Images de page
PDF
ePub

nevezett társaság utólagos nyilatkozata által 1883. márczius hó végeig meghosszabbittatott — jóváhagyatik és beczikkelyeztetik.

3. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy ezen szerződés értelmében a bánréve-nádasdi vasuttársulat által kibocsátott, az államkincstár birtokában levő s ingó államvagyonként kezelt egyenként 200 frtról o. é. szóló 882 darab, tehát összesen 176,400 frt. névértékü B) jegyű részvényt a már lejárt szelvényekkel együtt a rima-murány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságnak szabad tulajdonába átadhassa.

4. §. A közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek felhatalmaztatnak, hogy a gömöri iparvasutak engedélyezése alkalmából, az az 1871. évi XXXVII-ik és 1873: XL. t. cz. által beczikkelyezett szerződések értelmében kamatbiztositást vállalt többi magánérdekeltséggel a kamatbiztositási kötelezettségnek megváltása fejében, összesen 300,000 frt erejéig kiegyezhessenek olykép, hogy ezen összegből mindenik fél kamatbiztositási kötelezettsége arányában reá eső részt az államkincstár javára egyszer s mindenkorra készpénzben fizesse le s az ezen biztositási viszonyból folyó mindennemű jogai és követeléseiről az államkincstár javára véglegesen mondjon le.

Az ezen egyezséghez netalán nem járuló felekkel szemben az eredeti szerződésben kikötött eljárás lesz érvényesitendő.

5. §. E törvény kihirdetése napján lép hatályba, s végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi minister bizatik meg.

Szerződés,

mely egy részről a magy, kir. közmunka- és közlekedési és a m. kir. pénzügyi ministerek, másrészt pedig a rima-murány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság, mint a rima-murányvölgyi vasmüegyesület jogutódja közt, a következőkben köttetett:

1. §. A szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy az 1872. évi X. t. cz. által létesittetni rendelt tiszolcz-vashegyi iparvasut kiépitése mellőztessék s az ezen vasut által elérni kivánt gyáripari czél az alábbi 2. §-ban kikötött módon biztosittassék.

2. §. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság kötelezi magát Nyustya, illetőleg Likér és a gömöri Vashegy (zeleznik) között egy vaskötél-pályát saját költségén legkésőbb a hatósági engedély elnyerését közvetlenül követő két év alatt kiépiteni, s ezen általa létesitendő és üzemben tartandó kötélpályán a m. kir. kincstár vaskő-szállítmányait is, a közte és a m. kir. államkincstár közt egyidejűleg létrejött külön szerződésben megállapított módozatok mellelt és feltételek alatt továbbitani.

3. §. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság, mint a bánréve-nádasdi vasut összes 4) jegyű részvényeinek birtokosa kötelezettséget vállal az iránt, hogy az 1870: XXXII. törvényezikk által beczikkelyezett engedélyokmánynak reá, mint az eredeti engedélyes jogutódjára való visszaruházását, e vasut részvény-társaságának közgyülése által hozandó s a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi minister által jóváhagyandó határozat utján kieszközlendi, s mint a bánréve-nádasdi iparvasut ily módoni enge

délyszerü tulajdonosa magára vállalja a bánréve-nádasdi vasut részvénytársaságnak minden függő tartozásait, s ezen vasut üzletének összes koczkázatait is.

A magyar kormány pedig ugyanezen vasutnak a fentidézett engedélyokmányának 16. §-a alapján a kincstár birtokában levő B) jegyü 882 darab egyenként 200 o. é. frtról szóló részvényeit, ezek összes szelvényeivel együtt a jogérvényes átruházási határozat kieszközlése után azonnal s minden megtérités nélkül a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaságnak megsemmisités végett kiszolgáltatandja.

4. §. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság kötelezi magát továbbá arra is, hogy a bánréve-nádasdi vasutnak Bánrévétől Ozdig terjedő, jelenleg keskeny vágányu részét a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerhez a B) jegyű részvények kiszolgáltatását követő hat hó alatt jóváhagyás végett bemutatandó terv szerint saját költségén, s az emlitett terv jóváhagyá– sától számítandó két év alatt széles vágányura átalakitandja ugy azonban, hogy az átalakítandó bánréve-ózdi vasutvonal czenter-ózdi részének pályatestén a széles vágányu felépitménynyel együttlegesen a keskeny vágányu felépítmény is csatlakozásban a czenter-bánszállási keskeny vágányu bányavasuthoz elhelyeztessék, illetőleg továbbra is fenmaradhasson.

Ha a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság a bánréve-ózdi vonalrésznek átalakítását széles vágányura, a kikötött időre befejezni elmulasztaná, — vagy az e körüli munkálatokat hiányosan hajtaná végre, ez esetben a m. kir. kincstár jogositva van a szükséges tervszerű munkálatokat, s illetve a hiányok pótlását a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság költségére bárki által foganatosittatni, s e részbeni összes kiadásait a társulat bármely vagyonából behajtani.

5. §. Az átalakitott bánréve-ózdi széles vágányu vasut vonalat a szerződő társaság azonnal az engedély hátralevő egész tartamára a magyar államvasutaknak üzletkezelés végett átadandja az államvasutak igazgatóságával kötendő külön szerződés mellett, mely szerződésre nézve általában kiköti, hogy abban részére az 1880: XXXI. t. cz. 8. §-ában foglalt kedvezmények és ezeken felül a m. kir. államvasutak által üzletbe vett más iparvasutaknak netalán engedélyezett további kedvezmények is biztosittassanak, beleegyezvén egyut-. tal, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságával kötendő üzletvezetési szerződés alapján minden további meghallgatása nélkül a m. államvasutak üzletvezetési jogosultsága a bánréve-ózdi vasutvonal terhére a központi telekkönyv megfelelő szolgalmi jegyzékébe bevezettethessék.

6. §. A bánréve-nádasdi iparvasutnak az 1870: XXXII. t. cz. által beczikkelyezett engedélyokmánya a fentebbi 3. §-ban kikötött átruházás bekövetkeztével olykép módosul, hogy az állam beváltási és szállományi joga csupán a bánréve-ózdi széles vágányura átalakitandó vasutvonalra tartatik fenn, mig az ózd-nádasdi keskenyvágányu vonalrész mint bányavasut minden tartozékaival és a bánréve-nádasdi vasuton jelenleg található összes forgalmi eszközökkel együtt a rima-murány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság feltétlen tulajdona marad, ugyanazon részvénytársaságot egyrészt az ózdi pályaudvar közös használata, s másrészt a czenter-ózdi vonal pályatestén elhelyezendő, illetve továbbra is felmaradandó keskeny vágány kizárólagos használata is a beváltási vagy szállományi jog érvényesítése esetére is minden bér vagy járadék terhe nélkül mindenkorra megilletvén.

7. §. Az előző megállapodásoknak megfelelően, a bánréve-nádasdi vasut központi telekkönyvének oly módoni kiigazitása lesz a szerződő társaság által mielőbb kieszközlendő, mely szerint e telekkönyv csupán a bánreve-ózdi széles vágányu vasutra vonatkozólag maradjon fenn, s ebben az állam beváltási és szállományi joga a módosított engedélyokmány alapján s értelmében a fenti megszoritásokkal együtt kitüntettessék, az ózd-nádasdi pályavonal pedig mint bányavasut és a szerződő társaság korlátlan magántulajdona ebből lejegyeztessék, illetőleg töröltessék.

8. §. A jelen szerződés 1. §-ában foglalt határozmány folyományakép a szerződő felek kölcsönösen megszüntetik mindazon jogaikat, illetőleg kötelezettségeiket, melyek a tiszolezvashegyi iparvasutra vonatkozólag köztük létrejött szerződési megállapodásokban gyökereznek, ugy hogy az ezen vasutra nézve köztük fennállott szerződéses viszonyból folyólag semminemü igényeket sem a multra, sem a jövőre nézve egymás irányában nem támaszthatnak.

A magyar állam pedig teljesen és végképen lemond a rima-murányvölgyi vasmű egyesület által a gömöri iparvasutakra nézve az 1871: XXXVII. t. cz. által beczikkelyezett szerződéssel, valamint az 1873. évi február 27-én kelt kötelező nyilatkozattal tiz évre elvállalt évenkénti 20,700 frtnyi kamatbiztositás iránti követeléséről, ugy a multra, mint a jövőre nézve, miért is a most idézett szerződésből és nyilatkozatból folyólag sem a magyar állam a rima-murány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság ellenében, sem viszont e részvénytársaság, a m. kir. állam irányában semminemü jogokat és kötelezettségeket, sem a multra, sem a jövőre nézve nem származtathat, egyuttal pedig a szerződő társulat azon igazgatótanácsban képviseltetési jogosultságát, mely az 1871: XXXVII. t. cz. által beczikkelyezett szerződés 12. §-ában részére biztosittatott, a m. kir. államra átruházza.

9. §. A szerződő ministerek a fentebbi megállapodásokból folyólag kötelezik magukat:

a) a rima-murányvölgyi vasmű-egyesülettel a tiszolcz-vashegyi iparvasut tekintetében létrejött szerződéses megállapodások alapján a m. kir. államkincstár javára 30,000 o. é. forint évenkénti illeték és 315,000 o. é. frt kártalanítási összeg erejéig;

b) a bánréve-nádasdi vasut engedélyokmányának 18. és 19. §§-ai alapján a m. kir. államkincstár javára 176,367 frt és 60-os kamatai erejéig; végre c) a gömöri iparvasutak kamatbiztositását illetőleg létrejött, s az 1871: XXXVII. t. cz. által beczikkelyezett szerződés, valamint az 1873 február 27-én kelt kötelező nyilatkozat alapján a m. kir. államkincstár javára tiz éves időtartamra évente 20,700 frtnyi összeg erejéig a rima-murányvölgyi vasmű-egyesületnek, időközben a rima-murány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság tulajdonába szállt ingatlanságaira s bánya-vagyonaira, illetve a bánréve-nádasdi vasutra bekebelezett zálogjogok feltétlen törlését a jelen szerződés jogérvényre emelkedését közvetlenül követő hat hét alatt telekkönyvileg bekebeleztetni.

10. §. Ezen szerződés s az annak alapján kiállítandó mindennemű okmányok bélyeg- és illetékmentesek.

11. §. A jelen szerződésből támadható peres ügyek eldöntésére s a perenkivüli birói lépések megtételére egyedül illetékes biróságul a szerződő felek szabad tetszése szerint választandó bármely Budapesten székelő kir. járás

biróság és a sommás eljárás, a feltétlenül rendes utra tartozó peres ügyek eldöntésére pedig a budapesti kir. törvényszék illetékessége köttetik ki.

12. §. A jelen szerződés a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságra nézve a részvénytársaság közgyűlésének jóváhagyásával, a m. kir. államkincstárra nézve pedig a törvényhozási jóváhagyás után válik jogerejüvé; a szerződő társaságnak jogában áll azonban a jelen szerződéstől elállani azon esetben, ha az törvényhozásilag f. é. junius 15-ig egészben jóvá nem hagyatnék.

Azon esetre pedig, ha jelen szerződés bármely okból jogerőre nem emelkednék, kölcsönösen kiköttetik, hogy annak tartalmából az általa megszüntetni szándékolt korábbi szerződéses jogokra és kötelezettségekre semminemű jogkövetkeztetést vonni ne lehessen, hanem azok a jelzett esetben változatlanul hatályban maradjanak.

Melynek nagyobb hitelére ezen szerződés két egyenlő példányban irásba foglalva a szerződő felek által két tanu előtt aláiratott.

Kelt Budapesten, 1882. évi április hó 27-én.

Ordódy Pál s. k.,

m. kir. közm, és közl, minister.

Gr. Szapáry Gyula s. k., m. kir, pénzügyminister.

Rima-Murány-Salgótarjáni vasmű részvény-társaság:

Laczkó s. k.
Loisch s. k.

Mint tanuk:

Záhorszky Kálmán s. k.,

ministeri tanácsos.

Szabó Jenő s. k.,

min. oszt. tanácsos.

XXIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a fegyveradóról és a vadászati adóról.(1)

(Szentesítést nyert 1883. évi ápril 8-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytár»-ban 1883. évi ápril 13-án.)

I. FEJEZET.

Általános intézkedések.

1. §. Az 1875: XXI. törv. czikk hatályon kivül helyeztetik és ennek helyébe a fegyveradóra és vadászati adóra nézve következők rendeltetnek:

(1) E t. czikk-mely szorosan összefügg a vadászatról szóló 1883: XX. t. czikkel — pótolja a vadászatnak és a vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról szóló 1875: XXI. t. czikket.

Az alkotmány felfüggesztésének idejében a fegyveradó tekintetében az 1852 okt. 24. ny. par. rendel

2. §. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra használható lőfegyverek után; ugyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott eselédjei, valamint mező-, szőlő vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vagy használatában vannak.(1)

3. §. A fegyveradón kivül vadászati adót fizet az, ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogositva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kiván.

Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemü ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet.

4. §. Ugy a fegyveradó,

család tagjai ki vannak véve.

mint a vadászati adó fizetése alól az uralkodó

5. §. A fegyveradó alól kivétetnek:

a) közintézetekben, nyilvános gyüjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyverek;

b) emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek; (2)

e) magánosok oly fegyvergyüjteményei, melyekben már használaton kivül lévő, régi szerkezetü fegyverek tartatnak; (2)

d) a kizárólag czéllövészetre használt fegyverek; (2)

e) a csendőröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági, városi, állandóan alkalmazott községi rendőröknek, fegyőröknek, pénzügyőröknek fegyverei; (3)

f) a felesketett erdőtiszteknek és a kir. erdőfelügyelőségi személyzetnek szolgálati használatra rendelt fegyverei ; (3)

g) az erdőőröknek fegyverei azon esetben, ha ezen egyének az 1879: XXXI. t. cz. 37. §-ban, Horvát-Szlavonországokban az ott érvényben levő törvényben megszabott minőség alapján lettek felesketve;

h) a közös hadsereg és honvédség tisztjeinek és legénységének vadászatra nem használt fegyverei;

i) puskamüveseknél és lőfegyver-árusoknál eladásra szánt fegyverek. 6. §. A vadászati adó alól kivétetnek:

a) a külhatalmak követei és consulai, valamint a követségek és consulátusok személyzetének tagjai, ha nem belföldiek ;

b) a vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek ;

c) a vadak gondozására és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek ; d) a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott csőszök, pásztorok, erdőkerülők;

e) a hatóságilag fölesketett erdőtisztek, erdőőrök és a kir. erdőfelügyelőség személyzete.

kezett (1852. B. T. L. 223 ), «Bestimmungen über die Erzeugung, den Verkehr und den Besitz von Waffen und Munitionsgegenständen, dann das Waffentragens, a mely ny, paranes átalános végrehajtását az 1853 jan. 29. belügymin. rend. (1853. B. T. L. 16.), Magyarországon való különös végrehajtását az 1854 apr. 11. belügymin. rend. (1854. B. T. L. 88.). Erdelyben való különös végrehajtását végül az 1854 nov, 30, helügymin. rend. (1854. B. T. L. 305.) szabályozta.

(1) V. 6. 13, 14, 28, 34 S

(2) V. ö. 16. §.. 42. §. f) p.

(3) V. ö. 42. §. f) p.

« PrécédentContinuer »