Hungary. naws. statutes, etc. Civil procedure law A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MAI ÉRVÉNYÉBEN. A PERRENDTARTÁSI TÖRVÉNYEK (1868: LIV., 1881: LIX., 1893: XVIII. RENDES ÉS SOMMÁS ELJÁRÁS. ELJÁRÁS A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOKNÁL. ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ. Évek óta a «küszöbön› áll a végleges törvénykezési rendtartás megvalósítása s maig sincs meg. És hogy még most sem lesz meg máról holnapra, annak ékes bizonyítéka a legújabb perrendtartási novella: az 1907 : XVII. tcz., mely rövidsége daczára is mélyreható inkézkedéseket tartalmaz a Curia tehermentesítése czéljából. Szükségesnek mutatkozott az immár elodázhatatlan bajokon novelláris úton segíteni, mert az igazságszolgáltatás lényeges sérelme nélkül addig sem lehetett várni, míg az új perrendtartás meg lesz alkotva. E novella a sommás eljárásban a járásbírósági hatáskört a birtokbiróságokhoz és a telekkönyvi hatóságokhoz utasított perek tekintetében az eddigi 400 korona értékhatár helyett 1000 korona értékhatárig tágítja; tartási és élelmezési perekben a peres tárgy értékét lényegesen leszállítja; a felülvizsgálatok és a felebbezési biróságok végzései elleni felfolyamodást csupán 2500 koronán felül utasítja a Curia hatáskörébe; a rendes perekben 1000 koronáig a hamadfokú felebbvitelt kizárja; a perköltség kérdésében pedig egyik eljárásban sem enged meg harmadfokú felebbvitelt, ha az itélet egyébként meg nem támadtatik, végül intézkedéseket tartalmaz a házassági perek tekintetében. E legújabb törvény rendelkezései a jelen munkában a perrendtartási törvényekkel szerves kapcsolatba vannak hozva, az egyes intézkedések a megfelelő helyeken be vannak illesztve vagy beleszőve, úgy hogy a jogászközönség ezen legújabb no ́vellával szervesen kiegészített teljes perrendtartást kap kezébe. Ezen felül a novella önálló egészként is közölve van. (II. alatt.) 4 A könyy hasznosságát igyekeztem azzal emelni, hogy a curiai gyakorlat legjavát, azokat a határozatokat, melyek jogi tételszerű tartalommal birnak, a törvény illető szakaszainál felsoroltam, zárójelbe téve azon számot, a mely alatt a határozat «a m. kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok» czimű gyüjteményes munkában (alapította dr. Fabinyi Ferencz, jelenleg szerkeszti Gottl Ágost curiai biró úr) közölve van. A gyors és biztos tájékozást a törvény miként való alkalmazásában ezen legújabb időig közölt határozatok igen alkalmasak elősegíteni, a ki pedig alapos okulást keres, könynyen fog eligazodni e fonalon az idézett gyüjteményes munka tömkelegében. Hogy a munka teljesebb és használhatóbb legyen, a jelen kiadásba a kereskedelmi, váltó. lakbérfelmondás és lakáskiürítés iránti eljárásokat is felvettem. Egyébként a beosztás a kipróbált régi maradt. Dr. Frank Sala. TÁJÉKOZÁSUL. Az 1893 XVII. tcz. nem önálló, magában lezárt egész, hanem nagymérvű lényeges újításai mellett is lépten-nyomon az 1868 LIV. és 1881: LIX. tcz.-ekre hivatkozik, azoknak igen sok szakaszát, sőt számos fejezetét (pl. a birói hatáskörről, a birói illetőségről, az igazolásról, a perújításról stb.) módosítás nélkül, vagy több-kevesebb módosítással a sommás eljárásban továbbra is fentartja s 13. §-ában egyenesen kimondja, hogy a polgári peres eljárás szabályai, melyek nem kizárólag különösen a sommás eljárásra vonatkoznak, a sommás eljárásban ezentúl is alkalmazandók, hacsak a jelen törvényből más ki nem tünik». Az ilyen kifejezés, hogy alkalmazandók az 1868: LIV. tcz. és 1881: LIX. tcz. rendelkezései, hacsak a jelen törvényből más ki nem tünik», az új sommás eljárásról szóló törvényben különféle változatban gyakran előfordul s nem csekély idővesztésbe s fáradságba kerül a vonatkozó szabály felkeresése s összeegyeztetése az újjal annak megítélése végett, hogy mi és miként alkalmazandó a rendes és a sommás eljárásban. E nehézségen segíteni óhajtva, e munka egyik czélja az Összes perrendtartási törvények szerves egymásba illesztése. Alapul az 1868 : LV. tcz. rendszerét veszi. A jogászközönségnek úgy hiszem sokkal könnyeben s gyorsabban megy át vérébe az új törvény, ha azt nem önállóan, hanem az alapot képező 1868-iki perrendtartással kapcsolatban látja maga előtt, ha minden egyes szakasznál az első szempillantásra észreveszi, hogy mi a réginek kiegészitése, mi a megváltoztatása és mi teljesen új intézkedés, E czél előmozdítására az 1868: LIV. tcz. csonkasága daczára annál alkalma |