Images de page
PDF
ePub

a) azon esetben, ha az 1. pont alatt emlitett hátraléki kimutatás be nem adása vagy elkésve történt beadása miatt a bekeblezés a kellő időben nem történhetett, községekben a községi biró és jegyző, városokban a városi adókönyvelő (városi adószámviteli hivatal):

b) azon esetben, ha bekeblezés kellő időben eszközlésének elmulasztása a kir. adófelügyelőt vagy segédszemélyzetének egyik közegét terheli — a mulasztást elkövetett adófelügyelő vagy közeg; (2)

2. a 91. §. 2. pontjában emlitett hátralékokra nézve a kir. adóhivatalok főtisztjei:

3. a 91. §. 3. pontjában emlitett hátralékokra nézve :

az adótárnok és az illetékek könyvelésével megbizott tisztviselő.

Ha az adó- és illetékhátralékok bekeblezése alkalmából követett törvényellenes eljárás folytán magánfeleknek költség vagy kár okoztatott, a vétkes közegek ellen a 85. §. határozatai alkalmazandók.

93. §. A bekeblezett tartozásoknak teljes kifizetése után 8 nap alatt köteles a kir. adófelügyelő, illetőleg kir. adóhivatal a hátralék törlésének eszközlése végett, az illető telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni.

Ha ezer forintot meghaladó adónak vagy illetéknek legalább egy harmada befizettetett, a megfelelő összeg törlésének elrendelésére az ilető telekkönyvi hatóságot, a kir. adófelügyelő vagy kir. adó hivatal hivatalból megkeresni köteles.(3)

94. §. Csőd esetében az adó- és illetékkövetelések elsőbbségének meghatározására nézve az 1881: XVII. t. cz. határozmányai irányadók.(4)

Az ingatlanokra a 88. §-ban megállapitott három, illetőleg egy évi elsõbbség, a csőd elrendelésének napjától visszafelé számitandó.

A folyó adók, melyek alatt a vagyonbukottnak a csődbejutás óta netalán folytatott üzlete vagy vállalata után járó keresetadó, az ingatlanok után, azok eladásáig járó föld-, ház-adó, II. osztályu keresetadó és általános jövedelmi pótadó, valamint a törvényhatósági és községi pótlékok, továbbá a csőd tartamának ideje alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékek és esedékessé vált vizszabályozási járulékok, mint rendes folyó kiadások, a tömeg jövedelméből lejárat szerint, a tömeggondnok által fizetendők.

Nem fizetés esetében az emlitett követelések első sorban a csődtömegből, másod sorban azonban a tömeggondnoktól hajtandók be; ha ez a tömeg jövedelméből a fizetést nem teljesiti, akkor, midőn a tömeg jövedelméből teljesithető lenne, vagy teljesithető lett volna.

A mennyiben a csödtömeget terhelő közadó, s más, az egyenes adók módjára behajtandó tartozások a csödtömeg elleni követeléseknek bejelentésére kitüzött határnapon tul jelentetnének be, az 1881: XVII. t. cz. 195. §-ának intézkedései mérvadók.

(5)

(1) Az 1889: XXVIII. t. ez. 8. §. 6. b) p. és 9. a) és b) p. értelmében: a pénzügyigazgatóság. (2) V. ö. 1889: XXVIII. t. cz. 15. §. II. 4. p., mely szerint e birságot, a kártérítés kötelezettségét és összegét a közigazgatási bizottság állapítja meg.

3 V. 6. 1891 márez. 25. 16. 138. z. penzizymin, rend, az illetékhotralékok telekkönyvi biztosítása s a befizetett illetékek telekkönyvi törlése körüli eljárás szabályozása tárgyában (1891. R. T. 155.).

(4) A közadók kielégítéséről csőd esetében 1. még 1881: XVII. t. ez. 55. §.

(5) Az ezen §-ban idezett 1881: XVII. t. ez. helvett Horvát-Szlavonországokban az ott érvényes csödtörvény (t. i. az 1853 jul. 18. igazs. min. rendelettel kibocsátott esődrend:artás, 1853. B. T. L. 132.) rendelkezései mérvadók: 1886: XXIV. t. cz. 7. §.

95. §. Azon egyenes adók és illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő egyéb követelések és tartozások, melyek valamely ingatlant terhelnek, a 90. §-ban megállapitott elévülési határidőn belől a tényleges birtokos által fizetendők. Magánkézből megvett ingatlan birtokokat terhelő ilynemü hátralék a vevőre száll át.

Ha a 96. §-ban emlitett bizonyítvány kivétetett vagy kiadatott, ugy a vevő csak az abban kimutatott összeg erejéig felelős, fenmaradván minden esetben birtokelőde elleni visszkereseti joga.

Közös birtokosok a közös birtok vagy üzlet után kirovott adókért, egyetemleges kötelezettséggel tartoznak, azon megszoritással azonban, hogy első sorban minden egyes kötelezett társon csak a kivetett adó vagy illetéktartozásnak aránylagosan reá eső része követelhető, és az egyetemlegesség csak akkor és annyiban követelhető, a mikor és a mennyiben a tartozás az első sorban kötelezettektől behajtható nem volt. Ingatlanoknál az egyetemleges kötelezettség csak a közös birtokra vonatkozik.

Házastársak által közösen használt birtokok vagy folytatott üzlet után kirovott adókért, a házastársak egyetemleges felelősséggel tartoznak.

Az ingatlant terhelő illetékek, a tényleges birtokos által fizetendők, ha azonban az illeték fizetését az illeték tárgyát képező ügylet határozmányai szerint oly szerződő fél vállalta magára, kit az illetéki szabályok értelmében különben is fizetési kötelezettség terhel, az illeték első sorban mindig ezen féltől követelendő.

A kivetés évében közös háztartásban élő házastársak a kirovott keresetadóra, tőkekamat- és járdékadóra nézve egyetemlegesen felelősek. (1)

96. §. A kir. adóhivatalok (községi jegyzők, városi adóhivatalok) kötelesek egyes felek kivánatára saját könyveik utmutatása szerint a megjelölt birtokot terhelő egyenes adókat, illetékeket, valamint egyéb kincstári követeléseket is dij nélkül tudtul adni, s ha kivántatnék, azok felől ivenkint 50 kros bélyeggel ellátott bizonyítványt is kiadni. A kir. adóhivatalok által kiadott bizonyitványok az államkincstár irányában is bizonyitó erővel birnak. A községi közegek által kiállitott bizonyítványok hitelességeért a kiállitó közegek a bizonyitványt szorgalmazó irányában személyökkel és vagyonukkal anyagilag is felelősek. (85. §.)

Ha valamely elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál vagy esőd esetében helytelen kimutatások alapján közadóbeli tartozások és illetékek illetéktelenül fizettettek ki: valamely érdekelt fél kérelmére az illetéktelenül felvett összegek az illető birósághoz fizetendők vissza és ezen összeg felosztása vagy utalványozása iránt a biróság intézkedik. Az egyenes adóknak és azok módjára beszedendő kincstári követeléseknek és más tartozásoknak ilynemü visszafizetését első fokon a kir. adófelügyelő(2) (4. §. 5. c) pontja), másod fokon a közigazgatási bizottság (5. §. 6) pontja), harmad fokon a pénzügyi közigazgatási biróság, ellenben a közvetett adók és illetékek visszafizetését első fokon a kir. pénzügyi igazgatóság, másod fokon és véglegesen a pénzügyi közigazgatási biróság rendeli el.(3)

(1) V. ö. 1889 jan. 2. 19,897/1888. sz. pénzügymin. rend. az illetékeknek tárgyi kezesség alapján, illetve

a tárgy tényleges birtokosával szemben való érvényesítése tárgyában (1889. R. T. 84.).

(2) Az 1889: XXVIII. t. ez. 8. §. 6. c) p. és 9. c) p. értelmében: a pénzügyigazgatóság.

(3) V. ô. 95. S.

97. §. A ki a közadók kezelésével, kivetésével, beszedésével vagy behajtásával foglalkozó állami, törvényhatósági, vagy községi (városi) közeget a törvény vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában erőszak, vagy veszé– lyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza, a büntető törvénykönyv (1878: V. t. cz.) 165. §-a szerint a hatóság elleni erőszak büntettét követi el és azon §. értelmében három évig terjedhető börtönnel büntetendő. 98. §. Az állami köztörvényhatósági és községi közegek szabályellenes eljárásukért közigazgatási, esetleg fegyelmi uton mindig feleletre vonandók. Ha azonban szabályellenes eljárásban tényleges erőszakot alkalmaznak, vagy szabályszerü eljárásban az önvédelem esetén kivül valakit tettleg bántalmaznak, vagy bántalmaztatnak, hivatali hatalommal visszaélés büntettét követik el, s annak mérvéhez képest büntetendők. (1878: V. t. cz. 472. és 473. §§.)(1)

99. §. A pénzügyőröknek, törvényes biróság előtt letett hitükre hivatkozva tett vallomásaik azokban, mik hivatásuk körébe tartoznak, mindaddig bizonyitó erővel birnak, mig a tett vallomás hitelessége ellenadatokkal meg nem ingattatik.

III. FEJEZET.

Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetéséről. 2) 100. §. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntettetnek.

A mennyiben a büntetés mérvéről s minőségéről, valamely pénzügyi kihágásra nézve, külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkednék, alapelvül szolgál, hogy a kincstár megrövidítésének, károsításának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága 1-8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott.

Kárösszegnek vétetik azon összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítottak.

Ha ezen összeg nem tudatik, a birság 1-500 forint.

A kincstár megkárosítására irányzott bűncselekvények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg.

A pénzügyi hatóságok hatásköréhez tartozik, a tényálladék felderítése és a kárösszeg meghatározása után az elővizsgálat folvama alatt a kárösszeg erejéig a biztositási végrehajtást elrendelni és a közigazgatási hatóságok által a közadók biztositása iránt fennálló szabályok értelmében foganatosittatni.(3)

(1) Az ezen §-ban idézett 1878: V. t. ez. helyett Horvát-Szlavonországokban az ott érvényes büntetőtörvénykönyv (t. i. az 1852 máj. 27. ny. parancsesal közzétett büntetőtörvény a bűntettekről, vétségekről és kihagásokról, 1852. B. T. L. 117.) rendelkezései mérvadók: 1886: XXIV. t. ez. 7. §.

(2) Az állami italmérési jövedek ellen elkövetett jövedéki kibágások büntetése körüli eljárás szintén az 1883: XLIV. t. cz. 100-110. §§-ai szerint történik: 1888: XXXV. t. ez. 65. §.

(3) Jövedéki hihágás esetében az elévülés számításának módjáról v. ö. 90. §. 2. p. V. ö. 102. §. V. ö. 1883 aug. 4. 38.701. sz. pénzügymin. rend. a jövedeki kihágási esetek kellő nyilvántartása s gyors és pontos keresztülvezetése iránt (1883. R. T. 1097.).

101. §. Kisebb kihágások, a melyeknél a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem forog fenn, 1 frttól 50 frtig terjedhető birsággal büntetendők,(1)

Különösen ily kisebb kihágást követ el:

a) a ki az adókötelezettek és adótárgyak összeirása alkalmával a személyét, a vele közös háztartásban élő család családja tagjait, illetőleg az összeiráshoz szükséges adatokat be nem mondja, az összeiró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti, vagy munkájában hátráltatja;

b) azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, ki bevallását a megszabott módon és időben be nem adja. (15. §.)

A kirovott és az egyenes adók módjára behajtandó pénzbírság a 14. §-ban körülirt módon számolandó el.(2)

102. §. A 100. §-ban emlitett kihágások miatti vizsgálatok megejtésére hivatva vannak a kir. adófelügyelők, illetőleg a kir. pénzügyigazgatóságok, a mint t. i. az illető ügy egyenes adókra vagy pedig más közadókra vonatkozik.

A vizsgálat által megállapitott kihágások büntetésére nézve illetékesek az 1871: LXVI. t. cz. 1. §-a alapján az erre felhatalmazott kir. törvényszékek.(3) Illetőségük kiterjed mindazon ügyekre, melyeknek tárgyát az egyenes és közvetett adókra, jövedékre, fogyasztási adókra és illetékekre vonatkozó törvények megsértése képezi, a mennyiben a törvénysértés büntetést von maga után.

A 101. §-ban emlitett kihágások büntetésére nézve illetékesek az ügy természetéhez képest, vagy a kir. adófelügyelők, vagy pedig a kir. pénzügyigazgatóságok.(4)

Az érdekelt fél birtokon belül 15 nap alatt a kir. adófelügyelő határozatát a közigazgatási bizottsághoz, a pénzügyigazgatóságét pedig a pénzügyministerhez felebbezheti.(5)

103. §. Azon kihágás, melyért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.(6)

104. §. Kihágások eseteiben, ha a fél eleget tesz a szabályszerü feltételeknek, enyhítő körülmények felhozása mellett kérheti a vizsgáló hatóságnál a vizsgálat megszüntetését, melyet ezen hatóság elrendelhet; ellenkező esetben az ügy további tárgyalás végett a pénzügyi biráskodással felruházott illető törvényszékhez átteendő. (1873: XXXIX. t. cz.) (7)

(1) E pénzbüntetés alkalmazásáról a földadó tárgyában és a birtokos személyében történt változás bejelentésének elmulasztása esetében v. ö. 1885: XXII. t. cz. 7. §. V. ö. még: 1889: XXVIII. t. cz. 8. §. 4. b) p., mely szerint ez elmarasztalás a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) Az ezen §-ban felsorolt jövedéki kihágások után fizetendő birságok nyilvántartása és elszámolása tárgyában v. ö. 1885 jan. 2. 57,516/1884. sz. pénzügymin. rend. (1885. R. T. 152.). V. ö. 1892 febr. 15. 9786. sz. pénzügymin. rend. a jövedéki birságok feleslegeiből adományozott ösztöndíjaknak a szigorlatokra, valamint a középiskolai tanári képesítő-vizsgálatra készülők részére miképen leendő engedélyezése és folyóvá tétele tárgyában (1892. R. T. 1093.); 1895 jul. 9. 48,819. sz. pénzügymin. rend. a jövedékbirságok fölös összegeinek hováfordítása iránti határozmányok módosítása tárgyában (1895. R. T. II. 853.).

(3) Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetésére illetékes hatóságról Horvát-Szlavonországokban v. ö. 1886: XXIV. t. cz. 8. §.

(4) V. ö. a czukoradóról szóló 1888: XXIII. t. cz. 64. §-át és a szeszadóról szóló 1888: XXIV. t. cz. 104. §-át.

(5) V. ö. a pénzügyminiszter 1884 apr. 17. 19,169. sz. rend. az illetéktörvények és szabályok ellen elkövetett kisebb kihágások megbüntetésére illetékes hatóságok iránt (1884. R. T. 559.).

(6) E §. értelmezése tárgyában v. ö. 1895 ápr. 14. 24,626. sz. pénzügymin. rend. (1895. R. T. I. 1432.). (7) V. ö. a szeszadóról szóló 1888: XXIV. t. cz. 104. §-át.

105. §. Az egyenes adók, a jövedékek, a fogyasztási adók és az illetékek iránt fennálló törvényeknek és a törvények által fentartott szabályoknak megsértését tárgyazó büntető intézkedések az alább következő 106., 107, 108. és 109. §-okban foglalt megszoritásokkal érintetlenül érvényben maradnak, a mennyiben a jelen törvény határozataival nem ellenkeznek."

106. §. A pénzügyi biráskodással felruházott első folyamodásu törvényszék minden egyes esetben a felett határoz: van-e a fenforgó kihágási ügyben az államkincstár megröviditését czélzó szándék? Ha ilyen meg nem állapítható, a felet a büntetés alól felmenti. (2

107. §. Mind az államkincstár, mind a panaszos fél az első folyamodásu törvényszék határozata ellen, birtokon belől, az itélet kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt felfolyamodási jogorvoslattal élhet.

A felfolyamodás a budapesti kir. táblához intézendő, mely másodfokulag és véglegesen határoz. Itélete a kézbesítéstől számítandó 30 nap eltelte után végrehajtandó (3)

108. §. Ha a jogérvényes itélettel kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem volna, vagy pedig ennek behajtása csakis az elmarasztalt minden ingatlanai eladása által ugy lenne eszközölhető, hogy ennek folytán az elmarasztalt végelszegényedése és adózási képtelensége következnék be, a pénzbüntetés helyett az 1880: XXXVII. t. cz. 13. §-ának megfelelőleg:

a) ha a pénzbüntetés 300 frtot meg nem halad, elzárás (1879: XL. t. cz. 15. §-ának 1. pontja):

b) ha a pénzbüntetés 300 forintot meghalad, fogház (1878: V. t. cz. 20. §-ának 5. pontja); alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott 5 frt után egy-egy napi elzárás, illetve fogház essék.(4)

Jogérvényes itélettel kiszabott pénzbüntetéseknek részben vagy egészben elengedését a fél kérelmére a pénzügyminister Ő Felségének ajánlhatja.

109. §. A jövedéki kihágásokra kiszabott büntetés, az 1879: XL. t. cz. 31-ik §-ában foglalt intézkedéstől eltérőleg, a jogérvényes itélet kézbesítésének napjától számitott három év alatt évül el.

(1) V. 6. 1893 ápr. 26. 1033. sz. pénzügymin. rend. az 1788. évi ált. harminczadrendtartás 6-ik és az 1842. évi harminezadhivatali utasítás 4-ik része közöltetik (1893. R. T. 2231.).

(2 V. 6. 1891 jun. 1. 35.972. sz. pénzügymin. (1891. R. T. 668.) és 1891 jun. 25. 21.426. sz. igazs. min. rend. a jövedéki kihágási ügyekben felmerülő összes költségeknek előlegezése, fedezése, hehajtása és elszámolása tárgyában (1891. R. T. 591.).

(3) V. ö. 1893 jul. 26, 1140. sz. pénzügymin. rend. a magyarországi és a horvát-szlavonországi kır. biróságok közt a jövedéki kihágási ügyekben nyujtandó kölcsönös jogsegély tárgy. (1893. R. T. 2119.). (4) Az ezen §. szerint kiszabandó szabadságbüntetés alkalmazandó a szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztosításáról szóló 1894: XV. t. cz. 14. §-a értelmében kiszabott pénzbüntetes be nem hajthatása esetében.

Az ezen §-ban idézett büntetőtörvények helyett Horvát-Szlavonországokban az ott érvényes büntetőtörvények rendelkezései mérvadók: 1886: XXIV. t. ez. 7. §.

V. ö. 1886 máj. 26. 21.611/1885. sz. igazs, min, rend, a jövedéki kihágási ügyben ügyvédet elmarasztaló jogerős biroi határozatoknak az illetékes ügyvédi kamarával közlése tárgyában (1886. R. T. 444.); 1888 ápr. 30. 15.743. sz. igazs, min. rend. a jövedéki kiházás miatt letartóztatottaknak kir. járásbírósšgi fogházakba való befogadása tárgyában (1888. R. T. 317.); 1888 decz. 29. 84,724. sz. belügymin. rend. a jövedéki kihágás miatt letartóztatott és közigazgatási foghazakba bekisért egyének élelmezési költségeinek megtérítése, ill. azoknak elszámolása tárgyában (1888. R. T. 2123.); 1893 márez. 12. 86,956, 1892. sz. pénzügymin. rend. a tényleges szolgálatban álló katonák ellen jövedéki kihágás miatt közigazgatási úton kiszabott fogságbüntetés végrehajtása iránt követendo eljárás tárgyában (1893. R. T. 561.); 1895 maj. 12. 27.051. sz. pénzügy min. rend, a jövedeki kilágások eseteiben kiszabott pénzbüntetéseknek szabadságvesztesbüntetésre leendő átváltoztatásánál követendő eljárás szabályozása tárgyában (1895. R. T. I. 1460.).

« PrécédentContinuer »