek.

121. §. Az ipartörvény 176. §-ában felsorolt ügyekben az elsőfokú iparhatóság minden felebbezés kizárásával dönt; az ezen ügyekben benyújtott felebbezések tehát azonnal elutasítandók.

122. §. Kihágási ügyeken kívül minden más iparügyben mindenek előtt a felek kibékítése kisérlendő meg. Ha a kibékülés létrejött, erről a felek kivánatukra jegyzőkönyvi kivonattal értesíttetnek.

123. §. Ha a kibékítés (122. §.) nem sikerült, a szükséges tárgyalás folyamatba teendő, a tanúk kihallgatandók, helyszíni szemle rendelendő el, szakértők hallgatandók ki stb.

Mihelyt a hatóság kellően tájékozta magát az ügyről, minden további formaság mellőzésével határozatot hoz, és ezt a feleknek kivánatukra, irásban is kiadja.

VII. FEJEZET.

Pénzkezelés.

124. §. A kiszabott és befolyt pénzbüntetések a törvény 165. §-a értelmében - eltérőleg az 1878: V. t.-cz. 27. §-ától - azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett, s első sorban ipari, esetleg kereskedelmi oktatási czélokra fordítandók.

125. §. A befolyt pénzbüntetésekről G. betűvel jelölendő elkülönített nyilvántartás vezetendő, a melynek berendezése a következő: