mely erről a m. kir. tengerészeti hatóságnak idejüleg kimutatván az árunak nemcsak lejelentést tesz. adási helyét, hanem az áru rendeltetését is. a A fiumei m. kir. révhivatal minden napló- Önként érthetőleg az okmányoknak olyanokpéldány kiszolgáltatásakor a kiszolgáltatásnak kell lenniök, hogy az áru azonossága és a tényét és annak napját az illető hajó nevé- szállitás vagy átrakás különböző mozzanatainek, nemének és tonnatartalmának kitüntetése nak egymásba kapcsolódó folytonossága mellett a könyv czimlapjára bejegyzi és a különböző okmányokból szembeszökően megbejegyzést aláírásával és pecsétjével ellátja. állapítható legyen. A kiszolgáltatott példányokról, valamint azoknak visszaszolgáltatásáról a révhivatal nyilván tartási jegyzéket vezet. A napló kitöltött szelvénylapjait a vállalatok legalább negyedévenkint tartoznak a m. kir. tengerészeti hatóságnak hiánytalanul bemutatni. Ha a vállalat valamely járat után segély iránt kérvényt nyujt be, ehhez az illető járatnál figyelembe veendő azokat a szelvénylapokat, amelyeket előzőleg még be nem mutatott, egyidejüleg csatolni tartozik, megjegyezvén, hogy a különböző időben bemutatott szelvénylapok számszerü sorrendjében megszakitásnak nem szabad előfordulni. A járatsegélyek megállapítására vonatkozó kérvényekhez a tengerészeti hatóság a szelvényes naplónak mindazon szelvénylapjait kivétel nélkül csatolja, amelyekből kivehető legyen, hogy a járatsegély szempontjából megjelölt rakománynyal egyidejűleg a hajón volt összes többi rakományok is mikor és hol rakattak be és mikor és hol rakattak ki. Az ezen czélra külföldi hatóságoktól vagy külföldi intézetektől, illetve külföldi szállitásí vállalatoktól beszerzendő okmányoknak az illetékes cs. és kir. konzuli hivatal láttamozási záradékával kell ellátva lenniök. Ezen konzuli láttamozások keltének időpontja önként ért hetőleg kell hogy összeessék az áruknak az illető külföldi helyen való kezeltetése idejével. A törvény 10-ik §-ához. A járatsegélyek megállapításánál ugy a tonnatartalomra, mint a 100 tengeri mértföldnyi egységre nézve az 2-et kitevő vagy ennél kisebb töredékek elejtetnek, az 11⁄2-nél nagyobb töredékek ellenben egészeknek vétetnek. Azon járatok, melyek a naptári év vége által kettévágatnak, a szelvények hossza arányában az illető két év terhére aránylagosan veendők számításba. A szelvényes utazási naplóban ennélfogva a hajónak holléte évforduló beálltakor külön megjelölendő. az Ha a bemutatott szelvénylapok adatai hiányosak, a segélyre vonatkozó kérvények tárHa valamely hajó az utazás folyamán elvész, gyalása mindaddig függőben tartatik, amiga járatsegélyhez való igény a hajótörés szinhelyéig megtett ut hosszának arányában bejelenthető. a vállalat a hiányzó kellékek tényleges fenforgásának bizonyitását más uton nem pótolta és ezen pótlást a tengerészeti hatóság elégségesnek nem találta. A járatsegélyek két külföldi kikötő között teljesített járatok után a fentiekben megszabott feltételek és módozatok fenforgásán kivül csak akkor engedélyeztetnek, ha kétségen felül igazoltatik, hogy a rakomány, melynek minémüsége a járatsegély engedélyezését indokolttá teszi, magyar származásu kiviteli czikkekből, avagy oly behozatali czikkekből állott, amelyek az illető külföldi kikötőből a magyar szent korona országaiba behozattak és tranzitó továbbszállításra nem rendeltettek. Ha a hajótörés helye nem volna megállapitható, ez esetben a megtett ut az utolsó indulási kikötő és a czélbavett érkezési kikötő közötti távolság felével számittatik. A törvény 10. §-ának utolsó bekezdése alapján magasabb járatsegélyek csak akkor engedélyeztetnek, ha ezt a vállalat a kereskedelemügyi m. kir. ministernél még a szállítmány elvállalása előtt kérelmezte, és a kereskedelemügyi m. kir. minister által az engedélyezés kilátásba helyezése alkalmával e tekintetben esetről-esetre kikötött feltételeknek megtar tása a vállalat részéről kellően beigazoltatott. A törvény 11-ik §-ához. Ehhez képest a külföldi kikötők között teljesitett járatok járatsegélyére vonatkozó kérvényekhez mindazon okmányok is csatolandók, amelyek a kivitelnél az áruk származását, a feladó állomástól a határig és innen az illető Oly hajóknál, melyek ugyanazon idő alatt külföldi kikötőig való szállitást, az ezen kikö hajóbeszerzési segélyben nem részesülnek, a tőben való raktározás helyét és időtartamát, megtett járatok segélyezésére vonatkozó kéresetleg azon körülményt, hogy a rakomány a vények tárgyalásánál minden esetben megvonatról vagy a folyamhajóról a tengeri hajóra állapítandó, hogy az illető hajó vizrebocsátásáközvetlenül rakatott át, továbbá az illető rako- tól számítva a 15 év még nem telt le és hogy mánynak a tengeren való elszállitását minden a hajó a törvény 4. §-ának 1-5. pontjaiban hiány nélkül igazolják. A behozatalnál mind-előirt feltételeknek megfelel-e? ezen adatoknak forditott sorrendben szintén A 11. §. 2-ik bekezdésében foglalt rendelkeszakadatlan lánczolatot kell képezniök, egyzés szerint nemcsak azok a járatok vétetnek ki a járatsegélyek alól, amelyeket a vállalat valamely államilag biztositott forgalom érdekében az állami hatóságokkal való közvetlen megegyezés alapján teljesit, hanem azok is, melyek egy más vállalatnak ugyanigy államilag kikötött szolgálatában helyettesités- vagy megbizásképen teljesittetnek, tekintet nélkül arra, hogy ezen helyettesités vagy megbízás az illető állami hatóságnak bejelentetett-e vagy sem. A törvény 12-ik §-ához. Amennyiben a járatsegélyek valamely közbeeső kikötőbe vagy kikötőből történt szállitásért is igényeltetnének, az erre vonatkozó kérelem az egész járatra nézve előadandó kérelemtől el nem választható. A törvény 14-ik és 15-ik §-aihoz. Gyárak vagy műhelyek, melyek a szóban lévő §-okban megállapitott segélyeket igénybe kivánják venni, még az illető munkálat megkezdése előtt tartoznak ebbeli szándékukat a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bejelenteni és kötelesek magukat az illető munkálatok ellenőrzése tekintetében a kereskedelemügyi minister által ezen czélból esetről-esetre kirendelt közegek rendelkezéseinek alávetni. Azt, hogy a törvény 14. §-a szempontjából mely hajóépitő-telepek tekintendők megfelelően berendezetteknek és iparszerüleg üzembe helyezetteknek, a kirendelt közegeknek e részben kifejezett véleménye alapján a kereskedelemügyi minister dönti el. Hajók építésének tervbevétele esetén az előzetes bejelentés alkalmával az illető gyár egyuttal a következő adatokat is bejelenteni tartozik: a) a hajó méreteit, minőségét és szerkezetét ; b) az anyagnak megjelölését, melyből a hajó készülni fog; A hajó-, illetve a gépgyár vagy az egyes felszerelési tárgyak készitésével foglalkozó vállalat köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister közegeinek kivánságára a hajónak, a gépeknek, a kazánoknak vagy egyéb felszerelési tárgyaknak tervrajzait és az azokra vonatkozólag kivánt összes adatokat rendelkezésére bocsátani és egyáltalában mindazon felvilágosításokat megadni, melyeket a közegek az ellenőrzés czéljából megkivánnak. Különösen kötelesek az érdekelt vállalatok a felhasznált összes anyagnak származási helyét az ellenőrző közegek előtt hitelesen kimutatni. E czélra a belföldről beszerzett anyagok vagy esetleg kész alkatrészek származási helyére nézve azon hazai telepnek vagy gyárnak bizonyitványa mutatandó elő, mely az illető anyagot vagy alkatrészt a segélyt igénybe venni kivánó vállalat részére szállitotta. Önként értetik, hogy kész alkatrészek szállitása esetén visszamenőleg hasonló módon igazolandó az is, hogy az illető alkatrész az azt előállitó hazai telepen csakugyan hazai anyagból készittetett. A származás igazolására szolgáló összes bizonyítványoknak az illető ipartelep vagy gyár helye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara megfelelő nyilatkozatával kell megerősitve lenniök. Mindazon anyagok vagy alkatrészek, amelyeknek származása fentebb előirt módon igazolva nincs, külföldi (nem hazai) származásuaknak tekintendők. Az érdekelt vállalatok pontos adatokat tartoznak szolgáltatni arra nézve is, hogy a segély kiérdemlése czéljából készitett uj hajógépek, uj kazánok, uj csővezetékek és mindennemü uj segédgépek sulya az ellenőrző közegek által teljes szabatossággal megállapítható legyen. A segély kiérdemlésének czéljával épitett hajók tonnatartalma a fennálló szabályok szerint Fiuméban eszközöltetendő köbözés alkalmával állapittatik meg. Ha valamely vállalat a segélynek törvény szerint leendő kiszámitásához bekivánt adatok c) a különböző anyagok származási helyét beterjesztésétől vonakodik, avagy oly adatokat és mennyiségét; terjeszt be, amelyek a kivánt czélra nem elég d) a hajónak megközelitőleg számitott össz-ségesek, vagy nem megbizhatók, ez esetben a tonna tartalmát; e) az épités előrelátható befejezési időpontját. Hajógépek készitésének tervbevétele esetén a bejelentés alkalmával egyuttal közölni kell a gépek és a kazán vagy kazánok minőségének leirását és ezeknek, valamint a hozzátartozó részeknek megközelítőleg számított sulyát, továbbá azt, hogy a munkálatok előreláthatólag mikor fognak befejeztetni. A gépek, kazánok, csővezetékek és mindennemü segédgépek készitése csak akkor segélyezhető, ha a kivételesen és csakis ministeri engedélylyel felhasznált külföldi alkatrészek értéke az Összes gépberendezések teljes beszerzési értékének 3%-át meg nem haladja. (L. a törv. 6. és 16. §-ait.) segély megállapitása a hiányzó adatok pótlásáig függőben marad. A hajóépités és a hajógépek, a kazánok, valamint a csővezetékek és a hajókon alkalmazandó egyéb gépek készítésének segélyezésére forditható hitel az egyes évi állami költségvetésekben külön rovaton irányoztatik elő (1. törv. 18. §.). Azon alkalommal, midőn valamely vállalat a segély igénybevételére vonatkozó szándékát bejelenti, mindenekelőtt megállapítandó, hogy a vállalat által előterjesztett adatok szerint hozzávetőleg fölmerülhető segélyszükséglet fedezésére a kivánt hitel rendelkezésre áll-e. Igenlő esetben az illető vállalat az ellenőrzőközegek kijelölésével egyidejűleg értesittetik arról, hogy a szóban levő hozzávetőleg számított hitel - a törvény rendelkezéseinek megfelelő teljesitményt feltételezve - a vállalat által bejelentett időre kilátásba helyeztetik. A segélynek ezen kilátásba helyezése a m. kir. tengerészeti hatóságnál előjegyzésbe veendő, de hivatalból töröltetni fog akkor, ha az ellenőrző közegek azt jelentenék, hogy a munkálat a kilátásba helyezés keltétől számitott két hónapon belül nem kezdetett meg. A hajógépek, kazánok, csővezetékek és segédgépek készitéseért a segélyek csak akkor folyósithatók, ha igazoltatik, hogy az illető létesitmények tengeri kereskedelmi hajókba alkalmaztattak. A törvény 17-ik §-ához. Az érdekelt vállalatok tiszti és munkás személyzetének állampolgársága tekintetében kikötött feltétel betartását a kereskedelemügyi minister által kirendelt ellenőrző közegek felügyelik. E tekintetben kötelesek a vállalatok minden munkálat megkezdése alkalmával személyzetüknek teljes névsorát minden egyes alkalmazott állampolgárságának igazolása mellett az ellenőrző közegeknek átadni, és a személyzetben a munkálat tartama alatt beálló minden gyarapodást vagy változást hasonló módon bejelenteni, illetve igazolni. A személyzet állampolgársága tekintetében fennálló törvényes követelmény leszállitására irányuló és az ellenőrző közeg utján a kereske. delemügyi m. kir. ministerhez benyujtandó minden kérvénynek az illető gyártelep helyén illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményezésével felszerelve kell lennie. A hivatalos ellenőrző közegeknek a gyártelepekre tartozó kiszállásából származó szabályszerü költségeket, amennyiben azok a hajóépítések, illetve a kazán- és gépberendezések épitési segélyei ügyéből erednek, az illető gyárak a 4. §-ban előirt módozatok mellett megtériteni tartoznak. A törvény 18-ik §-ához. A m. kir. tengerészeti hatóság köteles minden évben a még folyamatban levő rendes és felemelt hajóbeszerzési segélyekről külön megkülönböztetve az 1893. évi XXII. törvényczikk alapján, és az 1907. évi VI. törvényczikk alapján engedélyezetteket részletes kimutatást Összeállítani. 6. az építés helyét; 7. a hajó vizrebocsátásának évét, hónapját és napját; 8. a hazai lajstromba való bevezetésének keltét; 9 a hajótulajdonos nevét és lakhelyét; 10. a beszerzési segélyigény beálltának keltét; 11. az előző pontban emlitett naptól a legutóbb lejárt naptári év végéig esedékessé vált hajóbeszerzési rendes és felemelt segély összegét; 12. a kérdéses folyó naptári évre esedékes rendes és felemelt hajóbeszerzési segély öszszegét; 13. a kérdéses naptári évet követőleg még fenmaradó rendes és felemelt hajóbeszerzési segélyek összegét; 14. a segélyigény megszűnésének évét, hónapját és napját. Ezen kimutatás minden év junius 30-án lezárva a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két példányban felterjesztendő. A második évtől kezdve a kimutatásban külön feltüntetendők azon hajók is, melyek az előző kimutatás lezárása után az uj kimutatás lezárásáig a segélyezett szabadhajózási hajók állományából töröltettek. Amennyiben a hajóépitési segélyek egyes esetekben több évi költségvetési hitel terhére helyeztetnek kilátásba, ezekről a tengerészeti hatóság által hasonló kimutatás terjesztendő fel két példányban. A törvény 19-ik §-ához. Azokról a hajókról, melyeknek beszerzési segélyei az 1893. évi XXII. törvényczikk alap. ján engedélyeztettek, de amelyek a törvény 31. §-ának utolsó bekezdése alapján a járatsegélyeket az uj törvény rendelkezései szerint kivánják igénybe venni, a tengerészeti hatóság által külön jegyzék tartandó nyilván. Az ezen jegyzékbe felvett hajók részére utalványozott járatsegélyekből 3% a nyugdijintézet javára szintén levonandó. A törvény 20-ik §-ához. A törvény 20-ik §-ában megállapitott adómentesség engedélyezésére irányuló kérvények a m. kir. tengerészeti hatóságnál nyujtandók be. Azok a hajótulajdonosok, akik a hajóbeszerzési és a külön járatsegélyért is folyamodnak, ezt a kérelmüket az adómentességre irányuló Ezen kimutatásnak a következő adatokat kérelmükkel egybefoglalva ugyanegy kérvény. kell magában foglalnia : 1. a hajó nevét ; 2. a hajó nemét; 3. bruttó tonnatartalmát; 4. nettó tonnatartalmát; hajó készült ; ben is előterjeszthetik. Ebben az esetben a kérvénynek azokon az adatokon kivül, amelyek kitüntetése, illetve igazolása a hajóbeszerzési és a járatsegélyekre irányuló kérelem elbirálásához szükséges, tar 5. megjelölését az anyagnak, amelyből a talmaznia kell azon kir. adóhivatal székhelyé nek megjelölését, vagy annak a községnek a nevét, ahol a hajótulajdonos terhére a hajózási üzlet után kivetett kereseti adó (nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója) elő van irva. Ha az adómentesség kedvezménye külön kérvényben kérelmeztetik, a kérvénynek tartalmaznia kell. A törvény 23-ik §-ához. A kisparthajózást üző vállalatoknak adó- és illetékmentességre irányuló kérvényei szintén a m. kir. tengerészeti hatóságnál adandók be és azokban az előző szakaszban megjelölt adatok igazolásán kivül még azt is ki kell mutatni, a) a hajótulajdonos nevét, lakhelyét és hogy a vállalat mikor alakult, illetőleg mely állampolgárságát ; b) a hajó nevét, nemét és rendeltetését; c) a hajó lajstromozásának számát és időpontját; időpontban (év, hó, nap) kezdette meg működését és mennyi a vállalatba befektetett összes tőke. Régebben fennálló és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kérvényükhöz ezend) annak a kir. adóhivatalnak a székhelyét, kivül még az utolsó három évről szóló mér. vagy annak a községnek nevét, ahol a hajó-legüket, valamint az ezen három évre vonatkozó tulajdonos terhére a hajózási üzlet után ki- nyereség- és veszteség-számláikat is csatolni vetett adó elő van irva. tartoznak. A kérvényhez csatolandó : Ezek a kérelmek rendszerint a kisparthajó a) a hajóépitő által kiállitott és ha a hajózást üző vállalat megalakulásától, illetőleg külföldön épült, az illető cs. és kir. ügynökség működésének meginditásától számitott egy által láttamozott okmány vagy annak hitele- éven belül nyujtandók be. Az ezen határidő sitett másolata, amelyből a hajó vizrebocsá- letelte után benyujtott kérvények alapján tásának napja megállapítható; az adó- és illetékmentesség időpontja csak B) a Veritas hivatalnak vagy angol azon naptári év kezdetével állapitható meg, Lloyd-nak, vagy valamely egyenértékünek amely évben a kérelem benyujtatott, a vállalat elismert más hajóosztályozási intézetnek e működésének megkezdése óta már letelt idő czélra kiállitott vagy láttamozott osztályozási azonban a kedvezményezés időtartamába bizonyítványa vagy annak hiteles másolata; beszámítandó és illetőleg abból levonandó. 7) a hajó sebességének megállapításáról szóló Ha a kisparthajózást üző vállalat, mely a jegyzőkönyv; törvény 23. §-a alapján adómentességben része. sül, az adómentesség alapját képező foglalkozásán kivül más foglalkozást is üz, az ebből eredő kereseti nyeremény megállapithatása végett erről a foglalkozásról külön könyvelés vezetésére, szabályszerű adóvallomás tételére van kötelezve. 5) közjegyző előtt kiállitott kötelező nyilatkozat arról, hogy a kérvényező az illető hajóra nézve magát az 1907. évi VI. t.-cz. 27. §-ában felsorolt feltételeknek minden fentartás nélkül aláveti. Ha valamely hajózási vállalat a törvény 20. §-ában foglalt rendelkezések szerint adómentességben részesithető foglalkozáson kivül más oly foglalkozást is üz, amely adómentességben nem részesithető: az ebből a foglalkozásból eredő kereseti nyeremény megállapithatása végett külön könyvelést berendezni és szabály. szerű adóvallomást adni tartozik. A törvény 22-ik §-ához. 1. A törvény 22. §-ának első bekezdésében megjelölt adóhátralékok, valamint azok kamatainak törlése hivatalból történik. A törvény 24-ik §-ához. A törvény 24-ik §-ában biztositott illetékmentesség kedvezménye szintén a m. kir. tengerészeti hatósághoz intézendő kérvény alapján engedélyeztetik, amely kérvény az adómentességre irányuló kérvénynyel egybefoglalható, vagy attól elkülönitve terjeszthető elő. A kérvénynek a kérelem természetéből folyó és az igényjogosultságot igazoló adatokon és okiratokon kivül (ha részvénytársaság alakulásáról van szó, az alapitási tervezet, alap2. Azon vitorlás hajók tulajdonosai, kik a szabályok, czégjegyzési adatok; ha uj részvény törvény 22. §-ának második bekezdésében vagy elsőbbségi kölcsön kibocsátásáról, a vobiztositott adómentességet igénybe venni óhajt-natkozó közgyűlési határozat stb. csatolandók) ják, erre irányuló kérvényeiket a jelen utasitás tartalmaznia kell annak a közrebocsátásától számított három hónapon székhelyének megnevezését, ahol a jogügyletbelül a m. kir. tengerészeti hatóságnál tartoz-ről kiállitott okirat illetékkiszabás végett benak benyujtani. A kérvénynek a jelen utasi- mutatandó. tásnak a 20. §-hoz kiadott részében a), b), c) és d) pontok alatt megjelölt adatokat kell tartalmaznia és igazolnia. Az adómentesség 1906. évi január 1-től számitott hat éven át tart, következéskép 1911. évi deczember 31-én ér véget. kir. adóhivatal Ha a törvény 20-24. §-aiban megjelölt kedvezményben részesitett hajó vagy hajózási vállalat tulajdonosának személyében változás áll be, a kedvezmények átruházása a m. kir. tengerészeti hatósághoz intézendő külön kérvénynyel kérelmezendő. A kérvényben megjelölendő a kedvezmények | helyezés hatálya megszünik,'ha az arra vonatmegadását kimondó rendelet kelte és száma és igazolandó a tulajdonosváltozás jogezime. A törvény 25-ik §-ához. kozó értesités keltétől számított két hónapon belül az elsőbbségi jog az illető uj hajóra nézve az előző bekezdésnek megfelelően az ott kikötött feltételek betartása mellett nem kéretett, vagy bármely okból meg nem adatott. Az elsőbbségi jog megadása esetén a törvényben előirt biztositék a kikötött idő alatt minden esetben leteendő. A letétbehelyezésnek a m. kir. tengerészeti hatóság számvevősége A segélyeket és kedvezményeket igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó részvénytársaságok kötelesek az elnökeik, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaik megválasztására által számfejtett ellennyugta mellett kell törvonatkozó jegyzőkönyvi határozatokat máso-ténnie. latban a m. kir. tengerészeti hatóságnak mindenkor megküldeni. A megválasztottak állampolgársága minden alkalommal kimutatandó és a magyar állampolgárság igazolandó. Erről a tengerészeti hatóság állandó nyilvántartást vezet. A törveny 26 ik §-ához. A letétről nyert adóhivatali nyugta a tengerészeti hatóság számvevőségének feljegyzés végett bemutatandó. Az, hogy az elsőbbségi jog megadása esetén 8 napon belül lelétbe helyezett biztositéknak biztositéki minősége mikor szűnik meg, az elsőbbségi jog megadása alkalmával meghatározottan külön kimondandó. Ezen határidő megállapításánál az illető hajók belajstromozásának várható időpontja, mi iránt a hajótulajdonos nyilatkozni tartozik, veendő figyelembe. A biztositék kiadása iránt a fél mindenkor külön folyamodni tartozik. A segélyek és kedvezmények a fél kérvínyének beérkezésétől számítva visszamenőleg többre, mint egy évre nem engedélyezhetők. A járatsegélyekhez való igény is elévül, ha a kérvény az illető járat befejezésétől számitott legfeljebb egy év alatt a m. kir. tengerészeti hatóságnál be nem nyujtatik. Az egyes naptári évekre eső segélyek elnyerésére vonatkozó kérvények az illető év lejárta után csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben azok a legközelebbi évben február hó végéig nyujtat- folyósittatik, amennyiben hitel rendelkezésre nak be. A tulajdonos eljárásán kivül álló körülmények következtében törölt hajók pótlásául beszerzett uj hajó részére a törvényben megállapított két év alatt csak azon összeg tartatik fenn, amely a törölt hajót a törlés évében megillette. A netaláni többlet csak annyiban áll, illetve az igényjogosultság beálltára nézve megállapitott sorrend szerint az illető hajó részére felszabadul. A törvény 27-ik §-ához. Az igényjogosultság sorrendjének felállitásánál csakis az olyan kérvények beérkezési napja jön tekintetbe, amely a segélyek érdembe hozhatására nézve teljesen fel van szerelve. Hiányosnak talált kérvényeknél a pótlólag helyesen felszerelt kérvény beérkezési napját megelőzőleg annyi idő mindazonáltal A hajóbeszerzési segélyek vagy az adókedbetudatik a sorrend felállitásához való jogo-vezmények elnyerésére irányuló kérvények sitványba, amennyi a kérvény első (hiányos) előterjesztésekor, valamint akkor is, ha valabeérkezésének napja és a hiányokra történt mely egyébként esetleg nem kedvezményezett figyelmeztetés kelte között telt el. Utóbbi hajó után a járatsegélyek elsőizben igényelkérvények tehát csak akkor vehetők érdem-tetnének, a hajótulajdonos köteles közjegyző leges tárgyalás alá, ha a kérvény elsőbbsége előtt kiállitott külön nyilatkozatot beterjesza fél által a pótlásra forditott idő megfelelő teni a m. kir. tengerészeti hatósághoz arról, tekintetbe vétele mellett is fennáll. hogy magát a törvény 27. §-ában megállapitott kötelezettségeknek minden fentartás nélkül aláveti. A tengerészeti hatóság ezen nyilatkozatokat külön nyilvántartásba veszi és azoknak beterjesztését a kért segélyek vagy kedvezmények tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez intézendő jelentéseiben esetről - esetre igazolja. Az elsőbbségi jog uj hajók rendes és felemelt hajóbeszerzési segélyeire nézve csak akkor szerezhető meg, ha a fél az illető hajónak a gyárban való megrendelését igazolta, és ez alkalommal az uj hajónak a megrendeléskor kikötött hordképességét bejelentette. Ezt megelőzőleg azonban a fél a hitel állása felől a m. kir. tengerészeti hatósághoz kérdést intézhet; a tengerészeti hatóság, amennyiben hitel rendelkezésre áll, ezt a hitelt az előirt szabályszerü feltételek betartásának és a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu elhatáro- megszünnek. zásától függő elsőbbségi jog megadásának A 27. §. 3. pontja értelmében a hazai teresetére kilátásba helyezi, de ezen kilátásba melés és hazai ipar, valamint a hazai dokk Az államsegélyre adókedvezményekre vagy az engedélyezett vonatkozó igény megszüntével a szóban lévő kötelezettségek is |